Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-26 / 43. szám
1985. OKTÓBER 26. Arborétumok, botanikus kertek A kellemes őszi időben remélhetően azok is szívesen járnak a szabadban, akik egyébként nehezen mozdulnak ki otthonról. Egy-egy kirándulás célpontjául ezekben a hetekben érdemes az arborétumokat választani, hiszen az őszi színekben pompázó fák, bokrok, cserjék és más növények látványa maradandó élményt ígér a látogatóknak. Az Alföld méltán leghíresebb kertje a szarvasi arborétum, vagy népszerű nevén a Pepi-kert, amely a Holt-Körös partján a közelmúltban megépített kemping közelében található. Rendkívül gazdag növénygyűjteményéből külön figyelmet érdemel a Tiszántúl legnagyobb, Észak-Amerikából származó mamutfenyője. Nevezetessége e kertnek, hogy benne tekinthető meg az ország legnagyobb területű fenyőfagyűjteménye. Az arborétum fehér tölgye pedig — amelyet Európában a legszebb példányként tartanak számon — ősszel bíborvörös színt ölt. A Tiszazug jelentős és látogatott arborétuma a tiszakürti, amelyet a kecskemét—békéscsabai 44-es út felől lehet megközelíteni. A hajdani Tisza-ártéren létesített arborétum gazdag fagyűjteményt mondhat magáénak; néhány példány már a park telepítése előtt is hatalmas méretű lehetett. Külön látnivalót ígér, hogy — mivel az arborétum nyaranként fafaragók táborának ad otthont — a művészek legszebb alkotásai díszítik a park sétányait, ligeteit. Erdőtelek az Alföld és az Északi-Középhegység peremén, Füzesabony közelében található. A község arborétuma országos jelentőségű természetvédelmi terület, ahol — mindössze három hektáron — több mint hétszáz fa, cserje és sok más növény reprezentálja a különböző földrészek varázslatos növényvilágát. A kert egyik nevezetessége a szillevelű gumifa, amelynek itt mindkét nemű egyede megtalálható. Különlegesség a Kis- Ázsiából való varázsfa és a koreai bangitacserje is. A Dunántúlon a Soproni Erdőmérnöki és Faipari Egyetem botanikus kertje — lévén viszonylag fiatal , létesítménye idős, hatalmas fákkal nem büszkélkedhet, de kárpótolja a látogatót a rendkívüli fajgazdagság és az, hogy itt, szinte egész évben találkozhat virágzó növényekkel. Novemberben például az északamerikai varázsmogyoró virágzik, s ez minden bizonnyal sok érdeklődőt vonz ide. A kámoni arborétum az egyik legismertebb hazánkban. Októberben különleges látványt ígér a tupelofák leveleinek színváltozása: az első hűvös napokon a levelek először fémes fényűvé válnak, majd a sárgától a skarlátpirosig minden színárnyalatot felvesznek. A szelestei arborétumot sokan az ország legszebb tájképi kertjének tartják: itt 2-3 órai sétával megtekinthetők a hazai fafajták, és néhány „idegen” különlegesség, mint a kis-ázsiai jegenyefenyő, a hegyi mamutfenyő, az óriás tuja több példánya is. A főváros környéki kirándulások egyik célponta a vácrátóti botanikus kert, amely romantikus környezettel fogadja a látogatót. Van itt mesterséges lórendszer vízeséssel, miniatűr malom, mesterséges hegy oldalából kibukkanó sziklacsoport is a számos pihenőhely és lugas mellett. A kert különlegessége a három kadjárata, ezek szívalakú, őszszel sárguló levelei mézeskalács illatúak. Nevezetesség itt az Észak-Amerikából származó, oxigénszegény mocsarakat kedvelő mocsárciprus, amely földből kiálló légzőgyökereket fejleszt. Séta közben találkozhatunk a ritka szentendrei rózsával is. Az pedig külön említést érdemel, hogy a területen, a különböző növényritkaságok mellett számos állat- és madárfaj is él. Az itt felsorolt — és a most nem említett — arborétumokról, botanikus kertekről az érdeklődők a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak bővebb tájékoztatást. Bélyeggyűjtőknek A Magyar Posta októberi újdonságai: a Budapesten rendezett COMNET ’85 elnevezésű számítástechnikai szimpózium alkalmából megjelent négyforintos bélyegről legutóbb már beszámoltunk. Az európai kulturális fórum tiszteletére, amelyet ugyancsak Budapesten tartanak, 15-én húszforintos blokkot bocsátottak ki. Érdekessége a benne lévő első magyar köralakú bélyeg, amely budapesti látképet ábrázol. Az 58. bélyegnapra 18-án egy- és kétforintos bélyeg, valamint egy tízforintos blokk jelent meg, amely a XVII. és XVIII. századból származó habán kerámiákat mutat be. A Rómában Italia ’85 elnevezéssel rendezett nemzetközi bélyegkiállítás tiszteletére 21-én három darab ötforintos bélyeget tartalmazó kisívet adtak ki. Az ENSZ megalakulásának 40. évfordulóját 24-én négyforintos bélyeg köszönti. Színpompás liliomokat láthatunk a 29- én megjelenő hét bélyegen. Ezeken kívül 14-én az Eurofilex ’85 elnevezésű nemzetközi bélyegkiállításra — amelyet a budapesti Vigadó Galériában rendeztek —, valamint 15-én a kulturális fórum tiszteletére kétforintos, benyomott bélyegű levelezőlapok jelentek meg. Az ENSZ évek óta sorozatban mutatja be a tagállamok zászlait. Most újabb 16 bélyeg jelent meg. A magyar lobogó már korábbi sorban szerepelt. A Karpov—Kaszparov sakkvilágbajnoki mérkőzésnek a szovjet posta bélyeget szentelt. San Marinoban nemzetközi sporthorgászversenyt rendeztek, amelyre bélyeget bocsátottak ki. A Japánban megtartott Universiade emlékbélyege tornászokat ábrázol. Segítség és éhség címen az Egyesült Államok bélyeget adott ki. Rózsaszínű galambokat láthatunk maurittiusi bélyegeken. A Német Demokratikus Köztársaság bélyegen is megemlékezett arról, hogy 175 éves a berlini Humboldt Egyetem. Tengeri algákat választott témául egy jugoszláv sor. A zebra és a megállási tilalom A kijelölt gyalogos-átkelőhely, amely az elsőbbséget jól láthatóan biztosítja az átkelni szándékozó gyalogosok számára, természetesen nem alkalmas arra, hogy rajta gépjárművek megálljanak, hiszen akkor a kijelölés értelmét veszti. Ám, mivel a zebrán áthaladóknak látniuk kell a feléjük közelítő járműveket és viszont a járművezetőknek is időben kell észlelniök az átkelő gyalogosokat, ezért a kijelölt gyalogos-átkelőhely közelében sem szabad megállni. Személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kézikocsival 5 méteren belül, egyéb járművel pedig 15 méteren belül tilos a megállás! Ezt a szabályt igen könynyű betartani, ha a zebra útburkolati jele jól látható. Nehezebb a helyzet akkor, ha a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet hó vagy sár takarja, ilyenkor ugyanis csak a „kijelölt gyalogos-átkelőhely” tábla (kék négyzet, benne fehér háromszögben átkelő gyalogos szimbóluma) jelzi, hogy azon a helyen a gyalogosoknak van elsőbbsége a járműforgalommal szemben. Ilyenkor a megálláshoz kapcsolt métertávolságokat (tehát az 5, illetve a 15 métert) ettől a táblátók kell számolni. Kétirányú forgalmú úton ilyen esetben a két forgalmi irány számára elhelyezett táblák közötti területen is érvényes a megállási tilalom, vagyis az úttest túlsó oldalán elhelyezett tábla vonalán is túl kell haladni, azon belül nem szabad megállni. Egyirányú forgalmú úton pedig tudni kell, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhely jelzőtábla utáni 5 méteren belül is tilos a megállás. A gyalogosok számára csak így lehet biztosítani a szükséges területet. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Egy ENSZ-felmérésből kiderült,hogy ha a balesetek gyakoriságát a nap 24 órájára vonatkoztatva vizsgálják, akkor két baleseti csúcsidőszak állapítható meg: az egyik a hajnali, a másik pedig az esti órákban tapasztalható. Nyilvánvalóan összefüggésben van ez reggelente a munkakezdéssel, illetve az esti, ún. „szórakozó” forgalommal. Ha a balesetek gyakoriságát az évszakok szerint is vizsgálják, akkor észrevehető, hogy az őszi-téli, tehát a sötétebb hónapokra esik a balesetek nagyobb száma, amikor a sötétedés vagy a már beállott sötétség egybeesik a közutak nagyobb forgalmával. Kétségtelen összefüggés áll fenn a balesetek gyakorisága és a megvilágítási viszonyok között, s vitán felüli, hogy a sötétedés és a sötétség időszakában a balesetek száma megnövekszik. Sőt — egyes nemzeti vizsgálatok szerint — az is bizonyítható, hogy a közlekedési balesetek súlyossága, a halálos kimenetelű balesetek száma is megnövekszik ezekben a „sötét” órákban. Ennek az a magyarázata, hogy ezek az időszakok az ember számára a természetes pihenés periódusába esnek, s mindenki jobban elfárad, mintha azonos időt vezetne nappali világításban, ezenfelül ilyenkor a figyelemösszpontosítás hibái is jóval gyakoribbak. TUDNIVALÓ Ha a garanciaidőben lévő gépkocsi külföldön, például egy turistaút alkalmával elromlik, a tulajdonos csak a legszükségesebb javítást végeztetheti el. A garanciális igény itthoni érvényesítéséhez a kicserélt alkatrészt haza kell hozni. Petress István [ TUDOMÁNY ] r A rovarok szívműködése Az ember és a gerinces állat vére zárt érrendszerben kering, s a szív e keringő mozgás létrehozásában központi, pumpáló szerepet végez. A rovaroknál — és a legtöbb gerinctelen állatnál — azonban nincs összefüggő érhálózat, tehát ezek nyílt vérkeringésű szervezetek. Ebben az esetben a szív közvetlen kapcsolatban áll a testüreggel, onnan szívja magába a testfolyadékot, az ún. vérnyirkot (hemolimfát). A szív feladata a rovar testében a vérnyirok mozgatása, mégpedig a rovar hasi oldalán hátrafelé szivárgó testfolyadékot a háti edényen keresztül a szívnek a test elülső része felé kell hajtania úgy, hogy az a rovartest minden részébe eljusson. Ebben nagy nehézséget jelent a test tor-potroh-tagolódása, különösen a „darázsderekú” rovaroknál (pl. hangyáknál, darazsaknál). A rovarszív a potroh háti részén középvonalban elhelyezkedő izmos cső, amely a potrohszelvények számának megfelelően kamrákra tagolt, s minden kamra két oldalán nyílás található. Ezen át jut a szívbe a vérnyirok. A szív összehúzódások révén végzi el itt is a pumpáló feladatot. A rovarszív ezen aktív működését már elektrofiziológiás módszerrel is megvizsgálták. Újabban ún. kontakt termokardiográfiával végzik a rovarszív működésének vizsgálatát. E módszer segítségével több nappali és bagolylepke szívműködését vizsgálva rendellenességet is észleltek: ellentétes irányú lüktetést tapasztaltak. Kiderült, hogy ez a visszafordulás periodikusan ismétlődik, mintha szabályos keringési törvényszerűségről lenne szó. A kérdés közelebbi vizsgálata érdekében a szívműködést már bábkortól vizsgálni lehetett úgy, hogy a méréshez szükséges miniatűr szondát a bábba süllyesztették, és így a bábból kikelt lepkeimágó kezdeti szívműködését is ellenőrizni lehetett. A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy a szívverés csak a bábállapot utolsó óráiban indul be szabályos ritmusával. A kikelés a ritmus kikapcsolódásával kezdődik: a szárnyak végleges kibontakozásáig a fej felé irányuló ritmus dominál. Ennek következtében a test elülső részében megnövekszik a testnedv-nyomás, ami a bábburok felhasításához és a szárnyak megmerevedéséhez szükséges. A nyárny nyugalmi helyzetbe kerülése után ismét visszaáll a szabályos szívritmus. A kezdetben megnyújtott időtartamú, hátrafelé lüktető szívműködés hatására feltehetően a felesleges vérnyirok a potrohrészbe áramlik vissza. Ezek után a pihenő lepkének a szívműködésében az előrepréselő és a visszafelé lüktető periódusok szabályosan váltják egymást. Talán a tor és potroh közötti szűk átjárás teszi szükségessé ezt az irányváltoztató szívműködést. .. . i ‘TECHNIKA Miből áll a könny? Ma már csaknem teljesen ismerjük a könny öszszetételét. Legnagyobb részét, 98,2 százalékát víz alkotja, de leginkább jellemző rá a fennmaradó 1,8 százalék. Ebből 1,3 százalék nátriumklorid, vagyis konyhasó; ez adja a könny sós ízét. A könny összetételében különben nagyon hasonlít a vér folyékony közegéhez, a vérsavóhoz. Csaknem egyforma mennyiségű bikarbonát-, klorid- és nátriumion van bennük, míg káliumból hatszor-hétszer több van könnyben, mint a vérsavóban. A fehérjékből (a globulinokból és albuminokból) viszont a vérsavó tartalmaz nagyobb mennyiséget. A könnynek fontos alkotóanyaga a lizozim nevű enzim. Ezt ugyan Lascsenko már 1909-ben kimutatta a tojás fehérjéjében, de pontosan elemezni csak a pencillin felfedezője, Fleming tudta 1922-ben. Ez a 129 aminosavból álló enzim vírus- és baktériumölő tulajdonságú: mivel képes „feloldani” e kórokozók védőburkát, hatásosan pusztítja őket. Ez az oka annak, hogy a szem viszonylag hosszú ideig „ellenáll” a vírusos és baktériumos fertőzéseknek. Emellett a lizozim gátolja a gyulladásokat és fokozza a vér alvadékonyságát is. Honnan kerülnek ezek az anyagok a könnybe? Többségük a vérből. A nátrium például egyszerűen „átszivárog” a könnymirigyek vérereinek a falán, s ugyanígy jut a könnybe a kálium és a foszfor is. A könnyben levő fehérjéket és a lizozimet is — feltételezések szerint — maguk a könnymirigysejtek állítják elő. A könnyben levő fehérjék — az újabb vizsgálatok szerint — táplálékforrásul is szolgálhatnak a szem egyes sejtjei számára. Kimutatták, hogy a szaruhártyát felépítő öt rétegből a legkülső, vagyis a külvilággal érintkező hámréteg táplálásában van a könnyben levő fehérjéknek nagy szerepük, mivel ennek sejtjei a mögötte levő Bowmann-réteg szigetelő hatása miatt belülről nem kaphatnak táplálék-utánpótlást. (A Bowmann-réteg ugyanis csaknem „vízhatlan” rétege a szaruhártyának, amely védi az alatta levő rétegeket a kiszáradástól és a fertőzéstől.) SZABAD FÖLD 17