Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-08 / 6. szám
1986. FEBRUÁR 8. Falumúzeumok Szentendrén, a város északnyugati határában várja az érdeklődőket a Magyar Szabadtéri Falumúzeum, ahol a Néprajzi Múzeum az ország, különböző vidékeiről származó, mintegy 270 népi építményt helyez el. A tíz tájegység közüli már megtalálhatók itt a Nyugat- Dunántúl, a Kisalföld és a Felső-Tiszavidék legszebb népi építményei, a különböző háztípusok. Ezekhez csatlakoznak aztán szélmalmok, vízimalmok, műhelyek, határbeli építmények és három temetőrészlet is. (Nyitva: hétfő kivételével 9-től 17 óráig.) A jellegzetes Fertőparti fűrészfogas építkezéssel ismerkedhetnek meg a látogatók Fertőszéplakon, öt, egymás melletti népi műemékházban, néprajzi-falutörténeti kiállításon mutatják be e vidék múltját és a falusi élet kellékeit. (Nyitva: hétfő kivételével 9-től 17 óráig.) Az első jelentős hazai szabadtéri néprajzi gyűjtemény, a Göcseji Falumúzeum egy, a Zala folyó holtágánál levő, kétszáz éves, de ma is működőképes vízimalom köré települt. Területén negyven-ötven jellegzetes épületben tárják a látogatók elé a göcseji nép egykori életét, népművészetét, a századfordulóparaszti gazdálkodását. (Nyitva: áprilistól októberig — hétfő kivételével 10-től 18 óráig.) Gyakran emlegetik az ország legszebb községeként Hollókőt, ahol a XIV. századból származó fatornyú templomocska körül elhelyezkedő, mintegy 55 házból álló palóc falumúzeumot alakítottak ki. A tervek szerint a védett területen belül még 24 házat vásárolnak meg és rendeznek be. Mivel itt az eredeti helyükön maradnak a házak, az ősi faluképet is megőrzik. (A Hollókői Falumúzeum nyitva: kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap 10-től 12 óráig, szombaton 10-től 14 óráig.) Az országban egyedülálló a Szennai Falumúzeum, mert azt egy élő falusban alakították ki. Célja a somogyi építkezés legszebb emlékeinek megmentése, e szabadtéri gyűjteménybe való áttelepítéssel. (Nyitva: keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig, decembertől februárig azonban csak 10- tól 14 óráig.) A Sóstói Múzeumfalut egy vízfolyás kétfelé osztja. A déli rész beépítése 1978-ban már befejeződött; itt három szatmári és két rétközi portát láthatunk, 35 nevezetességgel. Az északi terület befejezését 1990-re tervezik. (Nyitva: áprilistól októberig, hétfő kivételével 10-től 17 óráig.) Szombathelyen a horgásztó egyik partján találjuk a Vasi Múzeumfalut, ahol több lakóház, malom, harangláb, pálinkafőző, gémeskút stb. nyújt sajátos élményt. Mindezt madártávlatból is szemlélhetik a látogatók a felszabadulási emlékmű előtti térségről, vagy az Oldali kilátóról (Nyitva: november 1-jétől május 1-jéig lótól 12 óráig és 14-től 16 óráig, május 1-jétől november 1-jéig 9-tól 12 óráig és 14-től 17 óráig; a szünnap: hétfő.) Szalafőáriszentpétertől nyugatra, mintegy 6 kilométernyire fekszik. A legarchaikusabb őrségi település, nyolc, egymástól távol eső szerből áll Ezek legszebbike a Pityer-szer, amelynek központját több épületből álló együttesként állították helyre. (Nyitva: hétfő kivételével 9-től 17 óráig.) A Galgavölgyi, ma is virágzó népi díszítőművészet egyik központja Gylgamécsa, ahol Vankó Imréné Dudás Julinak, a népművészet mesterének munkáit tekinthetjük meg a tájházban. (Nyitva: kedden és csütörtökön 14-tól 16 óráig, szombaton 13-tól 17 óráig, vasárnap 10-től 12 óráig és 14-től 18 óráig.) A falumúzeumokról bővebb felvilágosítást a Tourinform 179-800-as telefonszámlán kaphatnak az érdeklődök Nem a vadászturizmusról, a külföldi fizető vadászvendégekről van szó, hanem azokról a hazai vadászainkról szólok, akik valamelyik vadászterülettel bíró, vagy bérkilövő vadásztársaság tagjaiként vadásznak itthon. Ezek közül a legtöbben — mintegy harmincezer vadász — a területtel rendelkező, mintegy 700 vadásztársaság valamelyikének tagjai, jóval kisebbik részük — 2750-2300 vadász — pedig a csaknem 50 hazai „bérkilövő” vadásztársaság tagjai, akik fizető vendégként vadásznak a területtel rendelkező vadásztársaságok területein. Ez utóbbiak azonban kizárólag csak vadásznak, de ezen kívül semmiféle vadgazdálkodási tevékenységet nem végeznek. Javarészük azért lépett „bérkilövő” vadásztársaságba, mivel területtel rendelkező vadásztársaságban nem talált „üres” helyet. Jóval kisebb részük pedig azért lett „bérkilövő” vadásztársaság tagja, mivel kizárólag csak vadászni kíván, de a vadgazdálkodási tevékenységhez nincs sem ideje, sem kedve. Ezekből a legtöbben — több mint a felük — a Pest megyei „bérkilövő” vadásztársaságok tagjai. Ezek után lássuk csak, hogykik és miért is járnak a területtel bíró vadásztársaságokhoz meghívott vendégként? Jól tudjuk, hogy a bérbe adott vadászterületek túlnyomó többsége apróvadas, ahol — az őzön, esetleg átváltó nagyvadon kívül — jelentős mennyiségű nagyvadállomány nincs. Ezért az apróvadas területek vadászai nem, vagy csak ritkán részesülhetnek a nagyvad vadászatának örömeiben. Érthető tehát, hogy az apróvadas vadászok szívesen mennek vendégségbe a nagyvadas területekre, a nagyvadas területek vadászai pedig szívesen látogatnak el a dús terítékkel kecsegtető apróvadas vadászterületekre. A kölcsönös meghívásoknak tehát mindkét részről szívesen tesznek eleget, vadászbarátságok kötődnek és egyúttal megismerhetik egymás örömeit, gondjait is. A vadászterülettel rendelkező vadásztársaságok között ma már elég gyakoriak a kölcsönös vendégeskedések, sőt a vadásztársaságok háziszabályai általában minden tagoknak is lehetővé teszik évente kötött számú vadászvendég meghívását, azzal, hogy a vendég minden esetben eleget tesz nem csak a fennálló vadászati szabályoknak, rendelkezéseknek (lásd vadász igazolvány, érvényes vadászjegy, fegyvertartási engedély, sebkötöző csomag), hanem a vendéglátó vadásztársaság háziszabályában előírtaknak is. A vendég azonban minden esetben olyan vadász legyen, akit valóban hívnak is, nem pedig olyan, aki vendégként „rávarrja” magát a vadásztársaságokra. Ugyancsak ne forduljon elő, hogy a vendég — bárki hívta, vagy hívatta is — magánosan, jogos kísérő (vadőr, vagy arra feljogosított vadásztárs) nélkül járkáljon, vadászszon a területen. Az sem engedhető meg, hogy a vendég vadász más vadászfegyverrel vadásszon, mint ami vadászigazolványában szerepel. Végül — szinte restellem leírni, de mégis meg kell említenem! — olyan vendéget se hívjanak, hozzanak, vagy ereszszenek a vadászterületre — még kísérővel sem —, akinek fegyvertartási engedélye, vadászjegye ugyan nincs, de „jóakaratú” meghívója, vagy kísérője a saját fegyverét adja neki kölcsön. Dr. Bertóti István Személyszállítás teherautón A tehergépkocsik rakfelületén általában nem szabad utast szállítani, hiszen ennek a járműnek nincs erre a célra külön kialakított része. Néhány kivétel azonban van, s ha bizonyos feltételek teljesülnek, tehergépkocsin is lehetséges a személyszállítás. A feltételek elsősorban biztonsági jellegűek, így például a rakfelületen az utasok számára rögzített és biztonságos ülőhelyeket kell felszerelni. Nem szabad közben olyan rakományt szállítani, amely a szállított személyeket veszélyezteti. A tehergépkocsi össztömege nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb mértéket a személyszállítás során sem, ilyenkor egy személyt 68 kilogrammal kell számolni. A tehergépkocsin szállított személyek száma — beleértve a vezetőt is — a kilencet nem haladhatja meg. Billenő rakfelületen természetesen tilos a személyszállítás. Pótkocsin, félpótkocsin ugyancsak érvényes a tilalom, néhány kivételtől eltekintve, ami a járműszerelvények biztonságos közlekedéséhez szükséges személyekre, illetve a mezőgazdasági vontató első pótkocsiján — a már említett előfeltételek teljesítésével — utazókra vonatkozik. Teherautón a személyszállítás mindig különös gondosságot követel meg a vezetőtől. Az ő felelőssége arra is kiterjed, hogy mivel személyeket szállít , hogyan vezet. A sebességeket, a manővereket úgy kell végrehajtani, hogy közben tekintettel van „utasaira”. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A mozgásos életmód, a testkultúra, a sport kedvezően hat a járművezetésre. A mozgással járó anyagcsere-fokozódás élénkítő hatású, a szív alkalmazkodik a felgyorsuló vérkeringéshez, a mélyebb lélegzés megszokása a szervezet oxigénellátását javítja. A mozgás ezenfelül kedvezően befolyásolja az izmok, a csontrendszer és az ízületek állapotát is. Mindezzel megelőzhetőek a tipikus autós betegségek is. A járművezetés ugyanis elsősorban az izmok, a csontozat statikus igénybevételével jár, az autó irányításanagyjából mindig ugyanazokat a mozgásokat kívánja meg, a gerincoszlopra mindig ugyanazon a helyen mutatható ki a legnagyobb nyomási igénybevétel. Ennek következménye lesz aztán, hogy a jobb láb állandóan megfeszülő izmai és a nyakcsigolyák változatlan helyzete miatt az autós előbb-utóbb mozgásszervi panaszokkal jelentkezik az orvosinál. Ezért ajánlható a menet közbeni pihenőidőkben a testmozgás, szervezetünk felfrissítése. Izmaink kilazításával, megmozgatásával saját magunkat kíméljük, s egyben további utunk biztonságát is megalapozzuk. Az autós torna gyakorlatai : mély légzésvételek, erőteljes séta a kocsi körül vagy helyben futás és néhány, tetszés szerinti tornagyakorlat. Ez elegendő azok számára, akik egyébként a nagyobb jótól , a rendszeres testmozgástól, sporttól idegenkednek. Petress István SZALAD FÖLD 17 Stressz az állatvilágban A stressz nemcsak az emberre jellemző tünetcsoport, hanem az állatok között is előfordul. A nyúlról ezelőtt azt hittük, hogy nyitott szemmel alszik, amikor a vadászok sora közeledik felé, holott nem erről van szó. Hanem arról, hogy akár egy autó, amelynek a motorja felbőg indulás előtt, úgy feszíti meg minden izmát a nyúl, hogy felgyorsult szívdobogással és minden izmának teljes vérbőségével megugorhasson és elroboghasson, ha mégiscsak fölfedeznék, hiába simulván rémülten a maga kis földbe vájt odvába. Ha véletlenségből nem kerül sor erre a menekülésre és élve marad, akkor látszatmenekülésben néhány kört szalad, hogy csökkentse a felhalmozott energiákat. Egy kiscsibe, amelyik elvesztette anyját és testvérkéit, kétségbeesett csipogással rohan össze-vissza a baromfiudvarban, amíg csak meg nem találja újra őket Kísérletképpen megpróbálkoztak azzal, hogy az ilyen kiscsibéket valóságos „élelmezési csirkemennyországba” helyezték, ahol minden volt, amit kívánhattak, csak a kotlás hiányzott és a mozgási lehetőség. A csirkék ilyenkor egyetlen magvacskát sem esznek, és néhány óra múlva kimúlnak, sokkal hamarabb, mintha éhen pusztultak volna. ■ Ez is azt a tényt erősíti meg, hogy nem a sok munka okozza az ún. menedzserbetegséget, hanem a félelem, hogy „elvész” az ember. A csirkének csak az anyja adja meg ezt a biztonságot. A kutatók figyelmeztetnek rá, hogy a stressznek gazdasági hatása is van. Ha például hizlalt állatokat teherautón hosszú ideig szállítanak a vágóhídra, már egyáltalán nem tesznek hizlalt benyomást: útközben a félelem testsúlyuknak bizonyos részét is felemésztheti (az állatszállítók induláskor ezért adnak be az állatoknak nyugtatókat). Igen súlyossá válik a stressz szabadon élő öreg vadaknál. A csordából kitúrt elefántbika vagy a legyőzött hímoroszlán egy darabig még, magányos vadászként megél. A fokozott stressztől azonban különösen agresszívvá és veszélyessé válik, s azután hamarosan el is pusztul. A farkasoknál azonban úgy látszik nem feltétlenül következik be ez a sors. Megfigyelték, hogy a szabadon élő farkasfal Icában egy idősebb nőstény, farkas nem akarta magát alávetni az ifjabb, de erősebb nőstények uralmának. Folyton élesebbé vált a harapás, marós közöttük, míg végül az öreg nőstényt elkergették. Három nappal később azonban, amikor a falka galoppban szaladt valamilyen növényevő után, az idős nőstényfarkas elébük állt, egy frissen megszerzett fiatal állattal a fogai között, és letette a falka elé. Mintha csak azt mondta volna: — ezt nektek adom, ha veletek maradhatok! A következő hetekben az öreg nőstényfarkas mintegy kicserélődött: segített az ifjabb nőstényeknek a kölykökre vigyázni, vállalta az őrséget nyugvóhelyeken, a vadászatokon pedig ugyanolyan aktív volt, mint régen, de nem ragaszkodott a legjobb falatokhoz. Nem is bántották. Újra teljes értékű tagja lett a közösségnek. Számítógép segíti a gépkocsivezetőt A BMW és a Siemens-gyár mérnökei a gépkocsivezetők segítségére informáló komputert szerkesztettek, amely a műszerfalon folyamatos tájékoztatást ad a betáplált kérdéseikre, így a zsebszámológép külsejű berendezés tíz számozott billentyűje közül az 1-esznek a lenyomásakor a kijelzőn a külső hőmérséklet értéke jelenik meg. Ha a külső hőmérséklet +3 fok alá sülylyed, hang- és fényjelzés figyelmezteti a gépkocsivezetőt a várható átjegesedési veszélyre. A 8-as gomb benyomásával beprogramozható a célállomás távolsága 999 kilométerig. A kis számítógép tárolja a megtenni kívánt távolságot, s a gomb későbbi lenyomásakor megjeleníti a kijelzőn a még hátralevő távolságot. A 2. billentyű lenyomásakor a célhoz érkezés előre látható időpontja jelenik meg, az éppen akkori átlagsebesség figyelembevételével. A 3-as gombbal a rendőrileg engedélyezett maximális sebesség programozható, s ha a gépkocsi sebessége ezt a határt eléri, a berendezés hang- és fényjelzéssel figyelmezteti a vezetőt. E billentyű segítségével menet közben az átlagsebesség is megjeleníthető a kijelzőn. A 4-es gomb segítségével a pillanatnyi üzemanyag-felhasználásról kapható tájékoztatás, az 5-ös billentyű lenyomása arról ad információt, hogy milyen messzire jut még el a gépkocsi a tankjában levő üzemanyaggal. A 6-os gomb az útról való letérésre figyelmezteti a vezetőit hang- és fényjelzéssel. A 7. billentyű a fűtés időre történő automatikus bekapcsolására szolgál. Lopás ellen biztosít a 9. gomb. Lenyomása után bármilyen előre megválasztott négyjegyű számot programozhat a vezető a készülékbe, ami blokkolja a gyújtást, s csak az előre beprogramozott szám benyomása után indítható el újra a gépkocsi. Ha próbálkozás történik a számok benyomásával, a harmadik helytelen négyjegyű számkombináció benyomása után a vészkürt szólal meg. [ TECHNIKA