Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-05 / 40. szám

1985. OKTÓBER 5. Átm­­enő iúru­l. A külföldi utazások egyik — s az utóbbi időben mind népszerűbb — csoportjába tartoznak a szocialista országokba átmenő túrák. A többna­pos utazás ilyen esetben a belföldi és a külföldi út kombinációja, mivel általában egynapos­ hazai kirándulással kezdődik, s a résztvevők csak ezután lépik át az országhatárt. A „szomszédoláshoz” ter­mészetesen érvényes út­levélre van szükség. Ez­úttal e kínálatból válo­gattunk néhányat, ízelí­tőül. Gyulai programmal kezdődik a Komtourist háromnapos túrája; für­dést, vacsorát és szállást ajánlanak a műemlékek­ben gazdag Gyula váro­sában. A második napon a résztvevők Nagyvárad­ra kirándulnak, ahol a városnézést szabad prog­ram követi. A harmadik napot már újra itthon töltik, a szarvasi arboré­tum megtekintésével, majd délután kecskeméti városnézéssel. Egy másik túra Cseh­szlovákiába indul Moson­magyaróvárról. Az első nap programja: barango­lás a Szigetközben, vá­rosnézés Győrben; itt a műemléki séta során a vendégeket megismerte­tik a Köztársaság tér ne­vezetességeivel, a Rába­­parti hangulattal, a Káp­talan domb, a Széchenyi tér látnivalóival. Ezután Abdára utaznak, ahol a Radnóti­ emlékhely meg­tekintése után a héder­­vári kastély kertjében tesznek sétát. A vacsora, a szállás Mosonmagyar­óváron van. A második napon reggeli után indul a csoport Pozsonyba, ahol a délelőtti városné­zést szabad program kö­veti. A túra másik változa­ta szerint Tatabányáról indulnak a vendégek — Komáromon keresztül — Komárnóba, ahonnan rö­vid városnézés után Du­­naszerdahelyre utaznak. Itt is megismerkednek a város turisztikai érdekes­ségeivel, majd Pozsony­ban folytatják a kirándu­lást. Az innen tíz kilo­méternyire lévő devini várat is felkeresik, az­után este, vacsorára és szállásra térnek vissza Pozsonyba, amelyet más­nap tekintenek meg. Egri kirándulás, szlo­vákiai szomszédolással — hirdeti az Eger Tourist. A vendégeket az egri motelben helyezik el, itt kapnak vacsorát is. Más­nap kora reggel indul az autóbusz Eger—Bánréve —Rozsnyó—Bet­lér— Krasznahorka útvonalon. Az ebédet Rozsnyón kap­ják a vendégek, ugyanitt lesz a szállás is. A dél­utáni városnézés után a betléri kastélymúzeum, majd a krasznahorkai vár megtekintése szere­pel a programban. A harmadik napon pedig nyilván mindenkinek jól­esik a pihentető fürdőzés az egri termálstrandon. (Az Eger Tourist ennél az útnál az árból az is­koláscsoportoknak — tu­ristaszálláson, többágyas szobákban való elhelye­zés esetén — 33 száza­lék kedvezményt ad.) Az előzőekben felsorol­takon kívül az utazási irodák természetesen még sok útvonalon szer­veznek hasonló, kombi­nált utazást. A szocialista országok­ba átmenő túrákkal kap­csolatos kérdésekről bő­vebb felvilágosítást a Tourinform 179-800-as te­lefonszámán kaphatnak az érdeklődők. Dámborcogás Nem őshonos, de ná­lunk már évszázadokkal régebben telepített nagy­vadunk a szarvassal ro­kon dámvad. Állománya lassan, de folyamatosan növekszik erdőinkben. Minősége világhírű; évti­zedek óta országunkból kerül ki a világrekord dámlapát. A dámvad zö­me — mintegy 11 és fél ezer —, az állami keze­lésben lévő, erdős terüle­tek lakója, ahonnan éven­te növekvő számban te­lepítenek át belőlük a vadásztársaságok terüle­teire. Ezeken a törzsál­lományt 1983 év elején 1919-re, 1984-ben 2521-re, idén pedig­­ már 3138-ra becsülték, melyekből 1023 bika, 1320 tehén és 795 borjú volt. Ennek megfe­­lelően növekedett a va­dásztársaságok területein az évente elejtett dámva­dak száma is, ami 1983- ban még mindössze 101 darab volt, de 1984-re már 148-ra rúgott, amit vadászaink a múlt idény­ben 11 megyéből hoztak terítékre. Idén az október 1-vel kezdődő és január 31-gyel végződő dámvadászat so­rán vadászaink már 200- at meghaladó dám elej­tését tervezik. (A bikák lövése december 31-ig, a teheneké és borjaké ja­nuár 31-ig engedélyezett.) A dámbika vadászatának legtöbbre becsült lehető­ségét az októberben, no­vember elején lezajló, úgynevezett barcogás nyújtja. Ekkor a dámbi­­kák az évente szinte már hagyományos erdőrésze­ken ismét elfoglalják, vagy felújítják bőgőtek­­nőiket — esetleg újat is készítenek —, sétálnak, álldogálnak körülötte, vagy bele is fekszenek és közben szinte állandóan hallatják horkanásszerű hangjukat: barcognak. Helyüket, tekk­őjüket nem hagyják el, nem járnak a dámtehenek után, ha­nem magukhoz várják azokat. A barcogás után­zásával vadászaink sem­mit se érnének el — ez nem szarvasbőgés! —,he­lyette jó széllel, óvato­san kell megközelíteniük, „becserkészniük” a har­­cogó dámbikákat, hogy alaposan megnézhessék fejdíszüket, kiválaszthas­sák a keresettet, a lőni­­valót. Ilyenkor azonban az innen-onnan odatartó dámtehenek éberségével is számolniuk kell, mert ha észreveszik a vadászt, megugranak, és könnyen elriasztják az egész „la­kodalmas” társaságot. Előfordul, hogy egy­máshoz közel több dám­bika is harcog, megtűrik egymást, de az sem rit­kaság, hogy egymásnak mennek, viaskodnak és ilyenkor súlyos, sőt halá­los sérülést is kaphat­nak, vagy okozhatnak. Nem egy vadásztár­sunk az idén élvezi elő­ször a barcogás vadász­örömeit, sőt mi több, dámbika elejtéséhez is juthat. A szerencsés va­dász alaposan nézze meg, hogy mire lő, esetleg hozzáértő vadőr, vagy va­dásztárs legyen vele, aki megállapíthatja, hogy a vad lőhető-e vagy sem. Különösképpen vigyáz­zunk a tenyésztés terén kívánatos egyedek sér­tetlenségére. De ne csak kattogáskor, hanem az idény további során is, hogy ezzel is elősegíthes­sük dámállományunk to­vábbi kívánatos alakulá­sát. Dr. Bertóti István A megállási tilalmak között szerepel egy elő­írás, amely kimondja, hogy tilos megállni ott, ahol a jármű és az út­testen lévő záróvonal, vagy a jármű és az út­test másik szélén álló másik jármű között leg­alább három méter szé­les hely nem marad. A szabály ésszerű, mivel minimálisan ez a három méteres szabad sáv szük­séges ahhoz, hogy a fo­lyamatos forgalom aka­dály nélkül haladhasson. Amennyiben ez a felté­tel nem teljesül, ott, azon az útszakaszon hir­telen lelassulnak a köz­lekedő járművek, torló­dás alakul ki, s ebből balesetveszélyes helyze­tek­ következhetnek. Min ■­den olyan megállásnál tehát — főként az egy­irányú utcákban kell er­re figyelni! —, ahol vi­szonylag keskeny úton vagy utcában akar vala­ki megállni, előzőleg fel kell mérnie, hogy meg­állása után megmarad-e ez a három méter. Értelemszerűen meg­fordíthatjuk ezt a sza­bályt, s akkor annyit je­lent, hogy ahol a közle­kedés céljára nem áll rendelkezésre legalább három méter széles út­test-darab , ott nem szabad megállni! Igen fontos szempont, hogy bizonyos esetekben, ha pl. az úttesten forgalom­­korlátozó korlátok van­nak, vagy az úttestre építési anyagot rakodtak le, vagy télen hóbuckák szűkítik az utat, akkor ezeket is be kell számí­tani a szabad út széles­ségének felmérésébe. A gyakorlatban nem is érdemes ilyen helyen megállni, s még kevésbé parkolni! A szűk úton ugyanis a saját autónk is inkább ki van téve annak, hogy mások meg­rongálják. Igen sok ki­­sebb-nagyobb kocsitörés, karosszéria-bár elkerül­hető lett volna, ha az autós nagyobb figyelmet fordít arra, hogy mások­nak megvan-e a bizton­ságos haladáshoz szüksé­ges helye. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A gyalogos-balesetek száma változatlanul igen magas hazánkban. A gya­logosok hibájából évente csaknem háromezer bal­eset (gázolás) történik. Az okok között a legelső he­lyen szerepel a vigyázat­lan,­ hirtelen lelépés az úttestre. A számok sze­rint ez háromszorosa a második sorban lévő ok­nak — az álló jármű vagy kilátást akadályozó tárgy előtti áthaladás­nak. A harmadik az okok sorában a tilos jel­zésen, illetve a tiltott he­lyen történő áthaladás. Ami a járművezetők hibáit illeti: a döntő ok a sebesség meg nem fe­lelő alkalmazása, az út- és látási viszonyokh­oz való alkalmazkodás hiá­nya. Figyelemre méltó azonban az is, hogy szin­te ugyanennyi gyalogos­­balesetet okoznak a jár­művezetők azzal is, hogy nem adják meg a gya­logosok elsőbbségét. Az egyéb jármű-manőverek­kel — pl. irányváltozta­tás, kanyarodás, előzés stb. — viszonylag csak kisebb számban kapcso­lódnak össze a gyalogos balesetek. Érdemes kiemelni, hogy évek óta az október hó­nap a legkedvezőtlenebb ilyen szempontból; úgy látszik a grafikonokból, hogy ebben a hónapban mind a gyalogosok, mind a járművezetők szabály­talanságainak száma megnövekszik. Nem vé­letlen, hogy ez aztán a baleseti statisztikában is megmutatkozik. TUDNIVALÓ Az autótulajdonos a jótállási jegy bemutatá­sával érvényesítheti igé­nyeit. . A vevőszolgálati állomáson bejelenti a gépkocsi műszaki hibáját, s azt garanciában meg­javítják. Tudni kell azon­ban, hogy a használat so­rán keletkezett változá­sok nem mindegyike tar­tozik a jótállás alá! Pl. fékbetétek, elektromos izzók, gyertyák, szerszá­mok stb. nem tartoznak a garanciába. Petress István r Színek és érzetek A vőlegény piros rózsát küld a mennyasszonyá­­nak. A bárokat piros fénnyel világítják meg. A gye­rekek ösztönösen a piros kocka felé nyúlnak először. Érdektelen, unalmas ismerőseinket szürke emberek­nek tartjuk. A sötétbarna és az ibolya lehangol, a fehér az ártatlanságot juttatja eszünkbe, a fekete a gyászt. Megannyi példa arra, hogy a színek egy ré­széhez különféle érzelmek tapadnak. A tudomány azt is megállapította, hogy a színek nemcsak esztétikai élményt adnak és érzelmi hatá­sokat keltenek, hanem közvetlenül is befolyásolják a szervezet működését. Az egyik kísérlet bekötött sze­mű résztvevőitől egyenlő távolságra az egyik olda­lon piros, a másikon zöld táblát helyeztek el. Nekik úgy kellett elindulniuk előbb az egyik, majd a má­sik tábla felé, hogy csak ott álljanak meg, ahol úgy érzik: a következő pillanatban már beleütköznének. És a piros szín valami módon még így, látatlanban is tilosat jelzett. „Vakon” sem közelítették meg any­­nyira a piros táblát, mint a zöldet. Egy kórházi étteremben aszerint laktak jól kisebb vagy nagyobb adagokkal a betegek, hogy milyen szí­nű volt a környezet. Amikor okkersárga falak között, ugyanilyen árnyalatú abroszokon terítettek, sokkal hamarabb érezték magukat jóllakottnak, mint kékes­zöld környezetben. Egy másik kísérlet fűtetlen helyi­ségben folyt le. Részvevői a kezük ügyében levő kap­csolóval szabályozhatták a fűtést. Amikor a termet narancs vagy piros színnel világították meg, a másfél fokkal alacsonyabb hőmérsékletet is melegebbnek érezték,, mint például kékes fényben. Hogy mindennek mi van a hátterében? Erre to­vábbi két kísérlet válaszol. Előzetesen megmérték a kísérleti alanyok pulzusát és vérnyomását. Azután a termet néhány percen át piros, majd ugyanennyi ideig kékeszöld színnel világították meg. Az ered­mény­ a piros hatására egyértelműen megnőtt, a ké­keszöld fényben viszont csökkent a vérnyomás és a pulzusszám. A kísérlet akkor is ugyanilyen eredményt hozott, amikor később bekötött szemmel megismétel­ték. •• -1 TECHNIKA '­M Légtömegek küzdelme A légtömegek haladásuk közben más levegőfajtá­kat kiszoríthatnak helyükről. Eközben jön létre az a jelenség, amelyet költői módon a légtömegek harcá­nak nevezhetnénk. Ha az érkező levegő a hidegebb, akkor fajsúlya is nagyobb, mint az előtte levőé. Úgy „folyik” ilyenkor, mint valami folyadék. A talajhoz tapad, és az útjába került melegebb, tehát könnyebb levegőt a magasba emeli, Így jön létre a két légtömeg határán a hidegfront, amelyet a hideg levegő szo­kásos gyors áramlása miatt betörési frontnak is ne­veznek. A fölemelt levegő a magasban uralkodó cse­kélyebb légnyomás miatt kiterjed, és ezért lehűl. A benne levő vízgőz kicsapódásaként megjelennek a gyors emelkedés következményei, a gomolygó zivatar­­felhők. Ezek a hidegfront jellegzetes felhői. A hidegfront nálunk tavasszal és főleg nyáron gya­kori, amikor az itteni meleg levegőt kiszorítja a vala­melyik tengerről érkező hidegebb légtömeg. A hideg levegő gyors „folyása” miatt a betörési front rövid idő alatt áthalad. Amilyen gyorsan keletkezett a zápor, éppoly gyorsan el is vonul A front ugyanis keskeny, szélessége alig néhányszor tíz kilométer. A másik­ frontfajta a melegfront. Ősszel és télen, a hideg időszakban gyakori. Akkor keletkezik, ha az érkező légtömeg a melegebb. A beáramló meleg (te­hát kis fajsúlyú, könnyű) levegő „felsiklik” az itt le­vő hidegebb légtömegre. A felsiklás, azaz a magas­ba emelkedő levegő lehűlése hozza létre a melegfront­ra annyira jellemző réteges, nagy kiterjedésű felhőze­tet és csapadékot, amely csendes, tartós eső, havazás formájában jelentkezik. Melegfront esetén a határfelületi lejtő esése igen kicsiny. Ez okból a melegfront szélessége általában több száz kilométer, a hidegfront szélességének tíz­szerese is lehet.­ A frontoknak a földfelszín egy adott területe fölötti átvonulása következményeként az időjárási elemek hirtelen változnak meg. Így a légnyomás, a szélerős­ség kisebbé vagy nagyobbá válik, a szél iránya meg­változik, a hőmérséklet felszökik, vagy váratlanul csökkenni kezd, és rendszerint csapadékhullásra (eső­re, hóesésre) is sor kerül. A frontátvonulás még az egészséges emberre is hat — a betegekre, főként a magas vérnyomásban szenvedőkre, a köszvényesek­­re, a reumásokra pedig még inkább hatással van. Ez az élettani vonatkozás azonban nem mindig egyértel­mű. A hidegfrontok átvonulásakor az egészséges em­ber például frissebb lesz, alvása nyugodtabbá, mé­lyebbé válik. Ellenben a melegfront átvonulása bá­­gyadtságot okoz, az összpontosítás készsége csökken, a közlekedési balesetek száma nő. Annyi bizonyos, hogy a frontok élettani hatásában jelentős egyéni különbségek találhatók, beteg embereken pedig a fronthatás a betegség fajtája szerint más és más le­het. SZABAD FÖLD 17

Next