Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-06 / 27. szám
SZABAD FÖLD MIÉRT JOBB A ROSSZABB? Butik, butik, butik... Felhábodova mesélte barátom: képzeld ötszáz forintot adtam a lányomnak születésnapjára, mire ő kétségbeesetten kiáltott fel: „Apu, ennyi pániért semmit sem lehet vásárolni a butikban.” Butik, butik, butik ... Hallja az ember lépten-nyomon. A fiatalok áhítattal ejtik ki a szót, hozzátéve: ott lehet csak jó cuccot vásárolni. Munkahelyem szomszédságában egyre másra szűntek meg az üzletek. Nincs már cipészműhely, ahol időnként lábbelit javíttattam, a szövetkezeti szabóság levette a cégtábláját, a kalapos is bezárt. Helyükön butiküzletek nyíltak. Mintegy 30 méteres körzetben — egy háztömbön belül — három butik, a negyediket pedig a lépcsőház feljárójánál létesítette egy ifjú pár. Virágzó üzlet lehet a butik, ha ennyire szaporodik. Egy villamosmegálló távolsága kb. 150 méter oda — ugyanennyi vissza. Nem hosszú tehát az út. A József körúton egy ilyen útszakaszon sorba vettem a butikokat: az egyik oldalon tizenkettőt, a másikon hetet találtam. Igaz, a tizenkilenc közül hat a lépcsőházban, szűk kis helyen vert tanyát, jobban mondva talált raktárt, kb. 5—6 négyzetméteren. De egy kis leleménnyel megnagyobbították az üzleteket: a kapubejáró két oldalán üveges szekrényeket állítottak föl, villódznak a piroskék lámpák a szekrényekben. Így hívják fel a portékára a járókelők figyelmét, na meg a német, orosz, angol nyelvű feliratokkal. Szóval maszek butikokból nincs hiány. Ugyanezen az útvonalon számos állami, szövetkezeti divatbolt is található. Utam elején egymás mellett két butik. — Csak egy közfal választja el őket. A jobb oldali bolt kirakatában szinte csak úgy ömlesztve az áru, a másik szövetkezeti divatbolt ad a külcsínre, a textiláruk szépen vasalva, ízlésesen kiállítva. Hogy melyik üzlet bonyolít -e nagyobb forgalmat, nem tudható, hiszen egyik sem mondana valós adatot. A szövetkezetekben egy kordnadrág 540, a maszeknál 840 forint. Igaz, ez utóbbi áruján angol nyelvű felirat is díszeleg. Ha közelebbről megnézzük a címkét rajta, a méret, forint felírás magyarul van nyomtatva. Nem hiszem, hogy külföldön készült az áru, valamelyik angol nyelvterületen, inkább azt gyanítom, egyik budapesti maszekműhelyben. Egyébként előszeretettel alkalmazzák az árukon a ruhacímkéket, a német, angol nyelvű hangzatos vagy teljesen ismeretlen — költött — márkaneveket. Ez is üzleti fogás. A vásárló a külföldi árunak feltüntetett divatcikkeket nagyobb bizalommal veszi kézbe és meggondolatlanul fizet érte igen magas árat. A butikok közé egy állami üzlet is beékelődött. Náluk a neccelt kombinált nyári női blúz 192, a férfi pólóing 139 forint. A maszek butikban ugyanilyen blúz 390, a férfi pólóing pedig 270 forintnál kezdődik, ugyanezen áru külföldi márkanévvel ellátva 450—590 forintért vásárolható Szinte hihetetlenül nagyok az árkülönbségek. Mindegyik butikban slágercikk a gyűrött blúz, áruk 490— 560 forint cipzárral ellátva egy ezresbe kerül. A gyűrött nadrág 650—780, egy vászonoveráll blúzzal pedig 1360 forint. Uralkodó színük a piros, rózsaszín és a sárga, de már a vitrinekben is fakulnak, hát még ha egyszer kimosák őket. Ismerősöm 600 forintért vásárolt egy gyűrött szoknyát. Kimosása után pirosabb volt a víz, mint a szoknya. Visszavitte a butikoshoz: „Hát ilyesmi is előfordul — védekezett a boltos —, de pénzt nem adok vissza, válasszon a szoknya helyett valami mást” — mondotta. Aki azt hiszi, hogy ezek a divatcikkek azért ilyen drágák, mert valamilyen különleges anyagból készültek, hát alaposan téved. Ugyanezen az üzletsoron levő Méteráruk Boltja kirakatában a fenti divatcikkek alapanyagának méterenkénti ára a következő: 80 centiméter széles pamutbatiszt, különböző színekben 38,80; 140 centiméter széles lila pamutvászon 48,80; lenvászon dupla széles 106 forint. A butikosok a legolcsóbb alapanyagokat vásárolják fel — olykor megfestik — és ezekből varrják, jobban mondva varratják meg a ruhaféléket. Szinte mindegyik butikban azonos fazonú blúzok, szoknyák láthatók, legfeljebb egy-két színes szalaggal, vagy csattal kombinálják, hogy az áru ne pontosan ugyanolyan legyen, mint a szomszéd butikban. Igénytelen, gyenge áruval öntötték el a pesti piacot ezek a kis üzletek, áraik pedig rendkívül magasak. De ki ellenőrzi az áruk minőségét, és az árát? Hivatalosan senki sem, a divatáruk szabadáras termékek. Hatósági közbelépést kár volna sürgetni, hiszen meghúzták már maguk fölött a lélekharangot, mert ilyen silány termékek forgalmazásával tönkre is lehet menni. Olykor hallani, hogy ittott már kénytelenek voltak bezárni a boltot. A butikosok mit sem tudnak arról, hogy a régi tisztességes iparosok, kereskedők hosszú ideig csak úgy tudták fenntartani üzleteiket, hogy jó és szép áruval álltak a vásárlók rendlekezésére. A butikosok egyetlen előnye manapság: gyorsan követik a divatot, és akármilyen silány árut — úgynevezett bóvlit hoznak forgalomba, vevőre találnak — főleg a tinédzserkorúak körében. Más kérdés az, hogy a fiatalok nagy része a szülők pénzén vásárol, öltözködik. Sok éve bírálják már különböző fórumokon a kereskedelmet, mert lassú, nem tart lépést a kereslettel, kevés az új, divatos áru az üzletekben. Ha nem is történt döntő fordulat, de elmondhatjuk, hogy közben jelentős javulás történt, nagyon sok szép ruhaféleség vásárolható a divatszaküzletekben. A kereskedelem importárukkal bővítette a választékot. Javul tehát a választék, és ami lényeges: az állami és szövetkezeti boltokban 20—25 százalékkal olcsóbban vásárolhatunk ízléses,szép női ruhákat, nadrágokat, blúzokat. Régen fényes üzletekbe nehezen ment be az ember, mert joggal számíthatott arra, hogy az üzlet fényét is megfizettetik a vásárlóval. Az üzleti verseny nyomán azonban sok minden megváltozott, és reméljük, hogy ez a változás tartós lesz. Csak azt tanácsolhatjuk Olvasóinknak, kövessék a régi módszert: a vásárlás előtt nézzenek szét a kis és nagy üzletekben, a butikokban, és győződjenek meg, hol szebb, jobb, színvonalasabb az áru. És higgyenek a saját szemüknek. Mindez megéri a fáradságot, elvégre saját pénztárcájukról van szó. Kőműves Gyula DUNA’85 A közvélemény már értesült róla: június utolsó és július első napjaiban kijelölt magyar, szovjet és csehszlovák törzsek és csapatok közös hadműveletiharcászati gyakorlatot tartanak Magyarországon. A tábornyitás napján dr. Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, a Duna ’85 elnevezésű hadgyakorlat vezetője az egyik magyar alakulat harcállásán tartott sajtótájékoztatót, amelyen részt vett Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője, Alekszej Gyemidov altábornagy, a gyakorlatvezető szovjet helyettese, Josef Einspigel vezérőrnagy, a gyakorlatvezető csehszlovák helyettese is. A jelenlegi nemzetközi helyzetben a Varsói Szerződés tagállamainak kötelességük erősíteni védelmi képességüket, és ehhez eredményesen járulnak hozzá a közös hadgyakorlatok — hallottuk az államtitkártól. — Már hagyomány, hogy minden évben — a közös kiképzési tervnek megfelelően — a koalíciós országok hadseregeinek kijelölt egységei valamelyik tagállamban tartanak gyakorlatot, ezzel is kifejezve a sokoldalú katonai együttműködést. Ezúttal, a fegyverbarátság jegyében, 23 ezren vesznek részt a hadgyakorlaton, amelynek célja a többi közt a védelmi képesség megőrzése, megerősítése a béke védelme érdekében, az internacionalizmus elmélyítése, a csapatok összehangolt harcászati tevékenységének gyakorlása. A gyakorlótereken ezúttal „harci körülmények” közepette hajtják végre feladataikat a Duna ’85-ön részt vevők. Több harcmódot „bevetnek” a feltételezett harci cselekmények során, így például védekeznek az ellenség váratlan légi- és szárazföldi támadásaival szemben, majd ellentámadásba mennek át a többféle fegyvernemet képviselő csapatok. A hadgyakorlat egyes részein éleslövészetet is tartanak, és „erőszakos” átkelést is végrehajtanak a Dunán. A hadgyakorlat természetesen alkalmat ad egymás jobb megismerésére és a közvetlen tapasztalatcserére is A katonák ugyanis szabad idejükben találkozókon vesznek részt, ipari és mezőgazdasági nagyüzemekbe látogatnak el, s olyan kirándulásokat is szerveznek számukra, melyek során megismerkedhetnek hazánk városaival, történelmi nevezetességeivel, a szocialista építőmunka eredményeivel. M. P. ■ LEVELEINKBŐL Jóleső üdvözlet Napjainkban sokat hallunk az idős emberek megbecsüléséről, a velük való törődésről. Egy ilyen esetről kívánok beszámolni. Édesapám a Dánszentmiklósalbertirsai Micsurin Termelőszövetkezet tagja. Június elején múlt 89 éves. A termelőszövetkezet gazdasági és pártvezetősége jókívánságokkal teleírt, szép képeslapot küldött a születésnapjára. Annyira meghatotta ez a figyelmesség, hogy örömében sírva fakadt. Nekem is jólesett, hogy volt munkahelyén emlékeznek még idős édesapámra. Malata István Pilis Nyugdíjasok klubja A múlt év őszén a helyi iskola igazgatója, Kovács Sándor nyugdíjba ment. A munkát azonban nem hagyta abba. Községünkben többek között megszervezte a nyugdíjasok klubját. Ezzel nagy örömet szerzett az itteni, idős embereknek. Megalakulásuk óta sok rendezvényünk volt. Több kiránduláson vettünk részt. Moziba és színházba járunk. Olyanok is vannak köztünk, akik most először jutottak el színházba. A Petőfi Téesz vezetősége ingyen ad buszt ezekre az utakra, de egyéb vonatkozásban is támogatja klubunkat. A helyi tanács vezetősége is minden segítséget megad, sok színes programot szervez számunkra, hogy jól érezzük magunkat. A programok összeállításában nagy érdeme van B. Varga József szervező titkárunknak is. Litkei Józsefné Páhi Nyári tábor Dunakeszi város vezetői két éve elhatározták, hogy a kisdobosoknak nyári tábort létesítenek Szobon. A szobi úttörőtábor mellett az Alagi Állami Tangazdaság kéthektárnyi területet díjmentesen átadott, ahol 13 faházban 60 gyereket tudnak majd elhelyezni. A tábor tervét a Dunakeszi Konzervgyár Bánki Donát szocialista brigádja társadalmi munkában készítette. A Dunakeszi Városi Tanács költségvetéséből épül a tábor főépülete. A helyi üzemek kommunista szombatokat szerveztek, s ennek bevételét, 833 ezer forintot utaltak át a tábor részére. A Pest megyei Tanácstól pedig 165 ezer forintot juttatott... A munkák olyan jól haladtak, hogy a tábor az idén júliustól már az első csoportot fogadhatja. Solymosi László Dunakeszi Szövetkezeti múzeum A Győr megyei Lébénymiklós 13. századi bencés temploma híres műemlék. Ha arra járnak, véletlenül se kerüljék el, feltétlenül tekintsék meg a román kori építőművészet e remekét. A falu lakói úgy határoztak, hogy ők is hagyományoznak valami maradandót az utókornak. Megjavítottak, kimeszeltek egy roskadozó, vén házikót, és az udvarán, valamint a lakószobákból kialakított kiállítótermekben összegyűjtötték a régi világ fellelhető emlékeit. A környék lakóinak valamikor a víz adott kenyeret, így a Lébénymiklósi Lenin Terme 1985. JÚLIUS 8. lőszövetkezet múzeumában a vízi világhoz kapcsolódó mesterségekről sok mindent megtudhatnak a látogatók. A tőzegbányászatra például a tőzeghányó villa emlékeztet, és elég csak ránézni a jégvágók papucsára, már tudjuk, hogy e tevékenységhez erős legények kellettek. A nádarató, a szigony, a nádütő, a nagygereblye és a szénametsző a lápi szénakaszáló az itt éltek múltjára emlékezteti a nézelődőket. A tilaló, a talpas guzsaly, a motolla és a szövőszék pedig a kendernyűvek, a fonó- és szövőnők munkáját ismerteti meg az utókorral. A lébénymiklósiak csak a gyékény szövés mesterségét mentették át a mának. Háziipari szövetkezetük gyékényből készült termékei határainkon túl is keresettek. II. Károly Zsuzsa Győr Erőt, egészséget! Halk szavú, energikus ember Zámbó István, aki 1954-től a Bihari Állami Gazdaság igazgatója volt. Most nyugalomba vonult. Az elmúlt három évtizedben a vezetése alatt álló gazdaság a növény- és gyümölcstermelésben, valamint az állattenyésztésben kiváló eredményeket ért el. Zámbó István feladatának tartotta, hogy tapasztalatait átadja az ifjú szakembereknek. A stafétabot átvétele így zökkenők nélkül történt Bikason; az üzemi tanács a régi igazgató helyébe Zabó Árpádot választotta meg. Zámbó István nyugdíjas, de nem tétlen ember. Sokféle tennivalót vállal ezután is magára. További erőt és jó egészséget kívánunk munkálkodásához ! Szabó József Mágocs Békenap Lágymányoson Az Országos Béketanács Budapesten, a XI. kerületben, a Fenekellen-tó környékén lágymányosi békenapot rendezett a közelmúltban. A megnyitó beszéd elhangzása után mesterbemutatóra került sor, ahol Pólyák Ferenc fafaragó, Bukovszky Tibor kanászkürtkészítő, Baranyai Hedvig fazekas, Fazekas György bocskorkészítő és Fehér Anna gyöngy fűzőkészítő mutatta be munkáit. A Bartók Színpadon a kulturális műsor keretében fellépett — többek között — a tápiószecsői, a bagi, a bogyoszlói, a szigetújfalui, a bajai, a pilisszentkereszti és a hegyaljai népi együttes. Nagy Péter Budapest Szigetközi napok Éppen ezekben a napokban — június 28. és július 7. között — Mosonmagyaróváron és a környező falvakban rendezik meg a szigetközi napokat. A rendezők a táj szépségeire, kulturális, tudományos értékeire hívják fel az érdeklődők figyelmét. Gazdag a program: kerékpáros körversenyt, diszkótánc-bemutatót és számos képzőművészeti tárlatot tekinthetnek meg az érdeklődők. Sor kerül a Pávakörök műsorára, külföldi együttesek fellépésére és hegedűversenyre is. Az irodalom kedvelői pedig a Győri Kisfaludy és a Veszprémi Petőfi Színház művészeinek előadását hallgathatják. Szalay István Győrszentiván