Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-16 / 46. szám
1985. NOVEMBER 18. Gyógyító vizeink Hazánk rendkívül gazdag gyógyvizekben, így nem kell messze földre utaznia annak, aki egészségét egy-egy kúra segítségével kívánja megerősíteni. Alábbi összeállításunkban azokra a fürdőkre hívjuk fel figyelmüket, amelyek a téli hónapokban is várják a gyógyulni vágyókat. A balfi vizet már a rómaiak is használták gyógyító célra: hírneve az itt feltörő forrásokon alapult, s elsősorban az idült mozgásszervi betegségek gyógykezelésére hatásos. Hasonlóképp népszerű a büki gyógyfürdő, amely baleseti sérülések gyógyítására, nőgyógyászati panaszok esetében, reumás és ortopédiai kezeléseknél, valamint ivókúra formájában is hatásosan használható. A sárvári fürdő vize a mozgásszervi megbetegedések mellett műtét utáni rehabilitációnál is eredményesen alkalmazható. Az ízületi bántalmakban szenvedőknek ajánlható Lenti meleg vizű fürdője. Zalakaros évente több mint félmillió fürdővendéget fogad; idegi, krónikus nőgyógyászati, illetve mozgásszervi betegségekben szenvedőket kezelnek itt. A Tamásiban feltörő gyógyvíz specialitása: ivókúra formájában a fogszuvasodást gyógyítja. Igas jódos-brómos vize idült gyulladásos és kopásos mozgásszervi betegségek, baleset utáni állapotok, idült nőgyógyászati betegségek kezelésénél hatásos, és belégző-, illetve ivókúra formájában is ajánlott. A nagyatádi víz — ivókúraként alkalmazva — gyomorbántalmakat gyógyít, fürdőkúraként nőgyógyászati, valamint görcsös megbetegedéseknél alkalmazzák. Csokonyavisontán a fedett téli fürdő vize 38 C-fokos; epe-, vese-, gyomorfekély-bántalmakat gyógyítanak segítségével. A Szigetvárott feltörő víz kiválóan alkalmas az időskori csontgyulladások megakadályozására, illetve késleltetésére, a csonttörések utókezelésére. Az esztergomi gyógyfürdőben köszvényes és csúfos betegségeket, idegbántalmakat, vérszegénységet gyógyítanak. Bogácson a kénes, hidrogénkarbonátos vizet belélegeztetés formájában és ivókúraként is javasolják, gyomorhurut, epe- és májbetegségek gyógyításánál. Abaújszántó kádfürdőjében mozgásszervi betegségeket kezelnek. Törések utókezelésére, fogínysorvadás gyógyítására javallják a ceglédi gyógyfürdő vizét, a törökszentmiklósi termálfürdőben pedig izomhúzódásokat, mozgásszervi és nőgyógyászati betegségekeket kezelnek. Berekfürdő vize idült ízületi és mozgásszervi betegségeket, idegrendszeri és nőgyógyászati panaszokat orvosol, ivókúra formájában a légzőszerveket, az epét, a vesét, a májat gyógyítja. Szaunázni is lehet a kisvárdai fedett gyógyfürdőben, amelynek vize a gyomorbetegségek kezelésére hatásos. Reumatikus, ízületi és mozgásszervi betegségek esetén ajánlják a mátészalkai gyógyvizet. A békési gyógyvizet duzzanatok, neuralgiák kezelésére, bőrbántalmak megszüntetésére alkalmazzák. A szentesi termálfürdőben ízületi, mozgásszervi és krónikus nőgyógyászati betegségeket kezelnek. Orosháza, Gyopárosfürdőn, Nagyszénáson és Tótkomlóson hasonló panaszok orvoslására ajánlják a fürdő vizét. A télen is nyitva tartó gyógy-, illetve termálfürdőkről bővebb felvilágosítást a Tourinform 179- 800-as telefonszámán kaphatnak az érdeklődők. Kutyapcsik M. Istvánná olvasónk (Tárnok) keverék kutyája néhány napra elcsavargott, s mikor hazatért „büdös szagot hozott magával, majd 2-3 hét elteltével a szőrzete foltosan hullani kezdett és lilás foltok ütköztek ki rajta.” Olvasónk a továbbiakban elmondja levelében, hogy veszettség elleni oltásra sem vitték, mivel „csúnyán néz ki és büdös”, azaz szégyellték az utcára vinni. Már hívták az állatorvost, hogy jöjjön ki hozzájuk, de még nem volt erre ideje. Addig is olvasónk férje „petróleummal kenegeti” a kutyát ... — A petróleumos kezelést sürgősen hagyják abba, helyette újra hívják, — mégpedig sürgősséggel — az állatorvost. Kutyájukat, csavargása közben, valami ártó vegyszerrel önthették le, ami még ma is irritálja bőrét s ez okozza szomorú állapotát. Ezen csak az állatorvosi beavatkozás segíthet. Cs. Zoltán olvasónk (Bp. XVII. ker.) hét hónapos kan kutyájára panaszkodik és tőlünk vár orvoslást. A tények, amelyeket levélben részletesen leír: ha kertes családi házukba látogató érkezik, elébeszalad és izgalmában felemeli hátsó lábát és .. . nos, ne szégyelljük leírni, az érkezőt lepisili. Az állatorvos B- vitamint írt fel a kiskutya részére, de mint olvasónk írja, ez eddig nem használt. Bizonyos, hogy az állatorvos helyesen írta fel kutyájának a B-vitamint. Ez a dolog egyik része. A másik: minden kutyában él ősi ösztöne, hogy vizeletével jelölje meg mozgásának körletét, továbbá a gazdája házát látogató személyeket. Ez utóbbiról természetesen le lehet és kell is szoktatni. Ha legközelebb látogató érkezik és kutyájuk feléje szaladva „megtisztelni” készül az érkezőt, akkor többször elismételt, határozott vezényszóval: „Pfúj! Nem szabad!” — tartsák viszsza. Egy-két pálcával való odasuhintás sem árt ilyenkor, amelyet a kutya megjegyez és leszokik helytelennek minősíthető viselkedéséről. K. Gy.-né olvasónk (Sírok) több kérdést tesz fel levelében az ebadóval kapcsolatban. — Előző kutyapostánkban már érintettük néhány részletet, ezért most azokat nem megismételve igyekszünk tömören válaszolni kérdéseire. A házőrző eb, valamint nyáj, erdő, mező, hal, gát és egyéb közületi létesítmény őrzése céljából tartott kutya után — a községi, városi stb. tanácsi határozattól függően — 60-80 Ft, az évi ebadó. Vadászeb után általában 120-200 Ft-ot fizet a gazdája. A kedvtelésből, tenyésztés céljára, valamint kereső foglalkozás céljából tartott kutya után az adó 500-800 Ft. Az ebadó fizetése a kutya 3 hónapos korától kezdve kötelező. Az ebadóból befolyt összegeket az állam a veszettség elleni kötelező eboltás költségeire fordítja. Ez az oltás — ha veszett róka marja meg a kutyát — megvédi a veszettség kitörésétől. A kutya kiirtásának „hivatalos módja” az elaltatás. Veszettség felmerülésének gyanújával a kutyát mindig állatkórházban figyelik meg. A veszettség elleni oltás egy esztendeig ad védettséget, ezért kell évenként megismételni. Végül: a veszett rókát könnyű felismerni a veszettség kifejletének utolsó stádiumában, mivel szelíddé válik. Ilyen állathoz tilos hozzányúlni, mert a szőrzetén át is fertőz! Bíró András Figyelmeztető jelzések A sárga villogó fény bármely járművön — figyelmeztető jelzés. Az általános szabályoktól eltérő elsőbbséget ez ugyan nem biztosít a jármű vezetőjének, mégis kötelezettség terheli azt is, aki ilyen jelzést használó jármű felé közelít. Nem elég csak az udvariasság — ez természetesen a minimálisan megkívánt! — hanem a mindenkori lehetőségek szerint segíteni is érdemes az ilyen jármű mozgását. Az óvatosság feltétlenül indokolt, hiszen a járművezető részéről bármikor számíthatunk olyan magatartásra, amely mások számára nem megengedett. A sárga villogó fénnyel közlekedő jármű vezetője például figyelmen kívül hagyhatja a jobbratartás szabályát, sőt éjszaka (22 óra és hajnali 6 között) egyirányú forgalmi úton vagy osztott pályás úttest bal pályáján, a menetiránnyal szemben is közlekedhet. Ilyenkor esetleg jelzőőr is jelzi a szembe haladását. Az ilyen jármű legfeljebb 10 km/órás sebességgel a járdán is közlekedhet, s megállhat olyan helyeken, ahol egyébként tilos a megállás. Végül: behajthat olyan útra, ahová a behajtás tilos! Ha haladásunk közben figyelmeztető jelzést látunk, akkor a következőkre számíthatunk: utat vagy közművet épít, javít, tisztít a jármű vezetője, esetleg olyan járműhöz közelítünk, amelynek mérete (hosszúsága vagy szélessége) a megengedett méreteket meghaladja, avagy az illető elromlott járművet vontat. Mindhárom esetben érthető az előzetes figyelmeztetés. A célszerű vezetési magatartás ilyenkor a megfelelő lassítás olyan sebességre, amely mellett képesek vagyunk az akadályoztatás jellegét felmérni és biztonságos továbbhaladásunkat biztosítani. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK Ha bármikor hirtelen változás áll be a vezetés külső feltételeiben, akkor az stresszállapotot idéz elő a járművezetőben. Az út- és a forgalmi viszonyok meglepetésszerűen megváltozhatnak — különösen a téli időszakban —, s ilyenkor ez feszültséget ébreszt és plusz megterhelést jelent. Az erre vonatkozó vizsgálatok szerint kétféle jelenségre kell leginkább számítani: az egyik, ha a vezetőnek a sebességét kell hirtelen lecsökkentenie, a másik, ha hirtelen olyan bonyolult forgalmi szituációba kerül, amelyben nem tud azonnal dönteni a szabályos és legjobb megoldásról. Mindkét esetben az addigi vezetési mód belső ritmusa borul fel, s az átmeneti folyamat, amely végül is a helyes alkalmazkodáshoz vezet el, nem mindenki esetében egyformán rövid és eredményes. Az új körülményekhez való alkalmazkodás egyébként sem könynyű, mivel a megszokott sebességet ösztönösen is tartani kívánná a járművezető. A korlátozott idő csak nehezíti az átállást. A reakcióidő megnyúlik, s kétségtelenül ilyenkor nagyobb a tévedés, a helytelen cselekvés, a baleset veszélye. A szakemberek szerint a figyelmetlen vezető kerül leghamarabb kényelmetlen helyzetbe. Az előrevetett figyelem, a lehetőségek értelmi megelőlegezése, előrelátása, a táblák, útburkolati jelek folyamatos értékelése azonban kivédheti ezt a stesszhatást. Petress István SZABAD FÖU) 17 ^TUDOMANY! Érdekességek az egerekről Egy ausztráliai zoológus könyvet írt a házi egérről. Megállapítja: a természettudósok erről az állatról alig vesznek tudomást, jóllehet az egér az ember közvetlen környezetében él, tetemes gabonamennyiségeket pusztít el és szennyez be. Ausztráliában csak a második világháborúban és azt követően — amikor nagy gabonamennyiségeket tároltak — fordult az érdeklődés az egerek felé. A földművelésügyi minisztériumban még egy „egérszakértői” állást is kreáltak (amelyet az említett könyv szerzője töltött be). Az „egérspecialista” olyan kísérleti elrendezést eszelt ki, amely megközelítette az egerek természetes életfeltételeit és lehetővé tette állandó megfigyelésüket. Berendezett egy húsz négyzetméteres helyiséget és ellátta egy jól felszerelt gabonaraktár minden kényelmével: a padlót apró nyílásokkal egymással összekötött négyzetekre osztotta, minden négyzetben lakásul szolgáló ládikót, vizet gyapjúfonalat és búzát helyezett el. Vizsgálatait egyetlen hím egérrel kezdte és érdekes megfigyeléseket tett. A kísérleti helyiségben mindenütt búzaszemek voltak elszórva. Az egér két óra alatt 24, három hónap alatt pedig legalább 893 különböző helyen evett. Ez magyarázza a mérgezett magvakkal történő egérirtás hatástalanságát: az egér ugyanis sok helyen eszik, de csak keveset. Ezután a zoológus egy másik egeret (szintén hímet) engedett be a kísérleti helyiségbe. Amikor a két egér találkozott, vad harc kezdődött közöttük: mindketten hátsó lábukra álltak és szabályos birkózó- és ökölvívómérkőzést rendeztek. A harc végén az elsőnek betelepített egér maradt az egész terep ura. Ezt követően a kísérletező kutató további egereket engedett be a kísérleti helyiségbe. Ezek a hímek is harcoltak egymással. A megfigyelések azt mutatták, hogy a harc célja nem az életre-halálra szóló küzdelem, hanem a „rangsor” szigorú megállapítása volt, bár előfordult az is, hogy az egyik egér a házába betévedt egeret megölte. A fiatal hímek között körülbelül három hónappal a születés után indul meg a harc. Az apákat is megtámadják. Ezek vagy urak tudnak maradni a házban, vagy fiaik elűzik őket. A hímekkel szemben a nőstények a békés együttélés képét nyújtották. Idegenek feltűnése néha ugyan apró „összeszólalkozásokat” váltott ki, általában azonban a nőstények békésen megfértek egymással. Vegyes összeállítás esetén a hímek először megtámadták a nőstényeket, ezek azonban nem bocsátkoztak harcba : alázatos mozdulatokkal demonstrálták gyengébb mivoltukat. Nemsokára aztán már együtt építettek fészket. Az egerek körülbelüli számának megállapítására az egereket megfogják megjelölik és ismét szabadon engedik. A következő alkalommal az egérfogóban talált megjelölt egerek számából meg lehet becsülni az egérpopuláció megközelítő nagyságát, feltéve természetesen, hogy ha az egerek a nekik szánt szerepet megbízhatóan eljátsszák. Ezt azonban — a könyv szerzőjének megállapítása szerint — nem teszik: vannak egerek, melyek újra és újra belemennek az egérfogóba, némelyek meg csak körülszaglásszák. Ennélfogva a fentebb leírt módon végrehajtott becslések értéke meglehetősen kétes. Gyógyítás vizelettel? Az ősi gyógyászatban az állati és emberi testből származó anyagok, például az ürülék, nagy szerephez jutottak. Az időszámításunk előtt mintegy másfél évezreddel készült, de még ősibb írásokat is tartalmazó ó-egyiptomi Ebers papyrus, amely az akkori idők gyógyászatáról szól, bőven számol be különféle állatok (krokodil, háziállatok stb.) ürülékének alkalmazásáról. Ez a gyógymód az európai gyógyászatban is elterjedt, s még a XVII. században is voltak hívei az úgynevezett „ganaj terápiának”. Egy sok száz évvel ezelőttről származó kínai, gyógyszerekkel foglalkozó könyvben cambridge-i kutatók hat olyan receptet is találtak, amely a vizelettel való gyógyítással foglalkozik. A vizeletet azonos nemű egyénektől gyűjtötték, nagy mennyiségéből párlatot állítottak elő, amelyet növényi anyagokkal tisztítottak, majd feloldották és megszűrték. Gyógyítás céljára a szűrletet használták. A kutatók feltételezik, hogy ebben a szűrletben a nemi hormonok — amelyek a vizelettel valóban kiválasztódnak — szintén szerephez jutottak, s így e gyógyszereknek tényleges gyógyhatásuk lehetett. Természetesen szó sincs a hormonok tudatos ismeretéről, hanem ahhoz hasonló jelenségről, mint amikor az ősember felismerte, hogy a meleg hatására megnyílik a kínzó tályog — jóllehet a gyulladás fogalmát nem is sejtette. A már eddig is ismert, és ezek az újabb gyógyászattörténeti emlékek megerősítik azt a nézetet, hogy a tapasztalati gyógyászat időben messze megelőzte a gyógyászati mágiát, s az utóbbi mögött rendszerint — ha eltorzított formában s helytelen magyarázatként is — megtalálható az egykori józan észlelés és megfigyelés. ■ .. ...... % TECHNIKA ■