Szabad Föld, 1998. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

1998-06-23 / 25. szám

2 Szabad Föld Zúg az erdő. Tökéletes a szélcsend, moccanatlanok a fák, mégis hangos az erdő. Virágzik az akác, milliárdnyi méh gyűjti a mézet. Az ország legszebb aká­cosait a Nyírségben, a Nyírség legszebb akácosait pedig Nyírparasznyán találja az ember. Gyönyörű, szálfaegyenes ár­bocakácok nőnek itt, s most foglalt majd mindegyik nyiladék. Kaptárak százai sorakoznak a fák alatt, vannak itt méhészek Szatmáritól, Beregből, Sza­bolcsból, de még a távoli Borsodból, Hevesből is. Könnyű rájuk akadni. Pláne, ha olyan kísérőt kerít magának az ember, mint a parasznyai Laczkó Miklós, aki évtizedek óta járja kedvtelésből az er­dőt, és ma is személyes ismerőse mind­egyik méhész. Nem is kell messzire mennünk, hogy rábukkanjunk az első­re. A kövesúttól százötven lépésnyire nyílegyenes kaptársor, a túlsó végében meghatározhatatlan korú férfi. A fején méhészsisak, a kezében füstölő. Sárai Ferenc a Szamos mellől, Nábrádról. -Jobb lesz, mint gondoltuk - törli meg a homlokát, s hellyel kínál bennün­ket egy kis madárcseresznyefa alatt. Földbe vájt oszlopokon deszkalap, vagyis asztal, a két oldalán lóca. A kunyhó — vagy nevezzük inkább házi­kónak - előtt két földbe ásott, vízzel tele kanna. Az egyik az ivó-, a másik a hűtő­víz. Házigazdánk bennünket szikvízzel kínál, magának kiönt egy pohár sört, s rágyújt. Ha bagóznánk, mi is szívesen fújnánk a füstöt. De nem a méhek - azok különben se bántanak hordáskor -, hanem a szúnyogok ellen. A száraz akácerdőket amúgy nemigen kedveli ez a rusnya vérszopó, most azonban annyi van belőlük, hogy ha méhek lennének, Sárai Ferenc egészen biztosan millio­mossá válna az idén. Ő azonban mindössze harminc kap­tárral érkezett, fele annak is a fiáé. Ám mégsem elégedetlenkedik. - Nagyon szép a hordás, ha ilyen ma­rad az idő, egészen biztosan nem fize­tünk rá erre az évre - mondja. - Tavaly a harkály miatt igen gyenge állománnyal kezdtük az évet, amit tetézett a rossz időjárás. Kaptáranként tizenöt kiló méz gyűlt össze, most remény van a hatvan­­hetven kilóra is. Láthatják, szépen rozs­dásodnak a fürtök, csak egy kicsit több harmat kéne. Akkor talán még rekord is születhetne a parasznyai erdőben. Sárai Ferenc békésen eregeti a füstöt, mi elszántan vakarózunk, mikor külö­nös zúgásra leszünk figyelmesek. Vala­mi furcsa, szokatlan, fenyegető zúgás­ra. Sárai Ferenc is felpattan, s mond egy becsületes cifrát. - Hinnye, a mindenit, ezek meg­szöktek...! Az egyik akácfa tetején méhraj kö­röz, most szökhettek ki valamelyik tá­volabbi kaptárból. Sárai Ferenc vakarja a fejét, hogyan csalogassa őket vissza. Most aztán végképp nincsen vendégre szüksége, de mi se nagyon ragaszko­dunk a maradáshoz. Különösen, hogy halljuk, az erdő túlsó felében már per­getnek. Az pedig nem akármilyen lát­vány... Mindenesetre biztonságosabb egy veszett méhrajnál. Különös látványban azonban hama­rabb is részesedhet az ember. Kis domb­ra érünk, s mikor lenézünk a völgybe, nem akarunk hinni a szemünknek. Egy tábla fiatal akácos darvadozik a homo­kon, elengedve fülét-farkát. De nem az aszály miatt fonnyadtak el a levelek. Lefagytak. Szabályosan lefagytak. Szinte hihe­tetlen ebben az agyat forraló hőségben, hogy itt nemrég még fagyott! - Pedig így volt - bizonygatja a Ka­zincbarcika mellől, Alsószuháról jött Péter Ferenc. — Szakadó esőben érkez­tünk, és már minden reményünk oda­veszni látszott. Olyan hidegek voltak, hogy legszívesebben a szalmazsákot is magamra húztam volna a faházban. Aztán megjött az asszony. Akkor még esett, fújt, fagyott. Már csak a hó hiányzott, de hamarosan csoda történt. Hó nélkül is kifehéredett az erdő. Fehér ma is, ám az erdő­ naposabb felén már rezesednek a virágok. Ez a rozsdába hajló fehér a legszebb szín a méhészek szemében. - Tizennyolc esztendeje járunk a parasznyai erdőbe, de ilyen csodálatos hordást már nagyon régen láttunk - bú­jik elő a méhészsisak alól a feleség, s biztat bennünket, kóstoljuk csak meg a frissen pergetett mézet. Fenséges. Méhecskévé változna legszíveseb­ben az ember, hogy fürödjünk a méz­ben, de a Péter házaspár lehűt bennün­ket.­­ Abba maguk belehalnának. Nem a mézbe, hanem a munkába. Hihetetlen, mit bírnak el ezek a parányi jószágok. De mi igyekszünk is kedvükbe járni. Nyalogatjuk a mézet, hajtjuk a perge­tő karját, s hallgatjuk vendéglátóinkat. Az asszony a vő kocsmájában dolgozik, a férj kőműves egy vállalkozónál. Most ötvenhárom éves, és csaknem húsz évet húzott le bányákban. Aknákat épített Szlovákiában, Németországban, Ma­gyarországon. Csoda-e, ha neki, nekik szent a fény, a méh, az akácvirágzás...!? Balogh Géza Rozsdába hajló fehér Nektárban fürdenek a nyírségi méhek A SZERZŐ FELVÉTELE A Péter házaspár Alsószuháról mézet perget ÉiMr - ___________ ___________/ Találékony gyümölcslégyártók Magyarországon több mint harminc vállalkozás ver­seng a már-már megszámlálhatatlanul sokféle terméket kínáló gyümölcslépiacon a vevők kegyeiért. A közép- és a kelet-európai államok között hazánkban fogy legtöbb a kedvelt italokból, habár a piac telítődni látszik. Három évvel ezelőtt 20 liter jutott egy lakosra, tavaly 24 liter fo­gyott belőlük, ám az előrejelzések sze­rint 2000-re csupán 26 liter lesz a fo­gyasztás. A jellemzően kartondobozokban árult levek gyártói újabb és újabb trükkökkel próbálkoznak a hazai piacon is, amel­lett, hogy főként a környező országok­ba és a FÁK utódállamaiba évről évre növelik a kivitelüket. A nagyobb fo­gyasztásra leginkább a dobozok mére­teinek folyamatos változtatásával csá­bítanak. A hagyományosnak számító egyliteresek mellett megjelentek az úgynevezett családi méretű, 1,5-2 lite­res üdítők - jellemzően visszazárható kupakkal -, és fő­ként a gyermekeknek szánt, iskolába, utazáshoz, kirán­duláshoz ajánlott kisebb, 0,2-0,3 literes dobozok is. Mindez növeli a csomagolóanyagok és a töltőgépek iránti igényt. Az ausztriai Saalfeldenben lévő, a keleti ál­lamokba szállító kartongyár termékeit nálunk terítő SIG Combibloc Hungária Kft. forgalma például tavaly elérte a 250 millió schillinget, tíz százalékkal meghaladva az előző esztendőét. Hazánk kifejezett gyümölcstermő vidékén, Érsekhal­mán van a központja a népszerű Hey-ho üdítőket is készí­tő Elma Részvénytársaságnak, amely termeszti, feldolgozza és tölti is a külön­böző gyümölcsöket. A legnagyobb ma­gyar tulajdonú vállalat piaci részesedé­se 10-20 százalék közötti. Nemrég mu­tatták be a szokványosnál több gyümöl­csöt tartalmazó, elegáns dobozokba töltött Prémium termékcsaládjukat, va­lamint a százszázalékos gyümölcstar­talmú, Opus névre keresztelt, az igé­nyes fogyasztóknak szánt nektárjukat. Jelenleg a kevés gyümölcslét tartalma­zó, s ezzel együtt legolcsóbb italokból fogy a legtöbb, ezt követik az emelt gyü­mölcslétartalmú, majd pedig a százszázalékos italok. A prognózisok szerint a jövőben az említett üdítőkből a fo­gyasztás egyharmados arányú kiegyenlítődésére szá­mítanak a szakértők. T. D. I. 1998. JÚNIUS 23. „Magyarország csodaszél)” Az elmúlt évek adatai, tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a hazai turizmus egyre népszerűbb, egyre nagyobb tömegeket vonz. Egy felmérés alapján tavaly 2,6-3 millió belföldi turista tett utazást leg­alább egy alkalommal Magyarországon, és óvatos becslések szerint a belföldi utakra 60-65 milliárd forintot költött a hazai utazóközönség. A belföldi úti célok közül kiemelkedik a Balaton, Budapest és a Duna­kanyar, ezért a Magyar Turizmus Rt. fő törekvése az ország más, szép tájainak bemutatása. A társaság idei reklámkampánya óriáspla­kátok, hirdetések formájában adja hírül azoknak, akik még nem tud­nák, hogy „Magyarország csodaszép” - jelentette be Meggyes István vezérigazgató. A belföldi turizmus fellendítése érdekében már tavaly is rendeztek ki egy nagyszabású reklámkampányt Itthon otthon van címmel, és a szakemberek szerint egyértelműen sikeres volt. Ennek és a gazda­sági helyzet javulásának, a reálbérek, a szabadon elkölthető jövedel­mek emelkedésének tulajdonítják, hogy fokozatosan növekszik a belföldi turizmus forgalma. Erre jó példa, hogy az idén a tavalyihoz vi­szonyítva már az első negyedévben nőtt a kereskedelmi szálláshe­lyek belföldi vendégeinek és vendégéjszakáinak a száma, annak el­lenére, hogy nem márciusra, hanem áprilisra esett a húsvéti utazások ideje. Tavaly 2,2 millió belföldi vendég több mint 6,2 millió vendégéj­szakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek számá­ban 4,3 százalékos, a vendégéjszakák számában 3,8 százalékos nö­vekedés tapasztalható 1996-hoz képest. A legfrissebb adatok szerint az első negyedévben 351 ezer belföldi vendég fordult meg a kereske­delmi szálláshelyeken, akik 927 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ez 2-2 százalékos növekedést jelent 1997 azonos időszakához képest. A hazai turisták az utazásokhoz szükséges tudnivalókat az ország­­­i­ban működő 76 Tourinform-irodában találhatják meg, melyek száma az év végére 94-re emelkedik. A Magyar Turizmus Rt. össze­fogja a helyi kezdeményezésekre létrejött irodák szakmai tevékeny­ségét, ám az irodák önállóan, többnyire önkormányzati támogatással végzik munkájukat. P. J. A GABI MEDVE GYÁMJA Egyévi kosztpénz lefizetése elle­nében bárki bármilyen állatot adop­tálhat ezentúl a miskolci Vadaspark lakói közül is. A példa ragadós, tud­niillik Európában már régóta, a fő­városi, illetve nyíregyházi állatkert­ben pedig néhány éve már bevett gyakorlat az örökbefogadásnak az ilyetén módja. Ami egyébként nem azt jelenti, hogy leszurkoljuk az „éves takarmányszükségletre fordí­tandó összeget”, és már vihetjük is haza a kiszemelt kedvencet. Pusz­tán arról van szó, hogy hozzájáru­lunk a tartásához, amiért emlékla­pot és az állat életrajzát tartalmazó kis füzetet kapunk, netán a nevün­ket is feltüntetik egy táblácskán va­lahol a parkban. Mint az olyan „hu­mán egyedét”, aki történetesen a Gabi medve gyámjává avanzsálta magát 48 ezer forintért. Vagy mond­hatnánk Benga Zénót is, aki nyilván ennél többe kerül, hiszen a tigris húsevő. A négylábúaknál jóval sze­rényebb az adoptálási díja a mada­raknak (holló, tőkés réce, fácánok), a teknősöknek (jut eszembe, a tek­nősnek is négy lába van!) és a kí­gyóknak. Nekik már ötezer forint fe­jében is tiszteletbeli szülei lehe­tünk. Akár magánszemélyként, akár vállalkozóként vagy éppen „céges apukaként” rójuk le az éves kosztpénzt a parkot támogató Mis­kolc Városi Vadaspark Fejlesztésé­ért Alapítvány kasszájába. Az ötlet hát nem új keletű, és a hasznosságához sem fér kétség. Milyen kár, hogy az állami gondo­zásban lévő gyerekek személyre szóló támogatására még nem talál­tak ki valami hasonló szisztémát. Amiért emléklap, életrajz, netán az otthonok falán egy emléktábla is dukál. Elvégre az intézeteket sem veti fel a pénz. Ráadásul a gyere­kek kosztpénze alig lehet több, mint egy bengáli tigrisé... -k­g- Lubád Föld Független társadalmi és családi hetilap Főszerkesztő: Annus József Főszerkesztő-helyettes: Dulai Sándor Olvasószerkesztők: Medve Piroska, Valló László Szerkesztőségi titkár: Budai Horváth József Főmunkatársak: Keresztény Gabriella, T. Dögei Imre, Varga S. József Szerkesztőség és kiadó: 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. (Szikra Lapnyomda vezérigazgatósági épület), II. emelet. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 és 1384 Bp. 62., Pf. 771 Telefon: 344-2500, fax: 465-8559. Elektronikus levélcím: szfo­d@mail.datanet.hu A Szabad Föld Online elérési címe: http://www.datanet.hu/szfold Kiadja a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. Felelős kiadó: a részvénytársaság ügyvezető igazgatója Ügyfélszolgálati iroda (9-16 óráig): 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/B (telefon: 359-1942, 359-1943). Médiaképviselet, keretes és apróhirdetések felvétele: Postabank Press Rt., 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. Telefon: 344-2500, telefax: 129-1240, 129-1461. Apróhirdetések feladása lehetséges továbbá a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. ügyfélszolgálati irodájában és a Primus Népszabadság Kft.-nél, Bp. Vill., Blaha Lujza tér 3. A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Terjesztik: árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és a regionális részvénytársaságok, előfizetésben a Magyar Posta Rt. Külföldről előfizethető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Budapest, Budafoki út 70. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel út 10/A., levélcím: HELIR Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, vidéken a postahivatalokban. A lap ára 76 Ft, előfizetőknek 71 Ft. Előfizetési díj egy hónapra 307 Ft, negyed évre 921 Ft, fél évre 1842 Ft, egy évre 3684 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 Szedés, tördelés: Szabad Föld Rt. Tip-Műhely. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda. e-mail: szikra@lang.hu ISSN 0133-0950

Next