Szabad Föld, 1985. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-30 / 48. szám

1985. NOVEMBER 30. Városnézés, kirándulás Az utazási irodák aján­latai közt a téli hónapok­ban megszaporodnak a városnéző túrák, az egy­két napos kirándulások. Nem csoda, hiszen ez az időszak éppen az ilyen­fajta kiruccanások sze­zonja. Az alábbiakban néhány érdekes program­ra hívjuk fel olvasóink figyelmét. A Volántourist a ge­­menci tájvédelmi körzet­be szervez kirándulást. „Gemenc télen” címmel meghirdetett programjá­ra december 29-én ke­rül sor. Az Alfa Tourist december 6-án délután Ráckevén, a Savoyai-kas­­télyban várja az érdek­lődőket. Aki Mikulás napján ezt az időtöltést választja, nemcsak a vá­roska nevezetességeivel ismerkedhet meg, hanem folklórműsoron is részt vehet, a gyerekek pedig ajándékot kapnak. Karácsony első és má­sodik napján a Nyugat- Dunántúl több városába hívja az érdeklődőket a Cooptourist. A résztve­vők megismerkedhetnek Veszprém, Sopron, Nagy­­cenk nevezetességeivel, szállásuk a kapuvári Hanság szállóban lesz, és a kétnapos kirándulás alatt teljes ellátást nyúj­tanak számukra. Pan­nonhalmán december 26- án karácsonyi orgona­hangverseny teszi em­lékezetessé a programot, amelyet győri városnézés követ. December 30-tól január 1-ig Péccsel és környékével ismerked­hetnek a Cooptourist se­gítségével; a résztvevők a többi közt ellátogatnak Mohácsra és az abalige­­ti cseppkőbarlangba is. Zempléni sétaútra is hívja a turistákat a szö­vetkezetek utazási iro­dája. A vendégeket Sá­toraljaújhelyen, a Zemp­lén szállóban helyezik el, és háromnapos, decem­ber 30-tól január 1-ig tartó pihenésüket szá­mos kellemes program­mal színesítik. A többi közt Miskolcon az egyéb­ként csak nagy ritkán nyitva tartó görögkeleti ortodox templomba is el­jutnak utasaik. Szegeden szilveszteri bál és vá­rosnézés szerepel a Coop­tourist ajánlatában, Vác­­rátóton december 31-én óévbúcsúztató vacsorára és bálra hívják az érdek­lődőket. December 30. és január 1. között Kecske­métre és Kiskunfélegyhá­zára szerveznek kirándu­lást. Az IBUSZ Budapest— Miskolc—Sárospatak— Tokaj—Budapest útvo­nalon szervez kirándulást december 30. és január 1. között. Szállás Sáros­patakon, a Bodrog szál­lóban lesz, a programok­ban pedig szerepel­ a fü­­zéri vár megtekintése, a széphalmi Kazinczy Mú­zeum meglátogatása, va­lamint több városnézés is. E háromnapos utazást teljes ellátással kínálják. Nyugat-Dunántúl neve­zetességeivel ismerked­hetnek a december 30— január 2. közt szervezen­dő túra résztvevői. Út­vonaluk: Budapest—Sop­ron—Kőszeg—Szombat­hely—Budapest. Ezt a programot félpanziós el­látással ajánlják, és a vendégeket Kőszegen, a Park szállóban szállásol­ják el. Akik pedig a vi­lághírű borok hazájában, Tokajban akarják búcsúz­tatni az óévet és köszön­teni az újat, az IBUSZ szervezésében december 30. és január 2. között tölthetnek itt néhány na­pot. Szállás a Tokaj ho­telben, és ehhez teljes ellátást is kínálnak. A városnéző túrákról, kirándulásokról az érdek­lődők a Tourinform 179- 800-as telefonszámán kap­hatnak bővebb felvilágo­sítást. Bélyeggyűjtőknek A Magyar Posta no­vemberi újdonságai: 6- án kétforintos karácsonyi bélyeg, 11-én szintén két­forintos bélyegen emlé­keztek meg Riesz Ist­vánról, a hazai munkás­­mozgalom jelentős szemé­lyiségéről. November 4- én a Demokratikus If­júsági Világszövetség 40 éves jubileumára benyo­mott bélyegű postai le­velezőlap jelent meg. No­vember 29-én ugyancsak benyomott bélyegű ka­rácsonyi levelezőlapot ad­nak ki. S. V. Geraszimov festőművész emlékére a Szovjetunió bélyeget adott ki, egy sorban pe­dig a tűzoltókocsik fej­lődését mutatta be. Min­den gyerek élhessen cí­men az Egyesült Nem­zetek Szervezete bélyeg­­sort adott ki. A zene nagyjai: Bach, Handel, Chopin, Schu­­man arcképét örökítették meg monacói bélyegek. Franciaország az UNES­CO (az ENSZ Nevelés­ügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) ré­szére szolgálati bélyege­ket adott ki. Az egyiken a karthagói római szín­ház romjait láthatjuk. Ciprus bélyegen emlé­kezett meg arról, hogy 25 éve szabadult fel az angol gyarmati uralom alól és független köztár­saság lett. Az ENSZ 40 éves jubileumára az af­rikai Mozambik — a vi­lágszervezet székházának ábrájával — bélyeget je­lentetett meg. San Ma­­rinóban nemzetközi macskakiállítást rendez­tek, amelyről bélyegen is hírt adtak. Az Ausztriá­ban rendezett nemzetkö­zi tűzoltóversenyre bé­lyeg jelent meg. Izgal­mas mérkőzésjelenetek láthatók Elefántcsont­partnak a jövő évi lab­darúgó-világbajnokság előhírnökéül kiadott so­rában. Védett nemzeti park­kal ismertet meg brazil bélyeg. Marokkóban meg­rendezték a vakok hetét, amelyre bélyeget bocsá­tottak ki. Az impresszio­nista festészet világhírű művészei — mint Monet, Van Gogh, Renoir — mű­vei szerepelnek mada­­gaszkári bélyegeken. Fa­ültetés a jövőnek — hir­detik a Csendes-óceánban fekvő Új-Kaledónia bé­lyegei. Gyalogoselsőbbség Mind a zebrán, mind az útkereszteződésnél (ha a gyalogos azon az úttesten halad át, amelyre a jár­mű bekanyarodik) a gya­logosnak elsőbbsége van a járművel szemben. . A biztonsághoz elengedhe­tetlen, hogy az elsőbbség megadására a járműveze­tő időben felkészüljön. Az előkészület előzetes, gon­dos figyelmet kíván meg. Ha a vezető látja, hogy e helyeken gyalogosok köz­lekednek , a járműve sebességét annyira kell lecsökkentenie, hogy a gyalogosok elsőbbségét a tényleges útviszonyok, látási, időjárási körülmé­nyek szerint képes legyen megadni. Szükség esetén természetesen meg is kell állnia! Az óvatos és mérsékelt sebesség ezért az elsőbb­ség megadásához nélkü­lözhetetlen előfeltétel, s a sebességcsökkentés mér­tékét mindig a valós hely­zethez viszonyítva kell meghatározni. Síkos, je­ges úton semmiképpen sem közelíthetünk egy zebrához ugyanakkora se­bességgel, mint amilyen­nel száraz úton haladhat­nánk ... Ködben, esőben ugyanígy meghatározzák a körülmények azt, hogy mekkora lehet a zebra megközelítésének a tem­pója. Igen nagy veszély, ha a jármű sebességével meg­tévesztjük a gyalogost! Úgy közelítünk hozzá, mintha nem akarnánk lassítani, nem akarnánk megállni. Értelemszerűen ezzel megzavarjuk őt, s esetleg balesetveszélyes helyzetbe is sodorjuk. Azt, hogy a sebesség megtévesztő-e, mindig a gyalogos szempontjából kell értékelni; ő kevés­bé hozzáértő, neki okoz­hat nagyobb gondot egy adódó közúti félreértés. Nyilván ebből következik az, hogy a gyalogost meg­ijeszteni sem szabad, vagyis­ hiába állt meg végül is a kocsi, ha a gyalogos közben veszély­ben érezte magát. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A közlekedési jelzések, jelzőtáblák és útburkolati jelek arra szolgálnak, hogy a járművezető biz­tonságos haladását előse­gítsék. Az újabb vizsgá­latok szerint azonban mindez csak akkor való­sítható meg az autós szá­mára, ha a jelzések vilá­gosak, észlelhetőek és emberileg felfoghatók. A rosszul elhelyezett táb­lák, a túl sok jelzés, az egymásnak — rövid út­szakaszon belül — el­lentmondó utasításokat közlő útburkolati jelzé­sek, s általában minden jelzésegyüttes, amely szo­katlan magatartást kíván meg a vezetőtől — a ve­zetés biztonságának a kárára is lehet. A vizsgálatok megálla­pították, hogy ha egy­szerre két jelzést kell a vezetőnek felfogni, ak­kor a közlekedőknek csak a 75 százaléka ér­tékeli pontosan mindkét információt. Ha egyszer­re három jelzést is kell figyelni, akkor a mind­hármat helyesen értéke­lők számaránya további 30 százalékkal csökken! Háromnál több jelzés esetében bizonyos, hogy csaknem mindenki egyet közülük kihagy, nem is fog fel, sőt ilyenkor már zavaró hatással is lehet számolni, vagyis: a jel­zések utasításai „kevered­nek”, illetőleg egymás ha­tását „kioltják”. Érdekes, hogy a ve­zetőkre legerősebb ha­tást gyakorló elsőbbség­­adási táblák közül a stoptáblát többen haj­lamosak elnézni, mint a háromszögletű, csak az elsőbbségadásra kötelező, de megállást elő nem író táblát! Nem kétséges: azért, mert néha a stop­táblák olyan belátható helyen vannak elhelyez­ve, ahol a vezető jól ész­leli a forgalmi helyzete­ket, a közeledőket és nem érzi a megállás szük­ségességét. A táblákat persze nem lehet felülbí­rálni. De az elhelyezé­sükre azok szerint a je­lenleginél jobban oda kell figyelni a szakemberek­nek. Petress István SZABAD FÖLD 17 Zivatarok a Föld belsejében? Egy novoszibirszki geológus számos érvet gyűjtött össze, amelyek amellett szólnak, hogy az elektromos­ságnak a különböző geológiai folyamatokban — így például olykor földrengések alkalmával — is lénye­ges szerepe van. A kutató felhívja a figyelmet arra az eddig nem tisztázott körülményre, hogy a kőzetek belsejében olyan rongálódások finom nyomai látha­tók, amilyeneket villámkisülések idéznek elő. Felté­telezhetők, hogy a Föld belsejében nagy elektromos töltések keletkeznek. Szovjet tudósok kimutatták, hogy már közönséges konyhasókristályok roncsolásakor is elektromos töl­tések keletkeznek a törésfelületeken. A kristályok hasonló roncsolódása játszódik le nagy méretekben a Föld belsejében, s ez is elektromos feltöltődések forrása lehet. Olyan kémiai folyamatok — például az ércek oxidációja — is végbemennek a Föld belse­jében, amelyek alkalmával elektromos feszültségek keletkeznek. További forrásai lehetnek a földelektro­mosságnak — a kutatók szerint —, például az alfa- és bétarészecskéket sugárzó radioaktív anyagok és a plazmaáramok. Ezenfelül 400—1000 km mélységben , különböző elektromos vezetőképességű rétegek válta­koznak, amelyek óriási kondenzátorokként nagy mennyiségű elektromos töltést tárolnak. Ezek időn­ként valószínűleg szikraátütéssel sülnek ki. . A föld felszíne alatt minden földrengés előtt nagy mechanikai feszültségek torlódnak. E folyamat egy rugó megfeszülésével hasonlítható össze, a rugó visz­­szapattanása pedig a rengés földlökéseivel. A vissza­pattanást, illetve a torlódott energiák felszabadulását akár egy föld alatti „zivatar” is kiválthatja. Ezzel kapcsolatban két jelenségre mutatnak rá, amelyeket a taskenti földrengés alkalmával figyeltek meg: az atmoszféra nagy területeken felvillant, és napokig tartó mágneses viharok léptek föl; a Föld mágnes­terének változott az erőssége és az iránya. Elszigetelten nevelt madarak Nyugatnémet állattani kutatók érdekes kísérleteket végeztek madarakkal. A kísérletek azt mutatták, hogy a szülők nélkül, egyedül felnevelt madarak ké­sőbb, amikor felnőttek, képtelenek voltak párosodni és közösségbe beilleszkedni. Az első kísérletet egy egyéves, tehát már felnőtt hím paradicsommadárral végezték. Ez a madár még sohasem látott élőlényt. Hirtelen kinyitották kalitkája ajtaját és egy nőstény paradicsommadarat toltak be oda. A hím azonnal úgy viselkedett a nősténnyel szemben, ahogyan más hímek szoktak: dürrögni kezdett, s gyomrából fel­öklendezett táplálékot nyújtott át neki a csőrével. Addig azonban nem jutott el, hogy a nőstényt testi­leg is megérintse. Úgy látszik, félelme és félénksége megakadályozta őt a párosodásban. Alig evett vala­mit, és a negyedik napon elpusztult. Hasonlóképpen a szexuális és a nagyobb közössé­­­gen belüli társas kapcsolatra való képtelenségről ta­núskodtak a papagájokkal végzett kísérletek is. E madarak életük végéig kitartanak párjuk mellett, ezért nevezik őket a németek „elválaszthatatlanok­­nak”, az angolok „szerelmi madaraknak”. A kutatók legelőször is megállapították, hogy az elszigetelten felnevelt fiatal madarak testi fejlődése elmarad a szüleik által gondozott társaiké mögött. Tollazatuk durva és fénytelen, a mellen és a hason kopasz he­lyek mutatkoznak. A nemi érettség elérése után a madarakat, amelyek addig még sohasem láttak ma­gukhoz hasonlót, nagy kalitkába zárták, ahol már egy egész raj papagáj tartózkodott. Ami a kísérletben ezután történt, az attól függött, hogy a kísérleti madár hím volt-e vagy nőstény. Mindkét nem örökletesen alkalmazza a társas érint­kezés, magatartás valamennyi formáját a dürgéstől a magakellető és fenyegető póztól a csőrvívásig. De míg a hímek ezúttal félénken elvonultak egy csendes sarokba és még hat hónap múlva sem érintkeztek a rendkívül játékos kedvű társaikkal, addig a nősté­nyek állandó veszekedésükkel és verekedésükkel tel­jes zűrzavart keltettek a felnőtt állatok közösségé­ben. Utána a kutatók már csak kis kalitkákban kí­sérleteztek madárházasságok létrehozásával, mégpedig egyrészt vagy egy tapasztalatlan hím vagy egy ta­pasztalatlan nőstény, másrészt egy szülei mellett fel­nőtt partner között. Ilyen partnerek még kétévi együttlét után sem párosodtak, mert a hímek féltek társuktól, a nőstények pedig terrormódszerekkel minden szívélyes közeledést lehetetlenné tettek. TECHNIKA v 1

Next