Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-06 / 27. szám
1985. JÚLIUS 6. Üdülés és sportolás Sok szülőt érdekel, a vakáció idején szerveznek-e olyan programokat, üdüléseket, ahol nemcsak gyermekeik felügyeletéről és szállásáról, étkezéséről gondoskodnak a vendéglátók, hanem sportolási lehetőséget is kínálnak. Ezúttal ilyen nyaralási ajánlatok közül válogattunk. Az egyre népszerűbb kiskörei víztárolón négynapos kajaktúrát szervez a Tiszatour. A vízparton felvert esti tábor igazi evezősszállás: sátor, gumimatrac, hálózsák, az ebédet, a vacsorát pedig ki-ki maga főzi, szabad tűzön. A szervezők figyelmeztetnek rá: csak úszni tudó diákok jelentkezzenek, és közülük is olyanok, akik kellő gyakorlattal rendelkeznek a vízi túrázásban, hiszen az előírt napi „fejadag” eléri a tíz kilométert. Lovagolni is lehet a nyáron, mégpedig a Savaria Tourist szervezésében, Sárváron. Az egyhetes program: naponta egy óra lovaglás — kiváló lovasok irányításával —, kirándulások, strandolás. A résztvevőket magánházakban szállásolják el. Ugyanez az idegenforgalmi hivatal ajánl kerékpártúrát. A résztvevők Szombathelyen, turistaszálláson laknak, és az egyrhetes üdülés során bekarikázzák Vas megye legszebb részeit, a többi közt az őrséget. Lövészeti tábort is szerveznek Szombathelyen, ennek résztvevői az MHSZ sportlövő pályáján gyakorolnak, egyhetes nyaralásuk alatt a kemping két-három ágyas nyaralóházaiban szállnak meg, s félpanziós ellátást kapnak. A vízisportok kedvelőire is gondoltak a Savaria Touristnál, számukra a Rábán szerveznek egyhetes kajaktúrát. Az útvonal : Szentgotthárd—Körmend—Rum—Sárvár— Nick—Sárvár, szállás: Bátorban. Ha a résztvevők kérik, idegenvezető kíséretében ismerkedhetnek meg Szentgotthárd, Körmend, illetve Sárvár látnivalóival. Akinek horgászni van kedve, annak Sárváron ajánlanak egyhetes üdülést magánlazaknál, félpanzióval. A tájékozódást megkönnyíti, hogy az idegenforgalmi hivatalok ajánlatairól a megyeszékhelyeken lévő irodákban, Budapesten pedig a Hungarotours VII., Akácfa u. 20. sz. alatt lévő irodájában is adnak felvilágosítást. A diákoknak ajánlott programokról, az üdülések áráról, időpontjáról és egyéb kérdésekről a Tourinform 179-800-as telefonszámán is lehet tájékozódni. Olvasóinknak a Tourinform egy új lehetőséget is kínál. Vállalkoznak rá: ha van olyan kérdésük, amely a hazai üdülésekkel, utazásokkal kapcsolatban különösen érdekli Önöket, és azt — a Szabad Földre hivatkozva — megírják címükre (a Tourinform szerkesztőség, 1364 Budapest, Pf. 4.), hamarosan személyre szóló választ kapnak tőlük. Kutyaposta Zalán Ilona (Szolnok) olvasónk hosszú levelet írt a kutyatartásról, szemünkre vetve, hogy rovatunk keveset vagy egyáltalán nem foglalkozik a kutyatartás környezetvédelmi kérdéseivel. Leveléből idézünk: „Most nem is beszélek arról, hogy itt, Szolnokon, a városi modern bérházakban kutyát tartók egy részének fogalma sincs az emberi együttélés szabályairól. Csak zárójelben jegyezném meg, hogy kutyasétáltatás közben egyesek a járdán végeztetik el kutyáikkal kis- és nagydolgukat! Ha már megtörtént az eset, akkor legalább egy kis seprűvel és lapátkával takarítanák el a kutyák névjegyét. Nem, nem takarítják el, nekünk járókelőknek kell kerülgetnünk ... Félreértés ne essék, mi kertes családi házban lakunk és nekünk is van kutyánk. Személy szerint magam is sétáltatom a hatéves kuvaszunkat, de olyan még nem fordult elő, hogy valakit is megbotránkoztatott volna velünk kapcsolatban az a bizonyos „névjegy”. Én minden esetben eltakarítom. Amiről tulajdonképpen írni akarok, az a láncon tartott kutyák szomorú helyzete. A lánc jobbára rövid és gyakran összegubancolódik. A kutya ettől szenved, mert nincs mozgástere. A másik: közvetlen környezetében piszkít, de a kutyapiszkot a gazdák soha nem takarítják el, ami azt jelenti, hogy nem seprik össze és nem ássák el. Ennek következtében a legyek millióit segítik kitenyészteni ezek a trágyatelepek! Ideje lenne az ilyen bánásmód ellen felszólalni.” — Köszönjük levélírónk sorait. Országosan meglévő kérdést feszeget. Úgy gondoljuk, hogy talán akad, aki megszívleli levélírónk kifakadását és seprűvel, lapáttal, ásóval a kezében körülnéz a kutyaól körül. Vagy előfordulhat: akikre vonatkozik, azok nem olvassák e rovatot? Ilyen esetben a szomszéd jóakaratú, baráti tanácsa, szava is sokat segíthet. Tamás Endre (Miskolc), aki újabban és most már rendszeresen olvassa lapunkat, hasonló témában ír levelet. Mint lakótelepi lakosnak az a véleménye, hogy lakótelepi lakásban is lehet kutyát tartani, ha a lakást és a kutyát tisztán tartják és az állatot naponta legalább ötször sétáltatják. Mint írja, „fontos a fajta megválasztása. Nagy testű és hosszú szőrű kutyát ne tartsunk lakásban. A kis testű, rövid szőrű fajták, mint pl. a tacskó, a sima szőrű foxterrier nagyon jól érzi magát a lakásban, emberközelben, ha külön helyet is jelölünk neki az előszoba vagy más helyiség háborítatlan sarkában.” A családi házakban tartott kutyákkal kapcsolatban ez a véleménye: „A legnagyobb baj, hogy a tulajdonosok nem veszik figyelembe a kutya természetes szabadságvágyát, azaz örökké láncon tartják a szegény állatot. Azok teszik helyesen, akik éjszakára leoldják láncáról a kutyát és még inkább azok — bár ez ritka mint a fehér holló —, akik hetenként legalább egyszer pórázra veszik és megsétáltatják, méghozzá kiadósan.” — Ezek valóban jó tanácsok, köszönjük sorait. E. Marika (Kecskemét) a nyáron szomjazó kutyák érdekében emel szót. Levelének lényegét összefoglalva: „Naponta többször kínáljuk meg házőrzőnket friss, de ne csaphideg ivóvízzel. A csapvagy kúthideg víztől a kutya a nagy melegben éppen úgy torokgyulladást kaphat, mint az ember.” — A kutyatartás színvonala az utóbbi években sokat fejlődött, sokan kulturáltan tartják a kutyákat, de megjegyzései, tanácsai helyénvalóak. Bíró András Szabad kilátás a vasúti átjáróban Múlt heti lapszámunkban a vasúti átjárók megközelítésének alapszabálya, a fokozott óvatosság és a mérsékelt sebesség előírásai volt a témánk. A mérsékelt sebesség — mint jeleztük — azért feltétlenül szükséges, mert különben nem tud a figyelmünk megbízhatóan működni, nincs ideje az embernek arra, hogy a vasúti átjáróhoz közeledve a legkisebb jeleket is észrevegye, hogy abszolút biztonsággal meg tudjon győződni arról: vonat nem keresztezi az útját. Még a biztosított vasúti átjárókban is ugyanolyan figyelemre van szükségünk, akárcsak a biztosítatlan helyeken... A fénysorompó tilos jelzésére, a sorompórúd megmozdulására ugyanúgy fel kell készülni, mint a szabad továbbhaladás lehetőségére. A vasúti átjáróban már nemigen lehet mit tenni, ha egyszer előzőleg rosszul mérte fel a helyzetet a gépjárművezető, s minden késedelmes cselekvés sikere már csak a véletlenen múlik. Éppen ezért az átjáró megközelítését nevezhetjük a legfontosabb vezetési szakasznak. A mérsékelt sebesség lehetővé teszi a körültekintőbb figyelmet, önmagunk észleléseinek ismételt ellenőrzését. Kérdés lehet azonban, hogy mindezen túl, mennyire függ ez a sebesség a szabad kilátástól? Nyilván befolyásolja a kilátás a sebesség-megválasztásunkat, hiszen ha magunk körül elegendően nagy zónában nem látunk veszélyt, vagy nem kell látnunk veszélyt, akkor a sebesség további mérséklésére már nincs szükség! KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Az életkor előrehaladtával egyre több olyan gépjárművezető mozog kint a forgalomban, aki már az évek terheit is hordozza. Az idős vezető hamarabb fárad el, s kétségtelenül vannak olyan jellemzői, amelyek (mint pl. a gyors reagálás, az azonnali döntés stb.) rosszabbak, mint a fiatal korosztályoknál tapasztaltak. Igen lényeges változás a vezetési képességükben az is, hogy nem tudják már a figyelmüket olyan jól megosztani egyszerre több értékelni való jel és jelzés között, mint fiatalabb korukban. Mindez azonban nem vezet ahhoz a következtetéshez, hogy az idősebb járművezető gyengébb képességű, vagy balesetveszélyesebb lenne. A közlekedésben, így a járművezetésben is, óriási szerepe van a megszerzett és elraktározódott tapasztalatnak. Aki sok-sok évet tölt el a volán mellett, abban egy olyan helyzetismeret alakul ki, amely szinte minden lehetséges forgalmi variációra vonatkozóan jelent már egy-egy átélt, a jól megoldott példát is, így az idős vezető mozgósítani tudja a legjobb tudását. A gyakorlatban inkább megelőzi a bajt, egyszerűen nem is hagyja, hogy a veszélyes helyzet kialakuljon, de még a kialakult forgalmi konfliktusokban is jobban feltalálja magát, hiszen emlékezik a hasonló helyzetekre és azok kimenetelére. Idősebb vezetők körében eléggé ritka jelenség pl. az ittas vezetés, a gyorshajtás, az útviszonyok, a forgalmi körülmények lebecsülése. Egészében véve felelősségteljesebbek a volánnál, mint a fiatalabbak. Úgyszintén alig találni az idősebb járművezetők között olyant, aki szabálytalan előzésével okoz balesetet, s eléggé ritka a követési távolság be nem tartása a körükben. A legtöbb hibát az elsőbbség meg nem adásával, illetve ennek elvétésével követik el, és eléggé sok balesetet okoznak a szabálytalan kanyarodásukkal is. Fetress István A közeljövő üzemanyagai A nyersolaj, amelyből üzemanyagot állítanak elő gépjárművek számára, még jó ideig elegendő menynyiségben rendelkezésünkre fog állni. Ezekkel a szavakkal kezdődik a Shell olajtársaság egy tanulmánya, amelyben összefoglalták a jövő üzemanyagaival kapcsolatban végzett vizsgálatok eredményeit. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, miként fog alakulni az üzemanyag-készletek sorsa a következő két évtizedben, 2000 tájáig. Az első megállapítás az, hogy 2000-ben is a hagyományos Otto-motort meghajtó benzin lesz a legfontosabb és legelterjedtebb üzemanyag a személygépkocsiknál. A takarékosabb kocsik és a rövidebb üzemeltetés következtében azonban az össz-benzinfogyasztás tovább csökken. Annak ellenére, hogy benzint már több mint száz esztendeje használunk, minőségét és összetételét még ma sem lehet végérvényesen megszabni. A motorok fejlődésével változik a benzin minősége és összetétele is, de az egyes államok hatóságai is befolyást gyakorolnak rá, amikor például előírják a benzin ólomtartalmát, s kipufogógázok alkatelemeinek határértékeit. Bizonyosra vehető azonban, hangoztatja a tanulmány, hogy a következő évtizedekben a benzinhez kevert adalékanyagok tovább javítják annak minőségét. Ez javítani fog a motorok hatásfokán, növeli élettartamukat és csökkenti a fogyasztást. A tanulmány rámutat arra, hogy a szoros együttműködés az autógyárak és az olajvállalatok között a kutató és fejlesztő munkában elengedhetetlen feltétele az üzemanyag jobb hasznosításának. A benzin 2000-ben is vezető üzemanyag lesz, de a szakemberek arra számítanak, hogy a dízelmotoros kocsik száma és ennek megfelelően a dízelolaj aránya erősen növekszik a következő két évtizedben. A tanulmányból az is kiderül, hogy a Shell cég nem tulajdonít nagyobb jelentőséget a közeljövőben sem az ún. alternatív üzemanyagoknak. Nem tartják valószínűnek, hogy ebben az évszázadban a hidrogénmeghajtású, vagy az elektromos autók lényeges arányban elterjednének. Nem jósolnak jövőt egyelőre a szintetikus üzemanyagoknak sem. Fejlődés csak a cseppfolyósított földgáz (illetve propán-bután gáz) és az alkohol üzemanyagként való felhasználása terén várható. Míg a cukornádtermelő országokban az etilalkohol fog elterjedni, addig Európában inkább a metanol (metilalkohol), amelyet már ma is 2-3 százalékban hozzá lehetne keverni a benzinhez, anélkül, hogy a motorokat át kellene építeni. Nagyobb mennyiségű metanol hozzákeverésének azonban komoly anyagi és technikai akadályai vannak. Ha például 15 százalék metanolt kevernénk a benzinhez, akkor nemcsak az autókat, illetve a motorokat kellene átállítani, átépíteni, de meg kellene változtatni az egész üzemanyagelosztó rendszert is, tehát újfajta benzinkutakat kellene létesíteni. Ráadásul ez az üzemanyag-keverék sokkal rosszabb kipufogógáz-értékeket hozna magával, mint a benzinüzemeltetés. Több esélye lenne a tiszta metanollal való üzemeltetésnek, de ezt csak az erre a célra épített kocsiknál lehetne megvalósítani. Ezek az autók azonban benzinnel többé nem tudnának közlekedni. Egyébként is a metanolüzemeltetés terén jó néhány technikai kérdés még mindig megoldásra vár, állapítja meg a tanulmány. A tüskék haszna A tüskék kitűnően védik a növényt nemcsak az ide-oda mászkáló csigák ellen, de a legelésző állatok ellen is, mert a szúrós szárak, levelek már akkor megsértik az állat száját, mielőtt beléjük harapott volna. Ezért nem nyúl például a legelésző állat a bogáncshoz, a csalánhoz, az ördögszekérhez és sok más, szúrós tüskével borított növényhez. A friss levelekkel táplálkozó csigák azért nem jutnak fel a rózsa szárán, mert a lefelé irányított tűhegyű tüskék a feljutást lehetetlenné teszik. A tövis módosult szárképlet. Olykor csökevény levélkék is fejlődnek a tövisen, sőt nem egy esetben teljesen ki is fejlődik a levél, de korán lehullik. A tövisek rendeltetését világosan mutatja az a körülmény, hogy számos, magasra növő fa csak fiatal, tehát kisebb termetű korában és csak addig a magasságig tövises, ameddig az emlős állatok felérnek. A fiatal akác vesszeje például tövises, az idősebb ágak és törzsek tövistelenek. A tüskés, de főként a tövises cserjék és fák közül többet szolgálatába is állított az ember, élősövényt készít belőlük, hogy megvédje kertjét vagy kultúrnövényekkel beültetett területét a növényevő állatoktól. Egy-egy ilyen tövises élősövény áthatolhatatlan, különösen akkor, ha a tövises cserjéket, fákat fiatalon tartják, vagyis évről évre megfelelően nyesik. Számos fa és cserje tövisét már a kőkorban tűnek, meg kapocsnak használta az ember, de még ma is sok helyen a kökény, vagy a galagonya nagyra nőtt tövisével tűzik össze disznóöléskor a készülő hurkák két végét. SZABAD FÖLD 17