Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-05 / 40. szám
1985. OKTÓBER 5. Átmenő iúrul. A külföldi utazások egyik — s az utóbbi időben mind népszerűbb — csoportjába tartoznak a szocialista országokba átmenő túrák. A többnapos utazás ilyen esetben a belföldi és a külföldi út kombinációja, mivel általában egynapos hazai kirándulással kezdődik, s a résztvevők csak ezután lépik át az országhatárt. A „szomszédoláshoz” természetesen érvényes útlevélre van szükség. Ezúttal e kínálatból válogattunk néhányat, ízelítőül. Gyulai programmal kezdődik a Komtourist háromnapos túrája; fürdést, vacsorát és szállást ajánlanak a műemlékekben gazdag Gyula városában. A második napon a résztvevők Nagyváradra kirándulnak, ahol a városnézést szabad program követi. A harmadik napot már újra itthon töltik, a szarvasi arborétum megtekintésével, majd délután kecskeméti városnézéssel. Egy másik túra Csehszlovákiába indul Mosonmagyaróvárról. Az első nap programja: barangolás a Szigetközben, városnézés Győrben; itt a műemléki séta során a vendégeket megismertetik a Köztársaság tér nevezetességeivel, a Rábaparti hangulattal, a Káptalan domb, a Széchenyi tér látnivalóival. Ezután Abdára utaznak, ahol a Radnóti emlékhely megtekintése után a hédervári kastély kertjében tesznek sétát. A vacsora, a szállás Mosonmagyaróváron van. A második napon reggeli után indul a csoport Pozsonyba, ahol a délelőtti városnézést szabad program követi. A túra másik változata szerint Tatabányáról indulnak a vendégek — Komáromon keresztül — Komárnóba, ahonnan rövid városnézés után Dunaszerdahelyre utaznak. Itt is megismerkednek a város turisztikai érdekességeivel, majd Pozsonyban folytatják a kirándulást. Az innen tíz kilométernyire lévő devini várat is felkeresik, azután este, vacsorára és szállásra térnek vissza Pozsonyba, amelyet másnap tekintenek meg. Egri kirándulás, szlovákiai szomszédolással — hirdeti az Eger Tourist. A vendégeket az egri motelben helyezik el, itt kapnak vacsorát is. Másnap kora reggel indul az autóbusz Eger—Bánréve —Rozsnyó—Betlér— Krasznahorka útvonalon. Az ebédet Rozsnyón kapják a vendégek, ugyanitt lesz a szállás is. A délutáni városnézés után a betléri kastélymúzeum, majd a krasznahorkai vár megtekintése szerepel a programban. A harmadik napon pedig nyilván mindenkinek jólesik a pihentető fürdőzés az egri termálstrandon. (Az Eger Tourist ennél az útnál az árból az iskoláscsoportoknak — turistaszálláson, többágyas szobákban való elhelyezés esetén — 33 százalék kedvezményt ad.) Az előzőekben felsoroltakon kívül az utazási irodák természetesen még sok útvonalon szerveznek hasonló, kombinált utazást. A szocialista országokba átmenő túrákkal kapcsolatos kérdésekről bővebb felvilágosítást a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak az érdeklődők. Dámborcogás Nem őshonos, de nálunk már évszázadokkal régebben telepített nagyvadunk a szarvassal rokon dámvad. Állománya lassan, de folyamatosan növekszik erdőinkben. Minősége világhírű; évtizedek óta országunkból kerül ki a világrekord dámlapát. A dámvad zöme — mintegy 11 és fél ezer —, az állami kezelésben lévő, erdős területek lakója, ahonnan évente növekvő számban telepítenek át belőlük a vadásztársaságok területeire. Ezeken a törzsállományt 1983 év elején 1919-re, 1984-ben 2521-re, idén pedig már 3138-ra becsülték, melyekből 1023 bika, 1320 tehén és 795 borjú volt. Ennek megfelelően növekedett a vadásztársaságok területein az évente elejtett dámvadak száma is, ami 1983- ban még mindössze 101 darab volt, de 1984-re már 148-ra rúgott, amit vadászaink a múlt idényben 11 megyéből hoztak terítékre. Idén az október 1-vel kezdődő és január 31-gyel végződő dámvadászat során vadászaink már 200- at meghaladó dám elejtését tervezik. (A bikák lövése december 31-ig, a teheneké és borjaké január 31-ig engedélyezett.) A dámbika vadászatának legtöbbre becsült lehetőségét az októberben, november elején lezajló, úgynevezett barcogás nyújtja. Ekkor a dámbikák az évente szinte már hagyományos erdőrészeken ismét elfoglalják, vagy felújítják bőgőteknőiket — esetleg újat is készítenek —, sétálnak, álldogálnak körülötte, vagy bele is fekszenek és közben szinte állandóan hallatják horkanásszerű hangjukat: barcognak. Helyüket, tekkőjüket nem hagyják el, nem járnak a dámtehenek után, hanem magukhoz várják azokat. A barcogás utánzásával vadászaink semmit se érnének el — ez nem szarvasbőgés! —,helyette jó széllel, óvatosan kell megközelíteniük, „becserkészniük” a harcogó dámbikákat, hogy alaposan megnézhessék fejdíszüket, kiválaszthassák a keresettet, a lőnivalót. Ilyenkor azonban az innen-onnan odatartó dámtehenek éberségével is számolniuk kell, mert ha észreveszik a vadászt, megugranak, és könnyen elriasztják az egész „lakodalmas” társaságot. Előfordul, hogy egymáshoz közel több dámbika is harcog, megtűrik egymást, de az sem ritkaság, hogy egymásnak mennek, viaskodnak és ilyenkor súlyos, sőt halálos sérülést is kaphatnak, vagy okozhatnak. Nem egy vadásztársunk az idén élvezi először a barcogás vadászörömeit, sőt mi több, dámbika elejtéséhez is juthat. A szerencsés vadász alaposan nézze meg, hogy mire lő, esetleg hozzáértő vadőr, vagy vadásztárs legyen vele, aki megállapíthatja, hogy a vad lőhető-e vagy sem. Különösképpen vigyázzunk a tenyésztés terén kívánatos egyedek sértetlenségére. De ne csak kattogáskor, hanem az idény további során is, hogy ezzel is elősegíthessük dámállományunk további kívánatos alakulását. Dr. Bertóti István A megállási tilalmak között szerepel egy előírás, amely kimondja, hogy tilos megállni ott, ahol a jármű és az úttesten lévő záróvonal, vagy a jármű és az úttest másik szélén álló másik jármű között legalább három méter széles hely nem marad. A szabály ésszerű, mivel minimálisan ez a három méteres szabad sáv szükséges ahhoz, hogy a folyamatos forgalom akadály nélkül haladhasson. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, ott, azon az útszakaszon hirtelen lelassulnak a közlekedő járművek, torlódás alakul ki, s ebből balesetveszélyes helyzetek következhetnek. Min ■den olyan megállásnál tehát — főként az egyirányú utcákban kell erre figyelni! —, ahol viszonylag keskeny úton vagy utcában akar valaki megállni, előzőleg fel kell mérnie, hogy megállása után megmarad-e ez a három méter. Értelemszerűen megfordíthatjuk ezt a szabályt, s akkor annyit jelent, hogy ahol a közlekedés céljára nem áll rendelkezésre legalább három méter széles úttest-darab , ott nem szabad megállni! Igen fontos szempont, hogy bizonyos esetekben, ha pl. az úttesten forgalomkorlátozó korlátok vannak, vagy az úttestre építési anyagot rakodtak le, vagy télen hóbuckák szűkítik az utat, akkor ezeket is be kell számítani a szabad út szélességének felmérésébe. A gyakorlatban nem is érdemes ilyen helyen megállni, s még kevésbé parkolni! A szűk úton ugyanis a saját autónk is inkább ki van téve annak, hogy mások megrongálják. Igen sok kisebb-nagyobb kocsitörés, karosszéria-bár elkerülhető lett volna, ha az autós nagyobb figyelmet fordít arra, hogy másoknak megvan-e a biztonságos haladáshoz szükséges helye. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A gyalogos-balesetek száma változatlanul igen magas hazánkban. A gyalogosok hibájából évente csaknem háromezer baleset (gázolás) történik. Az okok között a legelső helyen szerepel a vigyázatlan, hirtelen lelépés az úttestre. A számok szerint ez háromszorosa a második sorban lévő oknak — az álló jármű vagy kilátást akadályozó tárgy előtti áthaladásnak. A harmadik az okok sorában a tilos jelzésen, illetve a tiltott helyen történő áthaladás. Ami a járművezetők hibáit illeti: a döntő ok a sebesség meg nem felelő alkalmazása, az út- és látási viszonyokhoz való alkalmazkodás hiánya. Figyelemre méltó azonban az is, hogy szinte ugyanennyi gyalogosbalesetet okoznak a járművezetők azzal is, hogy nem adják meg a gyalogosok elsőbbségét. Az egyéb jármű-manőverekkel — pl. irányváltoztatás, kanyarodás, előzés stb. — viszonylag csak kisebb számban kapcsolódnak össze a gyalogos balesetek. Érdemes kiemelni, hogy évek óta az október hónap a legkedvezőtlenebb ilyen szempontból; úgy látszik a grafikonokból, hogy ebben a hónapban mind a gyalogosok, mind a járművezetők szabálytalanságainak száma megnövekszik. Nem véletlen, hogy ez aztán a baleseti statisztikában is megmutatkozik. TUDNIVALÓ Az autótulajdonos a jótállási jegy bemutatásával érvényesítheti igényeit. . A vevőszolgálati állomáson bejelenti a gépkocsi műszaki hibáját, s azt garanciában megjavítják. Tudni kell azonban, hogy a használat során keletkezett változások nem mindegyike tartozik a jótállás alá! Pl. fékbetétek, elektromos izzók, gyertyák, szerszámok stb. nem tartoznak a garanciába. Petress István r Színek és érzetek A vőlegény piros rózsát küld a mennyasszonyának. A bárokat piros fénnyel világítják meg. A gyerekek ösztönösen a piros kocka felé nyúlnak először. Érdektelen, unalmas ismerőseinket szürke embereknek tartjuk. A sötétbarna és az ibolya lehangol, a fehér az ártatlanságot juttatja eszünkbe, a fekete a gyászt. Megannyi példa arra, hogy a színek egy részéhez különféle érzelmek tapadnak. A tudomány azt is megállapította, hogy a színek nemcsak esztétikai élményt adnak és érzelmi hatásokat keltenek, hanem közvetlenül is befolyásolják a szervezet működését. Az egyik kísérlet bekötött szemű résztvevőitől egyenlő távolságra az egyik oldalon piros, a másikon zöld táblát helyeztek el. Nekik úgy kellett elindulniuk előbb az egyik, majd a másik tábla felé, hogy csak ott álljanak meg, ahol úgy érzik: a következő pillanatban már beleütköznének. És a piros szín valami módon még így, látatlanban is tilosat jelzett. „Vakon” sem közelítették meg anynyira a piros táblát, mint a zöldet. Egy kórházi étteremben aszerint laktak jól kisebb vagy nagyobb adagokkal a betegek, hogy milyen színű volt a környezet. Amikor okkersárga falak között, ugyanilyen árnyalatú abroszokon terítettek, sokkal hamarabb érezték magukat jóllakottnak, mint kékeszöld környezetben. Egy másik kísérlet fűtetlen helyiségben folyt le. Részvevői a kezük ügyében levő kapcsolóval szabályozhatták a fűtést. Amikor a termet narancs vagy piros színnel világították meg, a másfél fokkal alacsonyabb hőmérsékletet is melegebbnek érezték,, mint például kékes fényben. Hogy mindennek mi van a hátterében? Erre további két kísérlet válaszol. Előzetesen megmérték a kísérleti alanyok pulzusát és vérnyomását. Azután a termet néhány percen át piros, majd ugyanennyi ideig kékeszöld színnel világították meg. Az eredmény a piros hatására egyértelműen megnőtt, a kékeszöld fényben viszont csökkent a vérnyomás és a pulzusszám. A kísérlet akkor is ugyanilyen eredményt hozott, amikor később bekötött szemmel megismételték. •• -1 TECHNIKA 'M Légtömegek küzdelme A légtömegek haladásuk közben más levegőfajtákat kiszoríthatnak helyükről. Eközben jön létre az a jelenség, amelyet költői módon a légtömegek harcának nevezhetnénk. Ha az érkező levegő a hidegebb, akkor fajsúlya is nagyobb, mint az előtte levőé. Úgy „folyik” ilyenkor, mint valami folyadék. A talajhoz tapad, és az útjába került melegebb, tehát könnyebb levegőt a magasba emeli, Így jön létre a két légtömeg határán a hidegfront, amelyet a hideg levegő szokásos gyors áramlása miatt betörési frontnak is neveznek. A fölemelt levegő a magasban uralkodó csekélyebb légnyomás miatt kiterjed, és ezért lehűl. A benne levő vízgőz kicsapódásaként megjelennek a gyors emelkedés következményei, a gomolygó zivatarfelhők. Ezek a hidegfront jellegzetes felhői. A hidegfront nálunk tavasszal és főleg nyáron gyakori, amikor az itteni meleg levegőt kiszorítja a valamelyik tengerről érkező hidegebb légtömeg. A hideg levegő gyors „folyása” miatt a betörési front rövid idő alatt áthalad. Amilyen gyorsan keletkezett a zápor, éppoly gyorsan el is vonul A front ugyanis keskeny, szélessége alig néhányszor tíz kilométer. A másik frontfajta a melegfront. Ősszel és télen, a hideg időszakban gyakori. Akkor keletkezik, ha az érkező légtömeg a melegebb. A beáramló meleg (tehát kis fajsúlyú, könnyű) levegő „felsiklik” az itt levő hidegebb légtömegre. A felsiklás, azaz a magasba emelkedő levegő lehűlése hozza létre a melegfrontra annyira jellemző réteges, nagy kiterjedésű felhőzetet és csapadékot, amely csendes, tartós eső, havazás formájában jelentkezik. Melegfront esetén a határfelületi lejtő esése igen kicsiny. Ez okból a melegfront szélessége általában több száz kilométer, a hidegfront szélességének tízszerese is lehet. A frontoknak a földfelszín egy adott területe fölötti átvonulása következményeként az időjárási elemek hirtelen változnak meg. Így a légnyomás, a szélerősség kisebbé vagy nagyobbá válik, a szél iránya megváltozik, a hőmérséklet felszökik, vagy váratlanul csökkenni kezd, és rendszerint csapadékhullásra (esőre, hóesésre) is sor kerül. A frontátvonulás még az egészséges emberre is hat — a betegekre, főként a magas vérnyomásban szenvedőkre, a köszvényesekre, a reumásokra pedig még inkább hatással van. Ez az élettani vonatkozás azonban nem mindig egyértelmű. A hidegfrontok átvonulásakor az egészséges ember például frissebb lesz, alvása nyugodtabbá, mélyebbé válik. Ellenben a melegfront átvonulása bágyadtságot okoz, az összpontosítás készsége csökken, a közlekedési balesetek száma nő. Annyi bizonyos, hogy a frontok élettani hatásában jelentős egyéni különbségek találhatók, beteg embereken pedig a fronthatás a betegség fajtája szerint más és más lehet. SZABAD FÖLD 17