Szabad Föld, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

2002-06-14 / 24. szám

H Népszerűek a lelkigyakorlatos táborok MUNKATÁRSAINKTÓL A Fülöp atyáról elnevezett kiskunfélegy­házi alapítvány névadójához hasonlóan a fiatalokkal való törődést tűzte ki célul. Törté­netük tizenkét évvel ezelőtt kezdődött, amikor is a Zöldmező Téesztől kaptak egy tanyát Bu­gac egyik legszebb részén, Hittanyán. Az épü­let felújítását, a környezet rendbetételét a fél­egyházi Szent István-plébánia vállalta magára. Kiss Gábor, az alapítvány elnöke érdeklő­désünkre elmondta, hogy a csodálatos termé­szeti környezetben lévő birtokra főként a nyári szünetben várnak gyerekeket. Már az első év­ben tartalmas programokat szerveztek nekik. Kezdetben a környék egyházi ifjúsági csoport­jainak tagjai jelentkeztek, ma már az ország minden részéből fogadnak érdeklődőket. A „szezont” ingyenes építőtáborral nyitják, a szor­gos résztvevők fogadóképessé teszik a tanyát. Legtöbben a lelkigyakorlatos táborokat látogat­ják. A száz-százhúsz tizenéves nyolc-tíz fős cso­portokban hallgatja végig az előadásokat, majd beszélgetnek, vitatkoznak a témáról. Az alapít­vány a nyár folyamán különféle szaktáborokat is szervez. Népszerű a modern táncokkal foglal­kozó turnus. Az idén először találkoznak a kara­te hívei, a fotósok pedig már hagyományt te­remtettek bugaci alkotótáborukkal. A kiskunfélegyházi alapítvány tevékeny­sége példaértékű. Annál is inkább, mert egy­házon belül nincs túl sok hasonló szerveződés. A hitoktató és pedagógus Kiss Gábortól tud­juk, hogy valójában egész évben a nyári szü­netre készülnek, hogy a pályázati pénzekből és adományokból összejött támogatásukkal a gyerekek tartalmasan tölthessék el idejüket. Emellett folyamatosan ott vannak a városi rendezvényeken: színjátszó csoportjuk fellé­péseket vállal, tagjaik pedig segítik a hajlékta­lanokat. S aki nem jut el a bugaci tanyára, el­mehet a városban szervezendő napközis tábo­rokba vagy a tűzoltósággal karöltve indított katasztrófavédelmi táborba. M­éltán híresült el a református egyház országos táboroztató központja, a balaton­­szárszói telep: 1943-ban neves értelmiségiek tartották itt a tanácskozásukat az ország jövőjéről, itt hirdette meg Németh László a harmadik útról szóló elképzeléseit. Az író meglátásai pusztába kiáltott szónak bizonyultak, s az egyház egyik ifjúsági szerveze­tének, a Soli Deo Glóriának (Egyedül Istené a Dicsőség) tulajdonában lévő telepre sem járhattak már sokáig a fiatal értelmiségiek. 1951-ben az egyháznak ezt az ingatlanját is államosították. A következő nyári tábort negyven év szünet után tartották a Balaton­­parti településen, s tartják azóta is megszakítás nélkül, általában hetes váltásban kora nyártól őszig. A táborban országos hírű értelmiségiek vezetésével beszélgetnek különböző korú és érdeklődésű fiatalok az élet és a társadalom kérdéseiről. Együtt töltenek egy hetet például a református gimnáziumok legtehetségesebb fiataljai, de tartanak tanácskozást lelkész­hallgatóknak is. Téved azonban az, aki azt hiszi, hogy a fiatalok reggeltől estig csak a hitü­ket mélyítik, s az ismereteiket bővítik. Természetesen jut idő sportolásra, kirándulásra, strandolásra is. A táborozásért mindössze tízezer forintot kell fizetniük a résztvevőknek, tudtuk meg Merétey Sándor zsinati tanácsostól, aki azt is elmondta, hogy a fenntartók újabb te­rületek vásárlásával szeretnék még több református fiatal számára lehetővé tenni tartal­mas nyári időtöltésüket. SZABAD FÖLD HAZAI ÉLET 2002. JÚNIUS 14. 5 Egy ezerlelkes zsákfalu nyaralási lehetőségei _______BORZÁK TIBOR_______ arkakötöny ezer lelket számláló te­lepülés. Kiskunhalas és Kiskun­­majsa között félúton található. Zsákfalu, onnan tovább nem visz út. A rendezett településen szorgos emberek élnek, a nyarat is munkával töltik. Pihenésre, vakációzásra nemigen gondolnak. Nem csak a munka miatt. Errefelé egyre kevesebben tudják megfizetni a drága kirándulásokat, a gyerekek táboroztatását. A pénz szab határt - A harkakötönyiek nem nagyon tehetik meg, hogy nyaraljanak - mondja Tobak Csaba pol­gármester. - Legtöbben otthon töltik a sza­badságukat, és elvégzik az év közben elmaradt házimunkákat. A fiataloknak viszont több le­hetőséget is kínálunk. Kiskunhalas és a kör­zetben lévő tizennégy település alkotja a Vaká­ció Kht.-t, amely egész nyáron szervez csopor­tokat a sikondai és a balatonakali táborba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tíznapos tá­vollét költségeit nem tudják vállalni a szülők, ezért az utóbbi időben inkább kétszer ötnapos turnusokat szervezünk. A rászorulók a Har­­kakötönyért Alapítványtól kapnak támoga­tást. Nagyon jó a kapcsolatunk erdélyi testvér­­településünkkel, Maksával, ahonnan most is várunk gyerekeket. Ha minden igaz, ősszel vi­szonozzák a vendéglátást. Az önkormányzat pedig a felnőtteknek szervez székelyföldi ki­rándulást, reméljük, sikerül elfogadható árat kialakítanunk. Tobak Csaba örömmel újságolja, hogy helyben is van látnivaló. A Harka-tó állatvilá­ga rendkívül változatos, körülötte pedig tan­ösvény vezet. A homokpuszta szépségei, a parkerdő jó levegője egyre több érdeklődőt csalogat a határba. Lehet keseregni azon, hogy a falu forráshiánnyal küszködik, s ha nem is vigaszt, de némi büszkeséget jelenthet nekik az ott fészkelő, óriási értéket képviselő rétisas­pár. Noha az alföldi tájat maguk a harkakötö­nyiek is jól ismerik, azért találhatnak még fel­fedezésre váró területeket. Nem kell messzire menniük: a tó partjánál „nyaralhatnak”. Egy­­egy napot igazán szánhatnak a természetjá­rásra. Mesepark a Máris-tanyán Harkakötönytől karnyújtásnyira fantáziabi­rodalomba toppan a látogató. A Máris-tanya udvarán számtalan játék: hinták, gokartok, kisvonat. A meseparkban apró építmények­ben ismert történetek, köztük Jancsi és Julis­ka, Hófehérke, Csipkerózsika jelenetei eleve­nednek meg a beöltöztetett figurák által. Ké­nyelmes szálláshelyek, mosdók, étkezők, tár­salgók. Valamennyi berendezés Hollandiából érkezett. És a tanya gazdája is. Merthogy Erzsi nénit hazahúzta a szíve. Régen volt már, mikor férje elhagyta az orszá­got, ő meg utánament a gyerekekkel. Egy hol­land kisvárosban találtak otthonra. Aztán a nyolcvanas évek vége felé többször hazaláto­gattak. Az asszony húga megbetegedett, szo­ciális intézetbe került. A körülmények döbbe­netesek voltak. - Mennyi elhagyatott ember él Magyaror­szágon, akiket még a rokonaik is elfelejtettek! - sóhajt Tóth Györgyné Erzsi néni, miután lete­lepedtünk a tanya egyik tágas szobájában. - Elhatároztam, hogy segítek rajtuk. Létrehoz­tam a Máris Holland-Magyar Gyorssegítő Szolgálatot. Egyesületi keretek között mű­ködünk. Hollandiában folyamatosan gyűjtök adományokat, időnként megrakott teherau­tókkal fuvarozzuk ide. A csomagokat (benne ruhákat, játékokat) személyesen viszem el a rászorultaknak. Az évek során kialakultak a kapcsolataink az intézményekkel, főleg szelle­mi fogyatékosokat segítek. Eleinte csak egy­­egy napra mentünk kirándulni, de minden­honnan kinéztek bennünket. Ekkor döntötte el az asszony, hogy olyan helyet teremt számukra, ahol önfeledten tölt­hetik az időt. A szemétkupacon álló tanyából hangulatos nyaralóhelyet varázsolt. Egész nyá­ron érkeznek vendégek. Az előjegyzési naptár megtelt. Erzsi néni nyomatékosan kéri, ne „reklámozzam” őket, mert bármennyire is fáj a szíve, nem tud magánszemélyeket, kirándu­ló családokat fogadni. Már az elején eldöntöt­te, hogy csak a folyamatosan patronált intéz­mények lakóit nyaraltatja. Azokat viszont ké­nyezteti. Nem lehet elmondani, milyen bol­dogság látni az önfeledten játszó gyerekeket vagy felnőtteket. Ezért az örömért érdemes csi­­­nálni. Annak ellenére, hogy a holland-ma­gyar házaspár egészsége változó, nem tudná­nak meglenni a két ország közötti állandó in­gázás és a szerencsétlen sorsú emberek segíté­se nélkül. Erre tették fel az életüket. Pályázaton nyert táborok A harkai gyerekeket évente egyszer fogadják a Máris-tanyán. Nekik egyébként a nyári vaká­cióra az általános iskola biztosít tartalmas el­foglaltságot. Harkakötöny, Pirtó és Kömpöc az országban elsőként iskolatársulást hozott lét­re, az egymástól távolabb eső településeken önállóan kell a programokat szervezni. - Igyekszünk minél több pályázati pénzt szerezni, de egyre szűkülnek a lehetőségek. Volt olyan év, amikor egymillió forintot nyer­tünk, most legfeljebb 100-150 ezret tudunk összegyűjteni - magyarázza a Zentáról szár­mazó Győri Endre igazgatóhelyettes. - Ami biztos: hat napra környezetvédő táborba me­gyünk Pécsváradra. Megszállott túrázó va­gyok, a nyáron többször elviszem növendé­keimet a környékre. Már sokan várják az éj­szakai kirándulást. Az iskolakapu egész nyáron nyitva. A sportpályán bármikor focizhatnak a fiatalok. A teleházban a számítógép a legkapósabb, de állandóan foglalt a pingpong- és a biliárdasz­tal is. A konditeremben lehet az izmokat erő­síteni. És a csöndes falu utcáin a srácok nyu­godtan görkorcsolyázhatnak, hiszen a forga­lom elenyésző. „Jövőre is jó lesz!” - olvasható a Máris-ta­nya bejáratánál levő táblán. A mondás egy bizo­nyos Laci bácsitól származik, aki a kezdetekben sokat segített Erzsi néniéknek. A nyughatatlan asszony mindent azonnal akart, az öreg viszont csak legyintett, minek sietni a dolgokkal. Ha be­legondolunk, sok igazság van megjegyzésében - a nyári vakációra vonatkozóan is. A Máris-tanyán minden gyermek jól érzi magát Újvári Sándor felvétele Csekk a dolgozóknak és a rászorulóknak Egyre többen veszik igénybe, főként a nyári kikapcsolódáshoz a kizárólag belföldön felhasználható üdülési csekket. Különösen a gyermekes családok és az idősek körében nőtt ezen állami segítség iránt az érdeklődés. _______NÁNÁSI TAMÁS_______ G­yarapodott azoknak a vállalatoknak a száma is, melyek csekk vásárlásával tá­mogatják dolgozóik pihenését - tudtuk meg Réti Ágnestől, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ) ügyvezető igazgatójától. A válla­lati üdülők fénykora lejárt. A cégek most in­kább egy lényegesen egyszerűbb és olcsóbb megoldással, üdülési csekkek juttatásával egészítik ki munkavállalóik fizetését. Ezt azonban - örvendetes módon - egyre na­gyobb előszeretettel gyakorolják. Idén például május végéig 1,1 milliárd forint értékben vá­sároltak csekket a vállalatok, ami negyven szá­zalékkal haladta meg a tavalyi első öthavi ada­tot. Negyvenhétezer ember pihenését segítet­ték ezzel. Egyik módszer az, amikor a dolgozó is hozzájárul a csekk vásárlásához. Ilyenkor húszezer forint befizetéséért cserébe negy­venezer forint értékű üdülési csekket kap a vállalattól. A cégek egyharmada még ennél is gálánsabb megoldást választott, és teljes mértékben átvállalta az alkalmazottaknak ajándékozott csekk árát. Gond viszont a NÜSZ ügyvezető igazgatója szerint, hogy e juttatás eddig csak ötven százalékban kapott adó- és járulékmentességet. Ha ez a mérték száz százalékra emelkedne, még népszerűb­bé válna az üdülési csekk a vállalkozások kö­rében, és nem egy esetben akkor is fedezni tudná a család pihenését, ha csak az egyik családtag kapná a munkahelyéről ezt a támo­gatást. Az állami hozzájárulással kiegészített üdü­lési csekket a gyermekes családok, az idősek és a fogyatékosokkal élők kérhetik. Szabály, hogy a kapott összeghez legalább ugyanennyivel sa­ját maguknak is hozzá kell járulniuk. A GYERMEKES CSALÁDOK részesültek idén is az eddig legnagyobb, 84,5 millió forin­tos segítségben. Személyenként hét-tízezer fo­rint értékű támogatást kaphatnak a családok. Előnyben részesülnek azok, akik legalább há­rom gyermeket nevelnek, kiegészítő családi pótlékot vagy másféle ellátást - például maga­sabb összegű családi pótlékot, gyest, gyedet, gyetet, ápolási díjat, terhességi gyermekágyi segélyt - vesznek igénybe. Az IDŐSEK esetében, akik idén mostaná­ig 40,6 millió forintos támogatást kaptak, a ha­vi nyugdíj összegét veszik figyelembe. Ha ez meghaladja a hatvanezer forintot, a kérelmező nem kaphat üdülési csekket. Harmincezer fo­rint alatti ellátásnál tízezer forint értékű támo­gatás kérhető. Harminc- és negyvenezer forint közötti havi nyugdíj esetén nyolcezer, negy­ven-ötvenezer forint között hatezer, ötven- és hatvanezer forint között pedig négyezer forint a csekk értéke. A családok és az idősek az igénylőlapot többek között a NÜSZ Kft. fővá­rosi központjában és a megyeszékhelyeken lé­vő kirendeltségekben vásárolhatják meg, pél­dányonként ötven forintért. A folyamatosan beadható kérelmekről bírálóbizottság dönt. Az államilag támogatott csekk egy évig és csak egyszer kérhető. Ha sok az igénylő, azok kerül­nek előnybe, akik már több esztendeje vagy még egyáltalán nem kaptak ilyen segítséget. A beadott kérelem sorsáról a 06-30/303-0303-as számon is kapható felvilágosítás. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK érdekvédelmi szervezeteiken keresztül idén eddig 11,6 mil­lió forint értékű csekket kaptak. Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Szövetsé­ge, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Orszá­gos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Or­szágos Szövetsége, valamint a Mozgáskorláto­zottak Egyesületeinek Országos Szövetsége fogadja és bírálja el a kérelmeket. Az igénylő­lap kitöltése mellett a súlyos fogyatékosság meglétét zárójelentésekkel vagy orvosi szak­­véleménnyel hitelt érdemlően igazolni kell. A tízezer forintos támogatás a családtagnak, kí­sérőnek is kérhető. Különös méltánylást ér­demlő esetekben húszezer forint lehet a támo­gatás mértéke. • Mielőtt beadjuk a kérelmet, érdemes azt is­­eldöntenünk, hogy a csekket később hol hasz­náljuk fel. Az üdülési szolgálat évkönyvében legalább 1300 hazai elfogadóhely szerepel. Van közöttük szálloda, magánház, panzió, kem­ping egyaránt. A legnépszerűbb a Balaton és a főváros, de sokan keresik fel a kedvelt hegyvi­déki üdülőhelyeket is. A csekket beváltó szál­láshelyek 14 százalékánál fejenként ezer forint­nál­ kevesebbe, 88 százalékuknál ötezer forint alatti összegbe kerül egy éjszaka. ­ Az üdülés évében é­ vente egy téma köré rendeződik a Ma­gyar Turizmus Rt. szervezőmunkája. 1999 a bor és gasztronómia, 2000 a kultúra és a millennium, 2001 az aktív turizmus je­gyében telt. 2002 az üdülés éve, amelyben három korcsoportot kezelnek kiemelten. A kisgyermekes családok, a fiatalok (14-25 év közötti korosztály) és a seniorok (ötven fe­lettiek) számára külön kiadványokban fog­lalták össze a speciálisan nekik szóló üdülé­si ajánlatokat. Ezenkívül az interneten és a Tourinform-irodákban is tájékozódni lehet az ország bármely pontján.

Next