Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-19 / 42. szám
1985. OKTÓBER 19. Új múzeumok és kiállások A múzeumi és műemléki hónap alkalmából a közelmúltban nyílt időszaki kiállításokról előző számunkban volt szó. Most azokat a múzeumokat és állandó kiállításokat ismertetjük, amelyek újabban bővítik hazánk több mint félezerre tehető múzeumainak, tárlatainak hálózatát. Budapest október 22-én új kiállítással gyarapszik; a városligeti Petőfi csarnokban a Közlekedési Múzeum új részlege nyitja meg kapuit a látogatók előtt, amelyen az érdeklődők a repülés történetével ismerkedhetnek meg. Baján, a Vojnichkúriában Nagy István Képtár néven új képtárat avatnak, szintén október 22-én. A Fejér megyei Füle községben — a Széchenyi utca 10. sz. alatt — egy, a XIX. század első felében épült, árkádos tornácú, szépen helyreállított házban a Néprajzi Ház kapott otthont. Itt állandó kiállításon a Fejér megyei szőtteseket és hímzéseket tárják a látogatók elé. Kunszentmárton is a múltjára emlékezett a szeptember 28-án megnyílt Helytörténeti Múzeummal. Ugyancsak a magyar népművészet tárgyi emlékeinek bemutatását szolgálja a baranyai Nagydobszán október 18-án, délután 3 órakor megnyíló népi műemlékház és néprajzi gyűjtemény. A budapesti Természettudományi Múzeumban október 11-én nyílt meg a Magyarország állatvilágát bemutató, felújított kiállítás. Fehérgyarmaton, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal kiállítótermében ..Ember és természet Szatmár-Beregben” címmel tárnak gazdag anyagot alátogatók elé. A Nagytarcsai Falumúzeumban a szekér és a szánkó történetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők a szépen megrendezett kiállításon. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum új látnivalókkal gyarapodott: a nyugat-dunántúli új tájegységben a Jánossomorjáról ideszállított és eredeti szépségében helyreállított fogadalmi kápolnát, valamint a szentgyörgyvölgyi lakóházat tekinthetik meg a látogatók. Szentesen, a Koszta József Múzeumban október 5-én Koszta-termet avattak. Szécsényben, a Kubinyi Ferenc Múzeumban az „Évezredek üzenete” című régészeti kiállítással gyarapodott a gyűjtemény. Szombathelyen, a Smaidtmúzeumban bővítették és újrarendezték az állandó kiállítást, amely október 25-től várja a látogatókat. A szombathelyi vasi múzeumfalu a farkasfai házzal gyarapodott; az érdeklődők október 20-tól tekinthetik meg. Tatabányán új épületbe költözött a Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum; jelenleg a tatai szénmedence iparfejlődését és a munkások életét bemutató kiállítást tekinthetik meg itt a látogatók. Új szárnnyal bővült a nagycenki Széchenyi Emlékmúzeum is. Új tárlata a magyar ipar keresztmetszetét adja — Széchenyitől századunkig. Ugyanitt látható a magyar pénzverés és pénzforgalom története, valamint a reformkori arcképcsarnok. Mindhárom kiállítás szeptember 21- től várja látogatóit. Az új múzeumokról ésaz új állandó kiállításokról az érdeklődők bővebb felvilágosítást a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak. Kutyaposta B. Istvánná (Nyíregyháza), Sz. Lajos (Pécs) és G. Andrea (Székesfehérvár) szinte egy időben kérdezik: hatóságilag kötelező-e kuvasz fajta kutyájukra szájkosarat tenni, ha utcára viszik? — Igen, az ebtartási szabályrendelet értelmében kötelező kuvasz fajta kutyát — a közterületre kivitelkor — nyakörvvel, pórázzal és szájkosárral felszerelni, még akkor is, ha a tulajdonos „kezeskedik érte”, hogy az ő kuvasza „nem harapós, hanem szelíd”. A rendelet ellen vétők szabálysértést követnek el és pénzbírsággal sújthatók. Ugyanebbe a témába illik Z. Marika (Orosháza) kérdése: hároméves tacskó kutyáját már többször vitte sétálni. Legutóbb az egyik járókelő figyelmeztette, hogy „jobban tenné, ha szájkosarat csatolna erre az ördögfiókára!”. Tudomása szerint a rendellet tacskóra nem írja elő a szájkosár viselését. — Jól tudja. Noha a tacskó vadászkutya, a hatóság úgy ítélte — ..nyilván e fajta kis termete miatt —, hogy nem veszélyes. A mi tanácsunk az: rendelet ide, rendelet oda, okosan cselekszik az a gazda, aki a kutyájára sétáláskor fölcsatolja a szájkosarat, még akkor is, ha nem kötelező. Mindig akadnak jószándékú, de figyelmetlen járókelők, akik, a kutya lábára lépnek, hát bizony az odakaphat. Ha a kutyán szájkosár van, nincs semmiféle utókövetkezmény. Új kutyatulajdonosok többen érdeklődnek: ajándékba kapott vagy vásárolt kiskutyát mikor kell bejelenteni a tanácsnál? — Ha a kiskutya elérte a három hónapos kort, kötelező a bejelentés. A második félévben bejelentett kutya után csak félévi adót kell kifizetni. Az adó mértéke attól függ, hogy a kutyát házőrzésre vagy kedvtelés céljából tartják. — T. Andrásné (Mezőkövesd) az iránt is érdeklődik: mikor, milyen oltásokat kap a kiskutya? — Amikor a kutyát bejelenti a helyi tanács igazgatási osztályán, csekklapot is kap az ebadó befizetésére. Az igazgatási osztály a kutya adatait eljuttatja az állatorvoshoz és nyilvántartásba veszi. A kutyáját féltő és felnevelni akaró kutyatulajdonos helyesen teszi, ha nem várja meg a kötelező, veszettség elleni oltás napját, hanem felkeresi az állatorvost és bemutatja neki kutyáját, úgynevezett rutinvizsgálatra. Az állatorvos bizonyára javasolni fogja a szopornyica elleni oltást vagy a kombinált oltást, amely nemcsak a szopornyicától, hanem a fertőző májgyulladástól is megvédi az állatot. Ez szerény összegbe kerül, mindenképpen megéri, mert az állat idő előtt nem pusztul el. Gy. Ágota (Tab) 16 éves tanuló leveléből idézünk. „ ... Milyen kutyafajta a punai? Nekem sikerült szereznem egyet, s nagyon boldoggá tesz ez a kis szeleburdi, ugrándozó kutyus. Az egész állat fekete, a fülei fölállóak, a szőrzete rövid, fényes és göndörödő. Már egészen hozzám szokott, szinte csak nekem engedelmeskedik. Úgy őrzi a házat, mint egy nagy kutya”. — A Kormosról küldött fényképet is köszönjük, amelyről úgy látszik, hogy valóban pumához jutott. Ez a fejtő a XVII—XVIII. században alakult ki, a puli és a Franciaországból, valamint Németországból behozott spitz fajta terelőkutyákból. A putrit nemcsak jó terelő, hanem kitűnő házőrző is. Bíró András Megállás és métertávolságok A legegyszerűbb útkereszteződésben is — ha a továbbhaladás minden irányban meg van engedve — 36 találkozási pont van: a járművek és a gyalogosok mozgásiránya ennyi helyen találkozhat, keresztezheti, érintheti egymást. Mindegyik metszéspont egyben konfliktuspont is, hiszen az elsőbbségi szabályok szerint egyik vagy másik pontban egyik vagy másik közlekedőnek van elsőbbsége... Ez az elméleti számítás jól jelzi, hogy miért van szükség az útkereszteződésekben a megfelelő nagyságú látási területre, hiszen ennyiféle variációra csak akkor lehet időben felkészülni, ha mind a járművezető, mind a gyalogos egy viszonylag nagy, szabad területen tájékozódhat továbbhaladásának lehetőségei felől. Az útkereszteződésekben ezért tilos a megállás, s a KRESZ ezért rendeli el azt, hogy az úttest széleinek metszéspontjától számított 5 méteren belül (kivéve, ha közúti jelzésből más következik) nem szabad megállni! A megállásra, parkolásra alkalmas hely ugyan nagyon kevés, és nemegyszer csábító ez az ötméteres szabad hely, mégis — akár a további keresgélést is vállalva — az útkereszteződés beláthatóságát biztosító 5 métert sosem szabad elfoglalni. Figyelembe kell venni azt is, hogy az útkereszteződésekben sokféle mozgás zajlik: jobbrabalra kanyarodás stb., s az itt megálló jármű ezeket a mozgásokat is akadályozza, nehezíti, tehát végeredményben a folyamatos forgalom gátja lesz. Sokan csak személykocsikban gondolkodnak, pedig a nagyobb terjedelmű járművek kanyarodásai számára is fenn kell tartani a szabad helyet. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Két dolog is van, ami igencsak veszélyessé teheti őszidőben az oszlopban való autózást — állapítja meg egy magyar közlekedésbiztonsági tanulmány szerzője. Az egyik az, hogy a konvojban haladó járművezető figyelme beszűkül, az előtte haladó kocsira összpontosul, oldalról viszont — s a szembejövő forgalomról — ilyenkor jóval kevesebb információt vesz fel. Legtöbbször ráhagyatkozik az előtte haladó mozgására. Ez egy, monotóniához hasonló állapotot vált ki, amely az éberségi szint csökkenését hozza magával. A következmény: a cselekvési idő néha 2-3 tized másodperccel is megnyúlik, ami pedig egy szűkre szabott követési távolságon belül meglehetősen veszélyessé teszi a helyzetet. Az éberségi szint csökkenéséből ered az ún. válaszkésésé is. Az oszlopban haladó vezető nem látja előre az eseményeket, nem tud előre felkészülni pl. egy gyors fékezésre. Neki abban a pillanatban kell cselekednie, amikor az előtte haladó jármű vezetője cselekszik. A szinkron persze nem mindig sikerül, hiba csúszik az elgondolásba, s a válaszkésés másodperceket és métereket vesz el. ■. Mindez különösen az őszi időben válik veszélyessé, amikor köd nehezítheti a látást, amikor csúszósakká válnak az utak. A megoldás az, hogy a vezető önállósítsa magát. Tartson akkora követési távolságot, hogy azon belül a saját figyelme, észleletei alapján tudjon dönteni. Petress István SZABAD FÖLD 17 [ TUDOMÁNY ] Infarktusra hajlamos típusok A tudomány mai állása szerint több ok együttes fellépésére vezethető vissza a szívinfarktus bekövetkezése. A különböző okok között a háttérben mindig ott rejlenek a pszichikai tényezők, a személyiség problémái is. Az infarktus pszichológiai gyökere a szorongás, olyan félelemérzés, amelynek sokszor nincs is tárgya. Ez a lelkiállapot katekolaminokat, olyan vegyi anyagokat termel, amelyek a szervezet életfolyamatát, így a szív tevékenységét is befolyásolják. Minthogy a szorongás gyötrő érzés, mindenki személyiségének megfelelően ösztönösen igyekszik kivédeni, elhárítani. És itt kapcsolódnak a személyiség kedvező vagy káros vonásai az infarktushoz. Mert nem mindegy az, hogy valaki hogyan vezeti le az izgalmát, belső feszültségét. A szorongás sokféleképpen levezethető: ilyen „mankók” az evés, ivás, cigarettázás,gyógyszerek szedése, de ugyanígy az olvasás, a különböző hobbik és még sorolhatnánk a példákat. Van egy bizonyos személyiségtípus, amely az infarktusra különösen hajlamos. Az ilyen ember legjellemzőbb vonása, a túlfeszített, túlfűtött munkatempó. Ez nem jelent okvetlenül produktív munkát, lehet „lázas semmittevés” is. Az illető szakadatlanul dolgozik, néha csak azért, mert rossz munkamódszere miatt nem tud munkájában rendet teremteni. Állandó feszültség, izgalom van körülötte. A külső szemlélő csak azt látja, hogy itt túlfeszített tempójú, intenzív munka folyik, az illető maga is úgy érzi, holott a munka produktivitása gyakran valójában nagyon kicsi... Az ilyen ember képtelen ellazulni. Vagy azért, mert valóban kétszer annyi munkát végez, mint amennyit elbír (például napi tizenhat órát dolgozik). Sokszor nem bízik abban, hogy jó irányítással, szervezéssel munkatársai is el tudnák végezni a dolgokat, ezért helyettük is tevékenykedik. Így a komolyabb problémák megoldását, tulajdonképpeni feladatát nem tudja megfelelően elvégezni. De ha valakinek ilyen, infarktusra hajlamos a személyisége, mit tehet ellene? Nos, azt semmiképpen sem lehet tanácsolni, hogy ne izguljon, ne szorongjon, hiszen ez olyan, mintha azt mondanánk, ne lélegezzék. De el kell dönteni, hogy ez a szorongás normális vagy már kóros mértékű. Ha kóros, akkor gyógyítani kell. Ebben az esetben az orvosnak, a pszichoterápiás kezelésnek kell hozzásegítenie a beteget a helyesebb önismeret kialakításához, hogy ezzel megkönnyítse az alkalmazkodást az élet- és munkakörülményeihez. Bizonyos megalkuvásra, kompromisszumra mindig szükség van. Nem olyanra, amely megalázza az embert, hiszen akkor ez mardossa, ez okoz neki lelki kínt Hangszóró, mágneses folyadékkal A szórakoztató elektronikai készülékek végső láncszeme a hangszóró, és mint ismeretes, a készülékek jó tulajdonságai csak akkor érvényesülnek — ami különösen a HiFi-berendezések esetében lényeges —, ha a használt hangszórók jellemzői is megfelelően jók. Érthető tehát a gyártók törekvése a hangsugárzók minőségének állandó javítására, annak biztosítása, hogy a hangszórók fejlesztése lépést tartson a készülékek fejlesztésével. Siker koronázta a Telefunken cég kutatóinak egy újszerű hangszóró kialakítására tett fáradozásait. A hangsugárzók membránja domború, azzal az újítással, hogy a hangszóró légrése — amelyben a lengőtekercs mozog — mágneses folyadékkal van kitöltve. Ugyanis a levegő, amely a hagyományos hangszóróknál kitölti a légrést, rossz mágneses vezető. Ez a vezetőképesség elvileg fokozható ugyan a légrés szűkítésével, de csak bizonyos mértékig, mert a lengőtekercsnek súrlódásmentesen kell mozognia a légrésben. Az új megoldásnál a légrés vezetőképességét ezért úgy növelték, hogy olyan folyadékkal töltötték ki, amely parányi kis vasoxid részecskéket tartalmaz. Ezáltal a légzés mágneses vezetőképessége a levegőéhez képest több, mint százszorosra növekedett. A mágneses folyadék jelentős vezetőképessége biztosítja azt, hogy a lengőtekercs mozgáshűen kövesse a hangfrekvenciás impulzusok változását. További előny a folyadék lengéscsillapító hatása, ami a lengőtekercs utórezgését gátolja meg, és ezáltal megszűnik a hangszínelváltozási lehetőség. Végül meg kell még említeni a folyadék jobb hőelvezető képességét is, ami biztosítja a lengőtekercsben keletkező hő könnyebb elvezetését. A hangszóró tartósabb túlterhelése következtében nem károsul a lengőtekercs, amihez a hőérzékelő elemmel működő túlterhelésvédő áramkör is hozzájárul. A névleges terhelés határának túllépésekor a védőáramkör megakadályozza a túl nagy áramátfolyást a tekercsben. A védőáramkör működését a hangdoboz előlapján levő fénydióda jelzi.