Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-09 / 45. szám
1985. NOVEMBER 9. Karácsonyi előzetes _Közelednek az év végi ünnepek. Ajánlatos, hogy akik a karácsonyt, a szilvesztert nem otthon kívánják eltölteni, már most szervezzék meg programjukat. A választásban igyekszünk segíteni a következő összeállítással, gondolva azokra is, akik maradék szabadságukat ebben az időszakban üdülésre, pihenésre szeretnék felhasználni. A Dunatours két helyen ajánl karácsonyi programot: Ráckevén a Keve, Szentendrén a Danubius szállóban várják a vendégeket december 23-tól 27-ig, kívánság szerint teljes vagy félpanziós ellátással. A nyugdíjasok számára kedvezményt nyújtanak. Sopronban a Lokomotív Tourist kínál ünnepi programot december 23-tól 26-ig a Hotel Sopronban, félpanziós ellátással. A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat ajánlataira külön felhívjuk a reumatikus betegségben szenvedők figyelmét. Az általuk meghirdetett karácsonyi üdülések mindenütt december 22-től 29- ig tartanak. Hévizen a Hotel Thermal és a Hotel Aqua, Sárvárott a Hotel Thermál, Keszthelyen pedig a Helikon Szállóban várják a vendégeket. Gyertyafényes pulykavacsorával kedveskedik karácsonykor a Hajdú- Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat a debreceni Arany Bika Szálló vendégeinek. A jó hangulathoz nyilván hozzájárul majd a karácsonyi ajándékozás, a disznóölés, a disznótoros ebéd a Hortobágyon és a kocsikázás is. A program december 24-től 26-ig tart, és a vendégek teljes ellátást kapnak. Pécsett a HungarHotels a Nádor és a Pannónia Szállókban ajánlkedvezményes, félpanziós karácsonyi üdülést. Kellemes időtöltésről is gondoskodnak: városnézés, múzeumlátogatás, mozi és színházi előadás szerepel a többi közt a programban. Szilveszteri üdülést több helyen is kínál a Tiszatour, mégpedig december 30-tól január 1-ig. Szolnokon a Hotel Touringban szállásolják el a vendégeket, és teljes ellátást nyújtanak számukra. A háromnapos programban borkóstolós vacsora, városnézés, no meg szilveszteri vacsora és bál szerepel. A jászberényi, a berekfürdői és a cserkeszőlői Touring Hotelben ugyanekkor hasonló ajánlattal várják az érdeklődőket. Az Express december 30-tól január 1-ig Sárospatakon, a Hotel Bodrogban szállásolja el vendégeit. Ajánlatukban a szilveszteri vacsora mellett szerepel miskolci, tokaji, sátoraljaújhelyi, sárospataki városnézés és kirándulás a Füzéri várhoz. Siklóson december 30-tól január 2-ig tartó programot ajánlanak, a Tenkes Szállóban teljes ellátást nyújtanak, és lesz harkányi fürdőzés, pécsi városnézés is. Kőszegen a Panoráma és a Park Szállóban december 30-tól január 2-ig félpanziós üdülést kínálnak, és szerveznek soproni, győri, szombathelyi, kőszegi városnéző sétákat, kirándulásokat is. Szegeden a Cooptourist a Hotel Royalban kínál szállást és teljes ellátást december 30-tól január 1- ig. A programban a szilveszteri vacsora és a városnézés mellett a botanikus kert megtekintése is szerepel. A karácsonyi és a szilveszteri üdülésekkel, kirándulásokkal, programokkal kapcsolatos kérdésekre a Tourinform 179-800-as telefonszámán adnak bővebb felvilágosítást. Váratlan bizonyíték Kicsit röstelkedve írom ezeket a sorokat, mert magam is azok közé tartozom, akik fáradhatatlanul prédikálják: nem kell nagy csalihalat feltenni ahhoz, hogy kapitális ragadozót fogjunk. Az ellenbizonyíték furcsa körülmények között érkezett. Heregcsek Béla október 9-én Balatonakalin horgászott. Egyik botját kisebbfajta csalihalakkal süllőre dobta be, a másikat hagyományos szereléssel pontyra. Éppen kivette és újra csalizta a süllőzőt, amikor kezdődő mozgást látott a pontyozó bot kapásjelzőjén. Megállt, figyelte, de a húzás nem bontakozott ki. Folytatta munkáját a csalihalaknál, és látta, hogy időnként meg-megrándul a pontyozó bot spicce. Már bedobott, amikor még mindig tartott ez a játék. Megunta, gondolta megnézi, a keszegek hagytak-e még rajta csalit. A zsinór azonban nem jött, a horog alighanem elakadt. Igen ám, de kis idő múlva a „tuskó’ elindult! Kemény félórás fárasztás következett. Előbb csónakba ugrott, de amikor meglátta a zsákmányt rájött, hogy a merítő kicsi. Visszaevickélt a partra, magához vette a vágóhorgot, újra beugrott a csónakba. Így sikerült végül is zsákmányul ejtenie egy hatalmas csukát, amely a mérlegelésnél 15 kiló 10 dekásnak bizonyult. Partra érve látta, hogy a csuka hasa mozog, de ennek nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Kiszabadította a horgokat, amelyek közül az egyik rendesen a hal szájában, a másik kívülről, a kopoltyú alatt akadt. Lemérte, és hazavitte csodálatos zsákmányát. A következő meglepetés akkor érte Heregcsek Bélát, amikor a halat felbontotta. A csuka gyomrában ugyanis egy teljesen friss, 31 centiméteres pontyot talált! Tehát a jelzőt a ponty mozdította meg, arra vágott rá a csuka és a termetes zsákmányt ott helyben, apróbb mozdításokkal lenyelte. Igaz, a csuka feje akkora volt, mint egy emberé, nem esett tehát nehezére, a kilós „csalihal” bekebelezése. A tanulság pedig: kis hallal is lehet kapitális ragadozót fogni, de azért rákap az a nagy halra is. F. B. Megkülönböztető jelzések A villogó kék fényjelzés és a sziréna, vagy másféle, váltakozó hangmagasságú hangjelzés együtt — megkülönböztető jelzések. Ezeket a jelzéseket használó gépjárműnek minden járművel és minden helyzetben elsőbbséget kell adni, s akadálytalan továbbhaladását lehetővé kell tenni. Az elsőbbségadási kötelezettség a közlekedés valamennyi résztvevőjére kiterjed, vagyis a gyalogosokat is terheli. Teljesen mindegy, hogy akár a jármű, akár a gyalogos hol halad — a megkülönböztető jelzéseit használó jármű mögött, előtte vagy vele szemben. Éppen a „minden helyzetben” kifejezés jelenti azt, hogy akármilyen manővert hajt végre valaki, pl. előz, kikerül, bekanyarodik, megfordul stb. megmarad az elsőbbségadásra kötelezettsége. Ugyanígy a megkülönböztető jelzéseit használó járműnek is megmarad az elsőbbsége, akármilyen manővert is hajt végre, akár megfordul, akár tolat stb... Igen fontos ezt átgondolni, mert sokan úgy vélik, hogy csak a továbbhaladást kell biztosítani, holott ez nem elegendő. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy a megkülönböztető jelzéseit használó gépjármű vezetője a következő pillanatokban mire készül, sőt éppen ezeknél a járműveknél várhatjuk el, hogy hirtelen kanyarodnak, megfordulnak, aszerint, hogy hol az úticéljuk, hová kell beállniuk. Az akadálytalan továbbhaladás biztosítása természetesen a legfontosabb feladat. Megfelelő szélességű utat kell szabadon hagyni, illetve a sebességcsökkentéssel, a jobbra húzódással, szükség esetén megállással is szabad területhez kell juttatni a megkülönböztető jelzéseit használó gépjármű vezetőjét. Szükség esetén a balra húzódás is célszerű lehet. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Az autó egyik legfontosabb alkatrésze a gumiabroncs. Ez biztosítja a kapcsolatot a gépkocsi és az útfelület között. Minél jobb ez a kapcsolat, annál biztonságosabb az autózás. A gumiabroncsok szerkezetét tekintve diagonális, illetve radiálszerkezetű gumiabroncsokról beszélhetünk. Jobb menettulajdonságai miatt a radiálabroncs előnyösebb: kisebb a gördülési ellenállása, kevésbé melegszik, jobb a tapadása, az úttartása, s nagyobb az élettartama is. Előnyei közé tartozik, hogy nagyobb sebességet tesz lehetővé kisebb üzemanyagfogyasztás mellett, jobb utazási kényelmet nyújt. A kocsi vezetésére olyan szempontból is jó hatással van, hogy érzékenyebb a kormányzásra, gyorsabban, rugalmasabban követi az irányváltoztatásokat. Tudni kell azonban, hogy a radiálabroncs oldalfala érzékenyebb, emiatt járdaszegélyre felhajtani pl. csak nagyon óvatosan lehet vele, s a radiálabroncsokkal általában kockaköves úton is kissé óvatosabban kell közlekedni (ún. önfrekvenciája van, ezért mondják, hogy a radiál bizonyos útfelületeken „hangos”). Rendkívül fontos követelmény, hogy — éppen a szilárdsághordozó hordcérnák eltérő vezetése miatt — valamennyi keréken azonos konstrukciójú, vagy diagonál, vagy radiál gumiabroncsokat használjunk. Ezt a szabályok is előírják, de ésszerűsége is nyilvánvaló : veszélyhelyzetben, vészfékezéskor az eltérő tapadású gumiabroncsok másként fogják a talajt, s emiatt farolás, borulás is bekövetkezhet. Gondolni kell az egymástól eltérő kormányozhatósági tényezőkre is, ezek miatt is megfarolhat a kocsi, aminek a következményei beláthatatlanok. Petress István r TUDOMÁNY ^ 1 ^ Műszeres sínvizsgálat Több országban a vasúti vágányok vizsgálatára ma már egyre szélesebb körben használják az ultrahangos és elektromágneses anyagvizsgálókat. A készülékeket különleges kocsikban helyezik el; ezek a síneken gördülve végzik méréseiket. Az anyagvizsgáló kocsiban több vizsgálófejjel ellátott ultrahangkészülék van. Minden fej a sín bizonyos felülete fölött mozog. Az első készülékek még nehezen tudták felismerni az esetleges sérüléseket azokon a helyeken, ahol a sínek hegesztéssel vagy egyéb módon össze vannak kötve. Az új készülékekben e szakaszokat különleges vizsgálófej ellenőrzi: egy kettős tapintófej, amely a sín fölött halad. A műszer a hibajeleket önműködően szalagra rajzolja, ugyanakkor festékkel automatikusan megjelöli a megbízhatatlan szakaszt. Nagyon gyors eljárás az elektromágneses anyagvizsgálat is. Egy elektromos tekercsben erős egyenáram kering és hatalmas mágnesmezőt állít elő, amely a síneket mágnesezi. A sínek fölött indukcióérzékelők függnek — szintén elektromágneses tekercsek: mindegyik a sín bizonyos szakaszát vizsgálja. A mágnesezett sín mágnesmezeje a sértetlenségétől függ: a legkisebb repedés esetén már megváltozik a mágnesmező. Ezek a változások befolyásolják az indukcióérzékelőket, gyenge elektromos áramot idéznek elő bennük, s ezek az elektronikus erősítőbe, majd hangszalagra kerülnek. A kapott feljegyzés információkat tartalmaz a sínhibákról, de ha például a vizsgáló vonat megváltoztatta sebességét, ez is befolyásolja a mágnesmezőt és az érzékeny műszerek ezt is feljegyeznék. A mágnesszalagból tehát még nem állapítható meg, vannak-e sérülések az adott helyen. Ezért a regisztrálás (feljegyzés) előtt az áramot olyan műszeren vezetik keresztül, amely „kiszűri” azt az áramot, amely nem a hibákra utal. Egy másik — szovjet mérnökök által kifejlesztett — anyagvizsgálóban minden indukciókereső a vágány egy-egy meghatározott szakaszát ellenőrzi. A tekercs első részét gyengébb árammal táplálják, mint a hátsót. Az első tekercs mágnesmezeje ezért nem hatol be mélyen a sínbe, úgyhogy a mellette elhelyezett keresőbe csak a felszín információi érkeznek. A második kereső mind a sín felszínének, mind belsejének hibáit regisztrálja, míg a harmadik csak a sín durva változásaira reagál, azokra, amelyek a sínek ütközési helyeitől és nagyobb repedéseitől származnak. Így minden sínszál adatairól egy filmen három görbe marad viszsza. Ez már nem a szokványos készülékek „információkeveréke”, hanem pontosan körülhatárolt jelek, amelyek lehetővé teszik a sínhibák elemzését és megszüntetését. SZABAD FÖLD 17 Bab és a paszuly: mi a különbség? A bab és a paszuly — bár sok helyen ugyanazt a növényt, a karós-, valamint a gyalog-, vagy bokorbabot értik mind a két elnevezésen — nem azonos növény. Az „igazi” babot Eurázsia nagy területein, valamint Egyiptomban ,már az ősrégi időkben is ismerték. Az egyiptomi papok tisztátalannak tartották, Püthagorasz görög bölcselő pedig egyenesen eltiltotta tanítványait e hüvelyes fogyasztásától. Ez a méternyi magasra megnövő, vastag, négyszögletes szárú, felálló hüvelyű növény a bükköny nemzetségbe tartozó Vicia faba, magyarul lóbab, vagy disznóbab. Babnak ezt a növényt nevezik őseink. A szó az ókori rómaiaktól ered. Az ő faba elnevezésüket több nyelv, így az ószláv is bob, brob, babo, alakjában átvette. E népekkel történt érintkezés során ezekből alakulhatott ki a magyar bab elnevezés. A lóbab azonban nem tartozott őseink kedvelt eledelei közé. Mélius Juhász Péter füveskönyvében csak éppen megemlíti, Beythe Fives könyve pedig azt írta róla, hogy „nehezen emészti meg a gyomor, megdagaszt és sok kesergő álmokra viszen, ha elalszol”. Az a növény pedig, amelynek zsenge hüvelyeiből, vagy megérett fehér, színes és tarka magvaiból leves vagy főzelék készül, botanikailag nem bab, hanem paszuly. A paszuly Amerika felfedezése után vált ismertté, mivel az Újvilágból került Európába. Botanikai neve a görög fazéolosz szóból alkotott phaseolus lett. Magyarul pedig — mivel magja hasonlított a régen ismert babhoz — amerikai babnak keresztelték el, ha pedig a törökök vagy az olaszok révén ismerkedtek meg vele, akkor törökborsónak, illetve olaszbabnak nevezték. Magyarországon először Purkircher György pozsonyi orvos termesztett kertjében Nápolyból hozatott „amerikai babot”, amelynek terméséből 1576-ban Bécsbe is küldött. Ott a Pozsonyban termesztett „amerikai babot” Phaseolus Purkerianusnak nevezték el. A phaseolusból keletkezett paszuly elnevezést először Csapó György használta az 1775-ben megjelent „Új füves és virágos magyar kert” című könyvében.