Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)

2003-08-08 / 32. szám

10 2003. AUGUSZTUS 8. SZABADFÖLD­I CSALÁD - OTTHON Szent virágok, virágos szentek _____________LOVASS ILDIKÓ_____________ T 1 f ^Különleges módon fonódnak egybe a családi és val­­­lási élet színterei a Magyar Mezőgazdasági Mú­­zeum Szent virágok, virágos szentek a hagyo­­do­­mány és művészetek tükrében című kiállításon. Régóta foglalkoztatta a téma a múzeum két munkatársát, Kár­páti Elemérnét és Wohlné Nagy Ágotát. Mint elmondták, a mezőgazdaság történetének és fejlődésének vonulatába jól be­illeszthető a szentek mellett megjelenő növények jelentéstartal­mának bemutatása Kiemelték a rózsát és a liliomot, valamint a szőlőt és a kalászt, s köréjük csoportosították az illusztrációt A virág természete, a nép körében elfogadott jellemző tulaj­donságai egybecsengenek az adott szent jellemével. A virág a szeretet, a világmindenség eredetének ősi jelké­pe is. Vallásos tisztelettel övezték már az antik kultúrák is, s ugyanez jellemezte a keresztény középkori Európát. A szerze­tesek - akiket az első virágkertészeknek tekinthetünk - a ko­lostorkertekben a hagyományos gyógynövénytermesztéssel párhuzamosan vallási jelképnek tartott virágokat is ültettek. A virág mint szimbólum a középkori vallásos tartalmú ábrázolásokon érte el tetőpontját, a szenteket gyakran virág­jelképeik alapján azonosították. A művészek a vallásos témák megjelenítésekor sokszor alkalmazták a virágok szimbolikus üzenetét. Festményeken, oltárképeken, szobrokon ezzel az erkölcsi mondanivalóra utaltak, hiszen az írástudatlan több­ség csak így érthette meg. A néphagyomány és a középkori ábrázolások megőriz­ték a hét Árpád-házi szent növény jelképeit. Szent László fil-­é­veként ismert a kék virágú kígyótárnics, amelyet a néphit sze­rint a király imájával nyert Istentől. Imrét, Margitot és Kingát­­ egyaránt liliomos szentként emlegették és ábrázolták. A li­­­­liom a szüzesség jelképe, a szentek életének különös tisztasá-­­­gát szimbolizálja. Az asszír és a görög kultúrában a fényt és az­­ életet jelentette. , Jézus a virágok közül egyedül a liliomot említette név sze­rint mint a gondviselésben való bizalom kifejezőjét. Mint pa­­x­radicsomi virág a liliom Krisztusnak, a világ világosságának a jelképe, a lelki tisztaság, a kegyelem és a feltámadás megjele­ Szent Margit liliommal egy 1500 körüli metszeten­dítője. A keresztény ikonográfiában elsősorban Szűz Mária virága: az egyenes szár Mária isteni elméjét, a függő levelek alázatossá­gát, a fehér szín pedig szűzi tisztaságát jelentik. Szent Erzsébethez virágként a rózsává vált kenyér legendája kap­csolódik. A Madonna-ábrázolásokon is gyakori a rózsa, az egyik legré­gebben ismert kultúrnövény. Az antik kultúrákban az önfeláldozás ki­fejezője, a rózsakoszorú a győzelem jelképe volt. A gyógyászati és koz­metikai célokra egyaránt használt virág a népvándorlás viharai után a kolostorkertekbe szorult vissza, s a középkor folyamán innen terjedt el ismét Európában. A kereszténység elfogadott virágává, majd szimbólummá akkor vált, amikor az egyház néhány szentje a rózsát a paradicsom virágai közé sorolta. Mint a virágok királynője a mennyek királynőjének, Máriának a jelképe lett. A fehér a tisztaságára, a vörös a szeretetére utal. A rózsalugas Mária körül a titokzatosság jele, a megtestesülés misztériumát jelenti. A rózsa a magyar népművészet kedvelt motívu­ma lett a szeretet örök körforgásának jelképeként. A néphit úgy tart­ja, hogy elűzi az ártó szellemeket, ezért a kapu két oldalára ültették. A Mária-vivő lányok mezőkövesdi, hímzett ruháján is gyakori díszként alkalmazták. A mezőgazdaság napi szerepének jelentőségére utal, hogy Krisz­tust is ábrázolták kertészként. Egy francia miniatúrán például Mária Magdolna a feltámadt Krisztust kertésznek véli. Egy bajor oltárképen az Úr a kádban tapossa a szőlőt, miközben a prés őt is nyomja. A mezőgaz­daság védőszentjei, Vendel és Orbán szobor alakban gyakran álltak a földeken. A kalász mint keresztény szimbólum az Oltáriszentség kiala­kulására utalt. Szűz Mária kalásszal hímzett köntöse azt üzente, ő maga a szent búzamező, amely vetés nélkül is termést hozott: Krisztust, az élet kenyerét. A vértanúk mellett gyakran ábrázoltak a művészek gyógynövénye­ket, mert így enyhíteni vélték szenvedésüket. Szent Péter mellett a képe­ken megjelenik a ciklámen. A kulcsvirágnak is nevezett növény a mennyország kulcsaira utal. A virágkertészek védőszentjét, Dorottyát szarkalábbal, Szent Sebestyént csucsorral, Alexandriai Katalint mály­vával, Antiochiai Margitot szagosbükkönnyel, Szent Klárát kígyószisz­­szel örökítették meg. A vadrózsa a remeteéletre, a szívós jerikói rózsa a feltámadásra emlékeztetett. A paraszti és főúri kertekben nevelt, az ol­tárokat, a családok asztalát díszítő virág így hordozta mindenki által is­mert jelentéstartalmát, kötötte össze az égi és a földi világot. Mindennapi helyzetek furcsaságai ADONYI SZTANCS JÁNOS Logika Állok a szürkületben a buszmegállóban. Oda­tántorog hozzám egy részeg, ismeretlen férfi, és megszólít: - Uram, önnek szakálla van, nekem telefo­nom, ezért igyunk meg egy sört a Gondűzőben! Erre csak egyetlen válasz volt lehetséges,­­ önnek viszont pocakja van, nekem új karnisom, mégis esteledik. Kultúrák különbözése Paul Nyugat-Afrikából került magyar egye­temre. Kinézetre volt benne valami a gázló­madárból. Hosszú, vékony végtagjai mint a ceruzák grafitbetétje. De leginkább ama Vitéz Lászlóhoz hasonlított, aki kéményben hajku­­rászta az ördögöt. Mária jó vésés, terebélyfehérnép, erős ol­dalszalonnával, Békés megyéből jött az uni­­versitasra. Hogy a fekete fiút a kilók nyűgözték le vagy a lány süppedős melankóliája, nem tudni. Tény, hogy belezúgott Máriába, vala­mint bogár a lámpaburába. Huszáros kezdés­sel mondott is neki olyat, ami otthon náluk a legnagyobb dicséret, ám itt a lányból akkora felháborodást váltott ki, hogy rögvest elküldte az afrikait melegebb éghajlatra. Pedig az udvarló nyíltszívűen, mindenki füle hallatára csak ennyit mondott:­­ Drága Mária, neked a legnagyobb a fe­neked. Keresztkérdés A professzor úr keresztkérdéseiről volt híres. Ha például valakinek a középkori Magyarország legfőbb exportcikkéről kellett beszélnie, az öreg hirtelen megállította, és arra kérte, írja le, hogy néz ki az egyik legfontosabb exportáru, a szürke magyar marha Aki nem tudta, ki volt rúgva Engem is megizzasztott, amikor a békés egymás mellett élésről, a toleranciáról kezdett faggatni. - Ült már maga pottyantós budin? - kér­dezte, és mert látta, mennyire elképedtem, ő maga folytatta: - Kérem, ott mindig nagy a légyforgalom, ezért a káva belső ívén állandó­an megjelenik a pókháló. A jobb emberek nem bántják a pókot, cserébe az nem szövi be a rendelkezésre álló teljes lyukat, még akkor sem, ha napokig nem megy arra a gazda. Ennél világosabb tanítást a békés egymás mellett élésről azóta sem hallottam. Pedagógia Nagy fülű, izgága fiúgyerek áll a szülei között az ötvösműhelyben. Hol az apja, hol az anyja regulázza. A mester egy lemezt kalapál, majd megfordítja az anyagot, és a másik oldalán kezdi verni. - Látod, fiam - mondja az apa -, belőled is csak akkor lesz valami, ha kétfelől ütünk. Nagylábujjfogás - Na, gyerekek, ha megbirkóztok a feladattal, megfoghatjátok a nagylábujjamat - mond­tam a karonülő korból épp csak kinőtt gyere­keimnek, amikor valami számukra utálatos feladat elvégzésére szerettem volna rávenni őket, például hogy tegyék rendbe az általuk feldúlt, felforgatott szobát A nagylábujjfogást mint legfőbb jutalmat és legcsábítóbb célt jelöltem meg. És hatott: jobban érdekelte őket, mint a tábla csoki, a fa­gyi, a vetett ágyon ugrálás vagy a kiskutyadö­­gönyözés. Miután elvégezték a kijelölt munkát, ke­gyeskedtem megengedni, hogy megmarkol­ják a nagylábujjamat. Visongtak örömükben, rózsásra pirult az arcocskájuk, hogy betelje­sülhetett a vágyuk. Cseperedvén aztán elvesztették az érdek­lődésüket a nagylábujjam iránt. De legalább megtanulták: néha azt hisszük a nagy semmi­ről, hogy valami. Az élet tele van nagylábujjfogással. Lehet két kerékkel kevesebb? SZIJJÁRTÓ GABRIELLA V Napjainkban lassan ráébredünk arra, hogy M­ az eredetileg a kényelmünket szolgáló autók olykor mennyi bosszúságot is okozhat­nak. A távolságok gyors legyőzése helyett a zsúfoltság miatt dugókban ücsörgünk, szív­juk az általunk tovább szennyezett levegőt, s közben - mivel úgyis ráérünk - azt számol­gatjuk, percenként mennyi energia ára távo­zik a kipufogókon keresztül... Ám nagyon is jól tudjuk, hogy rövid távon a bicikli egészséges és hatékony közlekedési esz­köz. Jó néhányan gyakorta fel is pattanunk a csontvázó drótszamár nyergébe, vállalva ennek minden kockázatát A minapi szerencsés kime­netelű biciklis „koccanásom” jogán állíthatom: nem kevés veszéllyel jár manapság kerekezni. A kijelölt kerékpárutak hiánya miatt az autóutak mentén kerékpározók látványa két­ségkívül hátborzongató - mondom ezt mindkét jármű kormányosaként. Nagyváro­sainkat eredetileg nem ekkora forgalomra tervezték, így gyakran - a pénztelenségen túl - építészetileg lehetetlen elkülönített bicikli­­utak kialakítása. Vidéken egészen más, de annál érdekesebb a helyzet. Ott mind a mai napig a mégoly „sze­gényes” tömegközlekedés híján a kétkerekűé a főszerep. S mivel ezek vannak többségben, a tu­lajdonosaik szerint - sok lúd disznót győz ala­pon - a kövesút is az övék. Ha pedig nem tetszik valami az autósoknak, akkor - ahogy mondani szokás - tessék, el lehet tolni a biciklit... A helyzet azért korántsem ilyen vészes. A 2002. decemberi adatok szerint a szaktárca tá­mogatásával az elmúlt tizenkét esztendőben 1542 kilométer kerékpárút épült hazánkban. Magyarországon jelenleg mintegy kétezer kilo­méter hosszú, a biciklisek által biztonságosan használható útvonal van; ebbe beletartoznak a szigorúan vett bicikliutak és a közutakból lehasí­tott sávok (ezek körülbelül a háromnegyedét te­szik ki), valamint az ötszáz kilométernyi, táblák­kal ellátott, kis forgalmú utak. Csak összehason­lításképpen: a szomszédos Ausztriában húsz­ezer kilométer áll a kerekezők rendelkezésére. A legtöbb bicikliút, 186 kilométer Békés­ben, a legkevesebb, mindössze öt Nógrádban készült. Kerékpárutak kialakításában élen jár­nak egyes alföldi városok, például Hódmezővá­sárhely és Békéscsaba, de biciklibarát városnak tekinthető a dunántúli Szombathely és Győr is. A leghíresebb, balatoni kerékpárkörutat még a nyolcvanas években kezdték kiépíteni, s mára néhány rövid szakasz kivételével vi­szonylag biztonságosan körbe lehet kerekezni a tavat (csak néhol kell a forgalmas 71-es főút­­ra rátérni). A 220 kilométeres nyomvonalból 95 speciálisan bicikliseknek készített szakasz. Száznegyven kilométert tekerhet az a turista, ki körbe akarja kerékpározni a világörökség részének számító Fertő tavat; ebből negyven Magyarországon található. GYÓGYÍR „...ez csak természetes’ Ha a körülöttünk élőket egészségi állapotuk alapján csoportosítanánk, akkor igen ér­dekes megállapításokat tehetnénk. Például, hogy a nagymama neurotikus beteg, mert ok nélkül szorong, nagyokat sóhajtozik, és bevásárlás előtt szédül. A sógornőnk, viselkedése alapján, egy hisztérika. Színészi pózokat vesz fel, tépi a haját, és szinte esz­méletvesztésig toporzékol, ha nem kapja meg férjétől azt a ruhát, amit kinézett ma­gának. És akkor még nem említettem a nagybácsit, aki folyton fázik, és mostanában azt mondogatja, hogy megduzzadt a nyelve. Zsófi nénit - a család öreg barátját - még soha sem hallottam siránkozni. Pedig neki aztán valóban oka lenne a panaszra. Hetvenéves létére mindennap korán kel, hogy egyórás buszozás után megérkezzen fogyatékos lányához. Reggelit készít, taka­rít, ebédet főz, bevásárol, segít ott, ahol tud. Szívesen teszi, mert tudja, hogy a veje látástól vakulásig dolgozik azért, hogy megvehesse feleségének a gyógyszereket Az idős asszony mégsem saját egészsége miatt aggódik, hanem vejét félti, aki mostanában fáradékony, szédül, fáj a feje, hány­ingerre és kettős látásra panaszkodik. De hogy mi lehet a baj oka, azt senki sem tud­ja, talán még a háziorvosuk sem, aki azt ajánlotta Istvánnak, hogy minden reggel, munkába indulás előtt igyon meg egy csésze kávét. István ugyan megfogadta a jó szándékú orvos tanácsát, de a kávétól egész dél­előtt rosszul volt, és a meglévő tünetek egyikét sem enyhítette, sőt feszültebb lett. Elhatározta, hogy kivizsgáltatja magát egy ideggyógyásszal, de miután két órát várakozott a szakembernél, csalódottan távozott. Az orvos nem hallgatta végig pana­szait, az asszisztens nem volt elég kedves, és a sorukra váróktól még ingerültebbé vált, hiszen csak saját betegségeikről társalogtak. A történtek után István nem váltotta ki a receptjeit, visszament dolgozni, és hallani sem akart a betegségéről. A munkahe­lyén a főnöke nem hagyta ennyiben. Felelősségre vonta, hogy hol időzött ilyen sokág, hiszen azt ígérte, csak egy órát lesz távol. István egy hétig dolgozott úgy, hogy nem vett tudomást a körülötte lévő világról. Csakhogy az egyik reggel rosszul lett, eszméletét vesztette, és ki kellett hívni a mentő­ket, hogy kórházba szállítsák. Ott néhány napig kezelték, majd gyógyszerekkel ellát­va hazaengedték. Otthon pompás lakomával várta a kis családja, Zsófi néni húslevest főzött, rántott csirkét sütött, a felesége pedig segített a terítésnél. Amíg István kórházban volt, elbocsátották a munkahelyéről, de Zsófi néni sem ült tétlenül. Sorra hívogatta a gyógyközpontokat, abban bízva, hátha rátalál egy olyan helyre, ahol tényleg odafigyelnek a betegekre. Így jutott el, több ismerősének tanácsá­ra az Ormos Intézet migrénambulanciájához, ahol évente száz és száz fejfájós embert gyógyítanak. Zsófi néni szerint már telefonon keresztül is nagyon kedvesek voltak az asszisztensek. Elmondták, hogy az időpont egyeztetése után nem kell a betegnek órá­kig a folyosón ülni, hanem érkezés után, szinte rögtön megkezdődik a vizsgálat. Amint ezt Zsófi néni kimondta, István szemében fény csillant. Abbahagyta a húsleves kanalazását, és ábrándozó tekintettel figyelte felesége arcát, aki hihetetlen szeretettel ült az asztal mellett. Megtelt a ház reménységgel, ami erőt adott a követke­ző napokra. István visszakapta az orvostudományba vetett hitét és elindult a gyógyu­lás útján. Néhány hét múlva álláshirdetéseket kezdett böngészni az újságokban, és az Ormos Intézet szinte a második otthonává vált az egész családjának. Érdeklődni: Ormos Intézet Természetgyógyászati Központ 1184 Budapest, Hengersor u. 73. (Bejárat a Bozsik stadionnal szemben.) Információs szolgálat telefonszáma: 295-5963

Next