Szabad Föld, 1994. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)

1994-08-23 / 34. szám

16 SZABAD FÖLD ____________________________________________________________________________________) Jó, ha tudják a gazdák Az istállótrágya termésnöve- 16­ hatása akkor a legjobb, ha ki­szórását szeptemberben be tudjuk fejezni. Ebben az időszakban a ta­lajbaktériumok életműködése igen erőteljes. Rövid idő alatt hu­musszá tudják alakítani a trágya szerves anyagát. Késő ősszel ez a folyamat igen lelassul. A rendel­kezésre álló istállótrágyát ezért legkésőbb az őszi mélyszántás be­­fejeztéig fel kell használni. Előtte célszerű a trágyázási tervünkben rendelkezésre álló mennyiséget köbméterben és súlyban is megha­tározni. Átlagosan köbméteren­ként 800 kilogrammos szorzó­számmal tervezzünk! A területi mennyiséget - mivel a gazdák zö­me még mindig kataszteri holdban (kh) számol - nem hektárban (ha) adjuk meg. Lazább és homokos talajokon kataszteri holdanként általában 15 tonna középérett, kö­­töttebb talajokon 20 tonna éret­tebb istállótrágyát számoljunk. Istállótrágyát elsősorban a tava­szi vetésű burgonya, répa, kukori­ca és takarmánynövények alá szükséges adni. A kihordást, tere­­getést és a beszántást rövid idő alatt­­ folyamatos munkával fe­jezzük be! Az alászántás optimális mélysége 20-25 centi. A jércék megkezdik tojáster­melésüket. A februári-márciusi kelésű jércék ivarérése, tojásraká­suk kezdete a gazdahagyomány szerint Szent Mihály havában (szeptemberben) megkezdődik. Ez az időszak nagyobb gondossá­got követel az állomány elhelye­zésében és speciális takar­mányozásában. A tojástermelésre szelektált jércéket különítsük el az udvar más fajú baromfi­állományától (liba, kacsa, puly­ka). Sőt hasznos, ha az öreg tojó­tyúkoktól is izoláljuk őket. A tojó­sércéket még a tojásrakásuk meg­kezdése előtt helyezzük végleges helyükre. Ne zsúfoljuk össze őket, mert ez már kezdetben is tojás­csökkenéssel járhat. Kistestű tojó­hibridekből legfeljebb 5-6-ot, ve­gyes hasznosítású tyúkfajtákból 4-5-öt számítsunk egy négyzet­­méter alapterületre. Minden tyúk­ólban legyen ülőrúd, ahol pihen­hetnek; tyúkonként 20 centi szé­lességet számítsunk, és a rudak szélét gömbölyítsük le. Az ülőlé­cek szélessége és magassága ne legyen több 4 centiméternél. A ru­dak távolsága egymástól 35-40 centiméter, magasságuk 70-80 centiméter legyen. Önitatónak legalkalmasabbak a kör alakú, kúpos rendszerű edé­nyek, 80-100 állatra egyet számít­va. Az etetővályú sokféle formájú lehet, lényeges, hogy etetőtere kétoldalas legyen, 100 állatra 6 . folyómétert számítva. Öt-hat fér­­cére számoljunk egy tojófészket. Gondosan almozzuk, legalkalma­sabb erre a 15-20 centiméter vas­tagságú szalmaszecska, kukorica­csutka-zúzalék, vagy puha fafor­gács. Amikor a jérceállomány to­jástermelése elérte a 10 százalékot, át kell térni a tojótáp teljes etetésére. Kezdetben az ada­got ne korlátozzuk, napi fogyasz­tásuk egyedileg - testtömegük arányában - 13-15 deka. A tápot csak szárazon, dercés vagy granu­lált formában etessük. Tojóhibri­dek esetén használjunk inkább tápkeveréket, melyet a jércék fo­lyamatos hozamukkal meghálál­ják. A napraforgó érése gyakran elhúzódhat. A hibridek általában augusztus második felében arat­hatók. A késés oka elsősorban az időjárás és a növényállomány egyenlőtlen fejlődése. A frissen aratott mag víztartalma 25-28 szá­zalék. Az érés egyenletes gyorsí­tására eredményesen használha­tók speciális vegyszerek. Ilyen a Régióné vagy a Harvade. Kiszórá­suk után egy hétre a betakarítás­­ megkezdhető. Cséplés után a magvakat ne tároljuk 8-10 centi­méternél magasabban, mert könnyen „befulladhatnak”. A napraforgót állandóan forgatni szükséges, mivel az utóérés során könnyen bemelegedik. A 12-14 százalékos víztartalmú magvakat már tárolhatjuk 80-100 centi ma­gasságú rétegekben is. Minél na­gyobb a magvak olajtartalma, annál kisebb a tárolási veszte­ség, vagyis a termény hosszabb ideig tárolható veszteségmente­sen. Dr. Mikolai Ferenc A nyáron és a kora ősszel érő körtefajtákra általában a szaka­szos érés a jellemző. Ezért több alkalommal - két-háromszori, úgynevezett színelőszedéssel - kell szedni. Az érés idejét az alanyok és a koronaforma is befolyásolják: a birs alanyon lévő fajták korábban érnek, míg vadkörte alanyon ugyanaz a fajta később érik. Koronaformák szerint sövényen korábbi éréssel számolhatunk, mint a körvetületű, közepes törzsű fákon. A szedés után a körte - elsősorban a nyári fajták - gyorsan utóérnek. Ezért a szüreti időpont helyes megválasztásához el kell dönteni, hogy a gyümölcs azonnali fogyasztásra, vagy pedig piaci értékesítésre kerül-e. Piaci értékesítés esetén 3-5 nappal a fo­gyasztási érettség előtt kell szedni a gyümölcsöt. A szedési művelet során is óvjuk a gyümölcs minőségét! A szedést a korona alján kezdjük, és innen haladjunk a korona belseje és csúcsa felé, így kevesebb lesz a sérült és levert gyümölcs. Szedés során ne csak a gyümölcsre, hanem a jövő évi termést hozó gallyak és termőnyársak épen hagyására is vigyázzunk. A gyümölcsöt mindig szárazon és kocsánnyal együtt szedjük. A gyümölcsöt a tenyérbe véve, kicsit felemelve, és a csüngés irányával ellentétes irányba megcsavarva válasszuk le a termő­résztől. Ha sok a törött kocsányú gyümölcs, akkor az azt jelzi, hogy rosszul szedtük a gyümölcsöt. A sérült, törött kocsány a ládában, kosárban szállításkor nyílt sérülést okozhat. T. L. CSEREBERE­ Gné Lendvai Márta (6065 La­kitelek, Szikra u. 219/a) földimo­gyoró szaporítóanyagát keresi. Levélbeni megegyezéssel, cseré­be fodormenta, borsmenta, cit­romfű és írisztöveket vagy gyer­mekruhákat is tudna adni. Rácz Imre (4212 Hajdúszovát, Károlyi Mihály u. 13.) egy Pannó­niából készült kistraktort, levélbe­ni megegyezés alapján, birkákra vagy borjúra cserélne. Belányi Ferenc (7274 Kazsok, Kossuth u. 19.) keresi perui- és korallkaktuszok, afrikai ibolya, fi­­lodendron, zebrapletyka, vízi- és gyompálma, gyümölcstermő gol­gotavirág, törpebanán, mandarin, citrom, kávé, évelő paradicsomfa (Cyphomandra betacea), kancsó­ka, rovarevő növények, szobai fu­tók, kaktuszok és más szobai növé­nyek töveit, gyökeres vagy gyöke­­reztethető hajtásait Értük, levélbeni megegyezéssel, zöld pletyka, zöld zöldike, fügekaktusz, piros virágú korallvirág, citromsárga, tintakék és kék, továbbá cirmos virágú kerti íri­szek (nőszirom) töveket tudna cse­rébe adni. Most kell ültetni a szamócát A szamócaültetvényeinket legfeljebb 3 évig célszerű fenntartani. Ezért az ennél idő­sebb szamócaágyásainkat a következők szerint telepíthet­jük újra. Az elővetemény lekerülése után az első teendőnk a vissza­maradt növényi részek és a gyomok lehordásából álljon. Ha az elővetemény megfelelő tápanyagellátásban részesült, akkor a telepítés előtt csak táp­­anyagpótlásról kell gondoskod­nunk. Egy közepes tápanyag­­ellátottságú területre 1-1,5 de­kagramm ammóniumnitrátot, 2-2,5 dekagramm szuperfosz­fátot és 1-1,5 dekagramm kén­savas káliumot juttassunk ki négyzetméterenként. Kerüljük a káliumklorid-tartalmú mű­trágyák használatát, mert a szamóca különösen érzékeny a klórra. A műtrágyák kiszórása után végezzük el a területünk felásását. Ásás után az ültetést csak 2-3 hét múlva végezzük el, hagyjuk ülepedni az előké­szített talajt. Tetszőleges hosszúságú, 120 centiméter széles ágyáso­kat alakítsunk ki, és ebbe hosszanti irányban 3 sor sza­mócát telepítsünk. A két szélső sor az ágyás szélétől 20-20 centiméterre legyen, a középső sor pedig ezektől 40 centire. A tőtávolság 30-40 centiméter lehet. A növényeket hármas kötésbe ültessük a jobb helyki­használás végett. Az ágyásos termesztésnél lehetőség nyílik talajtakaró fe­kete fólia alkalmazására is. A fóliát a már előkészített talajra fektessük, és a két szélét föl­deljük le. A palántákat a fólia kereszt alakú bevágásaiba ül­tessük, az előzetesen leírt sor- és tőtávolságra. A feketefóliás takarás előnye, hogy a talaj nem gyomosodik, a takart te­rületen semmiféle talajmunka nem szükséges. A talaj a ned­vességtartalmát megőrzi, a gyümölcs 3-4 nappal koráb­ban érik. Jó gyökérzetű, zömök, 2-3 leveles növényeket ültessünk. Telepítéskor ügyeljünk az ül­tetés mélységére. Mély ültetés esetén - különösen kötöttebb talajokon -, amikor a tenyé­szőcsúcs is a föld alá kerül, nem tud a talajfelszínre kitör­ni, a növények elrothadnak, és ez a pusztulásukkal jár. A ma­gasan ültetett növények vi­szont a rossz vízellátás miatt kiszáradnak. Ültetés előtt ne kurtítsuk meg a palánták gyö­kérzetét, mert a növény ezáltal tartalék tápanyagot veszít, és így a mélyültetés veszélye is nő. Gyakori hiba, hogy az ültető nem készít elég nagy lyukat az ültetéshez, és a palánták gyö­kereit visszagyűrődve kény­szeríti a szűk helyre. A hibát úgy küszöbölhetjük ki, hogy az ültetés során nem ültetőfát, hanem ültetőkanalat haszná­lunk. Akkor ültettük jól a palántá­inkat, ha levélszélüket kb. 1 centiméterre ujjunk közé fog­va nem tudjuk óvatosan a talaj­ból kihúzni, mert inkább a megfogott levélrész szakad le. A növényeket ültetés után azonnal öntözzük be, és az ön­tözést a növények megeredé­­séig szükség szerint többször ismételjük meg. Telepítésre az alábbi fajták közül választhatunk. A régeb­bi fajták közül: Gorella, Senga Sengana, Cambridge, Rival, az újabbak közül: Fertődi 5, Farkas Romata, Korona. A többször termő fajták közül: Brighton, Fém, Szentendrei folytontermő. Tendes László Milyen volt július? Június végétől kezdve makacsul tartotta magát a hőség. Szinte ki is esett a figyelmünkből, hogy 8-11. között azért volt néhány nap, amelyeken a nappali fölmelegedés sehol sem érte el a 30 C-fokot. Csapadék tekintetében szomorú képet nyújt az országos helyzet (1. ábra), jelentősebb csapadék csak itt-ott hullott, s az is csupán egy-egy nagy zápornak volt köszönhető. Gyakorlatilag még csak nem is volt igazi felhőszakadás, csak 19-en mértek Pápán 58, Veszprém­ben 46, Hajdúdorogon 34 és Polgáron 75 mm-es záport. Több nagy csapadék nem is igen volt. Jégesőnek Kékes, Eger, Szeged és Martonvásár volt a szenvedője. A helyzet kísértetiesen kezd emlékeztetni az 1992-esre. Akkor ugyan a július nem volt ennyire forró, s csapadék is valamivel több volt, ám most az előzmények voltak szerencsésebbek. Tekintsük meg az elmúlt 3 év július végi vízbevételi helyzetét. Mint tudjuk, a talaj vízkészletének feltöltődése az előző év október 1 -jétől feltételezhető, a vegetáció tavaszi megindulásától (április 1-jétől) hulló csapadék pedig a felső termőréteg vízutánpótlását jelzi. Az összegzett csapadék országos átlaga a sokévi átlag százaléká­ban: Időszak (1991 /)1992 (1992/)1993 (1993/) 1994 X. I -VII. 31. 82 % 80 % 101 % IV. 1.-VII. 31. 66% 58% 80% Látható, hogy vízellátottság dolgában az idei év a legszerencsé­sebb, a mélyebb rétegek - az előzőkhöz képest - eléggé telítődtek. De hát a hőség szívta a nedvességet. A felsőbb talajrétegek már májusban kezdtek kiszáradni. A júniusi csapadék nem tudta pótolni az elpárolgott nedvességet - s június végén beköszöntött a hőség, a forróság. Egész júliusra jellemző volt a 30 C-fok fölötti csúcshőmér­sékletek gyakorisága (2. ábra). A következő táblázatban a legutóbbi 3 év hőségnapjainak országos átlagszámát jegyeztük fel, s zárójelben az ún. „forró” napok száma szerepel. E napokon 35 C-fok fölé emel­kedett a hőmérsékleti maximum (az 1/2 nap az országos átlagolásból Mint ismeretes, a hőségnapok azonosíthatók a „légköri aszály” létrejöttével; a növények párologtatásukkal (transpirációjukkal) nem győzik a levegő párologtatóképességét követni, életfunkcióikat visz­­szafogják, fejlődésük lassú. A növények életfeltételeit tovább rontja, ha az éjszakai lehűlés jelentéktelen: egyrészt disszimiálnak, azaz leépülnek, másrészt ha a levegő nem hűl harmatpont alá, nincs harmat. E jelenség leginkább az ország Dunától keletre eső részét érintette, ott 2-15 esetben még 20 C-fok alá sem hűlt a levegő. A hónap elején a talaj mélyebb rétegeinek a kiszáradása is megin­dult, s augusztus elejére a szántóföldi vízkapacitásnak megfelelő nedvességtartalomnak már csak alig a fele maradt meg. Dunay Sándor Országos Meteorológiai Szolgálat 2. ábra 1994. JÚLIUS HÓNAP CSAPADÉKOSSÁGA [a sokévi átlag %-ában] 100-(140) Országos átlag: 43% = (30 mm) [tavaly: 74% = (51 mm)] 1992. júliusában: 49% = (34 mm) 1. ábra adódik!). Időszak 1992 1993 1994 május­­(-) 3 (—) 2 (—) június 4 (—) 8(1/2) 6(2) július 12(1/2) 12(2) 20(4) Összesen: 16(1/2) 23(21/2) 28(6) HŐSÉGNAPOK SZÁMA [a hőmérséklet napi maximuma > 30°C] 1994. július Országos területi átlag: 20 nap [tavaly: 8 nap] Sokévi júliusi átlag: 6 nap 1992. júliusában (5)-8-14-(17) napi Mitől pusztul a parlagfű? Az allergiát okozó parlagfű vagy népies (és téves nevén) a vadkender augusztus végén már tömegével virágzik. Az egész or­szág területén előfordul, a legkü­lönfélébb termesztett kultúrákban, de lakott területeken, és azok kör­nyékén, rudeáliákon (árokpartokon, kerítések mellett, építési területe­ken, művelésbe nem vont földeken) is. Magról szaporodik, lehetőleg ne hagyjuk virágozni és magot érlelni sem! Haszonnövényeink számára is az az ideális, ha ki sem kel, vagy minél fiatalabb korban kapáljuk, gyomláljuk, gyomirtózzuk ki. A másik igen káros, nehezen leküzdhető gyomnövényünk az aranka. Egyre növekvő, sárga fol­tokban a különböző növényeken élősködik. Ellene a védekezés ve­szélyessége miatt kötelező. Házikertben mindkét gyomnö­vény ellen természetesen a me­chanikai irtást javasoljuk, de kerí­tések mellett, árokpartokon, építé­si területeken nagy körültekintés­sel a vegyszeres gyomirtást. A vegyszeres gyomirtásra al­kalmas szerek a Finálé és a Glial­­ka. Mindkét gyomirtó szer levélen keresztül hat, és nem szelektív, te­hát a haszonnövényekre kerülve azokat is elpusztítja. Ezért kell na­gyon körültekintően használni e szereket. A Finálé kontakt hatású, azaz nem szívódik fel, a Glialka azonban felszívódó tulajdonságú. Emiatt használják a Glialkát más területeken is, például tarackirtás­ra. Mindkét gyomnövény ellen, miután magról kelnek, évente több kezelés szükséges, akár me­chanikusan, akár vegyszerrel vé­gezzük a védekezést. Molnár Mária I VÁLASZUNK­­) 1994. AUGUSZTUS 23. M. GYULA, Nádudvar. A csi­cseriborsó nem a zölden fogyaszt­ható (zöldborsó, azaz cukorborsó, kifejtőborsó, velőborsó) borsók sorába tartozik. Szárazon a sárga magvú változatát használják étke­zési célokra, leves, püré készítésé­re. Barna magvú változatát takar­mányozásra használták régebben is, amikor még kiterjedtebben ter­mesztették ezt a szárazságtűrő hü­velyest. Bár kevésbé ízletes, mint a borsó vagy a bab, most, a reformétkezés folytán is, ismét előtérbe került a termesztése. Amellett, hogy növényi fehérje­­forrás, egyéb jó tulajdonságai is vannak. Középkötött és homokos talajokon egyaránt jól díszült. Közvetlen szervestrágyázást nem kíván. Miután a kései fagyokra nem olyan érzékeny, mint a bab, már március második felében vet­hető 30-36 cm sortávolságra, 4-8 cm mélyen. Július első felére vár­ható a beérése. Megszárítva hüve­lyeiből úgy csépelhető, verhető ki, mint a bab vagy a szegleteslednek. Nem járt tehát rosszul, hogy vásá­rolt a vetőmagjából. Választékbőví­tő tápláléknak mindenképpen na­gyon jó. BÍRÓ ISTVÁN, Pécs. A növényi olajból, gyantából vagy kátrány­ból gyárilag készült ragacsos her­­nyóenyv házi elkészítéséhez nem tudunk receptet adni, mert az kö­rülményes dolog, s nem biztos, hogy az a hernyófogó övnek hasz­nált papírra felkenve megfelel a kívánalmaknak. (Napsütésben se folyjon szét, ne száradjon be, az eső ne mossa le, ragasztóképessé­gét sokáig megőrizze.) A szeptem­berben felhelyezett ragacsos övek segítségével foghatók össze a téli araszolólepkék szárnyatlan nősté­nyei, a repülni nem tudó ormá­nyos bogarak, a gyapjaspille her­nyói stb. Ezeket az öveket csak december vége felé szokták le­szedni. De érdemes ilyen ragacsos öveket az almamoly bábozódó hernyóinak összefogására felra­kott, 10-12 naponként cserélt (má­justól a gyümölcsszedésig) hul­­lámpapírövek alá is felrakni, mert nemcsak a földre hullott gyü­mölcsből bábozódó helyre vonuló almamoly lárvái, hanem más ká­rosítók is fennakadhatnak rajta. Ezeket nem kell hetenként cserél­ni. Hernyóenyvet a kereslet hiá­nya miatt talán már nem is gyár­tanak, de enyves hernyófogó övet még a múlt évben is árusítottak a szaküzletek, bár azok iránt is na­gyon kicsi volt a kereslet. Ajánlani csak azt tudjuk, hogy keresse eze­ket a szaküzletekben. S ha valahol ráakad a Guard nevű légylapra, amely 8 cm széles és 40 cm hosszú, szintén be nem száradó, s nem fo­lyó anyaggal van bekenve, megvá­sárolhatja, s hullámpapíröv alá felkötözve hernyófogó övként használhatja, amelyen bizonyo­san a hangyák is fennakadnak. A hangyáknál viszont elsősorban azt kellene kideríteni, milyen kár­tevő váladékának a nyalogatásá­­ra igyekeznek fel a fára. Az bizo­nyos, hogy elsősorban nem azért, hogy a még éretlen gyümölcsöt megrágják (ezt inkább a darazsak kezdik meg), mert hullott gyü­mölcsöt a földön is találnak. AMBRUS ZOLTÁN, So­­mogyviszló. A sebzések követ­keztében is mézgásodó csonthéjas fáknál, legyen az őszibarack, vagy mandulaalanyra oltandó ősziba­rack, vagy a nektarinok bármelyi­ke, a fás oltóvesszővel végezhető oltások helyett a lényegesen kisebb sebzéssel járó szemzés ajánlott. Ez pedig alvóra szemzéssel (az alanyt legalább egy héttel előbb jó alaposan beöntözve, hogy a héját jól adja) napjainkban végezhető, szeptember derekáig. Az oltás és a hajtószemzés ideje a kora tavasz. Higdu Júlia

Next