Szabad Föld, 1994. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-23 / 34. szám
1994. AUGUSZTUS 23. Beszélgetés a katolikus tábori püspökkel ® MmWmmMQ ©DpGoao00 Lourdes-ban celebrálta katonák előtti első szentmiséjét püspökké szentelése után pár nappal dr. Ladocsi Gáspár, a Magyar Honvédség dandártábornoka. A harminchatodik lourdes-i nemzetközi katonai zarándoklaton negyven magyar vallásos tiszt, tiszthelyettes, sorkatona és honvédségi közalkalmazott vett részt. Immár negyedik alkalommal jelentek meg a nemzetközi találkozón a magyar honvédség képviselői, de először hivatalosan is kinevezett tábori püspökük vezetésével. • A jelentős múltra visszatekintő katonai zarándoklaton több mint húsz ország csoportjai között nem érezték idegennek magukat? - Ellenkezőleg, az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva nagyon hamar sikerült feloldódniuk a magyar küldöttség tagjainak. Szinte azonnal teljes lélekkel bekapcsolódtunk a programokba. A magyar nép történelmében sok vallásos katona, hadvezér szerepelt. H. Rákóczi Ferenc kardja mellett mindig ott volt a rózsafüzér, Zrínyi Miklós költő és hadvezér pedig így ír a Szigeti veszedelem előhangjában, ahonnan püspöki jelmon- Dr. Ladocsi Gáspár datom is választottam: „Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat, / Az ki örökkén volt, s imádod fiadat / Úgy mint Istenedet és nagy monarchádat: / Szentséges Királyné! hívom irgalmadat.” Ladocsi Gáspár, a szigetközi születésű, negyvenkét éves püspök, a győri bencések középiskolájának elvégzése után jelentkezett kispapnak. Sorkatonai szolgálatát akkoriban több mint ötven kispapjelölttel együtt a keménységéről híres alakulatnál, Lentiben töltötte. - A laktanyában nagyon sok jó embert megismertem. Jóleső érzés volt, hogy püspökké szentelésemen egykori rajomból szinte mindenki megjelent. - Az utóbbi évtizedekben a magyar fegyveres erők tagjait azért nem az a fajta vallásos érzület jellemezte, aminek alapján a lourdes-i zarándoklatra induló csoportba be lehetett kerülni... -Tisztában vagyok a katonai lelkészi szolgálat fogadtatásával, helyzetünkkel. A Magyar Honvédségen belül mind megértőbbek irántunk. Én a magam részéről nem is kérek különösebb elismerést munkánkért, csak a bizalom esélyét kérjük. A többit Isten segítségével, a munkánk eredményével akarjuk kiérdemelni. Ladocsi Gáspár teológiai tanulmányait befejezve újmisés papként tanár lett a főiskolán. Budapesten elvégezte a Hittudományi Akadémiát, doktorált, majd két évre Rómába küldték, ahol az ókeresztény egyházatyák teológiai munkásságát tanulmányozta, és szakdiplomát szerzett. A forrásművek jó részét görögből, latinból fordította magyarra. — Milyen szerepre vállalkozhat a katolikus tábori püspökség? — Sajnos először katonai temetésen kellett részt vennem, a megboldogult Kéri Kálmán vezérezredes úrnak adtunk végső tiszteletet. De alig várom, hogy részt vehessek a katonacsaládok újszülötteinek megkeresztelésében, bérmálásában vagy katonai eskü celebrálásában. A (A szerző felvétele) hívő emberek életében e jeles eseményeken túl katonai lelkészek pozitív kapcsolódási pontokat keresve igyekeznek segíteni a nehéz lelkiállapotba került sorkatonákon, minden honvédségi dolgozón. De a jelenleg szervezés alatt álló katonai ordinariátus lelki szolgálatát minden esetben a vallásszabadság tiszteletben tartásával, igény szerint és az önkéntesség figyelembevételével fogja végezni. A nyugat-európai, főként a francia, német és az olasz tábori lelkészszolgálatok tapasztalatai és a magyar, háború előtti hagyományokból tanulva a mai elvárások és kihívások szerint részt vállalunk a hívő katonák erkölcsi nevelésében, személyiségük formálásában. Szándékaink szerint az egyes helyőrségi katonacsaládok lelkipásztori szolgálatán kívül eső hívőket a katonai tanintézetekben vagy öregotthonokban is felkeresnénk, hogy nekik lelki támaszt nyújthassunk. Deák József Hogyan tovább, Színészmúzeum? Az 1951-ben Gobbi Hilda által megalapított Bajor Gizi Színészmúzeum mindmáig - állandó és időszaki kiállításain - a magyar színjátszás kiemelkedő, elsősorban XX. századi egyéniségeinek kíván emléket állítani. A folyamatosság tehát megmaradt az alapító halála után is, sőt azóta az egykori magángyűjtemény az Országos Színháztörténeti Intézet kezelésében működik tovább. Az új gazda képviseletében dr. Király Györgyné igazgatót legelőször arról kérdeztem: hány fotó, jelmez és egyéb kellék van jelenleg a múzeum birtokában? - Lehetőségeink behatároltak - állapítja meg. - Ugyanis ennek a villának bár csodás a hangulata, de rendszeresen kiállítások céljára felhasználni nagyon nehéz. A lakószobák falfelülete kicsi, s így komoly gond ott teljes értékű tárlatot rendezni. Mindazonáltal például több ezer fotó látható állandó kiállításunkon, ám az is igaz, hogy a valóságban százezer fényképet tárolunk, a nagyközönség elől (egyelőre) elzárva. Több jelmez, díszlet bemutatására még évekig várnunk kell! - Gondolom, pénzügyi helyzetük sem valami rózsás... - Én úgy fogalmaznék, hogy rossz, de nem tragikus! Az állami költségvetésből ez évben az épület megkezdett felújítási munkálatainak folytatására kaptunk pénzt. Eszerint a tetőterasz és a kőkerítés javítgatására van most módunk. De ezen felül természetesen a Művelődési Minisztérium is segíti a múzeumot. - Átlagban hányan keresik fel egy esztendő során ezt a budai villát? - Évente hatezer látogatót fogadunk. - Ez meglehetősen kevésnek tűnik. - Pedig nem az. Fontos megjegyeznem, hogy az érdeklődés, ha nem is nőtt, ám nem is csökkent az évek során. És ez manapság - szembesülve a hazai kultúra helyzetével, s a hasonló intézmények gondjaival - egyáltalán nem ad okot a csüggedésre. Ez az állapot elfogadható! - A továbblépés lehetőségeit mégis miben látja? - Új, állandó és időszakos bemutatókra készülünk. Terveink között szerepel a közelmúltban elhunyt Mensáros Lászlóra és Csákányi Lászlóra emlékező kiállítás megszervezése. Ugyanakkor színészszalon beindítását is tervezzük. Vagyis a ma színművészeit szeretnénk rendszeresen meghívni közös találkozókra, felolvasóestekre Bajor Gizi egykori otthonába. - Magyarországra sajnos jellemző, hogy nagyjainkat csak haláluk után ismerjük el igazából. Az imént Mensáros és Csákányi nevét is megemlítette, mivel őróluk készül a következő emlékkiállítás anyaga. Kortársaink közül azonban úgy tűnik, szóba sem kerül senki. Miért? Ön szerint kit illetne meg jogosan még életében (!) ez az elismerés? - Nehéz kérdés. Egy jelenleg is alkotó ember bemutatásánál naprakésznek kell lenni ugyanis, ez pedig kemény feladat. Ha csak rajtam múlna egyébként, én Tolnai Klárival nyitnám meg a sort... Szabó Zoltán Attila Fazekas Lajos Hajló fáim közt Miért érzem egyre jobban a fákat, S miért fáj úgy, mintha csontom görcsösödőket törne, magamhoz kötődő hű barátnak? amikor vihar után erős águk dől a földre? -Miért nyújtom egy-egy ág után karom, A fák csöndje: az édeni béke, mint barát felé, - Isten-vendég jön, immár nem erősen, fiatalon hajló fáim közt megyek elébe. SZABAD FÖLD 15 Fölröppen a Szárny-próba Negyedévenkint megjelenő irodalmi folyóiratot tart fönn az Amatőr Költők és írók Szövetségének Kazincbarcikán működő regionális csoportja. Figyelmet érdemel, hogy az irodalom mai nehéz helyzetében is állják a sarat. Tagjaik szép helyezést értek el egy országos verspályázaton, továbbá a Sajószentpéteren meghirdetett megyei pályázaton is. Folyóiratuk most megjelent számában költőik verseiből kínálnak mustrát. Ózdi, putnoki, miskolci, sajónémeti, rudolftelepi, tardonai, izsófalvai, kazincbarcikai amatőr poéták mutatkoznak be hasábjain. De keceli, kecskeméti, kiskunhalasi, pécsi, debreceni, győri, gyulai, szigethalmi, sőt párizsi, müncheni írók munkái is gazdagítják a kiadványt. Ízelítőül íme tíz sor a Münchenből jelentkező Tollas Tibor szép verséből: Anyám zsoltárt énekel Szép fehérhajú éjszaka Váratlan érkeztem haza Hókucsmás házunk nem aludt Pislogva leste a kaput Mintha csak ő is várna rám És arany hidat vert alám És arany hídon mentem én kertünknek fehér szőnyegén Amíg egy hang az éjbe kelt Anyám bent zsoltárt énekelt. ...Sok sikert, örömöt, megjelenést, boldog amatőrök! (B.) GJ]©DyiMi 1 5 Dg(Sg!) találkány MímCsom Korill Ferenc, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg Lemon János polgármester társaságában azt a Nógrád megyei Nemzetiségi Találkozót, melyet Bánkon, a vízi színpadon rendeztek, immár 28. alkalommal. A dicséretesen rövid (35 C-fok volt árnyékban!) ünnepi beszéd után bánki fiatalok sóval és kenyérrel köszöntötték a zsúfolásig megtelt nézőtéren helyet foglalókat, köztük Jakab Róbertnét, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus (A szerző felvételei) Szövetségének országos választmányi tagját, Gellért Kiss Gábort, az MSZP ügyvivőjét, országgyűlési képviselőt, Ali Gyulát, a Szlovák Szövetség titkárát, valamint Karol Wlachovsky urat, a Szlovák Kulturális Intézet igazgatóját. Az ő véleménye szerint az ilyen és hasonló találkozók és rendezvények elsőrendű fontossága az, hogy az ember emberi közösségekbe kerül. Ennek az örömteli találkozásnak egyik kifejeződése volt az éjszakai nagy népi össztánc, amelyet a Ciprusról érkezett Kalotseris táncegyüttes kezdeményezett, és amely aztán szó szerint táncra is perdített minden résztvevőt. Veégh Ádám A Kalotseris együttes Ciprusról érkezett Bánki fiatalok tánca