Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-15 / 7. szám
1981. FEBRUÁR 15. Tavaszünnep „10 nap, 100 helyszín, 1000 esemény” — hirdetik a budapesti tavaszi fesztivál plakátjai. Az immár hagyományos tavaszünnepet március 14. és 23. között rendezik meg, és nemcsak a fővárosban, hanem Sopronban, Szentendrén, sőt idén már Kecskeméten is rendkívül gazdag művészeti és szórakoztató programból lehet válogatni ezekben a napokban. Tavaly már több mint 700 ezren vettek részt a fesztivál rendezvényein — köztük több tízezer külföldi is —, és a szervezők remélik, hogy a mostani még több érdeklődőt vonz majd. A komolyzenei programok ezúttal Liszt Ferenc művészetéhez kapcsolódnak, mivel az idén van születésének 175., és halálának 100. évfordulója. A többi közt a Pesti Vigadóban magyar rapszódiáiból rendeznek kamaraestet, a Zeneakadémián Lehotka Gábor Liszt-estjére kerül sor, a Mátyástemplomban a Koronázási misét adják elő. A Győri Balett ősbemutatóval adózik a nagy zeneköltő emlékének, ugyanis Liszt Christus című oratóriuma ihlette a társulatot a Jézus, az ember fia című produkciójuk létrehozására, amelyet a Sportcsarnokban láthat a közönség. A fővárosban és Sopronban Liszt-kiállítást is rendeznek. A budapesti színházakban a fesztivál idején nyolc bemutatót tartanak és első ízben — vidéki együttesek részvételével — megrendezik az országos kamaraszínházi találkozót, amelynek a Radnóti Színpad ad otthont. A képző-, az iparés a fotóművészet iránt érdeklődőket több tárlat várja. Ezek közül talán a legígéretesebb a Nemzeti Galériában, A magyar művészet 1986—1919 címmel megrendezett szecessziókiállítás, amelyen festmények, szobrok, érmek éppúgy láthatók, mint kerámiák, bútorok, könyvek, vagy az öltözködéskultúra emlékei. Az V. World Press Photo-kiállítás a Budapest Kongresszusi Központban látható majd, a Vigadó Galériában pedig az USA-ban élő, Képes György művészetével ismerkedhetnek a látogatók. Az ifjúsági- és gyermekprogramok bősége is mutatja: a fesztivál valamennyi korosztályé. Lesz kirakodóvásár, táncos-zenés utcai felvonulás, szabadtéri koncert, játékos sportverseny és -vetélkedő, a Petőfi Csarnokban pedig — első ízben — bohóctalálkozó. A sportesemények sem hiányzanak, a többi közt ismét rendeznek nemzetközi sakkversenyt, veteránautós-találkozót, vízilabdakupát. A legtöbb látogatója nyilván most is az Utazás ’86 kiállításnak lesz; a BNV területén hazai és külföldi utazási irodák ajánlataiból választhatnak az érdeklődők. Itt rendezik meg március 14-én Yoko Ono békekoncertjét, és itt kerül sor március 14. és 19. között az I. országos (nyílt) mikroszámítógépes találkozóra is. Sopronban Cziffra György hangversenye, Gershwin-est, fúvószenekarok találkozója, Koncz Zsuzsa koncertje is szerepel az ajánlatok között. Bizonyára sok érdeklődőt vonzanak majd a Sopron Szállóban rendezendő — árubemutatóval egybekötött — burgenlandi gasztronómiai napok is. Szentendrén megrendezik a megyei Liszt-verseny győzteseinek gálaestjét, lesz zenés városnézés és gyermek néptáncegyüttesek bemutatójára is sor kerül. Érdekesnek ígérkezik a városkában vendégeskedő Szabolcs-Szatmár megye programja: fellépnek a megyei néptáncegyüttesek, rendeznek műemlékfotó- és népművészeti kiállítást, szatmári vacsoraestet, valamint bemutatót és kóstolót szatmári parasztételekből. A fesztivál rendezvényeire már kaphatók a fesztivál jegyirodájában jegyek, Budapesten a (VI., Népköztársaság útja 18.), az Országos Filharmóniánál (V., Vörösmarty tér 1.), és természetesen valamennyi helyszínen, illetve az utazási irodákban. A MÁV a Budapestre utazók számára 50 százalékos vasúti kedvezményt nyújt. A budapesti tavaszi fesztivál és a soproni, a szentendrei, a kecskeméti tavaszi napok eseményeiről bővebb felvilágosítást a Tourinform 179- 800-as telefonszámán kaphatnak az érdeklődők. Bélyeggyűjtőknek A Magyar Posta februári újdonságai: 14-én hat bélyegből álló sort szentelnek a Halleje üstökös nemzetközi kutatásának. Az egyik címleten Edmund Halley (1656— 1742) csillagász arcképét örökítették meg, aki felfedezte a később róla elnevezett üstököst. 20-án négyforintos bélyeggel emlékeznek meg Kun Béláról (1886—1939), a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségéről, a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik alapítójáról és vezetőjéről. (Ugyanezen a napon a Szovjet Posta is tízképekes bélyeggel emlékezik meg róla.) 21-én a Challenger amerikai űrrepülőgép tragikus sorsú utasai emlékére blokk jelenik meg. Afrika veszélyben címmel az Egyesült Nemzetek Szervezete bélyegsort adott ki. A Szovjet Posta S. V. Geraszimov, neves festőművész (1885— 1964) arcképét ábrázoló bélyeget jelentetett meg, míg egy sorban kihalófélben levő állatok védelmére hívta fel a figyelmet. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete fennállásának 40. évfordulójára a Jemeni Népköztársaság bélyegpárt bocsátott le. Az ENSZ 1986-ot a béke nemzetközi évének nyilvánította. Tiszteletére csehszlovák, bolgár és osztrák bélyegek jelentek meg. Nem kell írnia, csak egy bélyeget felragasztani, aki Írországban szerelmes levelet akar küldeni. A szavakat pótló bélyeg ugyanis piros szívekből font virágcsokrot ábrázol és még az is rajta van angolul: Love (szerelem, szeretet). A távolkeleti országokban a tigris jegyében köszönt be az újév, amint kínai, koreai és macaói bélyegeken láthatjuk. A gyermekek közlekedésének biztonságára figyelmeztet a holland sor. Az automobil centenáriumáról a Német Szövetségi Köztársaság bélyegen is megemlékezett. Népviseletet mutat be a belga sor. Vízi madarakat láthatunk svéd bélyegeken. A turisztikát népszerűsítik spanyol bélyegek. Régi postás egyenruhák szerepelnek a Német Demokratikus Köztársaság bélyegein. Megjelent a hagyományos francia bélyegnapi bélyeg. A sport támogatására Svájc feláras bélyeget bocsátott ki. Műszaki hiba — kötelező megállás Ha a járművezető olyan hibát észlel a kocsiján, amely balesetet okozhat, köteles a járművét haladéktalanul megállítani. Érthető a szigorú kötelezettség, hiszen a műszakilag nem biztonságos autó, motorkerékpár, ha mozgásban marad, folyamatos balesetveszélyt jelent a forgalomban részt vevők számára. A hiba észlelése és elhárítása amúgy is érdeke a jármű vezetőjének, mivel a kezdődő hibák így hamarabb, egyszerűbben és kevesebb anyagi áldozattal is kijavíthatók. Fontos szempont saját épségének védelme is. A KRESZ felsorol néhány műszaki hibát, így ha elromlik a kocsi kormányszerkezete, az üzemi fékberendezése, ha nem működik egyik féklámpája sem — nem szabad továbbhaladni! Tilos a további közlekedés akkor is, ha az irányjelző berendezés romlik el, ez esetben azonban van kivétel: ha ugyanis kézzel is megfelelő irányjelzés adható — pl. az utas közreműködésével —, akkor nem kell leállítani az autót. Megállásra kötelez bennünket az is, ha a bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpa nem világít. Itt is van azonban kivétel, hogyha a jármű kivilágítása nem szükséges, illetve ha az elromlott lámpa más lámpával helyettesíthető... A helyettesítő lámpa azonban nem lehet a távolsági fényszóró, s nem lehet a hátsó helyzetjelző ködlámpa sem. A motorosok számára érdemes külön kiemelni, hogy ha a motorkerékpár féklámpája romlik el, azonnal meg kell állni, mert a felemelt karral adott jelzés nem pótolja a féklámpát! Természetesen lehetségesek más műszaki hibák is, amelyekről a KRESZ nem szól tételesen. A balesetveszély azonban mindig megállásra kötelez. TÉLI VEZETÉSTECHNIKA A téli időszak elsősorban nedves, havas, jeges utakat jelent a járművezető számára. A vezetés alapvető szabálya nem lehet más, mint hogy ezekhez alkalmazkodjék. Mindenfajta manőver — fékezés, gázadás, sebességváltás és kormánymozdulat — befolyásolja a gépkocsi úttartását, méghozzá olyan mértékben, hogy a hirtelen, erőszakos mozgásváltozások azonnal a kocsi megtarolását, megcsúszását okozhatják. Hiszen mig egyenes haladás közben is megcsúszhat ilyen útfelületeken az autó, hát még ha változtatunk is a mozgásirányán vagy a sebességén! A nyugodt, egyenletes közlekedés a kitűzött cél ilyenkor. A lehetőség szerint kerülni kell minden felesleges vezetési beavatkozást, s ha mégis szükség van bármelyikre, akkor azt igen finom mozdulatokkal, állandóan figyelve a jármű stabilitását kell végrehajtani. Ügyeljünk arra, hogy egyszerre több műveletet ne végezzünk, tehát pl. ne kanyarodjunk úgy, hogy közben rálépünk a fékpedálra is ... A kellő sebességcsökkentéssel elérhető ez. A műveletek szétválasztása azért hasznos, mert így csak egyfajta stabilitási vesztésre várhatunk, s azt könynyebb kivédeni. Természetesen valamennyi manőverünkre több helyet és több időt is kell szánnunk, így elérhetjük, hogy minden mozgást, minden mozgásváltást jól érzékeljünk, s a kocsit mindig a megcsúszás határon kívül tartva tudunk közlekedni. A forgalmi helyzeteket, ha előre látjuk a lehetőségeinket, mindig lehet úgy alakítani, hogy ne legyen szükségünk gyors fékezésre, hirtelen gázadásra, hirtelen elkormányzásra. Ezeknek elkerülése a téli közlekedésbiztonság alapja. Petress István Milyen alakú a Föld? Iskoláskorunk óta megszoktuk, hogy a címben említett kérdésre azonnal rávágjuk: gömb alakú! Néhány másodpercnyi gondolkodás után azonban eszünkbe jut, hogy ez még korántsem pontos meghatározás, s hozzátesszük: Azaz inkább a narancshoz hasonlítható alakú, mert a pólusoknál kissé belapult. Ez már kétségkívül igaz, de ennek felismerése egyáltalán nem volt egyszerű. És, hogy mekkora és milyen jellegű ez a poláris (sarki) lapultság, azt csak a legutóbbi idők pontos mérései alapján tudtuk meg. Newton, akit méltán neveznek minden idők legzseniálisabb fizikusának, elméleti úton jutott arra a felismerésre, hogy bolygónknak a pólusainál — az Északi- és a Déli-sarknál — szükségképpen lapultnak kell lennie. Felfedezésével — véletlenül — nagyjából egyidejűleg a franciák nagy fokmérésekbe kezdtek, de minthogy a mérések rendkívül pontatlanok voltak, Newtonéval éppen ellenkező következtetésre jutottak. Vagyis úgy vélték, hogy a Föld mintegy kicsúcsosodik a pólusoknál. Az elmélet és a mérések közötti ellentmondást csak újabb fokmérések oldhatták fel. Az 1735 és 1741 között végzett mérések már kellően pontosak voltak, és az eredmények fényesen igazolták Newton elméletét. Nemcsak az derült ki, hogy a Föld valóban lapult, hanem a lapultság mértékére vonatkozóan is a Newton által számítotthoz hasonló eredmény adódott. (Megjegyzendő azonban, hogy mai ismereteink szerint, a Newton-féle érték túlságosan nagy volt.) Napjainkban a Krasszovszkij szovjet tudóstól származó értéket, 21 kilométert és 382 métert, tekinthetjük elfogadottnak. Ez éppúgy, mint a korábbi adatok, arra az ideálisnak tekintett esetre vonatkozik, ha a Föld lapultsága az északi és a déli pólusnál éppen egyenlő volna egymással. A legutóbbi években végzett méréseik alapján azonban kiderült, hogy a lapultság a két féltekén távolról sem egyforma. Egy, a Föld körül 500 kilométer magasságban, pontos körpályán mozgó mesterséges hold mérései alapján megállapították, hogy a Déli-sark körülbelül 40 méterrel közelebb van a Föld mértani középpontjához, mint az Északi-sark, tehát a Föld alakja a körtééhez hasonlítható. Ez rendkívül meglepő felfedezés volt. Érthető, hogy ezt követően mind többen hajtottak végre újabb méréseket. Kiderült, hogy a lapultságkülönbség még 4,7 méterrel nagyobb is, mint korábban gondolták. Az, hogy a méréseknél most már tíz centiméteres pontosság elérése vált lehetővé, mindennél meglepőbb! Itt azonban egy fontos megjegyzést kell tennünk. A szárazföldek felszínének a tenger szintjétől mért magassága helyről helyre, már néhány centiméteres körzeten belül is változik. Ezért, amikor a Föld alakjáról beszélünk, nem a tényleges, fizikailag létező, szilárd kéreggel borított felszínű bolygóra gondolunk, hanem a Föld egy képzeletbeli „ikertestvérére”, egy elméleti modellre, amelynek felszínén sehol sincsenek szárazföldek. Ezt az idealizált „Földet” mindenhol víz borítja, s ennek a képzeletbeli világóceánnak a felszíne adja meg az égitest alakját. Erre vonatkoznak a fentebb említett adatok, ideértve azt is, hogy a Déli-sark 44 méterrel és 70 centiméterrel van közelebb a Föld geometriai középpontjához, mint az Északi-sark. Dér vagy zúzmara? Téli időben nem ritkaság a dér és a zúzmara. De vajon ismeri-e mindenki a közöttük levő különbséget? A dér a földfelszíni tárgyakon megjelenő, apró jégkristályok halmazából áll. Mindig csak szélcsendes és derült éjszakákon keletkezik, főleg az éjszaka vége felé. Mennyisége rendszerint csekély. A reggeli órákban többnyire eltűnik. Ennek oka tulajdonképpen az, hogy a levegő lehetséges legnagyobb páratartalma erősen függ a hőmérséklettől: a meleg levegő több, a hideg kevesebb vízpárát foglal magába. Az éj folyamán lehűlő levegő tehát kevesebb párát tartalmaz, mint nappal, és a különbözet apró jégkristályok alakjában lecsapódik a tárgyakra. (Nyáron ez vízcseppecskék alakjában történik, amit harmatnak nevezünk.) Amikor a levegő reggel fölmelegszik, párafelvevő képessége újra megnő, és a dér elpárologhat. A zúzmara szintén jégkristályokból áll, de sohasem szélcsendben és derült időben keletkezik, hanem éppen ellenkezőleg: mérsékelt vagy élénkebb szél idején és ködös idő alkalmával. Nemcsak éjjel képződhet, hanem a nappal bármely részében. Mennyisége rendkívül nagy lehet, vaskerítéseket, villamos vezetékeket szinte karvastagságban is beboríthatja, és a vezetékek sokszor leszakadnak a zúzmara hatalmas súlya alatt. Ha egyszer zúzmara jött létre, akkor napokig, sőt olykor egy egész hétig is megmaradhat. A dérrel ellentétben zúzmara nem akkor képződik, amikor a levegő lehűl, hanem amikor tartós hideg idő után melegebb, páradúsabb légtömegek érkeznek hozzánk. Ekkor még a tárgyak több fokkal hidegebbek, mint az érkezett levegő, és a pára lecsapódik rájuk. Mivel a levegő mozog, az újabban érkező légtömegekből újabb páramennyiségek csapódnak le, emiatt a zúzmara tekintélyes vastagságúra „hízhat”. SZABAD FÖLD 17