Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-02 / 44. szám

1985. NOVEMBER 2 Kedvezményes akciók Az utóbbi években a Magyar Szállodaszövet­séghez tartozó szállodák­ban ősztől tavaszig tartó, kedvezményes akciót hir­detnek meg. Ebben az esztendőben a belföldi turistáknak nyújtott en­gedményeket november 1- től adják, és a kedvez­ményes programok kíná­latában csaknem száz szálloda összesen mintegy kétszáz ajánlata szerepel. Az érdeklődők többféle kedvezményből is vá­laszthatnak. Egyes szállo­dákban — függetlenül az ott-tartózkodási időtől — az akció ideje alatt ked­vezményes szobaárakat számolnak, amelyek ese­tenként 20 százalékos megtakarítást jelentenek a vendégnek. Másutt leg­alább két éjszakát kell eltölteni ahhoz, hogy a harmadik éjszaka keve­sebbe kerüljön, és olyan hotel is akad, amelyben csak hétvégén adnak a szállás árából kedvez­ményt. A családi, a gyermek-, az ifjúsági és az diákked­vezmények mellett jelen­tős szerepet kaptak az akcióban a Kettőt fizet — hármat kap, a Négyet fi­zet — ötöt kap, az Ötöt fizet — hetet kap elne­vezésű és tartalmú aján­latok. Nyugdíjasoknak, nászutasoknak, gyógyulni, regenerálódni vágyóknak, de még a kutyabarátok­nak is bőséges választási lehetőséget kínálnak e hó­napokban a szállodák. A sokszínű ajánlatból is kitűnik, hogy az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda november 1-től március 31-ig 12 száza­lékkal olcsóbban ajánlja autóbuszait a szervezett kirándulásokhoz. A Hun­garHotels a pécsi Nádor és Pannónia Szállodákban kisgyermekes szülőket vár, négynapos pihenésre. A szülők városnézésre, múzeumba, állatkertbe együtt is mehetnek gye­rekeikkel, illetve — ha ezt kívánják — a szállo­da a gyermekek felügye­letéről is gondoskodik, míg a szülők távol van­nak. A Tiszatour 4+1-es ak­­­ciója (ami itt azt jelenti: az ötnapos üdülésért csak négy napot fizet a ven­dég) a jászberényi, a cserkeszőlői és a berek­fürdői Touring Szállókra vonatkozik. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat húsz szállodájá­ban hirdet meg kedvez­ményes programot, és a vendégeik nyereménysor­soláson is részt vehetnek. A szerencsés nyertes vá­laszthat: vagy egy héten át vendégeskedik az Át­rium Hyatt Szállodában (ahol egy kétágyas, für­dőszobás szobát bocsáta­nak rendelkezésére, és természetesen teljes ellá­tást is kap), vagy pedig 1968-ban minden vasár­nap más-más Pannónia étteremben ebédelhet, másod­magával. A jövőre 15 esztendős visegrádi Silvanus Szállo­da jubileumi ajánlattal várja a vendégeket. Esze­rint — háromnapos ott­­tartózkodás esetén — a harmadik éjszakát a szál­loda ingyen adja — egy­hetes ott-tartózkodásnál ez két ingyenes éjszakát jelent. Országszerte több Pannónia-szállodában a legfeljebb egy hónapja, illetve legalább ötven éve házasságot kötött párok­nak 50 százalékos kedvez­ményt nyújtanak. Azokat az ifjú házasokat pedig, akik legalább 25 személy számára esküvői ebédet vagy vacsorát rendelnek meg valamely Pannónia Szállodában, két éjszaká­ra ingyen szállásolják el. A kedvezményes akció keretében meghirdetett ajánlatokról bővebb fel­világosítást a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak az érdeklődők. Vadlibahúzás idején Október elsejével ismét megnövekedett a légi or­szágutak forgalma: egyre gyakrabban tűnik fel a vadlibacsapatok V-betűje, egyre sűrűbben hangzik a levegőből a jellegzetes „li­babeszéd”. Északi költő­helyeikről megérkeztek a vadlibák és majd csak a nagyobb hóesések, erő­sebb fagyok beálltával vonulnak tovább délnek. Vadászatuk — a védettek kivételével — október 1- től január 15-ig engedé­lyezett. Ne feledjük azon­ban, hogy egész évben vé­dett a vadlúd (a házilúd őse), szürkének tűnő, he­lyenként nálunk is költő nyári lúd és legkisebb vadludunk, az ugyancsak Európa-szerte ritkuló kis lilik! Ez utóbbiak szemét sárga körzsinór övezi, ami a nagy liliknél hiány­zik. Ügyeljünk rájuk, mi­vel lelövésük a figyelmet­len vadásznak igen sokba kerülhet. A vizeinknél hónapokig is „vendégeskedő” vadlu­­dak vadászata nemcsak vadászörömökhöz és ízle­tes pecsenyéhez juttat bennünket, hanem mező­­gazdasági érdekeinket is szolgálja, mivel a vadlúd a vetésekben helyenként jelentős károkat okoz. A vadlúd eredményes vadászatára csak az úgy­nevezett húzás ad lehető­séget! Ezt a naponta rendszeresen megismétlő­dő járás­kelést a víz és a legelő között kell kihasz­nálnia a vadásznak, hogy puskavégre kaphassa az óvatos, éber vadlúdat. Bár naponta többször is „húzhat” a vadlúd, szá­munkra azonban a legbiz­tosabb és legeredménye­sebb a reggeli és az esti húzás. Pár perccel naple­mente előtt a vadlúd szárnyra kel a többnyire nyílt vízen levő éjjeli pi­henőjéről és „kihúz” le­gelőjére. Alkonyatkor, sö­tétedés előtt azután is­mét beszáll a vízre, éjjeli pihenőjére. Ugyanakkor a vadász már leshelyén ül, erre legcélszerűbb az úgy­nevezett libagödör, me­lyet már előzetesen elké­szített, illetve megásott a húzás irányában. Vigyáz­zunk azonban arra, hogy a les körül idegen anyag — kiásott föld, üres töl­­tényes doboz, papírhulla­dék stb. — ne maradjon, mert akkor a vadlúd messze elkerüli leshe­lyünket. A libagödör szá­ja fent szűkebb, alul bő­vebb legyen, hogy minden holmink elférjen benne. Hajnalban és este már legalább egy órával a vár­ható húzás megindulása előtt legyünk leshelyün­kön. Legyen kéznél a töl­tény is. A lesgödörbe le­tett puskánkat pedig úgy helyezzük el, hogy annak csövébe jár, föld ne ke­rülhessen. A húzás reggel rendszerint hét óráig a legerősebb, de előfordul, különösen csepergős idő­ben, hogy még később is jól „mozog” a vadlúd. A kisebb szünetekben le­sünket elhagyva rendez­zük zsákmányunkat. Lőtt libáinkat forgassuk has­ra és kifordított szárnyai­kat illesszük természetes tartásban a testhez, a fe­jüket pedig hónaljuknál dugjuk a szárnyak alá. Jók lesznek „csak­”libá­­nak. A vadliba szívós ál­lat, sok a tolla, így hát eredményes vadászatához célszerű a 8-as sörét hasz­nálata. „Kutyának való idő” — mondjuk, vagy „még a kutyát sincs szívem ki­verni” — halljuk. Nos, ilyen időben húz legjob­ban a vadlúd, ilyenkor foghatjuk ki a legjobb húzásokat! Vadászaink tavaly mintegy 6 és fél ezer vad­­ludat lőttek. Legtöbbet Somogyban, Fejérben és Győrben. Idén, ha lehet, lőjjünk még többet! Dr. Bertóti István Várakozó járművek A várakozás szabályos­sága megkívánja, hogy olyan helyen semmikép­pen se várakozzunk, ahol a járművünk egy másik szabályosan várakozó jármű megközelítését vagy elindulását akadá­lyozza. Rengeteg bosszú­ságot okoz ez másoknak, s előbb-utóbb ki-ki maga is „áldozata” lesz egy másik partner figyelmet­lenségének, nemtörődöm­ségének: menne a kocsi­jához, de még csak meg­közelíteni sem tudja, il­letve indulva vele, de mozdulni sem tud, úgy elzárták az útját... Ezt az előírást mindenképpen célszerű megtartani, mert a mostani közúti ellenőr­zések — a többi között — a várakozási szabály­talanságok elkövetőinek megbüntetését is célul tűzték ki. A szabályos várakozás — ha valakiben megvan az elemi körültekintés s a mások iránti figyelem — nem okozhat gondot ilyen szempontból: a már várakozó jármű elé, mö­gé nem szabad úgy be­állni, hogy ha amaz in­dulni akar, ne találjon megfelelő utat magának. Ilyen szempontból figye­lembe kell venni azt, hogy a már várakozó autó valamilyen irányba kijut-e. A KRESZ ugyan csak az „elé-” és ,/mögé­­állást” említi, de termé­szetesen tilos egy másik jármű mellé állva vá­rakozni, ha tőlünk nem tud elindulni. A lénye­ges szempont a szabad hely biztosítása. Vannak, akik vitatkoz­nak a szó jelentésén: a jármű megközelítését sem szabad akadályoz­ni...! A kifejezés azt jelenti, hogy a vezető a járművébe a vezetőülés felől be tudjon szállni! Ezt az oldalt kell tehát megközelíthetőnek hagy­ni, s nem gondolhatjuk azt, hogy majd beszáll az illető — az utas olda­láról ! KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Éjszaka a járművezető látóképessége a nappali értéknek legfeljebb egy­harmadát éri el — álla­pítja meg az OKBT egyik tanulmánya, amelyben az éjszakai vezetés veszé­lyeiről esik szó. A szem helyes működése nem az egyetlen feltétele annak, hogy az információkat felfogjuk, az észlelés fon­tos tényezője az is, hogy mekkora a kontraszt a tárgy és a háttere között. Ez a kontraszt egyébként éjjel csökken, s ilyenkor csak világos-sötét kont­rasztokra számíthat a ve­zető. (Míg nappal a veze­tési tájékozódást a szín­kontrasztok segítik, igen hatásosan!) Sötétedéskor értelemszerűen a színlá­tás egyre csökken, s mi­vel a recehártya a szí­nes fényre jobban reagál, mint a fehérre-feketére — a járművezető informá­­ciófelvétele is beszűkül. Ha a sötéthez szokott emberi szem előtt hirte­len megnő valamilyen ok­ból a fénysűrűség (pl. a szembejövő autó reflekto­ra), fellép a vakítás, mindaddig, amíg a pupil­la a beérkező fénymeny­­nyiséget annyira csökken­teni tudja (beszűkül), hogy a recehártya ne le­gyen túlvilágítva. Ehhez az alkalmazkodáshoz is idő kell! A fiziológiai va­kítás után akár 3 másod­perc is szükséges lehet ahhoz, hogy a szem is­mét normálisan dolgoz­zék. A vakítás egyébként nemcsak fiziológiás jelle­gű, van egy lélektani ve­tül­ete is: görcsös össze­húzódást vált ki az em­berben, amolyan pszicho­lógiai sokkhatást. Ezt is le kell küzdeni, miközben a kocsi mozog tovább az úton. Az ilyen igénybevé­telnek kitett szem nem csoda, ha néha cserben­hagy, s emiatt (hiszen a amúgy is kevésbé éles) hibák következnek be e sebesség- és távolságbecs­lésben. Petress István SZABAD FÖLD 17 A koffein élettani hatásai A koffein élettani hatásait már több évtizede isme­rik a szakemberek. A legkiválóbb tudósok állapították meg, hogy a koffein — a mindennapi életben is gyak­ran használt gyógyszerünk — az alkoholhoz és a ni­kotinhoz képest gyakorlatilag teljesen ártalmatlannak tekinthető. Ha a koffein, vízben igen jól oldódó sóit a bőr alá fecskendezik, már néhány perc alatt kifejti hatását. Ennek egyik jellemzője, hogy a szívműködést erőtelje­sebbé teszi. A szívdobbanások számát megritkítja, a szívműködés ily módon „gazdaságosabbá” válik: egy-egy szívösszehúzódással nagyobb mennyiségű vér jut az erekbe. A koffein az idegrendszer közvetítésével az erek beidegzésére hat. A hasi ereket szűkíti, s ugyanakkor az agy, a szív, a bőr és a vese ereit kitágítja. A vér­nek ez az „átterelése” frissíti az agyat, élénkíti a szel­lemi tevékenységet, mert több táplálékot juttat az agy­sejteknek. Az agyi erek enyhébb görcsén alapuló fej­fájásoknak is leghatásosabb gyógyszere a koffein. Az ilyen panaszokat néha már egyetlen dupla fekete meg­szüntetheti. Bő étkezés után az emésztés folyamán a vér nagyobb mennyiségben áramlik az emésztőszer­vekhez. Ez okozza az evés utáni bágyadtságot. A kof­fein hatására kevesebb vér jut a belekhez: az emész­tés némileg meglassul, tartósabb lesz a jóllakottság ér­zése, ellenben az agy tevékenysége megélénkül. Gyakran rendel koffeint , vagy javasolja néhány csésze fekete elfogyasztását — az orvos olyan beteg­nek is, akinek a szíve voltaképpen ép, de a szívizmok vérellátását ezzel kívánja megjavítani. Ugyancsak a vérelosztás megváltoztatásával jut a koffein hatására több vér a bőr ereibe is. Ily módon csökkenhet a fá­­zás, a didergés érzése. A veseműködés is megélénkül. A koffeinnek mérgező hatása a szokásos adagokban nincsen, és halálos mérgezést csak nagyon nagy adagok okoznak: felnőtt emberben 8—10 gramm. De kisgyer­meket, különösen ha beteg, már 1 gramm koffein is megölhet. Ekkora adag hatására a felnőtt emberen erős izgatottság, szédülés vesz erőt, a füle zúg, a pul­zusa szapora és rendetlen, remegést, szorongást érez, hányása, hasmenése és hőemelkedése támad. Még több, 2—4 gramm koffein görcsöket is okozhat. Ahhoz, hogy a koffein a kellemes izgató-frissítő ha­tását kifejtse, általában 0,1 grammra van szükség. Ennyit egy-két csésze feketekávé tartalmaz. Hatása 2—4 óráig tart. Ebből következne, hogy egy szenvedé­lyes kávés naponta akár 5—8 duplát (2—4 deka sze­mes kávét) is elfogyaszthat egészségének veszélyezte­tése nélkül. Ez azonban mégsincs teljesen így! A koffein orvosi felhasználásából tudjuk, hogy a 0,2—0,3 grammos adagok egyszerre beadva már igen szapora szívműködést okozhatnak, ami kellemetlen szívdobogás érzését keltheti. Ugyanilyen következ­ménnyel járhat a néhány óra alatt elfogyasztott 3—4 erős dupla is. Nem szabad tehát túllépni az „optimá­lis” határt, és „utántölteni” csak akkor ajánlatos, ha már az előző kávé hatása elmúlt, tehát 3-4 óra múlva. Az egész napos kávézás azonban még ez esetben is az idegrendszer túlhajszolásával járhat. Súlyos hibát kö­vet el, aki késő estig feketékkel doppingolja magát, és azután — szinte átmenet nélkül — altatóval tér nyugo­vóra. Vannak emberek, akik különösen érzékenyek a kávé izgató elemeire, a koffeinre és az aromatikus anyagok­ra (például a Basedow-kórban szenvedők). Már egyet­len csésze feketétől kellemetlen izgatottságot éreznek. Erős szívdobogásuk támadhat, esetleg rendetlen, so­ron kívüli szívdobbanásokkal, amikor egy-egy heve­sebb dobbanás után (vagy előtt) úgy érzik, mintha „elakadna a szívük”. A túlzott kávéfogyasztás következményeként néha kialakul egyfajta krónikus koffeinmérgezés, vagy pe­dig a kábítószer-élvezésre emlékeztető hozzászokás. A krónikus mérgezésre jellemző tünet az erős ingerlé­kenység, az étvágytalanság, a gyomorfájdalom, a fe­kélyre vagy szívbetegségre emlékeztető panaszok. A hozzászokás esetén már semmilyen mennyiségű kávé „nem elég” a betegnek, s egyelőre erőteljesebb egyéb izgatószerekhez folyamodik. Meggyógyítása — akár a narkomániásoké — orvosi feladat (ilyen esetek azon­ban szerencsére elenyészően kis számban fordulnak elő). Mint érdekességet megemlíthetjük, hogy van, akire a feketekávé nem a várt módon hat, hanem el­lenkezőleg: elálmosítja, mint valami altató. Az ilyen „paradox” hatás az orvostudományban jól ismert. Akadnak, akik egyik-másik altató hatására­­ föléb­rednek, vagy ellenkezőleg: a legerősebb élénkítőtől el­alszanak. A kávé mindenesetre ezerszer jobban ajánlható nap­kezdésre, mint az ugyancsak sokak által kedvelt pá­linka ... [ # TECHNIKA­­*|

Next