Szabad Föld, 2002. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)
2002-06-14 / 24. szám
H Népszerűek a lelkigyakorlatos táborok MUNKATÁRSAINKTÓL A Fülöp atyáról elnevezett kiskunfélegyházi alapítvány névadójához hasonlóan a fiatalokkal való törődést tűzte ki célul. Történetük tizenkét évvel ezelőtt kezdődött, amikor is a Zöldmező Téesztől kaptak egy tanyát Bugac egyik legszebb részén, Hittanyán. Az épület felújítását, a környezet rendbetételét a félegyházi Szent István-plébánia vállalta magára. Kiss Gábor, az alapítvány elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a csodálatos természeti környezetben lévő birtokra főként a nyári szünetben várnak gyerekeket. Már az első évben tartalmas programokat szerveztek nekik. Kezdetben a környék egyházi ifjúsági csoportjainak tagjai jelentkeztek, ma már az ország minden részéből fogadnak érdeklődőket. A „szezont” ingyenes építőtáborral nyitják, a szorgos résztvevők fogadóképessé teszik a tanyát. Legtöbben a lelkigyakorlatos táborokat látogatják. A száz-százhúsz tizenéves nyolc-tíz fős csoportokban hallgatja végig az előadásokat, majd beszélgetnek, vitatkoznak a témáról. Az alapítvány a nyár folyamán különféle szaktáborokat is szervez. Népszerű a modern táncokkal foglalkozó turnus. Az idén először találkoznak a karate hívei, a fotósok pedig már hagyományt teremtettek bugaci alkotótáborukkal. A kiskunfélegyházi alapítvány tevékenysége példaértékű. Annál is inkább, mert egyházon belül nincs túl sok hasonló szerveződés. A hitoktató és pedagógus Kiss Gábortól tudjuk, hogy valójában egész évben a nyári szünetre készülnek, hogy a pályázati pénzekből és adományokból összejött támogatásukkal a gyerekek tartalmasan tölthessék el idejüket. Emellett folyamatosan ott vannak a városi rendezvényeken: színjátszó csoportjuk fellépéseket vállal, tagjaik pedig segítik a hajléktalanokat. S aki nem jut el a bugaci tanyára, elmehet a városban szervezendő napközis táborokba vagy a tűzoltósággal karöltve indított katasztrófavédelmi táborba. Méltán híresült el a református egyház országos táboroztató központja, a balatonszárszói telep: 1943-ban neves értelmiségiek tartották itt a tanácskozásukat az ország jövőjéről, itt hirdette meg Németh László a harmadik útról szóló elképzeléseit. Az író meglátásai pusztába kiáltott szónak bizonyultak, s az egyház egyik ifjúsági szervezetének, a Soli Deo Glóriának (Egyedül Istené a Dicsőség) tulajdonában lévő telepre sem járhattak már sokáig a fiatal értelmiségiek. 1951-ben az egyháznak ezt az ingatlanját is államosították. A következő nyári tábort negyven év szünet után tartották a Balatonparti településen, s tartják azóta is megszakítás nélkül, általában hetes váltásban kora nyártól őszig. A táborban országos hírű értelmiségiek vezetésével beszélgetnek különböző korú és érdeklődésű fiatalok az élet és a társadalom kérdéseiről. Együtt töltenek egy hetet például a református gimnáziumok legtehetségesebb fiataljai, de tartanak tanácskozást lelkészhallgatóknak is. Téved azonban az, aki azt hiszi, hogy a fiatalok reggeltől estig csak a hitüket mélyítik, s az ismereteiket bővítik. Természetesen jut idő sportolásra, kirándulásra, strandolásra is. A táborozásért mindössze tízezer forintot kell fizetniük a résztvevőknek, tudtuk meg Merétey Sándor zsinati tanácsostól, aki azt is elmondta, hogy a fenntartók újabb területek vásárlásával szeretnék még több református fiatal számára lehetővé tenni tartalmas nyári időtöltésüket. SZABAD FÖLD HAZAI ÉLET 2002. JÚNIUS 14. 5 Egy ezerlelkes zsákfalu nyaralási lehetőségei _______BORZÁK TIBOR_______ arkakötöny ezer lelket számláló település. Kiskunhalas és Kiskunmajsa között félúton található. Zsákfalu, onnan tovább nem visz út. A rendezett településen szorgos emberek élnek, a nyarat is munkával töltik. Pihenésre, vakációzásra nemigen gondolnak. Nem csak a munka miatt. Errefelé egyre kevesebben tudják megfizetni a drága kirándulásokat, a gyerekek táboroztatását. A pénz szab határt - A harkakötönyiek nem nagyon tehetik meg, hogy nyaraljanak - mondja Tobak Csaba polgármester. - Legtöbben otthon töltik a szabadságukat, és elvégzik az év közben elmaradt házimunkákat. A fiataloknak viszont több lehetőséget is kínálunk. Kiskunhalas és a körzetben lévő tizennégy település alkotja a Vakáció Kht.-t, amely egész nyáron szervez csoportokat a sikondai és a balatonakali táborba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tíznapos távollét költségeit nem tudják vállalni a szülők, ezért az utóbbi időben inkább kétszer ötnapos turnusokat szervezünk. A rászorulók a Harkakötönyért Alapítványtól kapnak támogatást. Nagyon jó a kapcsolatunk erdélyi testvértelepülésünkkel, Maksával, ahonnan most is várunk gyerekeket. Ha minden igaz, ősszel viszonozzák a vendéglátást. Az önkormányzat pedig a felnőtteknek szervez székelyföldi kirándulást, reméljük, sikerül elfogadható árat kialakítanunk. Tobak Csaba örömmel újságolja, hogy helyben is van látnivaló. A Harka-tó állatvilága rendkívül változatos, körülötte pedig tanösvény vezet. A homokpuszta szépségei, a parkerdő jó levegője egyre több érdeklődőt csalogat a határba. Lehet keseregni azon, hogy a falu forráshiánnyal küszködik, s ha nem is vigaszt, de némi büszkeséget jelenthet nekik az ott fészkelő, óriási értéket képviselő rétisaspár. Noha az alföldi tájat maguk a harkakötönyiek is jól ismerik, azért találhatnak még felfedezésre váró területeket. Nem kell messzire menniük: a tó partjánál „nyaralhatnak”. Egyegy napot igazán szánhatnak a természetjárásra. Mesepark a Máris-tanyán Harkakötönytől karnyújtásnyira fantáziabirodalomba toppan a látogató. A Máris-tanya udvarán számtalan játék: hinták, gokartok, kisvonat. A meseparkban apró építményekben ismert történetek, köztük Jancsi és Juliska, Hófehérke, Csipkerózsika jelenetei elevenednek meg a beöltöztetett figurák által. Kényelmes szálláshelyek, mosdók, étkezők, társalgók. Valamennyi berendezés Hollandiából érkezett. És a tanya gazdája is. Merthogy Erzsi nénit hazahúzta a szíve. Régen volt már, mikor férje elhagyta az országot, ő meg utánament a gyerekekkel. Egy holland kisvárosban találtak otthonra. Aztán a nyolcvanas évek vége felé többször hazalátogattak. Az asszony húga megbetegedett, szociális intézetbe került. A körülmények döbbenetesek voltak. - Mennyi elhagyatott ember él Magyarországon, akiket még a rokonaik is elfelejtettek! - sóhajt Tóth Györgyné Erzsi néni, miután letelepedtünk a tanya egyik tágas szobájában. - Elhatároztam, hogy segítek rajtuk. Létrehoztam a Máris Holland-Magyar Gyorssegítő Szolgálatot. Egyesületi keretek között működünk. Hollandiában folyamatosan gyűjtök adományokat, időnként megrakott teherautókkal fuvarozzuk ide. A csomagokat (benne ruhákat, játékokat) személyesen viszem el a rászorultaknak. Az évek során kialakultak a kapcsolataink az intézményekkel, főleg szellemi fogyatékosokat segítek. Eleinte csak egyegy napra mentünk kirándulni, de mindenhonnan kinéztek bennünket. Ekkor döntötte el az asszony, hogy olyan helyet teremt számukra, ahol önfeledten tölthetik az időt. A szemétkupacon álló tanyából hangulatos nyaralóhelyet varázsolt. Egész nyáron érkeznek vendégek. Az előjegyzési naptár megtelt. Erzsi néni nyomatékosan kéri, ne „reklámozzam” őket, mert bármennyire is fáj a szíve, nem tud magánszemélyeket, kiránduló családokat fogadni. Már az elején eldöntötte, hogy csak a folyamatosan patronált intézmények lakóit nyaraltatja. Azokat viszont kényezteti. Nem lehet elmondani, milyen boldogság látni az önfeledten játszó gyerekeket vagy felnőtteket. Ezért az örömért érdemes csinálni. Annak ellenére, hogy a holland-magyar házaspár egészsége változó, nem tudnának meglenni a két ország közötti állandó ingázás és a szerencsétlen sorsú emberek segítése nélkül. Erre tették fel az életüket. Pályázaton nyert táborok A harkai gyerekeket évente egyszer fogadják a Máris-tanyán. Nekik egyébként a nyári vakációra az általános iskola biztosít tartalmas elfoglaltságot. Harkakötöny, Pirtó és Kömpöc az országban elsőként iskolatársulást hozott létre, az egymástól távolabb eső településeken önállóan kell a programokat szervezni. - Igyekszünk minél több pályázati pénzt szerezni, de egyre szűkülnek a lehetőségek. Volt olyan év, amikor egymillió forintot nyertünk, most legfeljebb 100-150 ezret tudunk összegyűjteni - magyarázza a Zentáról származó Győri Endre igazgatóhelyettes. - Ami biztos: hat napra környezetvédő táborba megyünk Pécsváradra. Megszállott túrázó vagyok, a nyáron többször elviszem növendékeimet a környékre. Már sokan várják az éjszakai kirándulást. Az iskolakapu egész nyáron nyitva. A sportpályán bármikor focizhatnak a fiatalok. A teleházban a számítógép a legkapósabb, de állandóan foglalt a pingpong- és a biliárdasztal is. A konditeremben lehet az izmokat erősíteni. És a csöndes falu utcáin a srácok nyugodtan görkorcsolyázhatnak, hiszen a forgalom elenyésző. „Jövőre is jó lesz!” - olvasható a Máris-tanya bejáratánál levő táblán. A mondás egy bizonyos Laci bácsitól származik, aki a kezdetekben sokat segített Erzsi néniéknek. A nyughatatlan asszony mindent azonnal akart, az öreg viszont csak legyintett, minek sietni a dolgokkal. Ha belegondolunk, sok igazság van megjegyzésében - a nyári vakációra vonatkozóan is. A Máris-tanyán minden gyermek jól érzi magát Újvári Sándor felvétele Csekk a dolgozóknak és a rászorulóknak Egyre többen veszik igénybe, főként a nyári kikapcsolódáshoz a kizárólag belföldön felhasználható üdülési csekket. Különösen a gyermekes családok és az idősek körében nőtt ezen állami segítség iránt az érdeklődés. _______NÁNÁSI TAMÁS_______ Gyarapodott azoknak a vállalatoknak a száma is, melyek csekk vásárlásával támogatják dolgozóik pihenését - tudtuk meg Réti Ágnestől, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ) ügyvezető igazgatójától. A vállalati üdülők fénykora lejárt. A cégek most inkább egy lényegesen egyszerűbb és olcsóbb megoldással, üdülési csekkek juttatásával egészítik ki munkavállalóik fizetését. Ezt azonban - örvendetes módon - egyre nagyobb előszeretettel gyakorolják. Idén például május végéig 1,1 milliárd forint értékben vásároltak csekket a vállalatok, ami negyven százalékkal haladta meg a tavalyi első öthavi adatot. Negyvenhétezer ember pihenését segítették ezzel. Egyik módszer az, amikor a dolgozó is hozzájárul a csekk vásárlásához. Ilyenkor húszezer forint befizetéséért cserébe negyvenezer forint értékű üdülési csekket kap a vállalattól. A cégek egyharmada még ennél is gálánsabb megoldást választott, és teljes mértékben átvállalta az alkalmazottaknak ajándékozott csekk árát. Gond viszont a NÜSZ ügyvezető igazgatója szerint, hogy e juttatás eddig csak ötven százalékban kapott adó- és járulékmentességet. Ha ez a mérték száz százalékra emelkedne, még népszerűbbé válna az üdülési csekk a vállalkozások körében, és nem egy esetben akkor is fedezni tudná a család pihenését, ha csak az egyik családtag kapná a munkahelyéről ezt a támogatást. Az állami hozzájárulással kiegészített üdülési csekket a gyermekes családok, az idősek és a fogyatékosokkal élők kérhetik. Szabály, hogy a kapott összeghez legalább ugyanennyivel saját maguknak is hozzá kell járulniuk. A GYERMEKES CSALÁDOK részesültek idén is az eddig legnagyobb, 84,5 millió forintos segítségben. Személyenként hét-tízezer forint értékű támogatást kaphatnak a családok. Előnyben részesülnek azok, akik legalább három gyermeket nevelnek, kiegészítő családi pótlékot vagy másféle ellátást - például magasabb összegű családi pótlékot, gyest, gyedet, gyetet, ápolási díjat, terhességi gyermekágyi segélyt - vesznek igénybe. Az IDŐSEK esetében, akik idén mostanáig 40,6 millió forintos támogatást kaptak, a havi nyugdíj összegét veszik figyelembe. Ha ez meghaladja a hatvanezer forintot, a kérelmező nem kaphat üdülési csekket. Harmincezer forint alatti ellátásnál tízezer forint értékű támogatás kérhető. Harminc- és negyvenezer forint közötti havi nyugdíj esetén nyolcezer, negyven-ötvenezer forint között hatezer, ötven- és hatvanezer forint között pedig négyezer forint a csekk értéke. A családok és az idősek az igénylőlapot többek között a NÜSZ Kft. fővárosi központjában és a megyeszékhelyeken lévő kirendeltségekben vásárolhatják meg, példányonként ötven forintért. A folyamatosan beadható kérelmekről bírálóbizottság dönt. Az államilag támogatott csekk egy évig és csak egyszer kérhető. Ha sok az igénylő, azok kerülnek előnybe, akik már több esztendeje vagy még egyáltalán nem kaptak ilyen segítséget. A beadott kérelem sorsáról a 06-30/303-0303-as számon is kapható felvilágosítás. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK érdekvédelmi szervezeteiken keresztül idén eddig 11,6 millió forint értékű csekket kaptak. Az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, valamint a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége fogadja és bírálja el a kérelmeket. Az igénylőlap kitöltése mellett a súlyos fogyatékosság meglétét zárójelentésekkel vagy orvosi szakvéleménnyel hitelt érdemlően igazolni kell. A tízezer forintos támogatás a családtagnak, kísérőnek is kérhető. Különös méltánylást érdemlő esetekben húszezer forint lehet a támogatás mértéke. • Mielőtt beadjuk a kérelmet, érdemes azt iseldöntenünk, hogy a csekket később hol használjuk fel. Az üdülési szolgálat évkönyvében legalább 1300 hazai elfogadóhely szerepel. Van közöttük szálloda, magánház, panzió, kemping egyaránt. A legnépszerűbb a Balaton és a főváros, de sokan keresik fel a kedvelt hegyvidéki üdülőhelyeket is. A csekket beváltó szálláshelyek 14 százalékánál fejenként ezer forintnál kevesebbe, 88 százalékuknál ötezer forint alatti összegbe kerül egy éjszaka. Az üdülés évében é vente egy téma köré rendeződik a Magyar Turizmus Rt. szervezőmunkája. 1999 a bor és gasztronómia, 2000 a kultúra és a millennium, 2001 az aktív turizmus jegyében telt. 2002 az üdülés éve, amelyben három korcsoportot kezelnek kiemelten. A kisgyermekes családok, a fiatalok (14-25 év közötti korosztály) és a seniorok (ötven felettiek) számára külön kiadványokban foglalták össze a speciálisan nekik szóló üdülési ajánlatokat. Ezenkívül az interneten és a Tourinform-irodákban is tájékozódni lehet az ország bármely pontján.