Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-19 / 42. szám

1985. OKTÓBER 19. Új múzeumok és kiáll­­ások A múzeumi és műem­léki hónap alkalmából a közelmúltban nyílt idő­szaki kiállításokról előző számunkban volt szó. Most azokat a múzeumo­kat és állandó kiállításo­kat ismertetjük, amelyek újabban bővítik hazánk több mint félezerre tehe­tő múzeumainak, tárlatai­nak hálózatát. Budapest október 22-én új kiállítással gyarapszik; a városligeti Petőfi csar­nokban a Közlekedési Múzeum új részlege nyit­ja meg kapuit a látoga­tók előtt, amelyen az ér­deklődők a repülés törté­netével ismerkedhetnek meg. Baján, a Vojnich­­kúriában Nagy István Képtár néven új képtárat avatnak, szintén október 22-én. A Fejér megyei Füle községben — a Széchenyi utca 10. sz. alatt — egy, a XIX. század első felé­ben épült, árkádos torná­­cú, szépen helyreállított házban a Néprajzi Ház kapott otthont. Itt állan­dó kiállításon a Fejér megyei szőtteseket és hímzéseket tárják a láto­gatók elé. Kunszentmár­­ton is a múltjára emlé­kezett a szeptember 28-án megnyílt Helytörténeti Múzeummal. Ugyancsak a magyar népművészet tárgyi emlékeinek bemu­tatását szolgálja a bara­nyai Nagydobszán októ­ber 18-án, délután 3 órakor megnyíló népi műemlékház és néprajzi gyűjtemény. A budapesti Természet­­tudományi Múzeumban október 11-én nyílt meg a Magyarország állatvilá­gát bemutató, felújított kiállítás. Fehérgyarma­ton, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal kiállítótermében ..Ember és természet Szatmár-Beregben” cím­mel tárnak gazdag anyagot a­­látogatók elé. A Nagytarcsai Falumú­zeumban a szekér és a szánkó történetével is­merkedhetnek meg az érdeklődők a szépen megrendezett kiállításon. A Szentendrei Szabad­téri Néprajzi Múzeum új látnivalókkal gyarapo­dott: a nyugat-dunántúli új tájegységben a János­­somorjáról ideszállított és eredeti szépségében hely­reállított fogadalmi ká­polnát, valamint a szent­­györgyvölgyi lakóházat tekinthetik meg a láto­gatók. Szentesen, a Kosz­­ta József Múzeumban október 5-én Kosz­ta-ter­­met avattak. Szécsény­­ben, a Kubinyi Ferenc Múzeumban az „Évezre­dek üzenete” című régé­szeti kiállítással gyarapo­dott a gyűjtemény. Szombathelyen, a Smaidt­­múzeumban bővítették és újrarendezték az állandó kiállítást, amely október 25-től várja a látogató­kat. A szombathelyi vasi múzeumfalu a farkas­fai házzal gyarapodott; az érdeklődők október 20-tól tekinthetik meg. Tata­bányán új épületbe költö­zött a Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum; jelenleg a tatai szénme­dence iparfejlődését és a munkások életét bemuta­tó kiállítást tekinthetik meg itt a látogatók. Új szárnnyal bővült a nagycenki Széchenyi Em­lékmúzeum is. Új tárla­ta a magyar ipar ke­resztmetszetét adja — Széchenyitől századunkig. Ugyanitt látható a ma­gyar pénzverés és pénz­­forgalom története, vala­mint a reformkori arc­­képcsarnok. Mindhárom kiállítás szeptember 21- től várja látogatóit. Az új múzeumokról és­­az új állandó kiállítások­ról az érdeklődők bővebb felvilágosítást a Tourin­­form 179-800-as telefon­­számán kaphatnak. Kutyaposta B. Istvánná (Nyíregy­háza), Sz. Lajos (Pécs) és G. Andrea (Székesfehér­vár) szinte egy időben kérdezik: hatóságilag kö­telező-e kuvasz fajta ku­tyájukra szájkosarat ten­ni, ha utcára viszik? — Igen, az ebtartási sza­bályrendelet értelmében kötelező kuvasz fajta ku­tyát — a közterületre ki­vitelkor — nyakörvvel, pórázzal és szájkosárral felszerelni, még akkor is, ha a tulajdonos „kezes­kedik érte”, hogy az ő kuvasza „nem harapós, hanem szelíd”. A rende­let ellen vétők szabály­­sértést követnek el és pénzbírsággal súj­thatók. Ugyanebbe a témába illik Z. Marika (Oroshá­za) kérdése: hároméves tacskó kutyáját már többször vitte sétálni. Legutóbb az egyik járó­kelő figyelmeztette, hogy „jobban tenné, ha szájko­sarat csatolna erre az ör­dögfiókára!”. Tudomása szerint a rendellet tacs­kóra nem írja elő a szájkosár viselését. — Jól tudja. Noha a tacskó va­dászkutya, a hatóság úgy ítélte — ..nyilván e fajta kis termete miatt —, hogy nem veszélyes. A mi tanácsunk az: rende­let ide, rendelet oda, oko­san cselekszik az a gaz­da, aki a kutyájára sétá­­láskor fölcsatolja a száj­kosarat, még akkor is, ha nem kötelező. Mindig akadnak jószándékú, de figyelmetlen járókelők, akik, a kutya lábára lépnek, hát bizony az odakaphat. Ha a kutyán szájkosár van, nincs sem­miféle utókövetkezmény. Új kutyatulajdonosok többen érdeklődnek: ajándékba kapott vagy vásárolt kiskutyát mikor kell bejelenteni a tanács­nál? — Ha a kiskutya elérte a három hónapos kort, kötelező a bejelen­tés. A második félévben bejelentett kutya után csak félévi adót kell ki­fizetni. Az adó mértéke attól függ, hogy a kutyát házőrzésre vagy kedvte­lés céljából tartják. — T. Andrásné (Mezőkövesd) az iránt is érdeklődik: mikor, milyen oltásokat kap a kiskutya? — Ami­kor a kutyát bejelenti a helyi tanács igazgatási osztályán, csekklapot is kap az ebadó befizetésé­re. Az igazgatási osztály a kutya adatait eljuttatja az állatorvoshoz és nyil­vántartásba veszi. A ku­tyáját féltő és felnevelni akaró kutyatulajdonos helyesen teszi, ha nem várja meg a kötelező, veszettség elleni oltás napját, hanem felkeresi az állatorvost és bemutat­ja neki kutyáját, úgyne­vezett rutinvizsgálatra. Az állatorvos bizonyára javasolni fogja a szopor­nyica elleni oltást vagy a kombinált oltást, amely nemcsak a szopornyicától, hanem a fertőző máj­gyulladástól is megvédi az állatot. Ez szerény összegbe kerül, minden­képpen megéri, mert az állat idő előtt nem pusz­tul el. Gy. Ágota (Tab) 16 éves tanuló leveléből idé­zünk. „ ... Milyen kutya­fajta a punai? Nekem si­került szereznem egyet, s nagyon boldoggá tesz ez a kis szeleburdi, ug­rándozó kutyus. Az egész állat fekete, a fülei föl­­állóak, a szőrzete rövid, fényes és göndörödő. Már egészen hozzám szokott, szinte csak nekem enge­delmeskedik. Úgy őrzi a házat, mint egy nagy kutya”. — A Kormosról küldött fényképet is kö­szönjük, amelyről úgy látszik, hogy valóban pu­mához jutott. Ez a fejtő a XVII—XVIII. század­ban alakult ki, a puli és a Franciaországból, vala­mint Németországból be­hozott spitz fajta terelő­kutyákból. A putrit nem­csak jó terelő, hanem ki­tűnő házőrző is. Bíró András Megállás és métertávolságok A legegyszerűbb útke­reszteződésben is — ha a­­ továbbhaladás minden irányban meg van enged­ve — 36 találkozási pont van: a járművek és a gyalogosok mozgásiránya ennyi helyen találkozhat, keresztezheti, érintheti egymást. Mindegyik met­széspont egyben konflik­tuspont is, hiszen az el­sőbbségi szabályok sze­rint egyik vagy másik pontban egyik vagy má­sik közlekedőnek van elsőbbsége... Ez az el­méleti számítás jól jel­zi, hogy miért van szük­ség az útkereszteződések­ben a megfelelő nagysá­gú látási területre, hi­szen ennyiféle variációra csak akkor lehet időben felkészülni, ha mind a járművezető, mind a gya­logos egy viszonylag nagy, szabad területen tájékozódhat továbbhala­dásának lehetőségei felől. Az útkereszteződések­ben ezért tilos a megál­lás, s a KRESZ ezért rendeli el azt, hogy az úttest széleinek metszés­pontjától számított 5 mé­teren belül (kivéve, ha közúti jelzésből más kö­vetkezik) nem szabad megállni! A megállásra, parkolásra alkalmas hely ugyan nagyon kevés, és nemegyszer csábító ez az ötméteres szabad hely, mégis — akár a további keresgélést is vállalva — az útkereszteződés belát­hatóságát biztosító 5 mé­tert sosem szabad elfog­lalni. Figyelembe kell venni azt is, hogy az útkeresz­teződésekben sokféle mozgás zajlik: jobbra­balra kanyarodás stb., s az itt megálló jármű eze­ket a mozgásokat is aka­dályozza, nehezíti, tehát végeredményben a folya­matos forgalom gátja lesz. Sokan csak személy­­kocsikban gondolkodnak, pedig a nagyobb terjedel­mű járművek kanyaro­dásai számára is fenn kell tartani a szabad he­lyet. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Két dolog is van, ami igencsak veszélyessé tehe­ti őszidőben az oszlopban való autózást — állapítja meg egy magyar közleke­désbiztonsági tanulmány szerzője. Az egyik az, hogy a konvojban haladó járművezető figyelme be­szűkül, az előtte haladó kocsira összpontosul, ol­dalról viszont — s a szembejövő forgalomról — ilyenkor jóval kevesebb információt vesz fel. Leg­többször ráhagyatkozik az előtte haladó mozgására. Ez egy, monotóniához ha­sonló állapotot vált ki, amely az éberségi szint csökkenését hozza magá­val. A következmény: a cselekvési idő néha 2-3 ti­zed másodperccel is meg­nyúlik, ami pedig egy szűkre szabott követési tá­volságon belül meglehető­sen veszélyessé teszi a helyzetet. Az éberségi szint csök­kenéséből ered az ún. vá­laszkésésé is. Az oszlop­ban haladó vezető nem látja előre az eseménye­ket, nem tud előre felké­szülni pl. egy gyors fé­kezésre. Neki abban a pillanatban kell cseleked­nie, amikor az előtte ha­ladó jármű vezetője cse­lekszik. A szinkron per­sze nem mindig sikerül, hiba csúszik az elgondo­lásba, s a válaszkésés má­sodperceket és métereket vesz el. ■. Mindez külö­nösen az őszi időben vá­lik veszélyessé, amikor köd nehezítheti a látást, amikor csúszósakká vál­nak az utak. A megoldás az, hogy a vezető önállósítsa magát. Tartson akkora követési távolságot, hogy azon be­lül a saját figyelme, ész­leletei alapján tudjon dönteni. Petress István SZABAD FÖLD 17 [ TUDOMÁNY ] Infarktusra hajlamos típusok A tudomány mai állása szerint több ok együttes fel­lépésére vezethető vissza a szívinfarktus bekövetke­zése. A különböző okok között a háttérben mindig ott rejlenek a pszichikai tényezők, a személyiség problé­mái is. Az infarktus pszichológiai gyökere a szoron­gás, olyan félelemérzés, amelynek sokszor nincs is tár­gya. Ez a lelkiállapot katekolaminokat, olyan vegyi anyagokat termel, amelyek a szervezet életfolyama­tát, így a szív tevékenységét is befolyásolják. Minthogy a szorongás gyötrő érzés, mindenki szemé­lyiségének megfelelően ösztönösen igyekszik kivédeni, elhárítani. És itt kapcsolódnak a személyiség kedvező vagy káros vonásai az infarktushoz. Mert nem mind­egy az, hogy valaki hogyan vezeti le az izgalmát, bel­ső feszültségét. A szorongás sokféleképpen levezethe­tő: ilyen „mankók” az evés, ivás, cigarettázás,­­gyógy­szerek szedése, de ugyanígy az olvasás, a különböző hobbik és még sorolhatnánk a példákat. Van egy bizonyos személyiségtípus, amely az in­farktusra különösen hajlamos. Az ilyen ember legjel­lemzőbb vonása, a túlfeszített, túlfűtött munkatempó. Ez nem jelent okvetlenül produktív munkát, lehet „lázas semmittevés” is. Az illető szakadatlanul dolgo­zik, néha csak azért, mert rossz munkamódszere miatt nem tud munkájában rendet teremteni. Állandó fe­szültség, izgalom van körülötte. A külső szemlélő csak azt látja, hogy itt túlfeszített tempójú, intenzív mun­ka folyik, az illető maga is úgy érzi, holott a munka produktivitása gyakran valójában nagyon kicsi... Az ilyen ember képtelen ellazulni. Vagy azért, mert va­lóban kétszer annyi munkát végez, mint amennyit el­bír (például napi tizenhat órát dolgozik). Sokszor nem bízik abban, hogy jó irányítással, szervezéssel mun­katársai is el tudnák végezni a dolgokat, ezért he­lyettük is tevékenykedik. Így a komolyabb problémák megoldását, tulajdonképpeni feladatát nem tudja megfelelően elvégezni. De ha valakinek ilyen, infarktusra hajlamos a sze­mélyisége, mit tehet ellene? Nos, azt semmiképpen sem lehet tanácsolni, hogy ne izguljon, ne szorongjon, hiszen ez olyan, mintha azt mondanánk, ne lélegez­zék. De el kell dönteni, hogy ez a szorongás normá­lis vagy már kóros mértékű. Ha kóros, akkor gyógyí­tani kell. Ebben az esetben az orvosnak, a pszichote­rápiás kezelésnek kell hozzásegítenie a beteget a he­lyesebb önismeret kialakításához, hogy ezzel meg­könnyítse az alkalmazkodást az élet- és munkakörül­ményeihez. Bizonyos megalkuvásra, kompromisszumra mindig szükség van. Nem olyanra, amely megalázza az em­bert, hiszen akkor ez mardossa, ez okoz neki lelki kínt Hangszóró, mágneses folyadékkal A szórakoztató elektronikai készülékek végső lánc­szeme a hangszóró, és mint ismeretes, a készülékek jó tulajdonságai csak akkor érvényesülnek — ami kü­lönösen a HiFi-berendezések esetében lényeges —, ha a használt hangszórók jellemzői is megfelelően jók. Érthető tehát a gyártók törekvése a hangsugárzók mi­nőségének állandó javítására, annak biztosítása, hogy a hangszórók fejlesztése lépést tartson a készülékek fejlesztésével. Siker koronázta a Telefunken cég kutatóinak egy újszerű hangszóró kialakítására tett fáradozásait. A hangsugárzók membránja domború, azzal az újítással, hogy a hangszóró légrése — amelyben a lengőtekercs mozog — mágneses folyadékkal van kitöltve. Ugyanis a levegő, amely a hagyományos hangszóróknál kitölti a légrést, rossz mágneses vezető. Ez a vezetőképesség elvileg fokozható ugyan a légrés szűkítésével, de csak bizonyos mértékig, mert a lengőtekercsnek súrlódás­­mentesen kell mozognia a légrésben. Az új megoldás­nál a légrés vezetőképességét ezért úgy növelték, hogy olyan folyadékkal töltötték ki, amely parányi kis vas­­oxid részecskéket tartalmaz. Ezáltal a légzés mágne­ses vezetőképessége a levegőéhez képest több, mint százszorosra növekedett. A mágneses folyadék jelentős vezetőképessége biz­tosítja azt, hogy a lengőtekercs mozgáshűen kövesse a hangfrekvenciás impulzusok változását. További előny a folyadék lengéscsillapító hatása, ami a lengő­tekercs utórezgését gátolja meg, és ezáltal megszűnik a hangszínelváltozási lehetőség. Végül meg kell még említeni a folyadék jobb hő­elvezető képességét is, ami biztosítja a lengőtekercsben keletkező hő könnyebb elvezetését. A hangszóró tar­­tósabb túlterhelése következtében nem károsul a len­gőtekercs, amihez a hőérzékelő elemmel működő túl­terhelésvédő áramkör is hozzájárul. A névleges ter­helés határának túllépésekor a védőáramkör megaka­dályozza a túl nagy áramátfolyást a tekercsben. A vé­dőáramkör működését a hangdoboz előlapján levő fénydióda jelzi.

Next