Szabad Föld, 1992. július-december (48. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-17 / 46. szám
1992. NOVEMBER 17. f gjg ~ _____________________ [W^iw^rsTiTsr^ f vevőszolgálatunk ^X^Lrüb^X^ U ^yu U L^\_________________________J JELENTI J HÁZIORVOSUNK ^_______ÜZENI_______, „ANDROMÉDA” jeligére. A szem körüli ráncok gyakran a szem körüli izmok fokozott igénybevétele miatt alakulnak ki. Maga a szemrés percenként hússzor záródik, hogy ezzel a szaruhártya nedvességét biztosítsa. Gyakran okozója a szem körüli ráncok kialakulásának a rövidlátás, mert ilyenkor a szemrés szűkítésével, azaz hunyorítással lehet a tárgyakról a látóhártyára kerülő képet élesebbé tenni. Ilyenkor gyakran a hallással, feszült figyelemmel igyekszik az érintett pótolni a látás gyengeségét és ez a feszült figyelem a szemöldök orr felőli végénél függőleges, mély ráncok kialakulásához vezet. A szemhez közeli munka, az írás, olvasás, rajzolás, varrás állandó alkalmazkodásra készteti a szemet és megerőlteti a szem körüli izmokat, így elősegítheti a szem körüli ráncok kialakulását. Először tehát a látást kell megvizsgáltatni, és amennyiben rövidlátás okozná a szem körüli izmok fokozott igénybevételét, akkor megfelelő szemüveggel kell ezt orvosolni és a szem körüli izmok túlterhelését megszüntetni. El kell kerülni a ránckeltő mimikai mozdulatokat. A szem körül azért is alakul ki hamarabb a ráncosodás, mert itt a legcsekélyebb a zsírszövet. Sokat segít a szemkörnyék masszírozása is, így még a kialakult ráncok is elsimulnak. A bőrt sohase simítjuk a ráncok vonalában. Legjobb, ha a kéz két ujja között ollószerűen kifeszítjük a ráncolódó bőrfelületet és a másik két mutatóujjával, apró körkörös mozdulatokkal, az olló szárai között kifeszített területen masszírozzuk be a kívánt krémmennyiséget a bőrbe. Akkor masszírozunk jól, ha egyetlen ránc sem „törik” be a mozdulatok során. Különösen kell figyelni a szem alatti részre, mert az alsó szempillák alatti csíkot csak befelé az orr irányában szabad simítani, mert ellenkező esetben inkább növekszik a „szarkalábnak” nevezett ráncképződés, „HUSZONKÉT ÉVES” jeligére. Kérdéseire csak urológiai vizsgálat alapján lehet pontos választ adni. Keresse fel az urológiai szakrendelést, ami a levelében közöltek szerint feltehetően legközelebb Kaposváron van. Beutalót a családorvosa ad: „NEKEM IS KELL VALAKI” jeligére. Feltehetően a gyermekkora óta ért lelki sérelmek az okai a feszültebb idegállapotának. Ezeket azonban mára már fel kellett volna dolgoznia önmagában, és nem a múlton rágódni. A történteket nem lehet meg nem történtekké tenni, de meg is lehet bocsátani, el is lehet felejteni és így a lelki békéjét helyre is lehet állítani. Ez csak a saját akaratán múlik. Megértő szeretettel lehet az ilyen konfliktusokat megoldani. A szervi szív- és érrendszeri betegségekhez ennek semmi köze sincs, de az idegrendszer állandó feszültsége, a szorongás önmaga is kiválthat ilyen jellegű szervi panaszokat annak ellenére, hogy sem a szívnek, sem az érrendszernek szervi betegsége nem áll fenn. Persze, a szervi betegségek okozta panaszokat is fokozhatja az idegrendszer kiegyensúlyozatlansága, a nem megoldott lelki gondok miatti állandó idegrendszeri feszültség, szorongás. Dr. Szirmák (tábor LELKI LEVELESLÁDA Néhány hete közöltünk egy olvasói levelet „Asszonyi reménytelenség” címmel. Emlékeztetőül fölidézek belőle néhány tényt... A 22 esztendős fiatalasszonyt serdülő lányka korában nevelőapja megerőszakolta. Édesanyja alkoholisa lett. Ő maga 18 évesen férjhez ment, hogy szabaduljon a pokolból. Előbb anyósáéknál laktak-az maga volt a gyehenna. Most anyjával és nagymamájával élnek egy fedél alatt. Itt rabszolga. Mos, főz, takarít rájuk. Huszonkét hónapos gyermeke se nappal, se éjjel nem alszik. Férje unja már a családi zűrzavarokat... A névaláírás nélkül beküldött levél szerzője tanácsot kért olvasóinktól. Érkeztek is az üggyel kapcsolatos vélemények. Néhányat csokorba kötöttem közülük. Salagvári Józsefné Túristvándiból írta: „Imádkozzon a jó Istenhez, kérjen gyermekének nyugalmat, magának erőt, türelmet, szeretetet. Mert ha a kisfiának nincs szervi betegsége, akkor elsősorban lelki nyugalomra van szüksége. A gyermek belső világa sokkal érzékenyebb, mint a miénk...” Gyakorlatibb tanácsot fogalmazott meg Nyírő László mindszentkállai lakos: „A babát mielőbb gyermekorvoshoz kell vinni. Ahhoz, hogy a gyermek rendbe jöjjön, elsősorban a családi légkörnek kell rendbejönnie. Lehetetlen, hogy az öregek és a fiatalok ne ismerjék föl közös felelősségüket egy gyermek idegrendszeréért és nyugalmáért...” Mindössze „Egy 48 éves asszony” aláírással érkezett a következő tanács: „Én is jártam abban a cipőben, mint maga. Minden családban adódik koccanás. Bár nagy kereszt a famílián, ha a mama alkoholista, mégsem szabad leírniuk őt. Inkább segítenie kellene abban, hogy kikeveredjék ebből a szomorú állapotból. És ha ez bekövetkezett, mindjárt egészségesebb, emberségesebb lesz az otthoni légkör”. V-né Magdi kunszentmártoni olvasónk soraiból: „Talán sikerülne életében rendet raknia, ha egy kicsit kipihenhetné magát. Minden gyesen lévő asszony megfárad. De képzelje el, ezek között olyanok is vannak, akik egyszerre több piciny gyermek gondját viselik, amellett ellátják egy háztartás minden ügyét-gondját. Magam kétgyermekes anya vagyok, én is éltem együtt anyósommal. Ő a ruháját kimosta, de én takarítottam utána, én főztem, az állatokat is én láttam el. Ráadásul volt egy nagy kertünk. De valahogy sikerült az idő jó beosztásával rendet tartani otthonunkban”. Szolcsányi Gábor kaposvári levelezőnk az anyósok természetrajzához kínált néhány adalékot: „...Sokak problémája az anyósok és a menyek viszonya. Sajnos az anyósok - bár a világ fordult körülöttük - nem változtak. Ez részint természetes. Az anyósban erősebb az aggodalom gyermeke és unokája sorsáért, mint az apósban. Viszont ez az aggodalom gyakran zsarnoksággá fajul. Szerintem türelmes diplomáciával, szeretettel már az anyóssal való együttélést is sikerülhetett volna, ha nem is boldoggá, de elviselhetővé tennie.” Kóka Csabáné Hajdúhadházról ezt üzeni: „Alighanem a gyermek állapota jelenti maguk számára a legnagyobb gondot. Az ilyen kicsinyeknél még nem állt be, hogy mikor van nappal és mikor van éjszaka. A gyermeknek életritmusra van szüksége, meg kell tanulnia, hogy kb. este 9-kor le kell feküdnie és reggel 6-kor felkelnie. Ez az én gyerekeimnél változó volt. Kisfiam este 10 órakor nyugodott le, amikor pedig kivilágosodott, felkelt. Nappal sohasem aludt... A gyermeket szoktatni kell. Délután el kell vinni sétálni, ha jó idő van. A séta csendes környezetben folyjék le, például parkban, játszótéren. Ilyenkor a beszédtanítás is egyszerűbb. Figyelni kell arra, hogy a gyermek mit tud kimondani és előbb a könnyebben kimondható szavakat kell vele elsajátíttatni. Természetesen ezek a dolgok nem egy embert igényelnek, a férjének is be kell segítenie...” A sok okos, jól és meleg szívről árulkodó tanács mellett is rendkívüli jelentősége van annak, amit Bíró Sándor zsákai, Széchenyi utca 8. szám alatti lakos (Pf. K. szám 4142.) írt: „Nagyra becsülöm a két fiatal küzdelmét. Szeretnék segíteni rajtuk. Szerintem új, nyugodt otthonra volna szükségük. Bakonszeg községben fel tudok ajánlani számukra egy szobakonyha-kamrás, nyári konyhás, saját kertes házamat. Térítés nélkül, ottlakásra. Csupán arra tartok igényt, hogy a villany- és a vízszámlát fedezzék. Kérem a fiatalasszonyt, keressen fel ez ügyben levélben”. Bárcsak meghozná Bíró Sándor levele a reménytelen fiatalasszonynak és családjának a békességet és a szép családi élet lehetőségét. JOGTANÁCSOSUNK ÍRJA Az új Munka törvénykönyve szerint a munkáltató a munkavállalójának általa okozott kárért, vétkességére tekintet nélkül, általában teljes mértékben felel. Mit jelent az, hogy vétkességre tekintet nélkül? Jogi nyelven kifejezve: az „objektív felelősséget”. Mindez az első pillanatban kissé érthetetlen, mintha nem is magyarul beszélnénk. A törvény azonban ezzel a szigorú fogalmazással azt akarja elérni, hogy a munkáltatókat-elsősorban munkavédelmi szempontból - a munkafeltételek biztonságos megteremtésére szorítsa. Természetesen ez alól vannak azért kivételek. Például ha szándékos károkozás történt, mondjuk egy harmadik személy közrehatása miatt, a munkáltató vétkes magatartása okából stb. Ez az új megoldás - látszólagos bonyolultsága ellenére - megkönnyíti, egyszerűbbé teszi a munkavállalói igény érvényesítését. Megszűnt ugyanis a baleset, az üzemi baleset, a foglalkozási betegség, továbbá az egyéb megbetegedés különböző jogi kategóriája. Mindenkor csak a károkozás kérdése jöhet szóba. Ennyit szükségesnek tartottam előrebocsátani az alábbi, nem éppen szokványos esettel kapcsolatban. P. Margit olvasónk nem messze lakik fővárosunktól. Beszélgetésünk során elmondotta: - Egy presszóban dolgozom, pultos és mindenes vagyok. A baj velem még a nyáron történt. A délelőtt kellős közepén a munkahelyemen a lábamat megcsípte egy bogár. Fájdalmaim miatt rögtön orvoshoz mentem. Sajnos csak nagy nehezen tudtam eljutni a rendelőbe. Olyan súlyos volt a csípés azonnali hatása, hogy fél lábon ugrálva haladtam nagy nehezen előre. Több mint egy hétig kezeltek, aztán kórházba utaltak. Ott megműtötték, elaltattak, és amikor fölébredtem, láttam, hogy infúziót is kapok. Több mint egy hónapig voltam betegállományban. Most azt szeretném tudni, hogy a munkáltatót milyen mértékben terheli a felelősség? A presszó tulajdonosa ugyanis azt mondja, hogy neki semmi köze nincs az ügyhöz, és gúnyolódva kijelentette, nem bogarakkal foglalkozik, hanem vendéglátással, kávéval, italokkal. Én azonban ezt nem tudom elfogadni, mert a baj velem munkaidőben, a munkahelyemen történt. Ráadásul mindmáig nem tudom, hogy miféle bogár csípett meg. Egyébként hiába kerestük, azonnal eltűnt. Kétségtelen, hogy a munkáltató anyagi felelőssége szempontjából munkavállalója kárt szenvedett. Ezen általában azt a hátrányt kell érteni, amely a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett. Remélem, hogy ennek bizonyítása semmiféle nehézséggel nem járhat. A kórházban bizonyosan megállapították, hogy a munkavállalót milyen csípés miatt kellett megműteni. Betegsége alatt táppénzes állományban volt, dolgozni nem tudott. Olvasónknak tehát lényeges anyagi veszteségei vannak. Az ügy azonban ezzel még nincs elintézve. A munkáltató - úgy tűnik - köteles olvasónknak minden kárát megtéríteni. Csakhogy erre nem hajlandó. Ezt fölöttébb érdekes módon már megindokolta, amikor vállalkozói tevékenységét mintegy elhatárolta a bogaraktól. Nekem azonban nem ez a véleményem. Szerintem más a helyzet. Én mindenesetre abból indulok ki, hogy egy vendéglátóipari helyiségben nagy tisztaságnak kell lennie, ott nem lehetnek bogarak. A takarítás nemcsak az alkalmazottak érdekét, hanem a széles vendégkör egészségének biztonságát is szolgálja. A kérdés persze a következő: vajon miféle bogárcsípésről van szó? Lehetséges ugyanis, hogy egy olyan, véletlenül és meg nem akadályozható módon a helyiségbe került bogár vagy rovar okozta a bajt, ami semmiféle összefüggésben nincs és nem is lehet a presszó gondozásával, tisztán tartásával. Ez azonban már bizonyítás kérdése. Éppen ezért orvosi diagnózis alapján kell megállapítani, hogy milyen fajtájú bogártól vagy rovartól származott a munkavállaló kára. Sőt még a területileg illetékes Tisztiorvosi Hivatal szakvéleményének a beszerzése is indokolt lehet. Az így tisztázott tényállás alapján lehet csak eldönteni, hogy a munkáltató viseli-e a kárt. Nyilvánvaló, hogy mielőbb a bírósághoz kell fordulni, ha a békés elintézés lehetetlen. Ez lenne a legjobb megoldás. Dr. Perl István LEVELEZNÉNEK [1 3]] Heves megyei kisvárosban élő kulturált, mély érzésű, teljesen független 30-as nő érzelemgazdag, tisztességes, a szellemi értékek iránt érdeklődő és fogékony férfi levelét várja „Kismadár” jeligére. Falun élő, 67 éves nyugdíjas férfi, aki magányában szorongva gondol arra: közelednek az ünnepek, korban hozzáillő, egyszerű nő soraira számít. Jeligéje: „Csillagszóró”. „Örökzöld dallamok" jeligére lehet írni egy 43 esztendős vidéki nőnek, aki elvált, egy fedél alatt él felnőtt lányával és 6 esztendős kisfiával. Vidám, kedves, őszinte leveleket remél. Videokamerát kereső olvasóinkkal azt kell közölnünk, hogy a legolcsóbb kamera is 90 000 forintba kerül. Ezt is csak a Keravill boltjában, Budapesten a VI. kerület, Teréz krt. 2. sz. alatt találtuk. De elképzelhető, hogy e sorok megjelenésekor már az utolsó darab is gazdára talált. Ezért tanácsos előbb a 122-8443-as telefonon érdeklődni. A Sony Mintaboltban Budapesten, az V. kerület, Vámház krt. 8. sz. alatt pedig 134 000 és 207 000 forint közötti áron kínálják a Sony márkájú videokamerákat. Robi típusú kerti traktor alkatrészeit a Hermes Alkatrész-szaküzletében, Budapesten, a IX. kerület, Üllői út 9. sz. alatt érdemes keresni. Id. Remző István szentesi olvasónknak is ezt a címet ajánlhatjuk, ahol megtalálhatja a Robi 53 típusú gép egységcsomagját is. Ára: 1000 forint. De mielőtt útnak indulna, előbb a 137-9316-os telefonon érdeklődjön. Kovácstűzhelyet vásárolna Kapitány Mihály tiszacsegei kovácsmester. A magángazdálkodás beindulása ugyanis szükségessé teszi, hogy a szolgáltatóipar is munkába álljon. Sajnos azonban kovácstűzhely sehol sem kapható. Olvasónk sorait azért tesszük közzé, hátha jelentkezik gyártó vagy olyan egykori kovácsmester, aki már nem használja ezt a tűzhelyet, és szívesen átadná. Az Őszibarack című szakkönyv, ami a metszéssel és az egyéb teendőkkel is foglalkozik, jelenleg nem kapható, de hamarosan megjelenik. Ára: 595 forint. Pintér István tapolcai és Horváth Lajos veszprémi olvasónk akkor juthat leghamarabb a szakkönyvhöz, ha utánvéttel megrendeli a Mezőgazdasági Könyvesbolttól, amelynek címe: Budapest, Vécsey u.5. Ötösöm lesz kémiából című tankönyv is kapható már a Tankönyvboltban, Budapesten, az V. kerület, október 6. u. 9. sz. alatt. Ára 549 forint. Azt is megtudtuk a boltvezetőtől, hogy utánvéttel is megrendelhető, így nem kell több száz kilométert utazni. Labancz Márta sátoraljaújhelyi olvasónk is megtakaríthatja az útiköltséget. Természetesen a postai díjat a megrendelő köteles fizetni. Ez azonban jóval olcsóbb, mint a vonatvagy autóbuszjegy. Hagyományos hajnyíró gépet lehet-e köszörültetni, mert, mint levelében Ruszkó Antal ópályi olvasónk írja, környékükön erre nincs vállalkozó. Ha a lakásához közeli köszörűsmester nem vállalja a hajnyíró gép élezését, akkor keresse fel a fővárosi Késes és Köszörűs Szaküzletet a VII. kerület, Murányi u. 22. sz. alatt. Ezen a címen vállalják a nyírógép élezését. Angolról németre fordító gépet vásárolna Kiss Sándor sályi lakos, de sehol sem talál. Sajnos mi sem találtunk olyan kereskedelmi szervet, amelyik foglalkozna fordítógép árusításával. Ezért csak azt javasolhatjuk, hogy figyelje a hirdetéseket, mert elképzelhető, hogy jelentkezik ilyen forgalmazó. Hydromat elektromos párologtatót miért nem árusítanak a szaküzletek? - kérdezi Tóthné Bartók Erzsébet bagi olvasónk. Megnyugtatásul közöljük, létezik olyan szaküzlet, ahol megvásárolhatja a hőn óhajtott párologtatót. Keresse fel a Keravill szaküzletét Budapesten, a VIII. kerület, József krt. u. 86. szám alatt, ahol 3700 forintért azonnal átveheti. Sárdi Ferenc SZABAD FÖLD 15