Szabad Föld, 1994. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-23 / 34. szám
16 SZABAD FÖLD ____________________________________________________________________________________) Jó, ha tudják a gazdák Az istállótrágya termésnöve- 16 hatása akkor a legjobb, ha kiszórását szeptemberben be tudjuk fejezni. Ebben az időszakban a talajbaktériumok életműködése igen erőteljes. Rövid idő alatt humusszá tudják alakítani a trágya szerves anyagát. Késő ősszel ez a folyamat igen lelassul. A rendelkezésre álló istállótrágyát ezért legkésőbb az őszi mélyszántás befejeztéig fel kell használni. Előtte célszerű a trágyázási tervünkben rendelkezésre álló mennyiséget köbméterben és súlyban is meghatározni. Átlagosan köbméterenként 800 kilogrammos szorzószámmal tervezzünk! A területi mennyiséget - mivel a gazdák zöme még mindig kataszteri holdban (kh) számol - nem hektárban (ha) adjuk meg. Lazább és homokos talajokon kataszteri holdanként általában 15 tonna középérett, kötöttebb talajokon 20 tonna érettebb istállótrágyát számoljunk. Istállótrágyát elsősorban a tavaszi vetésű burgonya, répa, kukorica és takarmánynövények alá szükséges adni. A kihordást, teregetést és a beszántást rövid idő alatt folyamatos munkával fejezzük be! Az alászántás optimális mélysége 20-25 centi. A jércék megkezdik tojástermelésüket. A februári-márciusi kelésű jércék ivarérése, tojásrakásuk kezdete a gazdahagyomány szerint Szent Mihály havában (szeptemberben) megkezdődik. Ez az időszak nagyobb gondosságot követel az állomány elhelyezésében és speciális takarmányozásában. A tojástermelésre szelektált jércéket különítsük el az udvar más fajú baromfiállományától (liba, kacsa, pulyka). Sőt hasznos, ha az öreg tojótyúkoktól is izoláljuk őket. A tojósércéket még a tojásrakásuk megkezdése előtt helyezzük végleges helyükre. Ne zsúfoljuk össze őket, mert ez már kezdetben is tojáscsökkenéssel járhat. Kistestű tojóhibridekből legfeljebb 5-6-ot, vegyes hasznosítású tyúkfajtákból 4-5-öt számítsunk egy négyzetméter alapterületre. Minden tyúkólban legyen ülőrúd, ahol pihenhetnek; tyúkonként 20 centi szélességet számítsunk, és a rudak szélét gömbölyítsük le. Az ülőlécek szélessége és magassága ne legyen több 4 centiméternél. A rudak távolsága egymástól 35-40 centiméter, magasságuk 70-80 centiméter legyen. Önitatónak legalkalmasabbak a kör alakú, kúpos rendszerű edények, 80-100 állatra egyet számítva. Az etetővályú sokféle formájú lehet, lényeges, hogy etetőtere kétoldalas legyen, 100 állatra 6 . folyómétert számítva. Öt-hat fércére számoljunk egy tojófészket. Gondosan almozzuk, legalkalmasabb erre a 15-20 centiméter vastagságú szalmaszecska, kukoricacsutka-zúzalék, vagy puha faforgács. Amikor a jérceállomány tojástermelése elérte a 10 százalékot, át kell térni a tojótáp teljes etetésére. Kezdetben az adagot ne korlátozzuk, napi fogyasztásuk egyedileg - testtömegük arányában - 13-15 deka. A tápot csak szárazon, dercés vagy granulált formában etessük. Tojóhibridek esetén használjunk inkább tápkeveréket, melyet a jércék folyamatos hozamukkal meghálálják. A napraforgó érése gyakran elhúzódhat. A hibridek általában augusztus második felében arathatók. A késés oka elsősorban az időjárás és a növényállomány egyenlőtlen fejlődése. A frissen aratott mag víztartalma 25-28 százalék. Az érés egyenletes gyorsítására eredményesen használhatók speciális vegyszerek. Ilyen a Régióné vagy a Harvade. Kiszórásuk után egy hétre a betakarítás megkezdhető. Cséplés után a magvakat ne tároljuk 8-10 centiméternél magasabban, mert könnyen „befulladhatnak”. A napraforgót állandóan forgatni szükséges, mivel az utóérés során könnyen bemelegedik. A 12-14 százalékos víztartalmú magvakat már tárolhatjuk 80-100 centi magasságú rétegekben is. Minél nagyobb a magvak olajtartalma, annál kisebb a tárolási veszteség, vagyis a termény hosszabb ideig tárolható veszteségmentesen. Dr. Mikolai Ferenc A nyáron és a kora ősszel érő körtefajtákra általában a szakaszos érés a jellemző. Ezért több alkalommal - két-háromszori, úgynevezett színelőszedéssel - kell szedni. Az érés idejét az alanyok és a koronaforma is befolyásolják: a birs alanyon lévő fajták korábban érnek, míg vadkörte alanyon ugyanaz a fajta később érik. Koronaformák szerint sövényen korábbi éréssel számolhatunk, mint a körvetületű, közepes törzsű fákon. A szedés után a körte - elsősorban a nyári fajták - gyorsan utóérnek. Ezért a szüreti időpont helyes megválasztásához el kell dönteni, hogy a gyümölcs azonnali fogyasztásra, vagy pedig piaci értékesítésre kerül-e. Piaci értékesítés esetén 3-5 nappal a fogyasztási érettség előtt kell szedni a gyümölcsöt. A szedési művelet során is óvjuk a gyümölcs minőségét! A szedést a korona alján kezdjük, és innen haladjunk a korona belseje és csúcsa felé, így kevesebb lesz a sérült és levert gyümölcs. Szedés során ne csak a gyümölcsre, hanem a jövő évi termést hozó gallyak és termőnyársak épen hagyására is vigyázzunk. A gyümölcsöt mindig szárazon és kocsánnyal együtt szedjük. A gyümölcsöt a tenyérbe véve, kicsit felemelve, és a csüngés irányával ellentétes irányba megcsavarva válasszuk le a termőrésztől. Ha sok a törött kocsányú gyümölcs, akkor az azt jelzi, hogy rosszul szedtük a gyümölcsöt. A sérült, törött kocsány a ládában, kosárban szállításkor nyílt sérülést okozhat. T. L. CSEREBERE Gné Lendvai Márta (6065 Lakitelek, Szikra u. 219/a) földimogyoró szaporítóanyagát keresi. Levélbeni megegyezéssel, cserébe fodormenta, borsmenta, citromfű és írisztöveket vagy gyermekruhákat is tudna adni. Rácz Imre (4212 Hajdúszovát, Károlyi Mihály u. 13.) egy Pannóniából készült kistraktort, levélbeni megegyezés alapján, birkákra vagy borjúra cserélne. Belányi Ferenc (7274 Kazsok, Kossuth u. 19.) keresi perui- és korallkaktuszok, afrikai ibolya, filodendron, zebrapletyka, vízi- és gyompálma, gyümölcstermő golgotavirág, törpebanán, mandarin, citrom, kávé, évelő paradicsomfa (Cyphomandra betacea), kancsóka, rovarevő növények, szobai futók, kaktuszok és más szobai növények töveit, gyökeres vagy gyökereztethető hajtásait Értük, levélbeni megegyezéssel, zöld pletyka, zöld zöldike, fügekaktusz, piros virágú korallvirág, citromsárga, tintakék és kék, továbbá cirmos virágú kerti íriszek (nőszirom) töveket tudna cserébe adni. Most kell ültetni a szamócát A szamócaültetvényeinket legfeljebb 3 évig célszerű fenntartani. Ezért az ennél idősebb szamócaágyásainkat a következők szerint telepíthetjük újra. Az elővetemény lekerülése után az első teendőnk a visszamaradt növényi részek és a gyomok lehordásából álljon. Ha az elővetemény megfelelő tápanyagellátásban részesült, akkor a telepítés előtt csak tápanyagpótlásról kell gondoskodnunk. Egy közepes tápanyagellátottságú területre 1-1,5 dekagramm ammóniumnitrátot, 2-2,5 dekagramm szuperfoszfátot és 1-1,5 dekagramm kénsavas káliumot juttassunk ki négyzetméterenként. Kerüljük a káliumklorid-tartalmú műtrágyák használatát, mert a szamóca különösen érzékeny a klórra. A műtrágyák kiszórása után végezzük el a területünk felásását. Ásás után az ültetést csak 2-3 hét múlva végezzük el, hagyjuk ülepedni az előkészített talajt. Tetszőleges hosszúságú, 120 centiméter széles ágyásokat alakítsunk ki, és ebbe hosszanti irányban 3 sor szamócát telepítsünk. A két szélső sor az ágyás szélétől 20-20 centiméterre legyen, a középső sor pedig ezektől 40 centire. A tőtávolság 30-40 centiméter lehet. A növényeket hármas kötésbe ültessük a jobb helykihasználás végett. Az ágyásos termesztésnél lehetőség nyílik talajtakaró fekete fólia alkalmazására is. A fóliát a már előkészített talajra fektessük, és a két szélét földeljük le. A palántákat a fólia kereszt alakú bevágásaiba ültessük, az előzetesen leírt sor- és tőtávolságra. A feketefóliás takarás előnye, hogy a talaj nem gyomosodik, a takart területen semmiféle talajmunka nem szükséges. A talaj a nedvességtartalmát megőrzi, a gyümölcs 3-4 nappal korábban érik. Jó gyökérzetű, zömök, 2-3 leveles növényeket ültessünk. Telepítéskor ügyeljünk az ültetés mélységére. Mély ültetés esetén - különösen kötöttebb talajokon -, amikor a tenyészőcsúcs is a föld alá kerül, nem tud a talajfelszínre kitörni, a növények elrothadnak, és ez a pusztulásukkal jár. A magasan ültetett növények viszont a rossz vízellátás miatt kiszáradnak. Ültetés előtt ne kurtítsuk meg a palánták gyökérzetét, mert a növény ezáltal tartalék tápanyagot veszít, és így a mélyültetés veszélye is nő. Gyakori hiba, hogy az ültető nem készít elég nagy lyukat az ültetéshez, és a palánták gyökereit visszagyűrődve kényszeríti a szűk helyre. A hibát úgy küszöbölhetjük ki, hogy az ültetés során nem ültetőfát, hanem ültetőkanalat használunk. Akkor ültettük jól a palántáinkat, ha levélszélüket kb. 1 centiméterre ujjunk közé fogva nem tudjuk óvatosan a talajból kihúzni, mert inkább a megfogott levélrész szakad le. A növényeket ültetés után azonnal öntözzük be, és az öntözést a növények megeredéséig szükség szerint többször ismételjük meg. Telepítésre az alábbi fajták közül választhatunk. A régebbi fajták közül: Gorella, Senga Sengana, Cambridge, Rival, az újabbak közül: Fertődi 5, Farkas Romata, Korona. A többször termő fajták közül: Brighton, Fém, Szentendrei folytontermő. Tendes László Milyen volt július? Június végétől kezdve makacsul tartotta magát a hőség. Szinte ki is esett a figyelmünkből, hogy 8-11. között azért volt néhány nap, amelyeken a nappali fölmelegedés sehol sem érte el a 30 C-fokot. Csapadék tekintetében szomorú képet nyújt az országos helyzet (1. ábra), jelentősebb csapadék csak itt-ott hullott, s az is csupán egy-egy nagy zápornak volt köszönhető. Gyakorlatilag még csak nem is volt igazi felhőszakadás, csak 19-en mértek Pápán 58, Veszprémben 46, Hajdúdorogon 34 és Polgáron 75 mm-es záport. Több nagy csapadék nem is igen volt. Jégesőnek Kékes, Eger, Szeged és Martonvásár volt a szenvedője. A helyzet kísértetiesen kezd emlékeztetni az 1992-esre. Akkor ugyan a július nem volt ennyire forró, s csapadék is valamivel több volt, ám most az előzmények voltak szerencsésebbek. Tekintsük meg az elmúlt 3 év július végi vízbevételi helyzetét. Mint tudjuk, a talaj vízkészletének feltöltődése az előző év október 1 -jétől feltételezhető, a vegetáció tavaszi megindulásától (április 1-jétől) hulló csapadék pedig a felső termőréteg vízutánpótlását jelzi. Az összegzett csapadék országos átlaga a sokévi átlag százalékában: Időszak (1991 /)1992 (1992/)1993 (1993/) 1994 X. I -VII. 31. 82 % 80 % 101 % IV. 1.-VII. 31. 66% 58% 80% Látható, hogy vízellátottság dolgában az idei év a legszerencsésebb, a mélyebb rétegek - az előzőkhöz képest - eléggé telítődtek. De hát a hőség szívta a nedvességet. A felsőbb talajrétegek már májusban kezdtek kiszáradni. A júniusi csapadék nem tudta pótolni az elpárolgott nedvességet - s június végén beköszöntött a hőség, a forróság. Egész júliusra jellemző volt a 30 C-fok fölötti csúcshőmérsékletek gyakorisága (2. ábra). A következő táblázatban a legutóbbi 3 év hőségnapjainak országos átlagszámát jegyeztük fel, s zárójelben az ún. „forró” napok száma szerepel. E napokon 35 C-fok fölé emelkedett a hőmérsékleti maximum (az 1/2 nap az országos átlagolásból Mint ismeretes, a hőségnapok azonosíthatók a „légköri aszály” létrejöttével; a növények párologtatásukkal (transpirációjukkal) nem győzik a levegő párologtatóképességét követni, életfunkcióikat viszszafogják, fejlődésük lassú. A növények életfeltételeit tovább rontja, ha az éjszakai lehűlés jelentéktelen: egyrészt disszimiálnak, azaz leépülnek, másrészt ha a levegő nem hűl harmatpont alá, nincs harmat. E jelenség leginkább az ország Dunától keletre eső részét érintette, ott 2-15 esetben még 20 C-fok alá sem hűlt a levegő. A hónap elején a talaj mélyebb rétegeinek a kiszáradása is megindult, s augusztus elejére a szántóföldi vízkapacitásnak megfelelő nedvességtartalomnak már csak alig a fele maradt meg. Dunay Sándor Országos Meteorológiai Szolgálat 2. ábra 1994. JÚLIUS HÓNAP CSAPADÉKOSSÁGA [a sokévi átlag %-ában] 100-(140) Országos átlag: 43% = (30 mm) [tavaly: 74% = (51 mm)] 1992. júliusában: 49% = (34 mm) 1. ábra adódik!). Időszak 1992 1993 1994 május(-) 3 (—) 2 (—) június 4 (—) 8(1/2) 6(2) július 12(1/2) 12(2) 20(4) Összesen: 16(1/2) 23(21/2) 28(6) HŐSÉGNAPOK SZÁMA [a hőmérséklet napi maximuma > 30°C] 1994. július Országos területi átlag: 20 nap [tavaly: 8 nap] Sokévi júliusi átlag: 6 nap 1992. júliusában (5)-8-14-(17) napi Mitől pusztul a parlagfű? Az allergiát okozó parlagfű vagy népies (és téves nevén) a vadkender augusztus végén már tömegével virágzik. Az egész ország területén előfordul, a legkülönfélébb termesztett kultúrákban, de lakott területeken, és azok környékén, rudeáliákon (árokpartokon, kerítések mellett, építési területeken, művelésbe nem vont földeken) is. Magról szaporodik, lehetőleg ne hagyjuk virágozni és magot érlelni sem! Haszonnövényeink számára is az az ideális, ha ki sem kel, vagy minél fiatalabb korban kapáljuk, gyomláljuk, gyomirtózzuk ki. A másik igen káros, nehezen leküzdhető gyomnövényünk az aranka. Egyre növekvő, sárga foltokban a különböző növényeken élősködik. Ellene a védekezés veszélyessége miatt kötelező. Házikertben mindkét gyomnövény ellen természetesen a mechanikai irtást javasoljuk, de kerítések mellett, árokpartokon, építési területeken nagy körültekintéssel a vegyszeres gyomirtást. A vegyszeres gyomirtásra alkalmas szerek a Finálé és a Glialka. Mindkét gyomirtó szer levélen keresztül hat, és nem szelektív, tehát a haszonnövényekre kerülve azokat is elpusztítja. Ezért kell nagyon körültekintően használni e szereket. A Finálé kontakt hatású, azaz nem szívódik fel, a Glialka azonban felszívódó tulajdonságú. Emiatt használják a Glialkát más területeken is, például tarackirtásra. Mindkét gyomnövény ellen, miután magról kelnek, évente több kezelés szükséges, akár mechanikusan, akár vegyszerrel végezzük a védekezést. Molnár Mária I VÁLASZUNK) 1994. AUGUSZTUS 23. M. GYULA, Nádudvar. A csicseriborsó nem a zölden fogyasztható (zöldborsó, azaz cukorborsó, kifejtőborsó, velőborsó) borsók sorába tartozik. Szárazon a sárga magvú változatát használják étkezési célokra, leves, püré készítésére. Barna magvú változatát takarmányozásra használták régebben is, amikor még kiterjedtebben termesztették ezt a szárazságtűrő hüvelyest. Bár kevésbé ízletes, mint a borsó vagy a bab, most, a reformétkezés folytán is, ismét előtérbe került a termesztése. Amellett, hogy növényi fehérjeforrás, egyéb jó tulajdonságai is vannak. Középkötött és homokos talajokon egyaránt jól díszült. Közvetlen szervestrágyázást nem kíván. Miután a kései fagyokra nem olyan érzékeny, mint a bab, már március második felében vethető 30-36 cm sortávolságra, 4-8 cm mélyen. Július első felére várható a beérése. Megszárítva hüvelyeiből úgy csépelhető, verhető ki, mint a bab vagy a szegleteslednek. Nem járt tehát rosszul, hogy vásárolt a vetőmagjából. Választékbővítő tápláléknak mindenképpen nagyon jó. BÍRÓ ISTVÁN, Pécs. A növényi olajból, gyantából vagy kátrányból gyárilag készült ragacsos hernyóenyv házi elkészítéséhez nem tudunk receptet adni, mert az körülményes dolog, s nem biztos, hogy az a hernyófogó övnek használt papírra felkenve megfelel a kívánalmaknak. (Napsütésben se folyjon szét, ne száradjon be, az eső ne mossa le, ragasztóképességét sokáig megőrizze.) A szeptemberben felhelyezett ragacsos övek segítségével foghatók össze a téli araszolólepkék szárnyatlan nőstényei, a repülni nem tudó ormányos bogarak, a gyapjaspille hernyói stb. Ezeket az öveket csak december vége felé szokták leszedni. De érdemes ilyen ragacsos öveket az almamoly bábozódó hernyóinak összefogására felrakott, 10-12 naponként cserélt (májustól a gyümölcsszedésig) hullámpapírövek alá is felrakni, mert nemcsak a földre hullott gyümölcsből bábozódó helyre vonuló almamoly lárvái, hanem más károsítók is fennakadhatnak rajta. Ezeket nem kell hetenként cserélni. Hernyóenyvet a kereslet hiánya miatt talán már nem is gyártanak, de enyves hernyófogó övet még a múlt évben is árusítottak a szaküzletek, bár azok iránt is nagyon kicsi volt a kereslet. Ajánlani csak azt tudjuk, hogy keresse ezeket a szaküzletekben. S ha valahol ráakad a Guard nevű légylapra, amely 8 cm széles és 40 cm hosszú, szintén be nem száradó, s nem folyó anyaggal van bekenve, megvásárolhatja, s hullámpapíröv alá felkötözve hernyófogó övként használhatja, amelyen bizonyosan a hangyák is fennakadnak. A hangyáknál viszont elsősorban azt kellene kideríteni, milyen kártevő váladékának a nyalogatására igyekeznek fel a fára. Az bizonyos, hogy elsősorban nem azért, hogy a még éretlen gyümölcsöt megrágják (ezt inkább a darazsak kezdik meg), mert hullott gyümölcsöt a földön is találnak. AMBRUS ZOLTÁN, Somogyviszló. A sebzések következtében is mézgásodó csonthéjas fáknál, legyen az őszibarack, vagy mandulaalanyra oltandó őszibarack, vagy a nektarinok bármelyike, a fás oltóvesszővel végezhető oltások helyett a lényegesen kisebb sebzéssel járó szemzés ajánlott. Ez pedig alvóra szemzéssel (az alanyt legalább egy héttel előbb jó alaposan beöntözve, hogy a héját jól adja) napjainkban végezhető, szeptember derekáig. Az oltás és a hajtószemzés ideje a kora tavasz. Higdu Júlia