Szabad Föld, 1986. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-19 / 16. szám
1886. Április 19. ) Kiskunsági Nemzeti Park Hangulatos folyószakaszok, legelők, puszták és jellegzetes tanyavilág teszi változatossá azt a vidéket, amely a Kiskunság táji, természeti és néprajzi értékeit őrzi. A Nemzeti Park voltaképpen hat különálló egység; mindegyike a táj egy-egy jellemző vonását tárja a látogató elé. A lakitelek-tőserdei körzetben a négy kilométernyi Holt-Tisza meder rendkívül gazdag növény- és állatvilága érdemel különös figyelmet. Itt található a fehér tündérrózsa, a tavirózsa, a békatutaj, a békaliliom és a fák törzsére felfutó liános erdei szőlő. Rendkívül gazdag a terület madárvilága is.’ Apajpuszta — hazánk legnagyobb összefüggő pusztája — ritka természeti értékét sajátos növény- és állatvilága ad-tja. Itt él a sziki csenkesz és az orvosi székfű, őshonos a túzok, a székilile és a székicsér. A Kiskunsági Állami Gazdaság az ősi pásztorélet hagyományainak megfelelő pusztai állattartást folytat, messze földön híres ménese pedig a minden évben (idén július végén) megrendezendő Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapok „főszereplője”. A Duna—Tisza közén kialakult fülöpszállásiszabadszállási sekély tavak szódás kémhatású vize sok apró szigetet, zsombékokat ölel körül. Ez a vidék mintegy hetven-nyolcvan madárfaj költő- és tartózkodóhzelye, s — mivel a nagy madárvonulások útjába esik — a vándormadarak egyik legfontosabb pihenőhelye. Az itt található értékesebb madárfajok közül a gulipán, a kanalasgém és a székicsér a leginkább említésre méltó. Ma már Európa egyetlen dunai eredetű, érintetlen homokvilága . Duna—Tisza közi, fülöpházi homokbuckák környéke, ahol a szél hatására napjainkban is formálódik, változik a buckák felszíne. A táj jellemző növénye a kékvirágú szamárkenyér, a kunkorgó árvalányhaj és a homoki csenkesz, a buckás területeken pedig egy igen érdekes homokpusztai madár, az ugartyúk él. A környék különlegessége a szőlőkkel és a gyümölcsösökkel körülvett tanyasor, az Alföld népi építészetét őrző tanyák legszebbjeit védetté is nyilvánították. Az izsáki Kólón-tó nádasai, a Csengőd-Páhi határában lévő rétek, lápok és az orgoványi Kargala-mocsár ismét másfajta látnivalót kínál. Az Alföldre egykor oly jellemző nádasok, tocsogós rétek utolsó összefüggő területén élő növények között a tőzegpáfrány, a mocsári nefelejcs, a sárga nőszirom, a keskenylevelű gyapjúsás is fellelhető; a vidék jellegzetes állatai pedig a mocsári teknős, a fürge gyík, a zöld gyík, valamint a lápi póc. Bugac a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb összefüggő területe. Hozzá tartozik a bugaci homokbucka-vonulat a híres ősborókással, a nagyerdő , a bugaci puszta. E vidék állatvilágának gazdagságáról bizonyára sokat elárul, hogy számos rovarfajta csak innen ismert. A korszerű genetikai elveknek megfelelően egyébként Bugac-pusztán ősi módon való állattartást folytatnak. A turisták számára sok érdekes látnivalót kínál a pásztormúzeum is, ahol az egykori pásztorok viseletével, mindennapi tárgyaival, esszközeivel ismerkedhet meg az érdeklődő. Mielőtt útra kelnénk, figyelembe kell vennünk: aKiskunsági Nemzeti Park egyes, részei csak korlátozottan — főleg előre bejelentett csoportokban — látogathatók. Azok, akik e vidéken hosszabb időt kívánnak eltölteni, megszállhatnak a lakitelek-tőserdei kempingben, de akár tanyákon vagy magánházaknál is. Minderről — és a Kiskunsági Nemzeti Parkkal kapcsolatos egyéb kérdésekről — a Tourinform 179-800-as telefonszámán kaphatnak bővebb felvilágosítást az érdeklődők. Bélyeggyűjtőknek A fővárosi budavári sikló helyreállítása alkalmából április 30-án a Posta kétforintos bélyeget bocsát ki. Ugyanezen a napon George Washington budapesti szobrát és amerikai rózsákat ábrázoló húszforintos blokkal emlékeznek meg a chicagói bélyeg-világkiállításról. Áprilisban három kétforintos, benyomott bélyegű, postai levelezőlap jelent, illetve jelenik meg. Az első 11-én Gagarin űrutazásának negyedszázados évfordulójára, a második 14-én Tóth Árpád neves költőnk születésének centenáriumára. A bélyeg érdekessége, hogy a költő aláírásával ellátott önarcképét ábrázolja. A harmadik 17-én a budapesti nemzetközi orchidea- és broméliakonferenciára. A szovjet posta is bélyeget szentelt ■ Gagarin űrutazása huszonöt éves jubileumának, Ernst Thaliaann-nak, a német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, akit a nácik 1944-ben koncentrációs táborban meggyilkoltak, valamint Lenin születése 116. évfordulójának. Spanyolországban a merinói juhtenyésztésről nemzetközi konferenciát rendeztek, amelyre bélyeg jelent meg. Jack London (1876—1916), nálunk is népszerű amerikai író emlékére hazája postája arcképét ábrázoló bélyeget bocsátott ki. Algéria gyermekvédelmi sort jelentetett meg. Alpesi virágok díszítenek japán bélyegeket. Különböző kutyafajtákat láthatunk a monacói nemzetközi kutyakiállításra megjelent sorban. A faji megkülönböztetés elleni küzdelmet az afrikai Mali bélyeggel is népszerűsíti. Régi hangszereket mutat be a holland sor. A nemzetközi békeévet bolgár bélyeg köszöntötte. A pártkongresszusra és a 65 éves párt tiszteletére csehszlovák bélyeg jelent meg. A labdarúgó-világbajnokság előhírnökéül Jugoszlávia bélyegpárt adott ki. Védett virágok szerepelnek az ázsiai Malaysia bélyegein. tyfagtp/Pasta CCBBudavári Sikló jack London Kerékpárosok mellett A Kresz előírja, hogy kerékpárral a kerékpárúton vagy a kerékpársávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon, vagy — ha alkalmas rá — az útpadkán kell közlekedni. Ahol ezek a lehetőségek nincsenek meg, ott mozoghat a kerékpáros szorosan az úttest jobb szélén, s mindig egy sorban. Jelenleg ez az a helyzet, amikor az autós és a kerékpáros leggyakrabban haladnak el egymás mellett. Gyakorlatilag tehát ugyanazt az útfelüleletet osztják meg maguk között, amelynek azonban szorosan a jobb külső oldalára van rendelve a kerékpáros. A kerékpárosok melletti elhaladáskor az autóvezetők nemigen veszik figyelembe azt, hogy a kellő oldaltávolságra feltétlenül szükség van. Kevesen tudják, hogy a közlekedésbiztonsági ajánlások szerint hasznos dolog a kerékpárost úgy tekinteni, mintha két méter széles jármű mellett kellene közlekednünk. A kerékpáros ugyanis — és ez jellemző az egy nyomon haladó járművekre — bizonyos jobbra-balra kilengéssel, amolyan S vonalat leírva az úton, közlekedik. Van tehát oldalzónája, amit tiszteletben kell tartani. Az autós csak akkor biztosítja a kerékpáros nyugodt mozgását, ha tőle legalább egy méter távolságban halad el! Ez a minimum a gyakorlatban, bár az ennél több a biztonságosabb. Figyelembe kell venni azt is, hogy a kerékpáros, ha szorosan mellette közlekedik a személygépkocsi, a menetszéltől megbillenhet, megijedhet, s ha elrontja kormányát, egyáltalán nem bizonyos, hogy azt a jó pillanatban és a megfelelő irányba teszi. Ez súlyos veszélyhelyzeteket idézhet elő, amit csak a kellő oldaltávolsággal lehet megelőzni. KÖZLEKEDÉSI ÉRDEKESSÉGEK A hazai segédmotorkerékpár-állomány ma már meghaladja a 600 0CD-et.. Divatja van a segédmotoroknak, s minden tavaszon több ezer új gépet vásárolnak meg a szakboltokban. A segédmotorosok — a számukhoz vi,szonyítva — változatlanul elég sok balesetet okoznak. 1985-ben 1514 esetben történt személyi sérüléses baleset segédmotorosok miatt. Főként a 15—18 éves korosztály és az 51—60 éves korcsoport körében találhatók meg a balesetokozók. Elgondolkodtató, hogy baleseteik 31 százalékában a segédmotorkerékpár-vezetők ittasak voltak, ez igen rossz arány! (A személygépkocsit vezetők körében 14 százalékos az arányszám.) Az elemzések szerint megállapítható, hogy a segédmotorosok vezetési ügyessége sok kívánnivalót hagy maga után.,Elsősorban az a gond, hogy a fékezés, megállás technikáját nem sajátították el kellőképpen, s legtöbbször emiatt kerülnek veszélyes helyzetekbe ... Nem használják az első féket, holott az korántsem pótfék! Sőt, hatásosabb mint a hátsó fék, mivel a fékezéskor az első keréken nagyobb a tapadás, biztosabb tehát a megállás is. Csakhogy az első és a hátsó fék összehangolt működtetése tudatos gyakorlatot kíván meg, s ezzel a segédmotorosok egy része egyáltalán nem foglalkozik. Kétségtelen, hogy ha az első féket rosszul használják, akkor az a kormányzás biztonságát rontja, ám ha kellő óvatossággal kipróbálja a segédmotoros az első- és hátsó fék együttes használatát, mindenképpen rövidebb lesz a fékútja. Ezért ajánlják, hogy első sebességfokozatban, félgázzal haladva a segédmotoros végezzen — néptelen területen — fékezési gyakorlatokat, hogy megszokja a leghatásosabb lassítás módjait. Petress István Energia a szemétből Egy angliai cementműben a felhasznált szén egy részét néhány év óta porított háztartási szemét pótolja. Energiatartalmát tekintve 4 tonna szemét 1 tonna szénnek felel meg. A módszer kidolgozása és bevezetése azért nagy jelentőségű, mivel a cement gyártási költségeinek több mint 40 százaléka a tüzelőanyagra jut. De megfelelő szemétlerakó helyet is egyre nehezebb találni. A cementműben a szemetet először durván felaprítják és kirostálják. A finom alkotórészeket összegyűjtik, míg a durvább frakció először egy mágneses elválasztón megy keresztül (a fémdarabokat „emelik ki” belőle), majd kalapácsos malmokban porítják. A végterméket egy további mágneses elválasztás után pneumatikus úton a forgókemencékhez továbbítják, ahol a finom eloszlású szénnel együtt a cementégetéshez alkalmazzák. Magától értetődően a cement minőségét a szemét viszonylag magas hamutartalmának sem szabad lerontania. Ezért eleinte a hulladék szén arány 1:9 volt, de ezt a finom frakciók kiszitálása után 1:4-re sikerült javítani. A cementklinker által felvett hamu több mint 50 százalékban szilícium-dioxidból áll, ehhez járul még jelentékeny mennyiségű kalcium-, vas- és alumínium-oxid, kevés nátrium- és kálium-oxid, valamint nyomokban fellelhető réz, horgany, ólom és króm. Ezek teljességgel normális összetevői a cementnek. Pontosvizsgálatok tanúsítják, hogy a szemétcement szilárdsága a hagyományosétól nem különbözik. „Szagdiagnózis” Amikor a villanyvasaló vagy a tv-készülék „füstölni” kezd, először a szagra figyelünk fel, jóllehet már rendszerint későn. De a gázvezeték szivárgását, a benzintartály csepegését, a fékpofák beszorulását, a kuplung elhasználódását is elárulja az átható szag. Ha sikerülne olyan szerszámokat, gépeket szerkeszteni, amelyek a kopás bizonyos mértékét tipikus, szaggal jelzik, ez megkönnyítené a hiba korai felismerését. Egy szovjet feltaláló kidolgozott egy, a mélyfúrásoknál használt vésők és más, nagy igénybevételnek kitett szerszámok „szagdiagnózisára” szolgáló eljárást E szerszámok kopásáról némi felvilágosítást ad az is, hogy milyen sebességgel haladnak a kőzetben. A kőzetrétegek keménysége azonban különböző, ezért a szerszámot gyakran ki kell húzni a fúrólyukból felülvizsgálat céljából. A feltaláló a fúrókorona fogai közé kis nyílásokat fúrt, s ezekbe átható szagú folyadékot — például etilmerkaptánt — tartalmazó alumíniumkapszulákat préselt, méghozzá olyan mélységbe, ameddig a szerszám anyaga lekophat a kőzettel való súrlódás során. Ha a kopás elérte a kritikus réteget, a kapszulák megsérülnek, a folyadék kijut a szabadba, és a fúrólyukból kiáramló levegő kellemetlen szaga figyelmeztet arra, hogy cserélnie kell a szerszámot. (Megjegyzendő, hogy ez a módszer csak légöblítéses fúrásoknál használható, folyadéköblítés esetén színezőanyagokat tesznek a kapszulákba.) A kutatók újabban főtengelyek, csapágyak és más, erős kopásnak kitett, mozgó gépalkatrészek folyamatos ellenőrzésére is ki akarják terjeszteni e módszert. Automata ajtónyitók Jelentős forgalmú épületekben vagy különleges igények esetén egyre elterjedtebbé válnak az önműködően nyíló-záródó ajtók és kapuk. Ennek oka — a kényelmi szempontokon túlmenően — az energiatakarékosság. A viszonylag egyszerű hidraulikus vagy rugós ajtócsukó szerkezetek után megjelentek a különböző jelzőrendszerű önműködő toló- és forgószárnyas ajtók. Az ajtónyitó automaták elektromechanikai, illetve elektrohidraulikus működésűek. Áramkimaradás esetén az ajtók kézzel is kezelhetők. A működtető berendezések vezérléséhez különböző, jelzőrendszerek szolgálnak. Jól bevált például a fotocellás és a kontaktpadlás automatika, ahol a fény, illetve a lépésnyomás változását használják fel vezérléshez. A fotocellás jelzőrendszer egy fényforrásból és egy fényérzékelőből (fotocellából) áll. A rugalmas alátétekre helyezett alumínium profilszerkezetű kontaktpadlókat különböző burkolatokkal (gumi, PVC, márvány, műkő stb.) gyártják a szegélyhézagokat pedig plasztikus masszával tömik ki. Hasonló felépítésűek, de alumíniumszerkezet nélkül készülnek a kontakt- szőnyegek. Alegújabb automata jelzőrendszer a korlátozott hatósugarú miniradar. Ez a készülék 24 V-os feszültséggel működik, hatósugara 3 és 9 méter között szabályozható. Ugyancsak újdonság a kódolt rádiótelefon, amellyel a kapu vagy ajtó — a kód ismeretében — távirányítással nyitható. Ma már külön cégek foglalkoznak az ajtóműködtető automatikák gyártásával, kontaktküszöböket, könyökkapcsolókat, nyomógombos és kulcsos vezérlőket egyaránt előállítván. SZABAD FÖLD 17