Szabad Föld, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-08 / 23. szám

1985. JÚNIUS 8. Üdülés híán A civilizáció, a nagyvá­rosi élet térhódításával Európa-szerte egyre na­gyobb igény mutatkozik a „világtól elzárt”, a tel­jes kikapcsolódás lehető­ségét nyújtó, jó levegőjű üdülőhelyek iránt. A vá­rosi ember újra felfedez­te a falut, s így egy új üdülési forma alakult ki, a falusi turizmus, amely­nek egyes országokban — mint Franciaországban, Ausztriában — komoly hagyományai vannak. Ná­lunk most van kialakuló­ban az üdülésnek ez a formája, amely a legtöbb­ször új emberi kapcsola­tokat is eredményez, és a vidéki életforma megis­merésének lehetőségét is jelenti az üdülők szá­mára. Magyarorszá­go­­n a­g­yon jelenleg­­i­c is több mint száz olyan falu van, ahol magánhá­zaknál szívesen befogad­ják a vendéget. Ez az adat természetesen csak azt tükrözi, hány hely közül válogathat a turista, ha szervezett módon — tehát utazási iroda vagy ide­genforgalmi hivatal köz­vetítésével — kíván üdül­ni. A gazdag választékból csak néhányat említünk. A Mosoni­ és az öreg- Duna között elterülő Szi­getközben a Ciklámen Tourist a horgászatot és a háborítatlan vízi világot kedvelők számára ajánl kellemes nyaralóházakat Ásványrárón, Dunakili­­tin, Dunaszigeten. A hegy­vidéket kedvelők a Bör­zsönyben — a Dunatoars közvetítésével — Berne­­cebarátiban és Kemencén éppúgy találnak szállást, mint a Zemplénben Ár­kán, Boldogkőváralján, Boldogkőújfaluban, Cse­répváralján, Kékeden — a Borsod Tourist révén —, vagy a Bakonyban Cseszneken, Porván, Far­­kasgyepün, Döbröntén, Bakonybélben, Bakony­­oszlopon, Bakonyszentki­­rályban a Balatontourist- Nord segítségével. A Balaton déli partján, az úgynevezett háttérfal­vakban — Babócsán, Ba­­latonendréden, Kőröshe­gyen, Mesztegnyőn, So­­mogysárdon, Tabon, Bu­­zsákon és Büssüben — a Siótour közvetítésével ré­gi, vagy modern falusi házakban foglalhatók szo­bák. Szolnok megyében a gyógyvizéről ismert Cser­­keszőlőn, valamint Öcsö­dön, Jászárokszálláson, Jásztelken. Különleges élményt ígér a nyaralás, a pihe­nés tanyán is. A Szeged Tourist Ásotthalom, Pusz­taszer, Domaszék, Rózsa, Zákányszék régi tanya­épületeiben kínál olcsó szállást a vendégeknek. A Kecskemét környéki tanyák Bugacon, Bócsán, Fülöpszálláson, Fülöphá­­zán, Kerekegyházán, Kun­­szentmiklóson, Solton, Szabadszálláson bérelhe­tők a Pusztatouristtól, il­letve a Pegazus Tourstól, s a választék a múlt szá­zadban épült, petróleum­­világítású, gémeskutas ta­nyáktól a vadonatúj, min­den komforttal felszerelt luxustanyákig terjed — ez persze az árban is ki­fejezésre jut A tájékozódást meg­könnyíti, hogy az idegen­­forgalmi hivatalok aján­latairól a megyeszékhe­lyeken levő irodákban, Budapesten pedig a Hun­­garotours VII., Akácfa u. 20. sz. alatt levő irodájá­ban is adnak felvilágosí­tást. A falusi üdülési lehető­ségekről, az árakról és egyéb tudnivalókról a Tourinform 179-800-as te­lefonszámán is lehet tájé­kozódni. Ismét felhívjuk a figyelmet: olvasóink számára a Tourinform egy új lehetőséget is kí­nál. Vállalkoznak rá, ha van olyan kérdésük, amely a hazai üdülésekkel, uta­zásokkal kapcsolatban kü­lönösen érdekli olvasóin­kat, és — a Szabad Föld­re hivatkozva — megírják címükre (Tourinform szerkesztőség, 1364 Buda­pest, Pf. 4.), hamarosan személyre szóló választ kapnak tőlük. Harmincéves a HOKÉV Ezt a céget a közepes vállalatok kategóriájában tanítani lehetne. Szinte iskolapéldája annak, ho­gyan lehet — hogyan kell — a viszonyokhoz alkal­mazkodni a nehéz idők­ben. Harminc esztendővel ezelőtt a szükség hozta létre azt a kis szövetke­zetet, amely Magyaror­szágon horgászcikkeket kezdett gyártani. Mert ha nem csinálja, nem lett volna se horog, se bot. Az igények növekedésével vállalattá alakították át, ez lett a HOKÉV, a Hor­gászcikk Készítő és Érté­kesítő Vállalat. Aranyke­zű szakmunkásokkal, ügyetlen vezetőkkel, ön­ellátásra próbáltak be­rendezkedni, belevágtak még az orsógyártásiba is, aminek persze óriási bu­kás lett a vége. Ezután új vezetőgarnitúra került a vállalat élére, öt esz­tendővel ezelőtt 172-en 90 millió forintnyi érté­ket állítottak elő, most pedig 184-en 220 milliót. Vagyis a többlet fedeze­te csaknem teljes egészé­ben a termelékenység nö­vekedése. A gyártmány­skálát leszűkítették, a munkafolyamatokat gé­pesítették és kimerész­kedtek a világkiállítások­ra is. Maguk lepődtek meg a legjobban, hogy ott szí­vesen fogadták őket. Kü­lönösen a balsafa úszói­kat, amelyekből addig Magyarországon elkép­zelhetetlenül nagy téte­leket rendeltek. Így az­után volt fedezet a kül­földi — rubel és dollár — vásárlásra. Ahhoz is hozzájárultak a világcé­gek, hogy nagy tételben szállítanak zsinórt, amit a HOKÉV kicsi dobokra áttekercsel és a világcég nevével hoz forgalomba. Ma már ott tartunk, hogy az úgynevezett ide­genforgalmi vásárlások iránya megfordult. Az­előtt mi vásároltunk Bécsben, ha sikerült oda kijutni, most pedig az osztrák turisták térnek be a magyar horgászbol­tokba. Mert itt is meg­kapják az általuk meg­szokott minőséget, még­pedig valamivel olcsób­ban. Nálunk ugyanis a kiskereskedelmi árat emelő adók alacsonyab­bak. Az úszók választéka gyakorlatilag teljes. Zsi­nórból bárki megtalálja az elképzelt minőséget. Részben a bedolgozók jó­voltából kaphatók az úgy­nevezett aprócikkek is. Olcsó bot van elegendő, de kapni 10 ezer forintos, 12 méteres (!) versenybo­tot is. Teleszkóp botból több kellene, de a kifo­gástalan ellátásra egy­két évet még várni kell. Az orsóproblémákat a MOM oldotta meg, de hogy legyen versenytár­sa (ráfér!), a TRIÁL is importál igényesebb da­rabokat, a HOKÉV pedig Dél-Koreából vásárol al­katrészeket és ezeket ösz­­szeszereli. Mindez — persze — nem biztos, hogy az or­szág egész területére igaz. Mert a megyeszékhelyek és kisebb városok bolt­jai néha indokolatlanul silány választékot kínál­nak. Az is inkább gesz­tus maradt, hogy a HO­KÉV önálló javítómű­helyt nyitott. Az érdek­lődés ugyanis olyan nagy, hogy a várakozási idő esetenként két-három hó­nap. Kellenek tehát a maszekműhelyek is. A HOKÉV egyébként tavalyi eredményei alap­ján megkapta a Kiváló Vállalat címet. F. B. Alapszabály a jobbra tartás Legutóbb szó volt ar­ról, hogy ha egy útvona­lon több forgalmi sáv áll rendelkezésre, ott kiala­kulhat a párhuzamos köz­lekedés, függetlenül at­tól, hogy ezt útburkolati jellel jelölték-e, vagy sem. Függetlenül attól is, hogy az adott útvonalon egyirányú forgalom van, vagy körforgalom, vagy esetleg az útszakasz osz­tott pályás. Ha az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van, bizonyos felté­telek mellett kialakulhat a párhuzamos közlekedés. Természetesen vannak olyan tipikus útsávok, amelyeket nem lehet fi­gyelembe venni. Az autó­busznak kiépített öböl, az autóbusz forgalmi sáv­ja, az emelkedőknél ki­alakított kapaszkodósáv, az autópályákra felveze­tő, ún. gyorsító, s onnan levezető, ún. lassító sáv, valamint a kerékpársáv és a kanyarodó jármű­vek részére kijelölt ka­nyarodó sáv — nem ér­­té­kelhető önálló forgal­mi sávnak, s ennek meg­felelően ezek nem jelen­tenek „plusz” sávot, ezek­től még lehet kifejezet­ten egysávos az úttest, amelyen pedig nem jöhet létre a párhuzamos köz­lekedés. Ilyen utakon te­hát csak előzéssel jutha­tunk az előttünk közle­kedő elé, s akkor persze már az előzés szigorú szabályait kell érvényesí­tenünk. A párhuzamos közleke­dés szempontjából figyel­men kívül kell hagynunk az úttestnek azt a részét is, amelyet villamospálya foglal el. Ezt sem lehet tehát önálló forgalmi sáv­nak tekinteni. Ha azon­ban terelő- vagy záróvo­nal a villamospályára ve­zeti a többi jármű forgal­mát, akkor a párhuzamos közlekedés szabályait al­kalmazva ez a sáv is for­galmi sávnak minősül! KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A nyári, sűrű forgalom­ban, különösen a kirán­duló- és üdülőhelyek felé vezető utakon nem ritka a kocsik tömeges egymás­ba futása. A közlekedés­lélektan kutatói két je­lenséggel magyarázzák ezeket a furcsa, s egyben sokszor megmagyarázha­tatlan összeütközéseket. Az egyik a figyelmetlen­ség, a másik pedig az ijedtség. Ám mindez csak közvetlenül az ütközést megelőző másodpercek­ben érezteti hatását. Előt­te ugyanis még valameny­­nyi gépkocsivezető meg­felelő biztonságérzettel vezetett. A háttérben az auto­matizált vezetési stílust lehet kimutatni, amely az éberség csökkenésével jár. A gépkocsi irányítá­sát a tudatos, megfontolt cselekvési formák helyett a megtanult reflexek, az ún. automatizmusok ve­szik át. Az egyenletes se­besség, a nyomtartás ezen a szinten valósul meg, és ezekre nem kell különle­ges figyelmet fordítani a vezetőnek. Ez a fajta, szinte automatikusnak mondható vezetés önma­gában nem elítélendő, baj csak akkor van, ha hirte­len, váratlan dolog­ törté­­nik a vezető mozgáskör­zetében. Ha ugyanis ki kell zökkennie ebből a vezetési formából, akkor azonnal jelentkezik a cse­lekvési idő megnyúlása, és akkor már csak késve tud reagálni... Az auto­matizált, ösztönös veze­tésből át kell váltani a tudatos cselekvésbe, s ez mindenképpen időt jelent, ha csak századmásodper­ceket is. Mindez tehát azt jelenti, hogy a fékút hosszabb lesz! Vagyis: a sorban az első kocsi ve­zetője — esetleg valóban csak figyelmetlenség miatt — hirtelen fékez, az utá­na jövő autók vezetőinél azonban már a csökkent figyelem, az automatizált vezetés okozza az ütközé­seket. Petress István SZABAD FÖLD 17 Lelki állapot és étkezés Az étkezés célja elsősorban az ösztön kielégítése, amely a test fiziológiai fenntartását célozza, másfe­lől azonban az élvezetre különös súlyt helyező étke­zés egyszersmind lelki igényeket is kielégít. Az első esetben az éhség a meghatározó tényező, a másodikban maga az étkezés szolgál bizonyos belső, lelki feszültsé­gek levezetésére. Elméletileg ez eddig is tisztázott volt, most azonban megkísérelték gyakorlati tapasztalatok­kal, adatokkal való alátámasztását is nyugatnémet ku­tatók. Mintegy 1200 iskolai tanuló körében végeztek felmé­rést, és ennek eredményeképp megállapították, hogy szoros összefüggés áll fenn a fiatalok lelki állapota és étkezési sajátosságai között. A megkérdezettek ke­rek 50 százaléka az étezés megtagadásával reagál a félelemre, bosszúságra, gyászra vagy egyéb lelki meg­terhelésre, de 20—40 százalékuk épp az ellenkező mó­don viselkedik: annál inkább élvezi a lukulluszi örö­möket, minél kevesebb örömét leli pillanatnyilag az életben. És kisgyermek kora óta ezt mindig is így te­szi. A felmérés kiderítette, hogy a tanulók mintegy 40 százaléka kisebb korában megszokta, hogy lelki prob­lémák­­ felmerülése esetén szüleik evéssel-ivással „vi­gasztalták” őket. Ez a beidegzés aztán megmaradt és ma is az evésben keresnek vigaszt, ha valamilyen bá­natuk van. Az is kiviláglott még a felmérés eredmé­nyeiből, hogy a családtagok étkezési szokásainak igen erős hatása van a gyermekekre, illetőleg, hogy a ha­tás mindkét részről öntudatlan. A szülők példája oly erős és oly hosszantartó — sajnos persze a rossz szo­kások, az egészségtelen és túlzott táplálkozás eseté­ben is —, hogy később csak igen nagy nehézségek árán lehet megszabadulni tőlük. A szaktudósokra ebből egyértelműen következik a tanulság: az étkezési taná­csok és előírások osztogatását a szülőknél kell kez­deni. A dohányzási kényszer csökkentése Egy amerikai kutató megfigyelte, hogy akiknek a vizelete erősen savas vegyhatású, azok többet dohá­nyoznak, mint a gyengén savas vizeletet ürítők, mert több nikotin ürül ki a szervezetükből, következésképp nagyobb a nikotinéhségük. E felismerésből kiindulva megvizsgálták, hogy enyhíthető-e a dohányzási kény­szer a vizelet savasságát csökkentő szódabikarbóna­tartalmú tablettákkal. A kísérletbe vont 88 szenvedélyes dohányost két cso­portba osztották. Az egyikben levők összesen napi 4 gramm szódabikarbónát kaptak, a másik csoport tag­jai semmit sem szedtek. Az öt hétig tartó kísérlet iga­zolta az eredet­feltevést. A szódabikarbóna hatására ugyanis az átlagosan napi 30 cigarettát­ szívó embe­rek a negyedik hét végén már csak 7,5-8,7 cigarettát füstöltek el, az ötödik hét végére pedig —’sez a ku­tatókat is meglepte — mindössze 0,14-et, vagyis sokan közülük abbahagyták a dohányzást. A szódabikarbónához hasonlóan enyhítette a do­hányzási kényszert a répa és a spenót is, mert ezek szintén csökkentik a vizelet savas kémhatását. S ez arra hívja fel a figyelmet, hogy elegendő lúgos anya­got tartalmazó étrenddel szintén mérsékelhetjük a napi cigarettaadagunkat. (Erősen savas jellegű ételek egyébként egres, rebarbara, savanyú káposztából és paradicsomból készíthetők.) Mesterséges temető-sziget Jamna kicsiny, lapos sziget a Mexikói-öbölben. A Yucatán-félszigettől mintegy 50 méter széles csatorna választja el. Egy ott járt expedíció számos olyan fel­fedezésre jutott, ami ezt a kis szigetet a maga nemében egyedülállóvá teszi: a geológusok szerint ugyanis lehet­séges, hogy a szigetet — legalábbis részben — emberi kéz hozta létre. Ez a sziget időszámításunk VI—XI. századában való­­színűleg áldozati hely és temető volt; eddig már 400 sírt ástak ki, és a kutatók véleménye szerint össze­sen még mintegy húszezer sír vár feltárásra. A sziget közepén álló két halom valaha a sziget áldozati cent­rumában fekvő főtemplom lehetett. A temető­szigetet a Yucatán-félszigettel kőhíd kötötte össze. Ennek nyo­mait is megtalálták. Az ősi Jauna lakói­­vagy látogatói, hiszen — mint említettük — feltehető, hogy csak áldozati hely és temető volt) koporsó nélkül temették el halottaikat, akiknek fejét művészi díszítésű agyagedény „óvta”. A holttestet gyakran vasoxiddal vörösre festették. A csontvázak mellett különböző áldozati tárgyakat ta­láltak, többnyire terrakotta figurákat. E figurák tet­ték híressé Jainát. Az égetett-festett agyagfigurákat részben formákkal díszítették, részben kézzel formáz­ták. Némelyik fejéke levehető, másoknak a karja moz­gatható. A kiásott gyermekholttesteik többnyire nagyobb agyagedényekben voltak eltemetve, fedőjéül egy má­sik, színes díszítésű agyagedény szolgáit. A koponyák alapján arra lehet következtetni, hogy a jamnai maják­nál is szokásban volt a koponyának a gyermekkorban történő deformálása. A fogakat reszelővel formálták, alakították.

Next