Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-23 / 47. szám
1985. NOVEMBER 20 Sítúrák külföldön A Volántaurist a csehszlovákiai domanovska Dolinán ajánl síszállást a Hotel Liptovban, teljes ellátással, januárban és februárban. Zsolnán a Hotel Síbenice kétágyas, fürdőszobás szobáit kínálják félpanziós ellátással, a nyolcnapos üdülőturnusokat februárban és március elején szervezik. Az IBUSZ sítúráinak célpontja Ausztriában, Stájerország, Bulgáriában Szandanszki és a Vitosa-hegy. Síüdülésre ajánlják a Rodopehegységet. Pamporovóban elsősorban tapasztalt sízőkat várnak, akik ötféle, különböző nehézségű sípályán próbálhatják ki tudásukat. A nyolcnapos üdülések decembertől február végéig tartanak. Csehszlovákiában a tátralomnici Eurocamping a FICC-ben, a Csorba tónál a Hotel Fisben vagy a Pátriában, Újtátrafüreden a Hotel Bystricában, az Alacsony-Tátrában a jasnai Hotel Liptovban, Donovalyban a Hotel Sportban lehet szállást foglalni síüdülésre. Jugoszlávlban Sarajevo környékénkínálkozik új lehetőség a sízők részére, decembertől márciusig. A Juliai-Alpokban Kranjsika Gorában a Hotel Kompas és a Hotel Alpina decembertől vár vendégeket. Lengyelországban a Beszédekben, Szczyrk-ben turistakategóriájú szobákban, teljes ellátással kilencnapos üdülést lehet megrendelni az IBUSZ-nál. Az OTP—Penta Tours Ausztriában, Prabichl- Vordernbergben és Halstattban kínál szállást, félpanzióval. A Budapest Tourist Bulgáriában, Szófiában szervez síüdülést. Innen naponta autóbuszokkal viszik a vendégeket a híres síparadicsomba, a Vitosára. Banskón — Szófiától 160 kilométernyire — pedig a Hotel Pirinben helyezik el a sísport rajongóit, akiket hangulatos szilveszteri vacsorával is megvendégelnek. Csehszlovákiában a Magas-Tátrában lévő Priblynán, a Hotel Esperantóban januártól márciusig kínálnak szállást, az Alacsony-Tátrában a Vysna Bocán nyolcnapos üdülést szerveznek, s itt a sízőknek szakképzett oktató nyújt segítséget. Garamion, a Dobsina közelében lévő üdülőhelyen a Hotel Talgartban várják a vendégeket, sízni a közeli Királyhegyen lehet. Ezt a terepet csak haladó sízőknek ajánlják, az Árvai tónál viszont szakképzett vezető oktatja e téli sportra az érdeklődőket. A CEDOK magyarországi képviseleténél (Bp. V., Balassi B. u. 2.) már most célszerű megrendelni jövő év elejére a szállást a Magas-Tátrába. Ótátrafüreden a Grand Szállóban, február 1-től április 1-ig várnak vendégeket ,a Kis-Fátrában lévő Hotel Bobotyban pedig január 4-től 11-ig üdülhetnek. Az ismert csehszlovákiai síközpontokban egyébként gyakori gond: nagy a zsúfoltság, sokat kell várakozni a sífelvonóknál Ugyanakkor még kevesen tudják, hogy a hazánkhoz közeli vidékeken mintegy harminc helyen épült ki jól felszerelt síközpont, ahol sífelvonókkal, síiskolákkal várják a vendégeket. Ezekről az új területekről természetesen minden felvilágosítást megkaphatnak a CEDOK magyarországi képviseletén az érdeklődők. Ezenkívül a megszokott módon, a Tourinform 179-800-as telefonszámán adnak bővebb felvilágosítást azok számára, akik szívesen töltik szabad idejűiket túrázással, kirándulással. Apróvadas kilátásainkról A már augusztus 1- ével megindult vadkacsázás és az október 1- vel engedélyezett vadlibázás mellett ugyancsak október 1-vel szabadult fel a fácánkakas vadászata, november 1-vel pedig a mezei nyúló is. A felsorolt vadászati lehetőségek közül a két utóbbi — jelentőségük miatt — igen fontosak. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a fácán- és a mezeinyúl állomány alakulásának mikéntje meghatározója lehet vadgazdálkodásunk költségvetésének, gazdasági mérlegének is. Ehhez talán még annyit, hogy vadászati exportunk valutahozamában — beleértve élő- és lőtt vadunk kivitelét, valamint a vadászati turizmust is — évente sok milliós eltéréseket okozhat a fácán- és mezeinyúl-állományunk kedvező vagy kedvezőtlen alakulása. Ezért is nagy érdeklődéssel várjuk, hogy fácán- és mezeinyúl-állományunk hogyan is alakul, mit ,is várhatunk tőle az idén. Ennek megismerését némileg elősegíthetik az alábbi számadatok. Tavaly, a télvégi vadbecslés során fácánállományunk 1 445 119 darab volt, a vadászidény végeredménye pedig 645 704 lett, amiből 597 948 volt a lőtt fácán, az élve befogott pedig 47 756. Az idei vadbecslés során a törzsállomány kevesebb volt, mindöszsze 1 367 428, amiből arra következtethetnénk, hogy az idényvégi eredmény is kevesebb lesz az előző évinél. De reméljük, hogy nem így történik! A vadásztársaságok ugyanis okulhatnak a tavalyi hibákból, melyek elsősorban a mesterséges tenyésztés nevelési időszakában okoztak jelentős károkat, de a vadászatban is voltak hibák, melyek az idén már megszüntethetők. Előfordultak még hibák az élőhely-karbantartásban is, ezek azonban — reméljük — az idén már nem ismétlődhetnek meg. A vadászat — és vadásztatás — során sok esetben kisebb lett a teríték, mint amit a felröppentett fácánokból elérhettek volna, ha kisebb-nagyobb rendezési hibák nem fordulnak elő. De száz szónak is egy a vége: az idei — tavalyinál kisebb — törzsállományból is elérhető, sőt helyenként még növelhető is az eredmény, ha a teríték kialakulását nem rontják az említett fogyatékosságok. Másik apróvadunknál, a mezei nyúlnál már jobban sikerült az indulás, mint a fácánnál. A nyúlálomány ugyanis a tavalyi becslés szerint 721 683-nak bizonyult, az eredmény pedig 198 305 darab (lőtt nyúl 85 764, élvefogott 112 541), az idei becslés pedig 735 698 nyulat mutatott ki — többet a tavalyinál. A mezeinyúl-állomány tehát már kikerült a hullámvölgyből és ahol eddig is szép, számmal voltak, ott nem fogyott, sőt valamivel gyarapodott is a számuk. Módjával történő vadászata és a kellő apparátussal történő élve befogása a tavalyinál 15-20 százalékkal többet ígér. Végül szükséges, hogy többet törődjünk a nem védett szárnyas és szőrmés kártevők erélyes számapasztásával is. Mindezekkel kellőképpen javíthatjuk apróvadas kilátásainkat Dr. Bertóti István Gyalogosok a zebrán Jól ismert a szabály: kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adnia. Az előírás egyszerű: a kivitelezése okoz minduntalan gondokat, jórészt azért, mert az autósok-motorosok egy része nincsen tisztában a pontos értelmezésével. A leglényegesebb ismeret az, hogy a zebrán áthaladó gyalogos — áthaladása közben — már nem köteles újra és újra meggyőződni arról, hogy a járművezetők megadják-e a jog szerinti elsőbbséget. Annak ellenére, hogy a gyalogos elsőbbsége itt sem „abszolút” jellegű, vagyis mielőtt az úttestre lelép, köteles meggyőződni annak veszélytelenségéről, késedelem nélkül kell áthaladnia, és magatartásával nem zavarhatja meg, nem tévesztheti meg a járművezetőket; mégis, elsőbbsége „feltétlennek” mondható. Nem kívánható meg ugyanis, hogy az átkelést úgy hajtsa végre, hogy minduntalan újból megszerzi, „kiharcolja” magának a biztonságos átkelés lehetőségét. Éppen ezért a járművezető, ha egyszer elindult a gyalogos, s méghozzá bármely irányból, nem tétovázhat, nem gondolkodhat azon, hogy majd előtte vagy mögötte mégiscsak elhalad. Egyértelműen lassítania kell, vagy meg kell állnia. Sok járművezető azzal sincs tisztában, hogy a zebrán az elsőbbség minden gyalogost megillet, azaz nincs jelentősége annak, hogy — a járművezető szempontjából vizsgálva — az úttest menetirány szerinti jobb vagy bal oldaláról kezdte-e meg a gyalogos az átkelést! Legtöbben ugyanis éppen olyankor kezdenek el taktikázni, ha a gyalogos távolabbról közeledik feléjük. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK ősszel és az első téli napokon a közlekedés ritmusa megváltozik. Mások a külső feltételek, s ezekhez alkalmazkodni kell. Az alkalmazkodás azonban időt vesz igénybe. Ezzel kapcsolatosan érdekes vizsgálatot végeztek el egy angol laboratóriumban. Először a vizsgált személyeknek meghatározott ritmusban felvillanó fényekre kellett egy gombot lenyomniuk. Három-négy perc alatt a résztvevők tökéletesen megtanulták a ritmust és reakcióidejük csak 1-2 tized másodperc volt. Egy idő után a vizsgálatot vezetők megváltoztatták a jelzések ritmusát, hoszszabb lett a jelzések közti idő. Abban a pillanatban megnőtt a hibázások száma és 40-50 százalékkal megnyúlt a reakcióidő is. Ez a szakasz mintegy fél percig tartott, ezután ta két pontos válaszok érkeztek, de a reakcióidő hosszabb maradt, mint korábban volt. És ismét 2-3 percnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a vizsgált személyek begyakorolják az újabb ritmust... Közlekedésre lefordítva: ha hirtelen változnak az időjárási feltételek (eső, köd stb.), időnek kell eltelnie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk az új feltételekhez. Ez az utakon hosszabb ideig tart, mint a laboratóriumban! Kritikus időszak ez, amelyben kétfajta hiba lehetséges ... Az egyik: a vezetés elején még jelentkeznek a korábbi begyakorolt, beidegződött mozgások, pl. a hirtelen fékezés, ami korábban megfelelő volt, most azonban kockázatos... A másik: az átállási időszakban erősen megnő a próbaidő, mert a döntés, a cselekvés még nem az aumatizmusok, beidegződések szintjén zajlik le. A reakcióidő megnyúlása pedig szükségessé teszi, hogy ebben az átállási szakaszban jóval óvatosabban vezessünk, mint máskor tennénk. Petress István SZABAD FÖLD 17 gj ►X+700 A hőmérséklet felső határa . Sok fizikus és csillagász már régóta gyanította, hogy az abszolút nulla fokhoz hasonlóan a hőmérsékletnek van valamiféle felső határa is, más szóval: nincs, nem lehet végtelenül magas hőmérséklet Ha bárkit érdekel, mennyi a Nap felszínének hőmérséklete, a lexikonban ezt találja: 6000 Celsiusfok. A tudomány azonban a Nap felszínének hőmérsékletét, csakúgy, mint minden magasabb hőmérsékletet általában nem a Celsius-skála nullpontjától méri, hanem az angol Kelvin beosztása szerint az úgynevezett abszolút nulla foktól, ami — kerekítve — mínusz 273,19 Celsius-foknál van. A század elejének nagy fizikusai felfedezték, hogy semmiféle módon nem lehet eljutni mínusz 273,19 fok alá, mert ez ellenkeznék a természet törvényeivel. (A két tizedes a kerekítésből ered, valójában a 273 után a tizedesjegyek végtelen sora következik.) Ezen a rendkívül alacsony hőmérsékleten az atomok mozgása megállna, ám ez lehetetlen, mert az anyag örök és elidegeníthetetlen tulajdonsága, hogy csak mozgásban létezik. Nagy erőfeszítések árán sikerült megközelíteni az abszolút nulla fokot, de csak megközelíteni, elérni sohasem. Itt jegyezzük meg, hogy a bolygóközi tér hőmérséklete mintegy 50 Kelvin-fok, a csillagközi tér mindössze 5-10 Kelvin-fok „meleg", az intergalaktikus tér hőmérséklete még ennél is alacsonyabb, de távol van még az abszolút nulla foktól. A Földön gyakran állítanak elős laboratóriumi körülmények között mínusz 269 Celsius-fokot (azaz 4 Kelvin-fokot), ilyen kísérletben fedezték fel például a hélium szuprafolyékonyságát és más elemek rendkívüli viselkedését. A XVI. század végéig a fény sebességét általában végtelennek gondolták. Háromszáz évvel ezelőtt Olaf Römer, dán csillagász, a Jupiter-holdak fogyatkozása alapján vette észre, hogy a fény sebessége véges, mégpedig körülbelül 300 ezer kilométer másodpercenként. A XIX. században földi kísérletekkel igazolták Römer felismerését, majd századunk rendkívül érzékeny műszerei derítették ki, hogy a fény sebessége vákuumban kereken 300 ezer kilométer másodpercenként, levegőben ennél mintegy 200 kilométerrel kevesebb. Albert Einstein 1905-ben jelentette ki, hogy mindez nem véletlen, a fény terjedési sebessége minden irányban egyenletes vagy egyforma, s ennél nagyobb sebesség nem létezik, sőt ezt a sebességet semmilyen anyagi részecske — legyen atom vagy egy majdani különleges űrhajó — nem lépheti túl. A fénysebességet csak a fénykvantumok, azaz fotonok és a neutrínók érhetik el. A múlt század végén, amikor a csillagászat és a fizika összefogása létrehozta az asztrofizikát, eleinte szinte dobálóztak a kutatók a magas hőmérsékletekkel. Leírták, hogy a Nap belsejében 14-20 millió fok a hőmérséklet, s felderítették, hogy vannak csillagok, amelyek mélyén a százmillió fokot is elérheti a hőség. Amikor a csillagok különböző típusait, de főleg azok evolúcióját tanulmányozták, felfedezték a nova és szupernóva csillagokat, s az atomfizika is bevonult a csillagászatba, megdöbbentő hőmérsékleti értékeket kaptak. Kimutatták: 1-5 millió fokos hőmérsékleten megfelelő tömeg esetén az égitest csillaggá válik, világítani kezd. Más számítások szerint, ha egy instabil csillag felrobban és szupernóva lesz belőle, a belső hőmérséklet elérheti az 5 milliárd fokot! Több tudós állította: a hőmérsékletnek ez az ötmilliárd fok a felső határa. Mások azzal érveltek, hogy nem ismerünk minden olyan jelenséget, amely a kozmosz laboratóriumaiban egyáltalában megtörténhet, jogosan gondolnak tehát rá, hogy a hőmérsékleletnek nincs felső határa. Hogy van-e, földi kísérletekkel próbálták bizonyítani, s úgy látszik, sikerrel. Több országban működnek óriási részecskegyorsítóberendezések, s ezekkel már majdnem" sikerült igazolni, hogy a Kelvin-skálának nemcsak abszolút nulla foka van, hanem egy végső abszolút forró foka is, ez körülbelül kétbillió fok, amely csakúgy, mint az alsó pont, soha nem érhető el, bár megközelíthető. Ma még a természet titka, hogy miért nem érhető el az abszolút forró fok, de bizonyos: a megközelítéséért végzett kísérletek új, eddig ismeretlen területre vezérlik majd a tudományt. Az abszolút nulla és az abszolút forró között talán olyasféle kapcsolat is létezik, mint a mikro- és a makrovilág között,vagy a mozdulatlanság és a fénysebesség között. — Oi — TECHNIKA