Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)
2003-09-05 / 36. szám
Szabad Föld HAZAI ÉLET Kié a dobozi művelődési ház? MOLNÁR LAJOS Dobozon, a vörös csillagos szovjet emlékművéről elhíresült Békés megyei városban újabb politikai botrány kavarja föl az érzelmeket. Hidvégi Julianna művelődési házi igazgatói kinevezése augusztus 31-én lejárt, szerinte azért nem nevezték ki újabb öt évre, mert a választások idején a többi politikai szervezettel együtt a helyi polgári körnek is helyet adott az intézményben. Hidvégi Julianna húsz éve dolgozik a kommunista vezetőről, Kulich Gyuláról élvezett művelődési házban. A testület 1998-ban öt évre nevezte ki az intézmény vezetőjévé. - Kollégáimmal belevetettük magunkat a munkába - meséli irodájában. - Azóta évente megrendezzük a majálist, augusztus 20-án a kulturális és sportnapot, illetve október elején a kulturális hetet. Korábban ilyen nem volt, és évről évre egyre sikeresebbek. Öt évvel ezelőtt alig működtek a házban csoportok. Húsz évvel ezelőtt jött divatba az aerobik, belekaptak Dobozon is. Ma már Sziromi Katalin vezetésével országos eredményeket érnek el. A zenekedvelők klubja ifjabb Zsigmond Károly vezetésével a megyében és az országban is több helyen föllépett. Működik a fazekasműhely, az Amazon divatcsoportot a megyén túlra is hívják. Emellett asztalitenisz-, ifjúsági és tiniklub működik. Társastáncklubjuk mellett helyet adnak a művészeti alapiskola társastánccsoportjának is. Az idén három nyelvtanfolyam indult be. Öt év alatt sok kiállítást rendeztek, éppen ezek egyike miatt érte először támadás. - A megyei múzeumok igazgatósága a tavaly tavaszi parlamenti választások előtt Szülőföldünk, Békés megye címmel mutatta be Doboz természeti értékeit - magyarázza az igazgató. - Azzal vádoltak meg, hogy a tárlattal Fidesz-kampányt szervezek, mivel azt a párt megyei elnöke nyitotta meg. Sohasem a politikát tartottam szem előtt, hanem a falu kulturális életét. Az idén márciusban a művelődési háztól elvették a Dobozi Hírmondó kiadási jogát. Az újságot 2000-ben indították útjára. Akkor Dobozon még nem volt nyilvánvaló, hogy a baloldal mellett létezik másik is. Az áprilisi parlamenti választásokon derült ki, hogy a falu többsége a fideszes képviselőjelöltet támogatja. Hamarosan megalakult a helyi polgári kör is. - A szerkesztők mindig ügyeltek a kiegyensúlyozott tájékoztatásra - halljuk Hídvégi Juliannától. - Ennek ellenére, mihelyt megjelent az újság, azonnal hívott a polgármester, hogy mit keres benne Puju János, aki a honvédelmi minisztertől országos szakmai kitüntetést kapott, és a helyi polgári kör polgármesterjelöltje volt, avagy miért szólaltattuk meg Erdős Norbertet, a választókerület fideszes országgyűlési képviselőjét? Az önkormányzati választásokra készülve a különböző politikai szervezetek: a MIÉP, a Munkáspárt, a polgári kör, az MSZP bérleti díj ellenében a művelődési házban tartották rendezvényüket. - Csörgött a telefon - mondja az igazgató - hívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, hogy a polgári kör mit keres a művelődési házban? Többen a fejemhez vágták: Fidesz-székházat csináltam a művelődési házból. A ház mindenkié. A polgári kör azért szúrta a szemüket, mert jelöltet indított a baloldali támogatottságú polgármester ellen. A testületi ülésen négyen mellette voksoltak, ám az öt balos képviselő üresen adta le a szavazólapot, így nem nevezték ki újra igazgatóvá. Korábban a szakmai beszámolóját jónak tartották, most a függetlenségét vonták kétségbe. A testület egy évre Ivanics Katalint bízta meg a művelődési ház vezetésével, és nemsokára új pályázatot ír ki. - A település kiáll mellettem. Ezért kötelességemnek érzem, hogy újra pályázzak - mondja elszántan. Barcsayné Megyeri Ilona nekilátott aláírásokat gyűjteni az igazgató mellett. Huszonhárom éve él Dobozon, azóta ismeri Hidvégi Juliannát. - Húsz éve jól végzi munkáját - meséli az asszony -, mondvacsinát indokokkal nem választották újra. Mikor megmondtam neki, hogy aláírásokat gyűjtök az újraváasztásáért, a válasza az volt „Icu, ne tedd, mert bajod lesz belőle!” Szálkai László független képviselő a testületi ülésen Hidvégi Juliannára szavazott. Olyan intézményvezetőnek tartja, akihez bármikor bizalommal fordulhatnak a fiatalok. Nem mindegyik képviselő bizonyul ilyen beszédesnek, Nagy Istvánná nem kíván nyilatkozni. Csontos János szocialista képviselő arra hivatkozik, hogy zárt ülésen szavaztak. Szatmári János baloldali támogatású polgármester elégedett Hidvégi Julianna szakmai munkájával, de kettőjük között - mint fogalmazott - munkafegyelmi problémák miatt úgy megromlott a személyes viszony, hogy művelődési ház igazgatójaként nem kíván vele együtt dolgozni. Mint az intézmény dolgozója, a szakmai munkáját végezheti tovább, hiszen csak az igazgatói kinevezése járt le. Hídvégi Juliannát menesztették, mert jól dolgozott veresserzsi felvétele Magyar gulág Kócsújfalun KÖRMENDI LAJOS A kulák gulágnak is nevezett táborok felszámolásának ötvenéves évfordulójára a tiszafüredi önkormányzat, a Tourinform iroda, és Czakó Gyula városi képviselő, a kócsújfalui részönkormányzat vezetője szervezett megemlékezést a minap. A százhetven lakost számláló Hortobágy széli falucskában Czakó Gyula megpezsdítette az életet! Mint mondja, az ötvenes évek elején még csak egy tanya volt ez a hely, ami aztán a kitelepítések miatt vált tűrhedtté. - Ötven évvel ezelőtt Kócsújfalun érdekes dolgok estek meg, de azóta, az én ismereteim szerint, semmi nem történt itt - mondja Tiszafüred polgármestere, Pintér Erika. - Élték hétköznapi életüket, nem igazán érezték, hogy Füredhez tartoznak. Négyévenként megszólították őket, de a választások után ismét megfeledkeztek róluk. Mi változtatni szerettünk volna ezen: megrendeztük Kócsújfalun a hal- és pusztai ételek fesztiválját, ami nagy siker volt, az ország minden részéből jöttek vendégek, sőt még a Vajdaságból is. Most pedig itt tartjuk ezt a megemlékezést és segélykoncertet. Tudnak az emberek a fél százada itt történt eseményekről? - Rá kellett jönnöm, hogy nagyon keveset tudunk erről. Igyekeztem felkészülni az 1950—1953-ig terjedő időszakból, de ma is hallottam olyan új tényeket, amikről sem én, sem a megemlékezésen részt vevők többsége nem értesült. - Az emlékezés helyszínéül 1994-ben kápolna építését kezdték el. - Sajnos, csak az alapok készültek el. Az akkori kormányváltás után már nem érkezett ide segítség. Ezért szervezünk segélykoncertet minden évben mindaddig, amíg fel nem tudjuk építeni a kápolnát - jelenti ki elszántan a polgármester asszony. A tiszafüredi zeneiskola igazgatója, Szőkéné Csorba Erzsébet szívesen terjeszti a kultúrát. - A fellépők közül többen a fellépési díjukat, sőt még az útiköltségüket is az adományokat gyűjtő urnába tették - tájékoztat az igazgatónő. Zsákai Piroska hatvanéves koráig Hatvanban élt, utána költözött Budapestre. Nyolcesztendős volt, amikor kitelepítették őket a Hortobágyra, Kónyára. - Hatvanban összeszedtek egy csomó vasutast, akik súlyos verések után Recskre kerültek - meséli. - Édesapám is vasutas volt A védtelenül maradt családokra még aznap éjszaka rátört az ávó, teherautóra raktak minket, s elvittek Kónyára. 1950. június 27-én kerültünk oda. Előtte még a kilenclyukú hídnál felsorakoztatták a felnőtteket a Hortobágy folyó partján, s futótűzként terjedt, hogy kivégeznek minket. Később sokszor mondták, hogy bár lőttek volna bele, mert ami ezután jött, az szinte fölfoghatatlan. Kitettek egy birkahodályba. Kihordanák velünk a ganét, a földre szalma került, és ott maradtunk a dühös patkányokkal. A kisgyerekek arcát reggelre teljesen belepték a legyek. Az asszonyok nem tudták, hol van a férjük. A férjek nem tudták, hol van a családjuk. Dolgozni kellett első naptól kezdve. Az anyámat rizsföldre irányították, szőke volt, érzékeny a napra. A hároméves öcsém üvöltött anyám után. Éhesek, szomjasak voltunk, poshadt vizet hoztak sajtban. A parancsnok azt mondta, itt fogunk megdögleni. Éjjel kettőkor kihajtottak minket a szabad ég alá, feszesen kellett állni. Ezzel szórakoztak. Volt ott egy kis tanyasi iskola, ahova mint közveszélyes bűnözőket, fegyveres kísért kutyával. Télen fűtetlen istállóban vacogtunk. Decemberben átköltöztettek egy barakkba, ahol az emeletes ágyak réseibe beköltöztek a poloskák Éjszaka bejött egy őr, szétrugdosott mindent, hogy ez nem körletrend. Tisztálkodási lehetőség nem volt. Ez három évig tartott. Csak akkor tudtuk meg, hogy az apáink Recsken vannak Három év után, augusztus 15-én volt ötven éve, hogy szabadultunk Egy életre kihúzták alólunk a szőnyeget Messziről nézve úgy tűnik, hogy nem csupán a kitelepített családok, de Kócsújfalu alól is kihúzták a szőnyeget. Czakó Gyula azonban ebbe nem akar belenyugodni. Munkahelyet ide telepíteni szinte lehetetlen, ezért próbálunk itt skanzen falut létrehozni. Olyan itt minden, mint az ötvenes években volt, amire kíváncsi lehet az idegenforgalom. Vannak vállalkozók, akik már több házat fölvásároltak, s a falusi turizmus igényei szerint alakítják ki az építményeket. A főútvonal túloldalán már a nemzeti park területe látható, van itt egy madárrezervátum, amit szívesen látogatnak az ornitológusok. Szerintem, van kiút. 2003. SZEPTEMBER 5. 3 ----------— A magamét mondom-----------Nagyot buknak a fizetésből élők ADONYI SZTANCS JÁNOS Csehül áll az ország. Az államháztartás hiánya 2002 végére 1685 milliárd forintra ugrott, ami a GDP 9,9 százalékának felel meg. Ilyen súlyos, tíz százalék körüli deficitet a rozoga gazdaságú, elmaradott afrikai és dél-amerikai államok szoktak produkálni. Ide vezetett a választási ígéretek kényszeréből elkövetett osztogatás. Persze az osztogatással önmagában nem lett volna baj, ha ennek a fedezetét nem egy lassuló gazdaságnak kellett volna kitermelnie. A gazdaság azonban lassul, hiszen a Medgyessykormány megfojtotta a fejlődés motorjának számító Széchenyi tervet, és semmit sem állított a helyébe. A koncepciótlanságból fakadó gondokat csak növelte, hogy mindeközben a számunkra kulcsfontosságú nyugat-európai gazdaság is lendületét vesztette. Világos, hogy a deficitet muszáj viszszanyomni a civilizált országok szintjére. 2003 végére már csak 4,8 százalék hiányt tervez a kormány, jövőre pedig 3,8 százalékot. A cechet viszont valakinek fizetnie kell. Abban biztosak lehetünk, hogy nem a sikkasztó, pénzmosó bankok csókosai fogják állni a számlát, hanem megint csak a bérből és fizetésből élők. Nézzük tehát, mi vár ránk, és hol kell figyelni a nagy átverésre! A Pénzügyminisztérium tervei szerint jövőre megszűnik a nyugdíjjárulék adókedvezménye. Eddig ugyanis a befizetett nyugdíjjárulékunk negyedrészét leírhattuk az adónkból, vagyis ennyi nálunk maradt. 2004- ben ezt is elbukjuk. 20 százalékról 25-re növelik az ingatlan vagy ingóság eladásából, illetve a lakás bérbeadásából származó jövedelem adóját. Eltűnik vagy részlegesen eltűnik a lakáshitelek után járó adókedvezmény. Csak ezen a tételen havonta akár húszezer forintot veszíthet egy-egy család. A bérekből egy százalékot elvonnak ápolási járulék címén, vagy 3 százalékról 4-re növelik az egészségügyi járulékot. Rossz változások várhatók az illetéknél is. Az örökösödési illeték esetében újabb sávokat húznak. A 35 millió forintot meghaladó értékrész után a rokonsági foktól függően 21,30 vagy 40 százalék lesz az elvonás mértéke, míg lakásszerzés esetén 11,15 vagy 25 százalék a befizetni való. A jövedéki adónál is további emelésekre számíthatunk. A cigarettánál 17,5 százalékos adótartalom-növekedést javasolnak, ez átlagosan 11 százalékos áremelést jelent. Literenként 3 forinttal lesz több a jövedéki adó a benzin esetében, míg a gázolajnál 2,40 forintos adócsökkenésre kerül sor. Jövőre megszűnik a nullakulcsos áfa, a 12 százalékos kedvezményes kulcs 15 százalékra nő, ezzel párhuzamosan a normál kulcs 25-ről 23 százalékra mérséklődik. Mindenképpen komoly árnövelő hatásúak az áfa körüli változások. A pénzügyi tárca meg kívánja szüntetni a dolgozóknak járó természetbeni juttatások jó részét. Ugyanakkor tovább emelik a gépjárműátírás illetékét jelenleg.13 forintot kell fizetni köbcentinként, jövőre már 15 forintot. A gépjárműadó is feljebb megy, 100 kilogrammonként 1200 forint lesz. Nem merik viszont bevezetni az új ingatlanadót, mert rendkívüli felháborodást váltott ki, amikor kiderült, hogy ez éves szinten több százezer forintos sarcot jelentett volna a családoknak. A nagy átverésre a személyi jövedelemadó (szja) többször beharangozott csökkentése kapcsán kell odafigyelni. Mert igaz ugyan, hogy ennek köszönhetően évente 46 ezer forint a zsebünkben marad majd, de közben a másik zsebünkből százezreket húznak ki. Az állami költségvetés szintjén mindez úgy néz ki, hogy míg az szja-csökkentésen 150 milliárdot veszít a büdzsé, addig 550 milliárdot nyer az egyéb tehernöveléseken. Ki emlékszik már a jóléti rendszerváltozás ígéretére! Emelik a polgármesterek bérét _______BALOGH MÁRIA_______ Július 1-jén lépett életbe az a törvénymódosítás, amely meghatározza, hogy milyen mértékben változhat a polgármesterek bére. Hajdúsámsonban máris nagy felháborodást váltott ki, hogy az önkormányzati képviselők a törvény életbe lépését követően rendkívüli testületi ülésükön 35-128 százalékkal megemelték a saját, illetve a polgármesteri illetményt. A település vezetőjének juttatása 350 ezer forintról 472,5 ezer forintra, az alpolgármesteré 105 ezerről 240 ezerre, a képviselők alaptiszteletdíja 52,5 ezer forintról 98 ezerre, a bizottsági elnököké 26,25 ezer forintról 49 ezerre, a bizottsági tagoké pedig 13,125 ezer forintról 24,5 ezer forintra emelkedett. A mintegy tizenkétezer lelket számláló Hajdúsámson egyébként Hajdú-Bihar nyolcvan települése közül a leggyorsabban fejlődők egyike. Azt sem tagadják a sámsoniak, hogy önkormányzatuk hatékonyan működik, s többségük a polgármester munkájával is elégedett. Sokan vélik úgy, nem az emelés, hanem annak mértéke elfogadhatatlan. Hamza Gábor, a település vezetője érdeklődésünkre kifejtette: Hajdúsámsonban három éve nem javult sem a polgármesteri, sem az alpolgármesteri, sem a képviselők, illetve bizottsági tagok juttatása A polgármester a törvényben előírthoz képest csupán egy százalékkal kapott magasabb fizetést. Számítása szerint ez csupán nettó húszezer forint plusz a számára. - Alaptalan az a vád is, hogy a képviselői juttatások emelése miatt az önkormányzat által fenntartott intézményektől az év hátralévő hónapjaiban tizenkétmillió forintot vonunk el takarékosság ürügyén - szögezte le Hamza Gábor, majd hozzáfűzte: - Az elmúlt évről nyolcvanmillió forint pénzmaradványunk volt, az augusztus közepén megtartott testületi ülésen pedig 53 millió beviteli többlettel zártuk az első félévet. Az önkormányzati intézmények működtetéséhez saját bevételéből 230 millió forintot adott az önkormányzat az állami normatívák mellé. Úgy gondolom, nincs okunk szemlesütve járni. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a 6200 lelkes, forráshiánnyal küszködő Tégláson emelkedtek-e a képviselői bérek. A tájékoztatásból kiderült, hogy Csobán József polgármester fizetése 280 ezer forintról 486 ezerre ugrott július 1 jétől. A képviselők és az alpolgármester tiszteletdíja azonban nem változott, az utóbbié 72 ezer forint maradt. A közel tizenhétezer lakosú Püspökladányban a képviselő-testület augusztus 28-i ülésén úgy határozott, hogy Molnár László polgármester fizetését 330 ezer forintról 445,5 ezer forintra emeli, ugyancsak július 1-jétől A püspökladányi alpolgármester tiszteletdíja 132 ezer forint, az önkormányzati képviselőké pedig változatlanul 73,2 ezer forint. (A feltüntetett összegek minden esetben bruttó értékűek.) Olyan esetekről is hallani, amikor a polgármesterek tiszteletdíj nélkül látják el a feladatukat. Közéjük tartozik Darvas első embere, Máté József is, és Toldon, Bedőn és Bojton, a hátrányos helyzetű bihari falvakban is igen csekély illetményért fáradoznak a faluvezetők. A jó példák sorában említhetjük Bárándot is, ahol az önkormányzat önhibáján kívül sodródott az ellehetetlenülés szélére. A költségvetésből hiányzó milliókat ezért úgy pótolják, hogy az alpolgármester és a képviselők lemondtak az őket megillető tiszteletdíjról. Nem kétséges, hogy számos polgármester és önkormányzati képviselő megérdemelte vagy megérdemelné a havi juttatások emelését. A tisztességes adófizetők jóérzését azonban joggal sérti, hogy azok is busás pénzeket tesznek zsebre, akik köszönő viszonyban sincsenek azzal, amire a választások idején felesküdtek.