Szabad Föld, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)
2002-02-15 / 7. szám
Szabadföld kultúra Az Úr hangjával nyit a nemzet teátruma _______LOVASS ILDIKÓ_______ N emzedékek álma válik valóra, amikor március 15-én fölgördül a függöny a Nemzeti Színház színpadán. Befejezéséhez közeledik az építkezés, a mesterek már az utolsó simításokon dolgoznak. Hamarosan felharsan az első szó, az Úr hangja Madách Tragédiájából: megvalósul végre egy nemzeti álom. A tervezéstől a kivitelezésig terjedő három év feszített tempót kívánt az építész Siklós Máriától, és bizonyára eltelik még néhány év, mire kellő távolságból tekinthet vissza munkásságának erre a kivételes időszakára. Beszéljenek a tények: 1999 márciusában született meg a kormányhatározat a színház felépítéséről. Az építész is ekkor kapta megbízatását. Még abban az évben a pesti Dunaparton a volt expóterületet kijelölték az építkezés helyszínét, 2000 szeptemberében pedig - az építési engedélyek megszerzése után - megkezdődhetett a terv valóra váltása. Schwajda György kormánybiztos azért éppen Siklós Máriát kérte fel a munkára, mert már tizenkét színházfelújítás állt mögötte. Olyan bonyolult rekonstrukciós munkák során szerzett tapasztalatokat, mint a Pécsi Nemzeti Színház, a Vígszínház, az Operaház, a Madách és az Operettszínház felújítása. Pályafutása megkoronázása lett a Nemzeti Színház tervezése. A kormánybiztos megbízása hagyományos színházépületre szólt, feltételként pedig megszabta, hogy „őrizze az értékálló tradíciókat, az épület szellemisége szóljon a színház 2500 éves történetéről, de legyen a XXI. század küszöbén a technika eredményeit is felhasználó, a millenniumi épületek szomszédságában környezetbarát, tehát valahol magyar is”. A kezdetben inkább ijesztő, mint inspiráló feladatot a szűk határidők is nehezítették. Végül is három év telt el a megbízás és az épületátadás között, s ez meglehetősen rövid idő ilyen nagyságrendű feladatnál. A munkafolyamat során kisebb-nagyobb változtatásokra, módosításokra is sor került, de az alapkoncepció nem változott. Hagyományos színházat terveztem - mondja Siklós Mária -, amelynek legfontosabb részét, a színpadot és a nézőteret csaknem kör alakú épületrész foglalja magában. Ez a forma tisztelgés a tradícióknak, és megfelel a mai, korszerű igényeknek is. Ezt veszik körbe a teátrum működéséhez szükséges épületrészek - magyaráz Siklós Mária. A Duna-parton, szemben a Gellértheggyel már csaknem teljes szépségében pompázik az épület. Vajszínű mészkő burkolata, jól tagolt, mozgalmas tömege méltóságteljes, harmonikus külsejével izgalmas képet nyújt. Leglátványosabb része, a főhomlokzat még állványerdőben áll. Az előtető, amely az épület fölé boruló védőtetővel már kész, szinte megkoronázza a színházat. A főbejárat kilenc oszlopára hamarosan felkerül a művészeteket jelképező kilenc múzsa, amelyeket Párkányi Raab Péter szobrászművész készít carrarai márványból és bronzból. A keleti, nyugati és déli homlokzat plasztikái már a helyükön vannak. Schrammel Imre és Szekeres Károly keramikusművészek üvegszál-erősítéses betonból készült alkotásai, a költői szépségű szárnyas nőalakok, faunok s a Duna közelségét is jelző sellők vagy táncosnők kiszökkennek a falak és ablakok síkjából, szinte óvó öleléssel veszik körül az épületet. A teátrum oldalfalából mintegy a függönyt elhúzva kihajol négy jelképes alak: a tragédia, a komédia, a zene és a régi színházat megtestesítő királyfigura. A modern épületeknél kevésbé hangsúlyos a társművészetek jelenléte. Siklós Mária a tervezés kezdetétől közösen gondolkodott a művészekkel a teátrum méltó díszítéséről. Sokakban felötlik majd a kérdés: milyen stílusú a Nemzeti Színház új otthona? - A fővárosban és országszerte meglévő színházaink palotaszerű, ünnepélyes épületek. A budapesti városkép eklektikus stílusú házai közel állnak az emberek ízlésvilágához, szeretik őket. A Nemzeti Színházat csak annyiban nevezném eklektikusnak, amennyiben régi, értékesnek ítélt stíluselemeket modern építészeti kialakításokkal társítottam. Végezetül a teljesség igénye nélkül néhány adat a színház méreteinek érzékeltetésére. A telek területe 14 621 négyzetméter. A beépített alapterület több mint négyezer négyzetméter. Az épületben a 24x18 méteres nagyszínpadon kívül stúdiószínház, szabadtéri színpad, három próbaterem, 35 fürdőszobás színészöltöző, hangstúdió, díszletfelvonó, jelmezkészítő és karbantartó műhelyek, jelmeztár, színészklub találhatók. A nagyterem 610, a stúdiószínház kétszáz nézőt tud fogadni. Megvalósul a régi álom BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE Aranykalászos tanfolyam a tunyogmatolcsi kultúrházban ________BALOGH GÉZA________ A rendszerváltás a falusi kultúrközpontok háza táját is megérintette. Kezdetben a legtöbb településen szinte egyik napról a másikra bezártak a közművelődés otthonai, egy részük ma sem működik. A lakatok ugyan már lekerültek az ajtókról, de a küszöb átlépőit a legritkább esetben várják könyvvel, folyóirattal. Még jó, ha a különféle civil szerveződések használják az épületet. Megtörténik, hogy olcsó ruhavagy cipővásárnak kell otthont adniuk. Hál’ Istennek azért akadnak kivételek. Az utóbbi időkben egyre több településen kapja vissza rangját a művelődés háza. És a folyamatot állami akarat is segíti. A különféle pályázatokon tekintélyes summákat lehet nyerni, melyekkel újraszervezhető a vidék kulturális élete. A Szamos menti Tunyogmatolcs művelődési otthona is mély álomba merült, jó fél éve azonban főállású intézményvezető irányítja a kultúrházat és könyvtárat. Jakó Ernő pályázaton nyerte el a posztját, igaz, a község kulturális életében annak előtte is meghatározó szerepet vitt. A szomszédos város, Fehérgyarmat művelődési központjában dolgozott majd egy negyedszázadot népművelőként, s munkaköri feladatából eredően is rengeteg kapcsolat fűzte a kisebb szatmári kultúrházakhoz. A legszorosabb kötelék a tunyogmatolcsiakhoz. Ez természetes is, innen származott el, és két évig a község és az iskola könyvtárosaként tevékenykedett. - A pénzhiány a kis települések után a városi intézményeket is utolérte, ami sok helyütt létszámleépítést vont maga után - hagyja abba jöttünkre a postabontást, s kínálja hellyel a vendégeit. - Kilencvenötben, amikor a munkaviszonyom megszűnt Fehérgyarmaton, örömmel vállaltam el itt a megbízatást. A könyvtárban beszélgetünk. A hatvanas évek legelején épített kultúrház a korabeli építészeti stílus tipikus példája. Az épület kiállta a nehéz éveket, nemrég az önkormányzat komoly öszszeget fordított a felújítására. A pénzből ráférne több is, különösen a belső terek renoválására, átalakítására, ám a ház így is használható, s ha nincs is benne még olyan pezsgő élet, mint hajdanán, azért valami már elkezdődött. - Azok az évek a falusi kultúrházak fénykorát jelentették, hiszen a közművelődésen kívül aligha lehetett másképp „üzenni” a népnek - folytatja Jakó Ernő. - Egy-egy színházi előadásra a szomszédos Szamoskérről, Győrtelekről is átjártak hozzánk, a mozifilmek vetítésekor pedig még az ajtóban is álltak. Mára változtak az idők, a művelődési szokások is, ezzel párhuzamosan a társas kapcsolatok mifelénk is átrendeződtek. A tunyogmatolcsi ház valamikor a környék leglátogatottabb művelődési intézménye volt seregnyi klubbal, szakkörrel. Honismereti kör, krónikaszakkör, citerazenekar, kertbarátkor, népdalkor - alig volt a faluban olyan réteg, amely ne talált volna érdeklődési körének megfelelő elfoglaltságot. Mindegyiket feltámasztani ma már szinte lehetetlen volna, ám vannak területek, ahol sikerrel kecsegtetnek az erőfeszítések. A legfiatalabbakat, illetve a legidősebbeket talán a legkönnyebb megnyerni az ügynek. Nemrég alakították meg a nyugdíjasok klubját, pontosabban szólva indították újra, mert maga a klub már jó ideje létezik. Ezt bizonyítják azok a fényképek is, amelyek az idős tunyogiak, matolcsiak megyejáró kirándulásain készültek. Az iskolában is megpezsdült az élet, néptánckör és színjátszó kör alakult. Más településekkel ellentétben itt a legaktívabb korosztály is szakít időt ismeretei bővítésére. A helyi gazdakör szervezésében több mint hetvenen végeztek ezüstkalászos tanfolyamot, s már az aranykalászos kurzust is szervezik. És közben pályáznak rendületlenül. Az elmúlt egy évben így nyertek erősítőberendezést, internet-előfizetést, fénymásolót, a kulturális tárca újjászervezési pályázatán pedig kétmillió forint készpénzt, amiből a fűtést és a vizesblokkot korszerűsítik. Az olvasás éve rendezvénysorozatán is nyertek százezer forintot. Ma már a tekintélyes méretű kultúrháznak gyakorlatilag minden termét használják valamire. A mozinak, a színháznak Tunyogmatolcson is vége. De csak ideiglenesen. Mert a művelődés szervezői bíznak abban, hogy lesz még mozi is, színház is egyszer a községi kultúrházakban. A Szamos menti faluban már megtették az első lépéseket. Csiky Mihály: Szent László király 2002. FEBRUÁR 15. 15 GRÉTSY LÁSZLÓ „Az én cégérem”írásom címét idézőjelbe tettem, nehogy bárki is arra gondolhasson, hogy nekem, magamnak van olyan cégérem, azaz tevékenységem lényegét kifejező, arra utaló jelvényem, amelyet be akarok mutatni az Anyanyelvi őrjárat olvasóinak. Ez a cím egy pályázatnak a neve; azé a pályázaté, amelyet 2001-ben már másodízben hirdetett meg az Anyanyelvápolók Szövetsége és az EU-33 Közösségfejlesztő Egyesület, s amelyre bárki benevezhetett vagy saját cégének ötletes nevével, vagy azzal a szellemesnek talált névvel, amelyre valamely cégtáblán bukkant. Noha a pályázat eredményhirdetése néhány héttel ezelőtt, még a múlt év decemberében lezajlott, tanulságos volta miatt, azt hiszem, érdemes szólnom róla e rovatban. A pályázatra, vagyis a valamely cég tevékenységét ötletes, találó módon kifejező országos cég- és üzletnévversenyre nyolcszáznál is több pályázat érkezett be. Ez a szám már önmagában is jelzi a verseny népszerűségét, az a néhány példa pedig, amelyet mint a bírálóbizottság tagja, továbbá a verseny értékelője a gazdag anyagból kiemelek s felidézek, talán arról is meggyőzi olvasóinkat, hogy bár napjainkra az idegen üzletelnevezések divatja jellemző, terem azért magyar földön napjainkban is leleményes, talpraesett cég- vagy üzletnévmegjelölés, csak meg kell találni! Példáimat nem a helyezések sorrendjében, sőt nem is csak a helyezést elértek közül válogatva, hanem a számomra legkifejezőbbeket ábécérendbe szedve közlöm. Amatőr - egy vívóklub neve. Szellemes elnevezés, mert egyetlen, játékos módon kötőjelezve írott szóval két hasznos adalékkal is szolgál a klub tevékenységéről. Csigavér - egy autósiskola működik ezzel a névvel, ilyen módon is utalva arra, hogy az autósnak egyik legfontosabb tulajdonsága kell hogy legyen a hidegvér, a nyugodtság. Fakiraki - ez a japános hangzású elnevezés egy fából készült gyermekjátékokat árusító bolt kedves, játékos neve. Hajtás Pajtás Kft. - az e nevet viselő cég valójában egy biciklis futárszolgálatot fenntartó káefté. Hörpince - természetesen egy borozóról van szó; egy olyan borozóról, amely pincében - vagy alagsorban - található, s jókat lehet benne hörpintgetni. Kuci - kiegészítő, magyarázó nevén: Állatbarátok Áruháza. A Kuci mozaiknév a kutyákra és a cicákra utal, de talán még a kuckó szóra is. Lángőr Kft. - egy gázkészülék-karbantartó cég franciás csengésű, valójában azonban szellemes magyar neve. Szín-Vonal Kkt. - egyéni helyesírású, de a színre, a vonalra és a színvonalra egyaránt utaló s ezért kétségtelenül leleményes elnevezése egy dekorációval foglalkozó közkereseti társaságnak. A Kkt. egyébként az utóbbi kifejezésnek a ma már szabályos rövidítése. A pályázat több tanulsággal szolgál számunkra az alkotott elnevezések típusára vonatkozólag is. Egyet megemlítek. A viszonylag hagyományos szóalkotások mellett, amilyen az új szóösszetételek, új képzett szavak, új betű- és mozaikszavak alkotása, itt jó néhány olyan új elnevezés is található, amely a kötőjelnek, valamint a nagybetűnek a szó belsejében való, újszerű használatán alapul. Már a felsoroltak között is volt egy-két ilyen, de hasonló még a Törpék egy minipékség neveként, továbbá a Meló-Diák diákszövetkezet neve, amely egy diákoknak munkát kínáló társulást sejtet. Figyelemre méltóak, ötletesek ezek is, de mivel ez a sajátos szó-, illetve névalkotásmód a helyesírás jelenlegi szabályainak nem felel meg, azt ajánlom az új cégelnevezések alkotóinak, hogy ezzel pusztán a divat kedvéért ne, csak akkor éljenek, ha az ily módon alkotott elnevezés valóban telitalálat.