Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-09 / 45. szám

1985. NOVEMBER 9. Karácsonyi előzetes _Közelednek az év végi ünnepek. Ajánlatos, hogy akik a karácsonyt, a szil­vesztert nem otthon kí­vánják eltölteni, már most szervezzék meg program­jukat. A választásban igyekszünk segíteni a kö­vetkező­­ összeállítással, gondolva azokra is, akik maradék szabadságukat ebben az időszakban üdü­lésre, pihenésre szeretnék felhasználni. A Dunatours két helyen ajánl karácsonyi progra­mot: Ráckevén a Keve, Szentendrén a Danubius szállóban várják a ven­dégeket december 23-tól 27-ig, kívánság szerint teljes vagy félpanziós el­látással. A nyugdíjasok számára kedvezményt nyújtanak. Sopronban a Lokomotív Tourist kínál ünnepi programot decem­ber 23-tól 26-ig a Hotel Sopronban, félpanziós el­látással. A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat aján­lataira külön felhívjuk a reumatikus betegségben szenvedők figyelmét. Az általuk meghirdetett ka­rácsonyi üdülések minde­nütt december 22-től 29- ig tartanak. Hévizen a Hotel Thermal és a Ho­tel Aqua, Sárvárott a Hotel Thermál, Keszthe­lyen pedig a Helikon Szál­lóban várják a vendége­ket. Gyertyafényes pulyka­vacsorával kedveskedik karácsonykor a Hajdú- Bihar Megyei Vendéglá­tó Vállalat a debreceni Arany Bika Szálló vendé­geinek. A jó hangulathoz nyilván hozzájárul majd a karácsonyi ajándékozás, a disznóölés, a disznótoros ebéd a Hortobágyon és a kocsikázás is. A program december 24-től 26-ig tart, és a vendégek teljes ellátást kapnak. Pécsett a HungarHotels a Nádor és a Pannónia Szállókban ajánl­­kedvez­ményes, félpanziós kará­csonyi üdülést. Kellemes időtöltésről is gondoskod­nak: városnézés, múzeum­látogatás, mozi és színhá­zi előadás szerepel a töb­bi közt a programban. Szilveszteri üdülést több helyen is kínál a Tisza­­tour, mégpedig december 30-tól január 1-ig. Szol­nokon a Hotel Touring­­ban szállásolják el a ven­dégeket, és teljes ellátást nyújtanak számukra. A háromnapos programban borkóstolós vacsora, vá­rosnézés, no meg szilvesz­teri vacsora és bál sze­repel. A jászberényi, a berekfürdői és a cserke­­szőlői Touring Hotelben ugyanekkor hasonló aján­lattal várják az érdeklő­dőket. Az Express december 30-tól január 1-ig Sáros­patakon, a Hotel Bodrog­ban szállásolja el vendé­geit. Ajánlatukban a szil­veszteri vacsora mellett szerepel miskolci, tokaji, sátoraljaújhelyi, sárospa­taki városnézés és kirán­dulás a Füzéri várhoz. Siklóson december 30-tól január 2-ig tartó progra­mot ajánlanak, a Tenkes Szállóban teljes ellátást nyújtanak, és lesz harká­nyi fürdőzés, pécsi város­nézés is. Kőszegen a Pa­noráma és a Park Szálló­ban december 30-tól ja­nuár 2-ig félpanziós üdü­lést kínálnak, és szervez­nek soproni, győri, szom­bathelyi, kőszegi városné­ző sétákat, kiránduláso­kat is. Szegeden a Cooptourist a Hotel Royalban kínál szállást és teljes ellátást december 30-tól január 1- ig. A programban a szil­veszteri vacsora és a vá­rosnézés mellett a bota­nikus kert megtekintése is szerepel. A karácsonyi és a szil­veszteri üdülésekkel, ki­rándulásokkal, progra­mokkal kapcsolatos kér­désekre a Tourinform 179-800-as telefonszámán adnak bővebb felvilágo­sítást. Váratlan bizonyíték Kicsit röstelkedve írom ezeket a sorokat, mert magam is azok közé tar­tozom, akik fáradhatatla­nul prédikálják: nem kell nagy csalihalat fel­tenni ahhoz, hogy kapitá­lis ragadozót fogjunk. Az ellenbizonyíték furcsa kö­rülmények között érke­zett. Heregcsek Béla október 9-én Balatonakalin hor­gászott. Egyik botját ki­sebbfajta csalihalakkal süllőre dobta be, a mási­kat hagyományos szere­léssel pontyra. Éppen ki­vette és újra csalizta a süllőzőt, amikor kezdődő mozgást látott a pontyozó bot kapásjelzőjén. Meg­állt, figyelte, de a húzás nem bontakozott ki. Foly­tatta munkáját a csaliha­laknál, és látta, hogy időnként meg-megrándul a pontyozó bot spicce. Már bedobott, amikor még mindig tartott ez a játék. Megunta, gondolta megnézi, a keszegek hagy­tak-e még rajta csalit. A zsinór azonban nem jött, a horog alighanem el­akadt. Igen ám, de kis idő múlva a „tuskó­’ elin­dult! Kemény félórás fá­­rasztás következett. Előbb csónakba ugrott, de ami­kor meglátta a zsákmányt rájött, hogy a merítő ki­csi. Visszaevickélt a part­ra, magához vette a vá­góhorgot, újra beugrott a csónakba. Így sikerült vé­gül is zsákmányul ejte­nie egy hatalmas csukát, amely a mérlegelésnél 15 kiló 10 dekásnak bizo­nyult. Partra érve látta, hogy a csuka hasa mozog, de ennek nem tulajdonított különösebb jelentőséget. Kiszabadította a horgo­kat, amelyek közül az egyik rendesen a hal szá­jában, a másik kívülről, a kopoltyú alatt akadt. Lemérte, és hazavitte cso­dálatos zsákmányát. A következő meglepetés ak­kor érte Heregcsek Bélát, amikor a halat felbon­totta. A csuka gyomrá­ban ugyanis egy teljesen friss, 31 centiméteres pon­tyot talált! Tehát a jel­zőt a ponty mozdította meg, arra vágott rá a csuka és a termetes zsák­mányt ott helyben, ap­róbb mozdításokkal le­nyelte. Igaz, a csuka feje akkora volt, mint egy emberé, nem esett tehát nehezére, a kilós „csali­hal” bekebelezése. A tanulság pedig: kis hallal is lehet kapitális ragadozót fogni, de azért rákap az a nagy halra is. F. B. Megkülönböztető jelzések A villogó kék fényjel­zés és a sziréna, vagy másféle, váltakozó hang­magasságú hangjelzés együtt — megkülönbözte­tő jelzések. Ezeket a jel­zéseket használó gépjár­műnek minden járművel és minden helyzetben el­sőbbséget kell adni, s akadálytalan továbbhala­dását lehetővé kell tenni. Az elsőbbségadási kötele­zettség a közlekedés vala­mennyi résztvevőjére ki­terjed, vagyis a gyalogo­sokat is terheli. Teljesen mindegy, hogy akár a jármű, akár a gyalogos hol halad — a megkülön­böztető jelzéseit haszná­ló jármű mögött, előtte vagy vele szemben. Ép­pen a „minden helyzet­ben” kifejezés jelenti azt, hogy akármilyen manő­vert hajt végre valaki, pl. előz, kikerül, bekanyaro­dik, megfordul stb. meg­marad az elsőbbségadás­ra kötelezettsége. Ugyan­így a megkülönböztető jelzéseit használó jármű­nek is megmarad az el­sőbbsége, akármilyen ma­nővert is hajt végre, akár megfordul, akár tolat stb... Igen fontos ezt át­gondolni, mert sokan úgy vélik, hogy csak a to­vábbhaladást kell bizto­sítani, holott ez nem ele­gendő. Nem tudhatjuk ugyanis, hogy a megkü­lönböztető jelzéseit hasz­náló gépjármű vezetője a következő pillanatokban mire készül, sőt éppen ezeknél a járműveknél várhatjuk el, hogy hirte­len kanyarodnak, megfor­dulnak, aszerint, hogy hol az úticéljuk, hová kell beállniuk. Az akadálytalan to­vábbhaladás biztosítása természetesen a legfonto­sabb feladat. Megfelelő szélességű utat kell sza­badon hagyni, illetve a sebességcsökkentéssel, a jobbra húzódással, szük­ség esetén megállással is szabad területhez kell jut­tatni a megkülönböztető jelzéseit használó gépjár­mű vezetőjét. Szükség esetén a balra húzódás is célszerű lehet. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Az autó egyik legfonto­sabb alkatrésze a gumi­abroncs. Ez biztosítja a kapcsolatot a gépkocsi és az útfelület között. Minél jobb ez a kapcsolat, an­nál biztonságosabb az autózás. A gumiabron­csok szerkezetét tekintve diagonális, illetve radiál­­szerkezetű gumiabron­csokról beszélhetünk. Jobb menettulajdonságai miatt a radiálabroncs előnyö­sebb: kisebb a gördülési ellenállása, kevésbé me­legszik, jobb a tapadása, az úttartása, s nagyobb az élettartama is. Előnyei közé tartozik, hogy na­gyobb sebességet tesz le­hetővé kisebb üzemanyag­fogyasztás mellett, jobb utazási kényelmet nyújt. A kocsi vezetésére olyan szempontból is jó hatás­sal van, hogy érzékenyebb a kormányzásra, gyorsab­ban, rugalmasabban kö­veti az irányváltoztatá­sokat. Tudni kell azon­ban, hogy a radiálabroncs oldalfala érzékenyebb, emiatt járdaszegélyre fel­hajtani pl. csak nagyon óvatosan lehet vele, s a radiálabroncsokkal álta­lában kockaköves úton is kissé óvatosabban kell közlekedni (ún. önfrek­venciája van, ezért mond­ják, hogy a radiál bizo­nyos útfelületeken „han­gos”). Rendkívül fontos köve­telmény, hogy — éppen a szilárdsághordozó hord­cérnák eltérő vezetése miatt — valamennyi ke­réken azonos konstruk­ciójú, vagy diagonál, vagy radiál gumiabron­csokat használjunk. Ezt a szabályok is előírják, de ésszerűsége is nyilván­való : veszélyhelyzetben, vészfékezéskor az eltérő tapadású gumiabroncsok másként fogják a talajt, s emiatt farolás, borulás is bekövetkezhet. Gondol­ni kell az egymástól elté­rő kormányozhatósági té­nyezőkre is, ezek miatt is megfarolhat a kocsi, aminek a következményei beláthatatlanok. Petress István r TUDOMÁNY ^ 1 ^ Műszeres sínvizsgálat Több országban a vasúti vágányok vizsgálatára ma már egyre szélesebb körben használják az ultrahangos és elektromágneses anyagvizsgálókat. A készülékeket különleges kocsikban helyezik el; ezek a síneken gör­dülve végzik méréseiket. Az anyagvizsgáló kocsiban több vizsgálófejjel ellátott ultrahangkészülék van. Minden fej a sín bizonyos felülete fölött mozog. Az el­ső készülékek még nehezen tudták felismerni az eset­leges sérüléseket azokon a helyeken, ahol a sínek he­gesztéssel vagy egyéb módon össze vannak kötve. Az új készülékekben e szakaszokat különleges vizsgálófej ellenőrzi: egy kettős tapintófej, amely a sín fölött halad. A műszer a hibajeleket önműködően szalagra rajzolja, ugyanakkor festékkel automatikusan megje­löli a megbízhatatlan szakaszt. Nagyon gyors eljárás az elektromágneses anyagvizs­gálat is. Egy elektromos tekercsben erős egyenáram kering és hatalmas mágnesmezőt állít elő, amely a sí­neket mágnesezi. A sínek fölött indukcióérzékelők függnek — szintén elektromágneses tekercsek: minde­gyik a sín bizonyos szakaszát vizsgálja. A mágnese­zett sín mágnesmezeje a sértetlenségétől függ: a legki­sebb repedés esetén már megváltozik a mágnesmező. Ezek a változások befolyásolják az indukcióérzékelőket, gyenge elektromos áramot idéznek elő bennük, s ezek az elektronikus erősítőbe, majd hangszalagra kerülnek. A kapott feljegyzés információkat tartalmaz a sín­hibákról, de ha például a vizsgáló vonat megváltoz­tatta sebességét, ez is befolyásolja a mágnesmezőt és az érzékeny műszerek ezt is feljegyeznék. A mágnes­­szalagból tehát még nem állapítható meg, vannak-e sérülések az adott helyen. Ezért a regisztrálás (feljegy­zés) előtt az áramot olyan műszeren vezetik keresztül, amely „kiszűri” azt az áramot, amely nem a hi­bákra utal. Egy másik — szovjet mérnökök által kifejlesztett — anyagvizsgálóban minden indukciókereső a vágány egy-egy meghatározott szakaszát ellenőrzi. A tekercs első részét gyengébb árammal táplálják, mint a hát­sót. Az első tekercs mágnesmezeje ezért nem hatol be mélyen a sínbe, úgyhogy a mellette elhelyezett kere­sőbe csak a felszín információi érkeznek. A második kereső mind a sín felszínének, mind belsejének hibáit regisztrálja, míg a harmadik csak a sín durva változá­saira reagál, azokra, amelyek a sínek ütközési helyei­től és nagyobb repedéseitől származnak. Így minden sínszál adatairól egy filmen három görbe marad visz­­sza. Ez már nem a szokványos készülékek „informá­ciókeveréke”, hanem pontosan körülhatárolt jelek, amelyek lehetővé teszik a sínhibák elemzését és meg­szüntetését. SZABAD FÖLD 17 Bab és a paszuly: mi a különbség? A bab és a­ paszuly — bár sok helyen ugyanazt a növényt, a karós-, valamint a gyalog-, vagy bokor­babot értik mind a két elnevezésen — nem azonos növény. Az „igazi” babot Eurázsia nagy területein, valamint Egyiptomban ,már az ősrégi időkben is is­merték. Az egyiptomi papok tisztátalannak tartották, Püthagorasz görög bölcselő pedig egyenesen eltiltotta tanítványait e hüvelyes fogyasztásától. Ez a méternyi magasra megnövő, vastag, négyszögletes szárú, felálló hüvelyű növény a bükköny nemzetségbe tartozó Vicia faba, magyarul lóbab, vagy disznóbab. Babnak ezt a növényt nevezik őseink. A szó az ókori rómaiaktól ered. Az ő faba elnevezésüket több nyelv, így az ó­­szláv is bob, brob, babo, alakjában átvette. E népekkel történt érintkezés során ezekből alakulhatott ki a ma­gyar bab elnevezés. A lóbab azonban nem tartozott őseink kedvelt eledelei közé. Mélius Juhász Péter fü­veskönyvében csak éppen megemlíti, Beythe Fives könyve pedig azt írta róla, hogy „nehezen emészti meg a gyomor, megdagaszt és sok kesergő álmokra viszen, ha elalszol”. Az a növény pedig, amelynek zsenge hüvelyeiből, vagy megérett fehér, színes és tarka magvaiból leves vagy főzelék készül, botanikailag nem bab, hanem paszuly. A paszuly Amerika felfedezése után vált is­mertté, mivel az Újvilágból került Európába. Bota­nikai neve a görög fazéolosz szóból alkotott phaseo­­lus lett. Magyarul pedig — mivel magja hasonlított a régen ismert babhoz — amerikai babnak keresztelték el, ha pedig a törökök vagy az olaszok révén ismer­kedtek meg vele, akkor törökborsónak, illetve olasz­babnak nevezték. Magyarországon először Purkircher György pozsonyi orvos termesztett kertjében Nápoly­­ból hozatott „amerikai babot”, amelynek terméséből 1576-ban Bécsbe is küldött. Ott a Pozsonyban termesz­tett „amerikai babot” Phaseolus Purkerianusnak ne­vezték el. A phaseolusból keletkezett paszuly elneve­zést először Csapó György használta az 1775-ben meg­jelent „Új füves és virágos magyar kert” című köny­vében.

Next