Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-21 / 38. szám

1985. SZEPTEMBER 21. Szüreti mulatságok A szüret az ősz egyik legígéretesebb, leghangu­­latosa­bb programja — legalábbis azok számára, akik vendégként vesznek részt benne. A szőlő, a must, a bor kedvelői bi­zonyára örömmel fogad­ják a hírt: ebben az év­ben is többhelyütt ren­deznek olyan szüreti mu­latságokat, amelyekre szívesen várják az érdek­lődőket. Leghíresebb borvidé­künk, Tokaj-hegyalján háromévenként tartják meg a tokaji szüreti na­pokat; idén szeptember 30-tól október 6-ig lesz­nek e rendezvények. A látványos, színes szüreti felvonulásra október 6-án reggel 9 órától kerítenek sort. Az egri borvidéken is része lehet a szüretben a vendégnek. Az Eger Tou­­rist csoportoknak ajánl szüreti programot, októ­ber végéig. A három napra érkezők nemcsak szőlőszüreten és szüreti mulatságon vehetnek részt a híres-nevezetes Szépasszony-völgyben, hanem a város neveze­tességeivel is megismer­kednek. Egynapos prog­ram is van — mégpedig kétféle. Az egyik szerint a csoport a kora délelőtti órákban érkezik a szőlő­hegyre, délután városné­zés, utána pedig borkós­toló következik. A másik szerint a vendégek a Petro tanyáról, lovasfoga­tokkal indulnak a szőlő­hegyre, ahol kezdődik a szüret, s ennek emlékére szüreti batyut is kapnak a résztvevők. A Tiszatour Cserkesző­­lőn és Jászberényben szervez szüreti programo­kat, mégpedig úgy, hogy az érdeklődők a nagyüze­mi, illetve a hagyomá­nyos szürettel egyaránt megismerkedhetnek,­­ természetesen nemcsak nézőként, hanem tevé­keny közreműködőként is. A munka után esti borkóstoló, majd szüreti mulatság következik. A világhírű badacsonyi borok hazájában a szü­ret már javában tart; a Balatontourist-Nord a fü­redi Tölgyfa csárdában, a badacsonyőrsi Szürkeba­rát fogadóban várja szü­reti mulatságra a vendé­geket. A badacsonyi Ha­lászkertben hagyományos módon bőséges ebéddel fogadják az érkezőket, akik ezután sétahajókáz­­nak a tavon. A szüretre a Badacsonyi Állami Gazdaság szőlőjében ke­rül sor, ahol mindenki szedheti a szőlőt, présel­het, s a lopóból felszol­gált borból tetszése sze­rint fagyaszthat is. A nap szüreti lakomával zárul, amelyben az eseményhez illő ételkülönlegességeket kínálnak. Ezt a progra­mot az IBUSZ szervezi. A Balaton déli partján a Siótour Boglárlellén kí­nál csoportok számára szüreti programot, Sió­­agárdon pedig szeptember 29-én rendeznek szüreti mulatságot. A Tolna me­gyei Váralján szeptember 22-én lesz a látványos szüreti felvonulás, ame­lyet népművészeti prog­ramok egészítenek ki. A szüreti programokról bővebb felvilágosítást a Tourinform 179-800-as te­lefonszámán kaphatnak az érdeklődők. Olvasóink számára a Tourinform új lehetőséget is kínál. Vál­lalkoznak rá, ha van olyan kérdésük, amely a hazai utazásokkal, üdülé­sekkel, programokkal kapcsolatban különösen érdekli önöket, és azt — a Szabad Földre hivat­kozva — megírják cí­mükre (Tourinform szer­kesztőség, 1364 Budapest, Pf. 4.), hamarosan sze­mélyre szóló választ kap­nak tőlük. Kis-Balaton A horgász természet­­barátok kezdettől fogva figyelemmel kísérik a Kis-Balaton tervezését, születését. Érthetően, hi­szen szűkebb körben szenzációt kelt egy új, k­ét-három hektáros víz­felület is. Itt pedig hét és fél ezer hektáros tavat létesítenek, ami csak­nem négyszerese a Ve­lencei-tónak ! Jól tudjuk persze, hogy nem csupán a mi körünk­ben váltott ki különleges érdeklődést ez a létesít­mény. A szélesebb közvé­lemény arról beszélt, hogy most elődeink hibá­ját tesszük jóvá, azokét, akik annak idején meg­kisebbítették a magyar tengert. Pedig ez legfel­jebb kis részben volt em­beri hiba, maga a Bala­ton húzódott vissza, és a szabályozás nélkül a déli parton most nem stran­dok, hanem mocsarak húzódnának. A zalai me­zőgazdászok viszont a „kárba vesző”, hatalmas területet sajnálják. Pedig ez amúgy is mocsaras, alig használható rész volt. És a Zala hordalékát, szennyezőanyagát nem engedhetjük tovább a Balatonba, mert tönkre­teszi a Keszthelyi-öblöt. A hatalmas tározóban hetekig, hónapokig pi­henhet, tisztulhat majd a víz, az üdülőterület meg­szabadul ettől a szennye­zéstől. A Kis-Balaton célja te­hát a víztisztítás. Ezt — átlagosan mintegy másfél méteres víztükörben — leginkább a nádasok vég­zik majd. A víz felfrissí­tése azonban halak nél­kül nem képzelhető el. Lesz is itt halfauna, rész­ben őshonos, védett ha­lakból, részben horgász­csemegékből. Telepíteni se nagyon kell, hiszen törzsanyag elegendő élt a mindmáig létező mocsa­rakban, maga a tározó pedig eszményi ívóhelye­ket kínál majd a szapo­rodáshoz. Ezért keltett megdöb­benést a határozat, amely kereken megtiltotta a leendő Kis-Balatonon a vadászatot, a horgászatot és a halászatot egyaránt. Indoklás: a természeti kincset jelentő madárvi­lágot zavarni nem sza­bad! Példákkal és érvek­kel szeretnénk vitatni ezt az álláspontot. Példa a szintén hasonló jellegű, hatalmas méretű Tisza II. víztározó. Itt is kin­cseket ringat a víz és a nádas, a terület mégis horgászkezelésbe került. Nem mondjuk, hogy nin­csenek ütközések a víz­ügyiekkel és a természet­védőkkel, a módszer mégis bevált, mert a tá­rozó a horgász természet­­barátok ezreinek biztosít pihenést, élményt, kikap­csolódást. Az érv pedig az, hogy halasvíz horgászok nél­kül nem képzelhető el. Ha kitiltják azokat, akik engedéllyel jönnének, ak­kor megjelennek az orv­horgászok. Azok pedig nem fogják védeni a ter­mészetet. Hetvenöt négy­zetkilométer hatalmas te­rület, azt csak ellenőrök­kel megvédeni lehetetlen. Ha nincs szervezett hor­gászás, elszabadulhat a dúlás. A tározó első részlegé­nek feltöltése megkezdő­dött. De még öt-hat év, amíg a teljes mű elké­szül és kialakul annak élővilága. Talán ki kelle­ne használni ezt az időt annak újragondolására is, hogy valóban bölcs dolog volt-e a horgászok kitil­tása. F. B. Megállás lakott területen kívül Alapszabály mind az autósok, mind a motoro­sok számára, hogy a la­kott területen kívül , az úttesten kívül kell megállniuk Igaz, hozzá­teszi ehhez a KRESZ azt is, hogy: „a lehetőségek­hez képest”, azaz nem kíván lehetetlent a jár­művezetőktől. Amennyi­ben az úttesten kívüli rész járhatatlan, vagy olyan akadály van raj­ta, ami miatt az ott meg­állás lehetetlen, termé­szetesen az úttesten be­lül is meg szabad állni. Ez azonban, s így kell tekinteni, mindig külön­leges helyzet, mivel a folyamatos forgalom ve­szélyeket jelent mind a megálló, mind az ott ha­ladók számára. Az úttes­tet mindig úgy kell ér­teni, hogy az a forgalmi sáv, illetve egyes utak­nál az úttest szádét jelző vonal bal oldalra eső része. Fontos tudnivaló, hogy mindenképpen arra kell törekednünk a lakott te­rületen kívüli megállás­nál, hogy valóban az adott lehetőségek szerint minél inkább lekerül­jünk az útról akkor is, ha teljes terjedelemben nem is sikerül... A szabályon túl észre kell vennünk ebben a felelős­séget is, amit a többi köz­lekedő partnerrel szem­ben viselnünk kell. Min­den álló jármű, amely miatt a folyamatosan ha­ladók manőverre, kikerü­lésre kényszerülnek, kü­lönös módon befolyásolja a biztonságot. Éppen ezért arra is tekintettel kell lennünk, hogy azon az úton, ahol leküzdhetet­len okok miatt az úttes­ten kényszerülünk meg­állásra, körül kell tekin­tenünk, és semmi esetre sem szabad ott megáll­­nunk, ahol nem vehet­nek időben észre bennün­ket, ahol a zajló forga­lom a megálló járművet csak veszélyként tudja észlelni. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Meg lehet-e tanítani a gyermekeket a biztonsá­gos közlekedésre? Nevel­hető-e arra, hogy se ijedtség, se félelem, se — más oldalról — a ve­szélyhelyzet lekicsinylése ne váltson ki belőle ki­számíthatatlan reakciót, cselekvést ? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott egy hazai tanácskozás, amelyen a szakemberek a kisgyermekes szülők­nek adtak tanácsokat. A gyermeket meg le­het és meg kell tanítani erre. Csak inkább játé­kosan, semmint könyv­ből! Például jó az a ta­nács, hogy a szülő áll­jon meg a lakóhelyéhez közeli forgalmas zebrá­nál, vagy olyan útsza­kasznál, ahol szabályo­san át lehet kelni a túl­oldalra ... A gyereknek legyen az a feladata, hogy figyelje a közeledő autókat, s jelezze, ami­kor még veszélytelen, majd azt, amikor már ve­szélyes lenne szerinte az átkelés a kocsi előtt! Így megtanulhatja mind a sebességek, mind a tá­volságok becslését, s Ugyanakkor a szülő ma­ga is sok mindent meg­tudhat a gyermekének közlekedési magatartá­sáról. Ha a gyerek hosz­­szú gyakorlás ntim is gyakran vállalkozna ve­szélyes közelségben át­menni a közeledő kocsi előtt, akkor jóval többet kell vele foglalkozni, hi­szen vagy nem alakult ki nála a sebesség- és távol­ságbecslés, vagy pedig nincs veszélytudata. Ha ennek az ellenkezője tör­ténik, vagyis nagyobb biz­tonsági távolságot hagy, az arra figyelmezteti a szü­lőt, hogy a gyermek va­lamilyen okból­­ fél a közlekedéstől... Tanácsos többször is negyedórát, félórát ilyen közös gyakorlatokra szán­ni, különösen azoknál a gyerekeknél, akik az idén mentek először iskolába. Már az is jó eredmény, ha a gyerek így megta­nulja, hogy a járdáról let­épés előtt figyeljen a kocsikra, a forgalomra. Petress István Őrlés mágneses térrel Szovjet kutatók a hagyományos (zajos, kis teljesít­ményű és csekély hatásfokú) őrlőberendezések helyett olyan újfajta szerkezetet fejlesztettek ki, amelyben a fém őrlőgolyók mágneses erőtér hatására végez­nek mozgást. Ezek a malmok kevesebb villamos ener­giát fogyasztanak, sokkal kisebb méretűek és olcsób­bak, mint a hagyományos berendezések. Eleinte forgó elektromágneses térben nem mágne­ses anyagból készült csöveket helyeztek el, s azokat ferromágneses részecskékkel töltötték meg. Az elekt­romágneses tér hatására a részecskék bonyolult moz­gásba jöttek, miközben az anyag összekeveredett és megőrlődött. Egy ilyen berendezésnek azonban cse­kély a teljesítménye. Az átmérője legfeljebb 200 mil­liméter lehet, mivel ha nagyobb volna az átmérő, a centrifugális erő a részecskéket a cső falára nyom­ná, s emiatt azok kirepülnének az őrlési folyamatból. E hátrányok megszüntetésére a szovjet kutatók né­hány fémgolyócskát egy festékanyagot tartalmazó üvegbe tettek, s ezt egy lüktető mágneses térben le­vő tekercsbe tolták be. Minél mélyebbre került az edény a tekercs belsejébe, annál gyorsabban mozog­tak a benne levő golyócskák. Amikor az edényt ki­húzták a tekercsből, a festékanyag kiválóan meg volt őrölve. E szerkezetből több egységet egymáshoz kap­csolva a teljesítmény tetszés szerint növelhető. A be­rendezés vízszintesen és függőlegesen egyaránt elhe­lyezhető, csaknem zajtalanul működik, s nagyon fi­nomra őröl. Az őrlés sebessége ötszöröse-hatszorosa a rezgőmalmokénak, így ebben a berendezésben az anyag sokkal gyorsabban őrölhető. A golyók méretét csökkentve az őrlési sebesség még további 15—20 szá­zalékkal növelhető. A készülék nagyon gazdaságos, mert a villamos energia közvetlenül alakul át őrlő­munkává. Egy tonna cement őrléséhez például 15 ki­lowattórára van szükség, tehát hatodannyira, mint egy rezgőmalomban. Ausztráliai kutatóknak is sikerült valami újat el­érniük az őrléstechnikában. Kísérleteik során ugyan­annyi búzából több lisztet tudnak kivonni, mint a hagyományos őrléssel. Próbálkozásaik során az en­­dospermiumnak — a mag belső, raktározott tápanya­gokat tartalmazó alapszövetének — a külső felületét fedő, keményebb sejtekből álló aleuron-réteget is si­került fellazítaniuk. Ez a réteg gazdag jó minőségű fehérjékben és vitaminokban, s ha a malomipar a keményítőben bővelkedő endospermiumon kívül ezt is ki tudná őrölni, nemcsak több, hanem tápanyagokban dúsabb lisztet kapna. Az ausztrál biokémikusok egy vegyi és egy mechanikai eljárással kísérleteztek, s az utóbbit látják gyakorlati — malomipari — szempont­ból ígéretesebbnek. Most az üzemi alkalmazásán dol­goznak. SZABAD FÖLD 17 Rendkívüli tulajdonságú fémek Ma már több országban tudnak előállítani olyan rendkívüli tulajdonságokkal rendelkező amorf féme­ket vagy fémes üveganyagokat, amelyek szövetszer­kezete lényegesen eltér a hagyományos kristályos szerkezetektől. Az atomok ugyanis nem szabályos rácsszerkezetben, hanem — mint az üveganyagok­nál, ömledékekben — szabálytalanul, amorf módon helyezkednek el. Ezeknek az új anyagoknak rendkí­vüli tulajdonságai jóval felülmúlják a kristályos szer­kezetű, hasonló összetételű fémek jellemző fizikai, mechanikai és kémiai paramétereit, s olyan tulajdon­ságokat eredményeznek, amelyekkel azok nem ren­delkeznek. Így az amorf fémekben a szilárdság és alakíthatóság egyedülálló kombinációja jön létre, amely például plattírozott (lemezborítású) anyagokon hasz­nálhatnak. Számos fém rendkívül korrózióálló, mivel struktúrájában nincsenek szemcsehatárok és nincse­nek kiválások és dúsulások. A kevés krómadalékkal készült vas-nikkel üvegek felülmúlják a rozsdamentes acélok ellenállóképessé­gét. A vas-nikkel-kobalt bázisú ferromágneses amorf ötvözeteknek különleges lágymágneses tulajdonságai vannak, mivel nincs kristályrácsuk, s ezért nincs „ki­tüntetett” irányuk sem, tehát igen könnyen demag­­netizálhatók. Ezek az anyagok amellett kopásállók és ütésérzéketlenek is. A felsorolt fontos tulajdonsá­gok az amorf fémeket főleg az elektrotechnikában való felhasználásra, például hangszedő fejek, transz­formátormagok, mágneses árnyékolások stb. számára predesztinálják. Az amorf fémeket különleges olvasztási és öntési technológiával állítják elő. A folyékony fémet egy fú­vókán át gyorsan mozgó ágyazatra öntik, ahol óriási lehűlési sebességgel, mikronos vastagságú szalagokban dermed meg. Az új anyagokat — összetételüknek megfelelően — 300 és 600 Celsius-fok közötti tarto­mányban hasznosítják, mert magasabb hőmérsékleten kristályos szerkezetűvé alakulnak át.

Next