Szabad Föld, 2000. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
2000-10-24 / 43. szám
4 Szabadföld rt A VIDÉK HÍREI Taksonyi veszély A hulladéklerakó hely azonnali bezárását követelik Taksony lakói. A környezetvédelmi felügyelőséghez benyújtott dokumentum szerint több alkalommal engedély nélkül került veszélyes hulladék a telepre, ezért a helybeliek tartanak a talaj- és ivóvízszennyezéstől. A korábbi panaszok kapcsán eddig már tízmillió forint bírságot vetettek ki a lerakóhely üzemeltetőjére, aki szerint a lakossági tiltakozás mögött a gyáli konkurencia áll. Kábelbarát pilisiek A különlegesen szép fekvésű Pilisszentivánon 1998-ban kezdte meg működését a W. E. T. Aeg német kábelgyár, amely a minap avatta fel új, 2000 négyzetméteres raktárát. A vidék számára jó hír, hogy a környezetbarát technológiával üzemelő cég további fejlesztéseket is tervez. Jelenleg 600 embert foglalkoztatnak. A gyárban gépkocsikhoz használatos kábeleket készítenek és szerelnek össze. Hadijáték Pomázon Az ország szinte valamennyi vidékéről 180 diák vett részt Pomáz határában a Honvédelmi Minisztérium hadijátékán. A mintegy nyolc kilométeres pályán a hattagú csapatok a katonai terepgyakorlatokról ismert, erőpróbáló akadályokat küzdötték le, miközben tájoló segítségével meg kellett találniuk az ellenőrző pontokat is. A húsz fiú- és tíz lánycsapat vetélkedésében mindkét nemnél a szekszárdiak győzedelmeskedtek. Kukatúra Vácott Immár többévi hagyományként őszi össznépi nagytakarítást és növényültetést szervezett a váci polgármesteri hivatal környezet- és természetvédelmi irodája a város egyik legszebb parkja, a Rózsakert rendbetételére. A tisztaságszerető váciak a mostani akció mellett rendszeresen megszépítik a közkedvelt Ligetet és a tavat, valamint úgynevezett kukatúrát indítanak a Naszály-hegyre. Ha elindul a vonat... Elkezdődtek a pálya-karbantartási munkák a Budapest-Esztergom vasútvonalon, a MÁV összesen 700 millió forintot fordít a munkára. A tervek szerint december közepére elkészülnek, és feloldhatják a menetidőt most 10-15 perccel meghosszabbító sebességkorlátozásokat. A járatok sűrítése is szóba került: csúcsidőszakban 30 percenként, azon kívül óránként indulnának a vonatok. A térség települései remélik, hogy így többen választják a vasutat az autózás helyett, ugyanis a 10-es úton egyre rosszabb a helyzet, reggel és délután több kilométeres torlódások alakulnak ki. Összefogás a könyvtárakért Éjszakai nyitva tartással és gazdag programokkal ünnepelte a Pest Megyei Könyvtár az olvasás évét Szentendrén. Az Összefogás a könyvtárakért címmel rendezett konferencián a szakemberek és a polgármesterek egyetértettek abban, hogy a főváros után a második legnagyobb olvasószámmal büszkélkedő megyének szüksége lenne egy, a több mint 200 intézményt összefogó hálózati központra, amely felkészíti azokat az információs kor követelményeire. A megyében egyedül Cegléden működik a kistelepüléseket látogató mozgókönyvtár. mainilling is 2000. OKTÓBER 25. Abádszalók idényjelleggel Negyed százada épült fel a kiskörei vízlépcső, részint, hogy áramot termeljen, részint pedig, hogy ellássa öntözővízzel az ország legszárazabb régióját. Kialakították a Tisza-tó 127 négyzetkilométeres vízfelületét, öntözőcsatornákat építettek, a Nagykunsági-főcsatorna Kisújszállás irányába vitte az öntözővizet, a Jászsági-főcsatorna pedig a túlparti területek öntözését biztosította a tervek szerint. Akkoriban persze még nem jelentett leküzdhetetlen gondot a vízdíj, nem úgy, mint manapság, miután úgy megdrágult, hogy a gazdák alig-alig tudják megfizetni, nem részesülhetnek a vízlépcső kínálta áldásból. Valahogy nem az lett ebből a nagy beruházásból, mint tervezték. Talán két éve egy tiszafüredi tanácskozáson fogalmazta meg Kurucz Gyula professzor, a Debreceni Akadémiai Bizottság mezőgazdasági bizottságának elnöke (aki egyébként könyvet is írt a Tisza-tóról), hogy a tavat mezőgazdasági célok szolgálatára hozták létre. De minthogy ennek nem felel meg, ezért át kell értékelni az eredeti elképzeléseket, s a mezőgazdaság mellé kell állítani az idegenforgalmat és a környezeti kérdéseket. Jelenleg a Tisza-tóban túl alacsony vízszintet tartanak, ami hosszabb távon nem lesz vonzó a turisták számára. A Tisza-tó létrehozásakor sokféle aggály megfogalmazódott. Volt, aki attól tartott, hogy egy nyomorúságos viskóváros, amolyan dzsumbuj alakul majd ki a víz körül, mások vélekedése szerint viszont megépítettük Európa legnagyobb mocsarát. A jelen azt mutatja, hogy a turisták kedvelik Abádszalókot, talán elsősorban azért, mert itt van a tó legértékesebb, 14 négyzetkilométeres összefüggő vízfelülete. Azóta megépült egy körülbelül 400 házból álló, takaros üdülőfalu, újabb négyszáz telek értékesítése folyamatban van, ezek fele már elkelt. Ami eddig épült, az csöppet sem emlékeztet egy nyomorúságos viskóvárosra. Sokan azonban nem a szép új házakból álló üdülőfaluban, hanem a községben telepedtek meg, többnyire régi parasztházakat vásároltak és korszerűsítettek. Az idegenforgalom megalapozása nem volt egyszerű feladat, hiszen a Tisza-tó elkészülte után Abádszalók nélkülözte az infrastruktúra minimumát is. A telefont csak néhány intézményben és magánháznál lehetett megtalálni, nehéz volt burkolt útra lelni, a szennyvízcsatornáról már nem is beszélve. Ez utóbbi itt azért is kardinális kérdés, mert a szennyvizet még tisztítva sem szabad a Tisza-tóba visszajuttatni. A vendégfogadáshoz a feltételeket meg kellett teremteni. Abádszalók 5079 lelket számláló állandó lakosa mellé az idény beköszönte után még ugyanennyi ember érkezik: jönnek a vállalati és a saját üdülőkbe, megjelennek a külföldiek is, akik már körülbelül száz ingatlant megvásároltak Szalókon. Hétvégeken a község eredeti lélekszáma legalább a háromszorosára emelkedik. Évente vagy félmillió vendég látogat el erre a településre. Az utóbbi esztendőkben sokat tettek Abádszalók fejlesztéséért: utak épültek és korszerűsödtek, telefon- és gázprogramot hajtottak végre, a strandot még kedveltebbé tette hullámvédős, finom fövenyes kialakítása. Új üzletsorok nőttek ki a földből, tatarozták a műemlék jellegű épületeket, virágos parkokat hoztak létre, pénzváltó helyek nyíltak, internetre kapcsolt Tourinform iroda várja a turistákat, hétvégeken is nyitva tartó posta, megbízható egészségügyi ellátás. Amikor Répászky Miklós, az Abádszalóki Erdőbirtokossági Szövetkezet motorja 1956-ban erre a vidékre került, a határban csak 17 hektár erdő volt. Mostanra már másfél ezer hektárnyi csak a magánerdő! A Tisza-tó létesítése miatt elveszett erdőterületet tehát pótolták, sikerült visszaállítani az élőhelyet. A Tisza-tóhoz érkező turista idejének nagy részét nem a vízben tölti, hanem a környezetben, ezért olyan fafajtákkal erdősítettek, amelyeknek nem csupán gazdasági értékük van, hanem turisztikai is. Az erdőből turistát még soha nem küldtek ki. Több mint 200 hektár vadgazdálkodási célú erdőt telepítettek, fellendült a vadászturizmus. Több területet is kijelöltek természetvédelemre olyan ritka növények jelenléte miatt, mint a foltos kosbor, a szártalan csűdfű vagy a selyemaszparágusz. Sokat tettek mostanában a településkép javításáért, például feltöltötték az elhagyott homokbányagödröket és befásították, így már kedvezőbb kép fogadja az Abádszalókra érkezőt A gyors fejlődésnek persze vannak árnyoldalai is: a turizmus hangos, aki házat Drága az asztalbérlet, a helypénz. Személyautó helyett busszal zötykölődnek a környékbeli árusok. Minden fillért meg kell fogniuk. Milyen a hangulat a szegedi Mars téren az egyik legforgalmasabb piaci napon? Kellenek-e a kistermelők portékái vagy inkább a szupermarketban vásárolnak a városiak? Szeged, egy hétköznap hajnalán. Negyed öt múlt, alig találkozni járókelőkkel. Az előző napi mulatozók közül néhányan most tartanak hazafelé. A buszon, a villamoson ülnek az emberek, jut hely mindenkinek. Élet csak a Mars téren van, amit a szegediek többsége még mindig Marx térként emleget. ínycsiklandozó illat száll a levegőben, a lángossütők már dolgoznak. Az árusok közül néhányan már megkötötték első üzletüket, a többség azonban még most rendezi portékáját Fodor Szilvesztern. Mórahalomról jött, épp tököt pakol ki táskájából. Egyedül szorgoskodik, így odalépek, segítek neki. - Ma szerda van, a szombat mellett a másik igazán piaci nap-vetem fel. - Egyformán rossz mindegyik! - válaszolja az asszony. - Amikor csak tehetem, itt vagyok, de nagyon nehéz kigazdálkodni az évi hatvanezer forintos asztalbérletet. A fiam innen jár dolgozni. Hatra megy, így már öt előtt ki kell jönnünk, annak ellenére, hogy az igazi piac csak fél nyolc után kezdődik.A helypénzszedő kilencventől háromszáz forintig szed tőlünk, attól függően, hogy mekkora helyet foglalunk el az asztalon -veszi sorra a piackezdés kiadásait a szentmihálytelepi Virág István, aki feleségével otthon termesztett virágait hozta el. - Két fiunk van, egyikük sem tanult túl vagy telket akar venni, az bosszankodik a megemelkedett árak miatt. Két kikötő is épül az öbölben, de hogy a hajók odajussanak, kotorni kell a medret. A hajózási útvonal kotrásához állami pénzre lenne szükség. Ugyanez mondható el egy másik sürgős megoldásra váró gond, a szemét- és szennyvízkezelés regionális megoldása kapcsán. A gáton kerékpárutak építésére lenne szükség a kerékpáros és az ökoturizmus fejlesztése miatt. A Tisza-tó idényjellegű, s a vállalkozások is akkor fektetnének be több pénzt, ha az idény nem csupán két hónapig tartana. Tehát fejleszteni kellene a termálturizmust. Erre készülve már futattak két termálkutat. -A kemping területére százmillió forinvastagon, ezért próbálunk segíteni nekik - folytatja az árus, aki nejével a drága benzin miatt főleg busszal jár be a közeli településről. - Mindketten betöltöttük a hatvanötöt, legalább ez nem kerül pénzbe. Bár így sokkal többet kell cipekedni - teszi hozzá Virágné. Nem mindenki hajlandó beszélgetni, sokan - talán érthetően - bizalmatlanok a válltáskával járó idegennel szemben, aki mindenféléről kérdezősködik. —Én ritkán vagyok itt. Most is csak szőlőt hoztam—méri szűkén szavait a zsombói Tóthné, aki az asztalok végében tanyázott le, egyetlen vödör gyümölccsel maga előtt. Nevét a tojásokat pakoló férfi sem árulja el, de vásári tapasztalatairól szívesen beszél - Kondoroson a vejem és az apósom megtermeli a tojásokat, mi meg a feleségemmel segítünk eladni. Neki azonban jobban megy! - vallja be a férfi. -Ő állandó standot tart fenn a piac másik végében, többen ismerik. Én csak a forgalmasabb napokon kofáskodom. Sokan panaszkodnak a piac telítettségére és arra, hogy az embereknek kevés a pénzük. Jos beruházással melegített vizű strand épül, melynek alapjai az év végére elkészülnek - magyarázza Szabó István alpolgármester. - A három medencébe a vizet gázzal melegítik majd, s ez kora tavasztól késő őszig áll a vendégek rendelkezésére. A létesítményt később szeretnénk lefedni, hogy télen is fogadhasson vendégeket. A termálkutak vizének hasznosításán is törjük a fejünket. - A településen nagy a szegénység - mutatja az alpolgármester a statisztikákat. - A legnagyobb munkáltató az önkormányzat. A téeszek felbomlottak, a kisebb mezőgazdasági vállalkozások pedig főleg nyáron adnak munkát. A női munkaerő két varroda között választhat, és akad még néhány viszonylag nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozás. Óriási teher hárul az önkormányzatra, hiszen jövedelempótló támogatásra, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, rendszeres szociális segélyre, időskorúak járadékára és ápolási díjra havonta öt és fél millió forintot fizetünk ki. A munkanélküliség télen 30, nyáron pedig körülbelül 20 százalékos. Alacsony az iparűzési adó, hogy a vállalkozókat arra ösztönözzük, jöjjenek Abádszalókra, a helyi vállalkozók pedig még kedvezményt is kapnak. A felemelkedéshez persze nem reményüket vesztett munkanélküliek kellenek, hanem értékeket teremtő és becsülő polgárság. Ez a réteg még gyenge a Tisza-tó közkedvelt öblénél. A helyi lokálpatrióták közössége, a Községvédő Baráti Kör 1998-ban alakult meg Pacsai Norbert tanár vezetésével. Mint mondja, ez egy szellemi műhely szeretne lenni, amely a polgárosodás elősegítéséért dolgozik. Körmendi Lajos - Mióta megépítették a nagy hiperboltokat, a csillogó üzletközpontokat, megfogyatkozott a piac , szól ingerülten az egyik félasztalon zöldségeit kínáló asszony. - Egy-két dolgot olcsóbban árulnak, ez pedig éppen elég arra, hogy a bérházakból már nem jönnek ki ide, főleg ha a szép új üzlet ott virít mellettük. - Minek küszködünk mi, amikor egyre kevesebb szükség van a munkánkra? Behozzák külföldről az árut, a parasztember pedig egye meg, amit megtermelt - törnek elő az indulatai a beszélgetésbe bekapcsolódó sándorfalvi Rovó Mihálynénak. Ismerőssel találkozom. Négy óra tájban a villamosról meglátva őt az egyik külvárosi buszmegállóban még csak sejthettem, hogy egyfelé visz utunk, csak más közlekedési eszközzel. Itt az asztal mögött azonnal felismerem a férfit, aki tucatnyi fonott kosárral várt a hajnali járatra. A szegedi Klimar Tamás számára ez a piac már az utolsók egyike. A látássérült férfi életében ugyanis néhány héten belül elkezdődik a téli időszámítás. - Már készítjük, áztatjuk a vesszőket, amikből egészen tavaszig készülnek a garabélyok, a füles kosarak. A kikelettel azután újra beindul a vásári szezon - meséli, majd azt is elárulja, hogy egy nagyobb kosarat két-három óra alatt készít el. - Nem sokáig szoktam kint lenni, fél kilenc táján hazamegyek. S ha lesz kedvem, délután folytatom a Csillag téren. Az árusok többsége kora délutánig próbálkozik. A kosárfonó viszont ma is abban bízik, hogy túlad a portékáján, mire felkel majd a nap. B. P. L. Üzletközpontokkal versenyez a szegedi piac Garabélyokhoz áztatják a vesszőket A hattyú jármű már a parton, de a horgász örül a csöndnek deve GÉZA FELVÉTELE A bérházakból már nem jönnek újvári Sándor felvétele