Szabad Föld, 1998. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
1998-06-23 / 25. szám
2 Szabad Föld Zúg az erdő. Tökéletes a szélcsend, moccanatlanok a fák, mégis hangos az erdő. Virágzik az akác, milliárdnyi méh gyűjti a mézet. Az ország legszebb akácosait a Nyírségben, a Nyírség legszebb akácosait pedig Nyírparasznyán találja az ember. Gyönyörű, szálfaegyenes árbocakácok nőnek itt, s most foglalt majd mindegyik nyiladék. Kaptárak százai sorakoznak a fák alatt, vannak itt méhészek Szatmáritól, Beregből, Szabolcsból, de még a távoli Borsodból, Hevesből is. Könnyű rájuk akadni. Pláne, ha olyan kísérőt kerít magának az ember, mint a parasznyai Laczkó Miklós, aki évtizedek óta járja kedvtelésből az erdőt, és ma is személyes ismerőse mindegyik méhész. Nem is kell messzire mennünk, hogy rábukkanjunk az elsőre. A kövesúttól százötven lépésnyire nyílegyenes kaptársor, a túlsó végében meghatározhatatlan korú férfi. A fején méhészsisak, a kezében füstölő. Sárai Ferenc a Szamos mellől, Nábrádról. -Jobb lesz, mint gondoltuk - törli meg a homlokát, s hellyel kínál bennünket egy kis madárcseresznyefa alatt. Földbe vájt oszlopokon deszkalap, vagyis asztal, a két oldalán lóca. A kunyhó — vagy nevezzük inkább házikónak - előtt két földbe ásott, vízzel tele kanna. Az egyik az ivó-, a másik a hűtővíz. Házigazdánk bennünket szikvízzel kínál, magának kiönt egy pohár sört, s rágyújt. Ha bagóznánk, mi is szívesen fújnánk a füstöt. De nem a méhek - azok különben se bántanak hordáskor -, hanem a szúnyogok ellen. A száraz akácerdőket amúgy nemigen kedveli ez a rusnya vérszopó, most azonban annyi van belőlük, hogy ha méhek lennének, Sárai Ferenc egészen biztosan milliomossá válna az idén. Ő azonban mindössze harminc kaptárral érkezett, fele annak is a fiáé. Ám mégsem elégedetlenkedik. - Nagyon szép a hordás, ha ilyen marad az idő, egészen biztosan nem fizetünk rá erre az évre - mondja. - Tavaly a harkály miatt igen gyenge állománnyal kezdtük az évet, amit tetézett a rossz időjárás. Kaptáranként tizenöt kiló méz gyűlt össze, most remény van a hatvanhetven kilóra is. Láthatják, szépen rozsdásodnak a fürtök, csak egy kicsit több harmat kéne. Akkor talán még rekord is születhetne a parasznyai erdőben. Sárai Ferenc békésen eregeti a füstöt, mi elszántan vakarózunk, mikor különös zúgásra leszünk figyelmesek. Valami furcsa, szokatlan, fenyegető zúgásra. Sárai Ferenc is felpattan, s mond egy becsületes cifrát. - Hinnye, a mindenit, ezek megszöktek...! Az egyik akácfa tetején méhraj köröz, most szökhettek ki valamelyik távolabbi kaptárból. Sárai Ferenc vakarja a fejét, hogyan csalogassa őket vissza. Most aztán végképp nincsen vendégre szüksége, de mi se nagyon ragaszkodunk a maradáshoz. Különösen, hogy halljuk, az erdő túlsó felében már pergetnek. Az pedig nem akármilyen látvány... Mindenesetre biztonságosabb egy veszett méhrajnál. Különös látványban azonban hamarabb is részesedhet az ember. Kis dombra érünk, s mikor lenézünk a völgybe, nem akarunk hinni a szemünknek. Egy tábla fiatal akácos darvadozik a homokon, elengedve fülét-farkát. De nem az aszály miatt fonnyadtak el a levelek. Lefagytak. Szabályosan lefagytak. Szinte hihetetlen ebben az agyat forraló hőségben, hogy itt nemrég még fagyott! - Pedig így volt - bizonygatja a Kazincbarcika mellől, Alsószuháról jött Péter Ferenc. — Szakadó esőben érkeztünk, és már minden reményünk odaveszni látszott. Olyan hidegek voltak, hogy legszívesebben a szalmazsákot is magamra húztam volna a faházban. Aztán megjött az asszony. Akkor még esett, fújt, fagyott. Már csak a hó hiányzott, de hamarosan csoda történt. Hó nélkül is kifehéredett az erdő. Fehér ma is, ám az erdő naposabb felén már rezesednek a virágok. Ez a rozsdába hajló fehér a legszebb szín a méhészek szemében. - Tizennyolc esztendeje járunk a parasznyai erdőbe, de ilyen csodálatos hordást már nagyon régen láttunk - bújik elő a méhészsisak alól a feleség, s biztat bennünket, kóstoljuk csak meg a frissen pergetett mézet. Fenséges. Méhecskévé változna legszívesebben az ember, hogy fürödjünk a mézben, de a Péter házaspár lehűt bennünket. Abba maguk belehalnának. Nem a mézbe, hanem a munkába. Hihetetlen, mit bírnak el ezek a parányi jószágok. De mi igyekszünk is kedvükbe járni. Nyalogatjuk a mézet, hajtjuk a pergető karját, s hallgatjuk vendéglátóinkat. Az asszony a vő kocsmájában dolgozik, a férj kőműves egy vállalkozónál. Most ötvenhárom éves, és csaknem húsz évet húzott le bányákban. Aknákat épített Szlovákiában, Németországban, Magyarországon. Csoda-e, ha neki, nekik szent a fény, a méh, az akácvirágzás...!? Balogh Géza Rozsdába hajló fehér Nektárban fürdenek a nyírségi méhek A SZERZŐ FELVÉTELE A Péter házaspár Alsószuháról mézet perget ÉiMr - ___________ ___________/ Találékony gyümölcslégyártók Magyarországon több mint harminc vállalkozás verseng a már-már megszámlálhatatlanul sokféle terméket kínáló gyümölcslépiacon a vevők kegyeiért. A közép- és a kelet-európai államok között hazánkban fogy legtöbb a kedvelt italokból, habár a piac telítődni látszik. Három évvel ezelőtt 20 liter jutott egy lakosra, tavaly 24 liter fogyott belőlük, ám az előrejelzések szerint 2000-re csupán 26 liter lesz a fogyasztás. A jellemzően kartondobozokban árult levek gyártói újabb és újabb trükkökkel próbálkoznak a hazai piacon is, amellett, hogy főként a környező országokba és a FÁK utódállamaiba évről évre növelik a kivitelüket. A nagyobb fogyasztásra leginkább a dobozok méreteinek folyamatos változtatásával csábítanak. A hagyományosnak számító egyliteresek mellett megjelentek az úgynevezett családi méretű, 1,5-2 literes üdítők - jellemzően visszazárható kupakkal -, és főként a gyermekeknek szánt, iskolába, utazáshoz, kiránduláshoz ajánlott kisebb, 0,2-0,3 literes dobozok is. Mindez növeli a csomagolóanyagok és a töltőgépek iránti igényt. Az ausztriai Saalfeldenben lévő, a keleti államokba szállító kartongyár termékeit nálunk terítő SIG Combibloc Hungária Kft. forgalma például tavaly elérte a 250 millió schillinget, tíz százalékkal meghaladva az előző esztendőét. Hazánk kifejezett gyümölcstermő vidékén, Érsekhalmán van a központja a népszerű Hey-ho üdítőket is készítő Elma Részvénytársaságnak, amely termeszti, feldolgozza és tölti is a különböző gyümölcsöket. A legnagyobb magyar tulajdonú vállalat piaci részesedése 10-20 százalék közötti. Nemrég mutatták be a szokványosnál több gyümölcsöt tartalmazó, elegáns dobozokba töltött Prémium termékcsaládjukat, valamint a százszázalékos gyümölcstartalmú, Opus névre keresztelt, az igényes fogyasztóknak szánt nektárjukat. Jelenleg a kevés gyümölcslét tartalmazó, s ezzel együtt legolcsóbb italokból fogy a legtöbb, ezt követik az emelt gyümölcslétartalmú, majd pedig a százszázalékos italok. A prognózisok szerint a jövőben az említett üdítőkből a fogyasztás egyharmados arányú kiegyenlítődésére számítanak a szakértők. T. D. I. 1998. JÚNIUS 23. „Magyarország csodaszél)” Az elmúlt évek adatai, tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a hazai turizmus egyre népszerűbb, egyre nagyobb tömegeket vonz. Egy felmérés alapján tavaly 2,6-3 millió belföldi turista tett utazást legalább egy alkalommal Magyarországon, és óvatos becslések szerint a belföldi utakra 60-65 milliárd forintot költött a hazai utazóközönség. A belföldi úti célok közül kiemelkedik a Balaton, Budapest és a Dunakanyar, ezért a Magyar Turizmus Rt. fő törekvése az ország más, szép tájainak bemutatása. A társaság idei reklámkampánya óriásplakátok, hirdetések formájában adja hírül azoknak, akik még nem tudnák, hogy „Magyarország csodaszép” - jelentette be Meggyes István vezérigazgató. A belföldi turizmus fellendítése érdekében már tavaly is rendeztek ki egy nagyszabású reklámkampányt Itthon otthon van címmel, és a szakemberek szerint egyértelműen sikeres volt. Ennek és a gazdasági helyzet javulásának, a reálbérek, a szabadon elkölthető jövedelmek emelkedésének tulajdonítják, hogy fokozatosan növekszik a belföldi turizmus forgalma. Erre jó példa, hogy az idén a tavalyihoz viszonyítva már az első negyedévben nőtt a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégeinek és vendégéjszakáinak a száma, annak ellenére, hogy nem márciusra, hanem áprilisra esett a húsvéti utazások ideje. Tavaly 2,2 millió belföldi vendég több mint 6,2 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek számában 4,3 százalékos, a vendégéjszakák számában 3,8 százalékos növekedés tapasztalható 1996-hoz képest. A legfrissebb adatok szerint az első negyedévben 351 ezer belföldi vendég fordult meg a kereskedelmi szálláshelyeken, akik 927 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Ez 2-2 százalékos növekedést jelent 1997 azonos időszakához képest. A hazai turisták az utazásokhoz szükséges tudnivalókat az országiban működő 76 Tourinform-irodában találhatják meg, melyek száma az év végére 94-re emelkedik. A Magyar Turizmus Rt. összefogja a helyi kezdeményezésekre létrejött irodák szakmai tevékenységét, ám az irodák önállóan, többnyire önkormányzati támogatással végzik munkájukat. P. J. A GABI MEDVE GYÁMJA Egyévi kosztpénz lefizetése ellenében bárki bármilyen állatot adoptálhat ezentúl a miskolci Vadaspark lakói közül is. A példa ragadós, tudniillik Európában már régóta, a fővárosi, illetve nyíregyházi állatkertben pedig néhány éve már bevett gyakorlat az örökbefogadásnak az ilyetén módja. Ami egyébként nem azt jelenti, hogy leszurkoljuk az „éves takarmányszükségletre fordítandó összeget”, és már vihetjük is haza a kiszemelt kedvencet. Pusztán arról van szó, hogy hozzájárulunk a tartásához, amiért emléklapot és az állat életrajzát tartalmazó kis füzetet kapunk, netán a nevünket is feltüntetik egy táblácskán valahol a parkban. Mint az olyan „humán egyedét”, aki történetesen a Gabi medve gyámjává avanzsálta magát 48 ezer forintért. Vagy mondhatnánk Benga Zénót is, aki nyilván ennél többe kerül, hiszen a tigris húsevő. A négylábúaknál jóval szerényebb az adoptálási díja a madaraknak (holló, tőkés réce, fácánok), a teknősöknek (jut eszembe, a teknősnek is négy lába van!) és a kígyóknak. Nekik már ötezer forint fejében is tiszteletbeli szülei lehetünk. Akár magánszemélyként, akár vállalkozóként vagy éppen „céges apukaként” rójuk le az éves kosztpénzt a parkot támogató Miskolc Városi Vadaspark Fejlesztéséért Alapítvány kasszájába. Az ötlet hát nem új keletű, és a hasznosságához sem fér kétség. Milyen kár, hogy az állami gondozásban lévő gyerekek személyre szóló támogatására még nem találtak ki valami hasonló szisztémát. Amiért emléklap, életrajz, netán az otthonok falán egy emléktábla is dukál. Elvégre az intézeteket sem veti fel a pénz. Ráadásul a gyerekek kosztpénze alig lehet több, mint egy bengáli tigrisé... -kg- Lubád Föld Független társadalmi és családi hetilap Főszerkesztő: Annus József Főszerkesztő-helyettes: Dulai Sándor Olvasószerkesztők: Medve Piroska, Valló László Szerkesztőségi titkár: Budai Horváth József Főmunkatársak: Keresztény Gabriella, T. Dögei Imre, Varga S. József Szerkesztőség és kiadó: 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. (Szikra Lapnyomda vezérigazgatósági épület), II. emelet. Postacím: 1428 Bp. 8., Pf. 52 és 1384 Bp. 62., Pf. 771 Telefon: 344-2500, fax: 465-8559. Elektronikus levélcím: szfod@mail.datanet.hu A Szabad Föld Online elérési címe: http://www.datanet.hu/szfold Kiadja a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. Felelős kiadó: a részvénytársaság ügyvezető igazgatója Ügyfélszolgálati iroda (9-16 óráig): 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/B (telefon: 359-1942, 359-1943). Médiaképviselet, keretes és apróhirdetések felvétele: Postabank Press Rt., 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. Telefon: 344-2500, telefax: 129-1240, 129-1461. Apróhirdetések feladása lehetséges továbbá a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. ügyfélszolgálati irodájában és a Primus Népszabadság Kft.-nél, Bp. Vill., Blaha Lujza tér 3. A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Terjesztik: árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és a regionális részvénytársaságok, előfizetésben a Magyar Posta Rt. Külföldről előfizethető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Budapest, Budafoki út 70. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel út 10/A., levélcím: HELIR Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, vidéken a postahivatalokban. A lap ára 76 Ft, előfizetőknek 71 Ft. Előfizetési díj egy hónapra 307 Ft, negyed évre 921 Ft, fél évre 1842 Ft, egy évre 3684 Ft. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index: 25 777 Szedés, tördelés: Szabad Föld Rt. Tip-Műhely. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda. e-mail: szikra@lang.hu ISSN 0133-0950