Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)

2003-09-05 / 36. szám

Szabad Föld HAZAI ÉLET Kié a dobozi művelődési ház? MOLNÁR LAJOS D­obozon, a vörös csillagos szovjet emlékművéről elhíresült Békés megyei városban újabb politikai botrány kavarja föl az érzelmeket. Hidvégi Julianna művelődési házi igazgatói kinevezése augusztus 31-én lejárt, szerinte azért nem nevezték ki újabb öt évre, mert a vá­lasztások idején a többi politikai szervezettel együtt a helyi polgári körnek is helyet adott az intézményben. Hidvégi Julianna húsz éve dolgozik a kommunista vezetőről, Kulich Gyuláról élve­zett művelődési házban. A testület 1998-ban öt évre nevezte ki az intézmény vezetőjévé. - Kollégáimmal belevetettük magunkat a munkába - meséli irodájában. - Azóta éven­te megrendezzük a majálist, augusztus 20-án a kulturális és sportnapot, illetve október ele­jén a kulturális hetet. Korábban ilyen nem volt, és évről évre egyre sikeresebbek. Öt évvel ezelőtt alig működtek a házban csoportok. Húsz évvel ezelőtt jött divatba az aerobik, belekaptak Dobozon is. Ma már Szi­­romi Katalin vezetésével országos eredmé­nyeket érnek el. A zenekedvelők klubja ifjabb Zsigmond Károly vezetésével a megyében és az országban is több helyen föllépett. Műkö­dik a fazekasműhely, az Amazon divatcsopor­tot a megyén túlra is hívják. Emellett asztalite­nisz-, ifjúsági és tiniklub működik. Társas­táncklubjuk mellett helyet adnak a művészeti alapiskola társastánccsoportjának is. Az idén három nyelvtanfolyam indult be. Öt év alatt sok kiállítást rendeztek, éppen ezek egyike mi­att érte először támadás. - A megyei múzeumok igazgatósága a ta­valy tavaszi parlamenti választások előtt Szü­lőföldünk, Békés megye címmel mutatta be Doboz természeti értékeit - magyarázza az igazgató. - Azzal vádoltak meg, hogy a tárlat­tal Fidesz-kampányt szervezek, mivel azt a párt megyei elnöke nyitotta meg. Sohasem a politikát tartottam szem előtt, hanem a falu kulturális életét. Az idén márciusban a művelődési ház­tól elvették a Dobozi Hírmondó kiadási jo­gát. Az újságot 2000-ben indították útjára. Akkor Dobozon még nem volt nyilvánvaló, hogy a baloldal mellett létezik másik is. Az áprilisi parlamenti választásokon derült ki, hogy a falu többsége a fideszes képviselője­löltet támogatja. Hamarosan megalakult a helyi polgári kör is. - A szerkesztők mindig ügyeltek a ki­egyensúlyozott tájékoztatásra - halljuk Híd­végi Juliannától. - Ennek ellenére, mihelyt megjelent az újság, azonnal hívott a polgár­­mester, hogy mit keres benne Puju János, aki a honvédelmi minisztertől országos szakmai kitüntetést kapott, és a helyi polgári kör pol­gármesterjelöltje volt, avagy miért szólaltat­tuk meg Erdős Norbertet, a választókerület fideszes országgyűlési képviselőjét? Az önkormányzati választásokra készül­ve a különböző politikai szervezetek: a MIÉP, a Munkáspárt, a polgári kör, az MSZP bérleti díj ellenében a művelődési házban tartották rendezvényüket. - Csörgött a telefon - mondja az igazgató - hívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, hogy a polgári kör mit keres a művelő­dési házban? Többen a fejemhez vágták: Fi­­desz-székházat csináltam a művelődési ház­ból. A ház mindenkié. A polgári kör azért szúrta a szemüket, mert jelöltet indított a bal­oldali támogatottságú polgármester ellen. A testületi ülésen négyen mellette voksol­tak, ám az öt balos képviselő üresen adta le a szavazólapot, így nem nevezték ki újra igazga­tóvá. Korábban a szakmai beszámolóját jónak tartották, most a függetlenségét vonták két­ségbe. A testület egy évre Ivanics Katalint bíz­ta meg a művelődési ház vezetésével, és nem­sokára új pályázatot ír ki. - A település kiáll mellettem. Ezért köte­lességemnek érzem, hogy újra pályázzak - mondja elszántan. Barcsayné Megyeri Ilona nekilátott alá­írásokat gyűjteni az igazgató mellett. Huszon­három éve él Dobozon, azóta ismeri Hidvégi Juliannát. - Húsz éve jól végzi munkáját - meséli az asszony -, mondvacsinát indokokkal nem vá­lasztották újra. Mikor megmondtam neki, hogy aláírásokat gyűjtök az újraváasztásáért, a vála­sza az volt „Icu, ne tedd, mert bajod lesz belőle!” Szálkai László független képviselő a testü­leti ülésen Hidvégi Juliannára szavazott. Olyan intézményvezetőnek tartja, akihez bár­mikor bizalommal fordulhatnak a fiatalok. Nem mindegyik képviselő bizonyul ilyen beszédesnek, Nagy Istvánná nem kíván nyi­latkozni. Csontos János szocialista képviselő arra hivatkozik, hogy zárt ülésen szavaztak. Szatmári János baloldali támogatású pol­gármester elégedett Hidvégi Julianna szakmai munkájával, de kettőjük között - mint fogal­mazott - munkafegyelmi problémák miatt úgy megromlott a személyes viszony, hogy művelődési ház igazgatójaként nem kíván ve­le együtt dolgozni. Mint az intézmény dolgo­zója, a szakmai munkáját végezheti tovább, hiszen csak az igazgatói kinevezése járt le. Hídvégi Juliannát menesztették, mert jól dolgozott veress­erzsi felvétele Magyar gulág Kócsújfalun KÖRMENDI LAJOS A kulák gulágnak is nevezett táborok fel­számolásának ötvenéves évfordulójára a tiszafüredi önkormányzat, a Tourinform iroda, és Czakó Gyula városi képviselő, a kócs­­újfalui részönkormányzat vezetője szervezett megemlékezést a minap. A százhetven lakost számláló Hortobágy széli falucskában Czakó Gyula megpezsdítette az életet! Mint mondja, az ötvenes évek elején még csak egy tanya volt ez a hely, ami aztán a kitelepítések miatt vált tűrhedtté. - Ötven évvel ezelőtt Kócsújfalun érdekes dolgok estek meg, de azóta, az én ismereteim­­­ szerint, semmi nem történt itt - mondja Tisza­füred polgármestere, Pintér Erika. - Élték hét­köznapi életüket, nem igazán érezték, hogy Füredhez tartoznak. Négyévenként megszólí­tották őket, de a választások után ismét megfe­ledkeztek róluk. Mi változtatni szerettünk vol­na ezen: megrendeztük Kócsújfalun a hal- és pusztai ételek fesztiválját, ami nagy siker volt, az ország minden részéből jöttek vendégek, sőt még a Vajdaságból is. Most pedig itt tartjuk ezt a megemlékezést és segélykoncertet.­­ Tudnak az emberek a fél százada itt tör­tént eseményekről? - Rá kellett jönnöm, hogy nagyon keveset tudunk erről. Igyekeztem felkészülni az 1950—1953-ig terjedő időszakból, de ma is hallottam olyan új tényeket, amikről sem én, sem a megemlékezésen részt vevők többsége nem értesült. - Az emlékezés helyszínéül 1994-ben ká­polna építését kezdték el. - Sajnos, csak az alapok készültek el. Az akkori kormányváltás után már nem érkezett ide segítség. Ezért szervezünk segélykoncertet minden évben mindaddig, amíg fel nem tud­juk építeni a kápolnát - jelenti ki elszántan a polgármester asszony. A tiszafüredi zeneiskola igazgatója, Szőké­né Csorba Erzsébet szívesen terjeszti a kultúrát. - A fellépők közül többen a fellépési díju­kat, sőt még az útiköltségüket is az adomá­nyokat gyűjtő urnába tették - tájékoztat az igazgatónő. Zsákai Piroska hatvanéves koráig Hat­vanban élt, utána költözött Budapestre. Nyolcesztendős volt, amikor kitelepítették őket a Hortobágyra, Kónyára. - Hatvanban összeszedtek egy csomó vas­utast, akik súlyos verések után Recskre kerül­tek - meséli. - Édesapám is vasutas volt A véd­telenül maradt családokra­ még aznap éjszaka rátört az ávó, teherautóra raktak minket, s elvit­tek Kónyára. 1950. június 27-én kerültünk oda. Előtte még a kilenclyukú hídnál felsorakoztat­ták a felnőtteket a Hortobágy folyó partján, s fu­­tótűzként terjedt, hogy kivégeznek minket. Ké­sőbb sokszor mondták, hogy bár lőttek volna bele, mert ami ezután jött, az szinte fölfoghatat­­lan. Kitettek egy birkahodályba. Kihordanák velünk a ganét, a földre szalma került, és ott maradtunk a dühös patkányokkal. A kisgyere­kek arcát reggelre teljesen belepték a legyek. Az asszonyok nem tudták, hol van a férjük. A fér­jek nem tudták, hol van a családjuk. Dolgozni kellett első naptól kezdve. Az anyámat rizsföld­­re irányították, szőke volt, érzékeny a napra. A hároméves öcsém üvöltött anyám után. Éhe­sek, szomjasak voltunk, poshadt vizet hoztak sajtban. A parancsnok azt mondta, itt fogunk megdögleni. Éjjel kettőkor kihajtottak minket a szabad ég alá, feszesen kellett állni. Ezzel szóra­koztak. Volt ott egy kis tanyasi iskola, ahova mint közveszélyes bűnözőket, fegyveres kísért kutyával. Télen fűtetlen istállóban vacogtunk. Decemberben átköltöztettek egy barakkba, ahol az emeletes ágyak réseibe beköltöztek a poloskák Éjszaka bejött egy őr, szétrugdosott mindent, hogy ez nem körletrend. Tisztálkodá­si lehetőség nem volt. Ez három évig tartott. Csak akkor tudtuk meg, hogy az apáink Recs­­ken vannak Három év után, augusztus 15-én volt ötven éve, hogy szabadultunk Egy életre kihúzták alólunk a szőnyeget Messziről nézve úgy tűnik, hogy nem csu­pán a kitelepített családok, de Kócsújfalu alól is kihúzták a szőnyeget. Czakó Gyula azonban ebbe nem akar belenyugodni.­­ Munkahelyet ide telepíteni szinte lehe­tetlen, ezért próbálunk itt skanzen falut létre­hozni. Olyan itt minden, mint az ötvenes évek­ben volt, amire kíváncsi lehet az idegenforga­lom. Vannak vállalkozók, akik már több házat fölvásároltak, s a falusi turizmus igényei szerint alakítják ki az építményeket. A főútvonal túlol­dalán már a nemzeti park területe látható, van itt egy madárrezervátum, amit szívesen láto­gatnak az ornitológusok. Szerintem, van kiút. 2003. SZEPTEMBER 5. 3 ----------— A magamét mondom-----------­Nagyot buknak a fizetésből élők ADONYI SZTANCS JÁN­OS Csehül áll az ország. Az államháztartás hiánya 2002 végére 1685 milliárd forintra ugrott, ami a GDP 9,9 százaléká­nak felel meg. Ilyen súlyos, tíz százalék körüli deficitet a rozoga gazdaságú, el­maradott afrikai és dél-amerikai álla­mok szoktak produkálni. Ide vezetett a választási ígéretek kényszeréből elköve­tett osztogatás. Persze az osztogatással önmagában nem lett volna baj, ha ennek a fedezetét nem egy lassuló gazdaságnak kellett volna kitermelnie. A gazdaság azonban lassul, hiszen a Medgyessy­­kormány megfojtotta a fejlődés motor­jának számító Széchenyi tervet, és sem­mit sem állított a helyébe. A koncepciót­lanságból fakadó gondokat csak növelte, hogy mindeközben a számunkra kulcs­­fontosságú nyugat-európai gazdaság is lendületét vesztette. Világos, hogy a deficitet muszáj visz­­szanyomni a civilizált országok szintjére. 2003 végére már csak 4,8 százalék hiányt tervez a kormány, jövőre pedig 3,8 száza­lékot. A cechet viszont valakinek fizetnie kell. Abban biztosak lehetünk, hogy nem a sikkasztó, pénzmosó bankok csókosai fogják állni a számlát, hanem megint csak a bérből és fizetésből élők. Nézzük tehát, mi vár ránk, és hol kell figyelni a nagy átverésre! A Pénzügymi­nisztérium tervei szerint jövőre megszű­nik a nyugdíjjárulék adókedvezménye. Eddig ugyanis a befizetett nyugdíjjárulé­kunk negyedrészét leírhattuk az adónk­ból, vagyis ennyi nálunk maradt. 2004- ben ezt is elbukjuk. 20 százalékról 25-re növelik az ingatlan vagy ingóság eladá­sából, illetve a lakás bérbeadásából szár­mazó jövedelem adóját. Eltűnik vagy részlegesen eltűnik a lakáshitelek után járó adókedvezmény. Csak ezen a tételen havonta akár húszezer forintot veszíthet egy-egy család. A bérekből egy százalé­kot elvonnak ápolási járulék címén, vagy 3 százalékról 4-re növelik az egészség­ügyi járulékot. Rossz változások várhatók az illeték­nél is. Az örökösödési illeték esetében újabb sávokat húznak. A 35 millió forintot meghaladó értékrész után a rokonsági fok­tól függően 21,30 vagy 40 százalék lesz az elvonás mértéke, míg lakásszerzés esetén 11,15 vagy 25 százalék a befizetni való. A jövedéki adónál is további emelésekre szá­míthatunk. A cigarettánál 17,5 százalékos adótartalom-növekedést javasolnak, ez át­lagosan 11 százalékos áremelést jelent. Li­terenként 3 forinttal lesz több a jövedéki adó a benzin esetében, míg a gázolajnál 2,40 forintos adócsökkenésre kerül sor. Jövőre megszűnik a nullakulcsos áfa, a 12 százalékos kedvezményes kulcs 15 százalékra nő, ezzel párhuzamosan a nor­mál kulcs 25-ről 23 százalékra mérséklő­dik. Mindenképpen komoly árnövelő ha­tásúak az áfa körüli változások. A pénz­ügyi tárca meg kívánja szüntetni a dolgo­zóknak járó természetbeni juttatások jó részét. Ugyanakkor tovább emelik a gép­járműátírás illetékét jelenleg.13 forintot kell fizetni köbcentinként, jövőre már 15 forintot. A gépjárműadó is feljebb megy, 100 kilogrammonként 1200 forint lesz. Nem merik viszont bevezetni az új ingat­lanadót, mert rendkívüli felháborodást váltott ki, amikor kiderült, hogy ez éves szinten több százezer forintos sarcot je­lentett volna a családoknak. A nagy átverésre a személyi jövede­lemadó (szja) többször beharangozott csökkentése kapcsán kell odafigyelni. Mert igaz ugyan, hogy ennek köszönhe­tően évente 46 ezer forint a zsebünkben marad majd, de közben a másik zsebünk­ből százezreket húznak ki. Az állami költ­ségvetés szintjén mindez úgy néz ki, hogy míg az szja-csökkentésen 150 milliárdot veszít a büdzsé, addig 550 milliárdot nyer az egyéb tehernöveléseken. Ki emlékszik már a jóléti rendszer­­változás ígéretére! Emelik a polgármesterek bérét _______BALOGH MÁRIA_______ Július 1-jén lépett életbe az a törvénymódo­sítás, amely meghatározza, hogy milyen mértékben változhat a polgármesterek bére. Hajdúsámsonban máris nagy felháboro­dást váltott ki, hogy az önkormányzati képvi­selők a törvény életbe lépését követően rend­kívüli testületi ülésükön 35-128 százalékkal megemelték a saját, illetve a polgármesteri il­letményt. A település vezetőjének juttatása 350 ezer forintról 472,5 ezer forintra, az alpol­gármesteré 105 ezerről 240 ezerre, a képvise­lők alap­tiszteletdíja 52,5 ezer forintról 98 ezer­re, a bizottsági elnököké 26,25 ezer forintról 49 ezerre, a bizottsági tagoké pedig 13,125 ezer forintról 24,5 ezer forintra emelkedett. A mintegy tizenkétezer lelket számláló Hajdú­­sámson egyébként Hajdú-Bihar nyolcvan te­lepülése közül a leggyorsabban fejlődők egyi­ke. Azt sem tagadják a sámsoniak, hogy ön­­kormányzatuk hatékonyan működik, s több­ségük a polgármester munkájával is elégedett. Sokan vélik úgy, nem az emelés, hanem an­nak mértéke elfogadhatatlan. Hamza Gábor, a település vezetője érdek­lődésünkre kifejtette: Hajdúsámsonban három éve nem javult sem a polgármesteri, sem az al­polgármesteri, sem a képviselők, illetve bizott­sági tagok juttatása A polgármester a törvény­ben előírthoz képest csupán egy százalékkal ka­pott magasabb fizetést. Számítása szerint ez csupán nettó húszezer forint plusz a számára. - Alaptalan az a vád is, hogy a képviselői juttatások emelése miatt az önkormányzat ál­tal fenntartott intézményektől az év hátralévő hónapjaiban tizenkétmillió forintot vonunk el takarékosság ürügyén - szögezte le Hamza Gábor, majd hozzáfűzte: - Az elmúlt évről nyolcvanmillió forint pénzmaradványunk volt, az augusztus közepén megtartott testüle­ti ülésen pedig 53 millió beviteli többlettel zár­tuk az első félévet. Az önkormányzati intéz­mények működtetéséhez saját bevételéből 230 millió forintot adott az önkormányzat az állami normatívák mellé. Úgy gondolom, nincs okunk szemlesütve járni. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a 6200 lelkes, forráshiánnyal küszködő Tégláson emelkedtek-e a képviselői bérek. A tájékozta­tásból kiderült, hogy Csobán József polgár­­mester fizetése 280 ezer forintról 486 ezerre ugrott július 1 jétől. A képviselők és az alpol­gármester tiszteletdíja azonban nem válto­zott, az utóbbié 72 ezer forint maradt. A közel tizenhétezer lakosú Püspökla­dányban a képviselő-testület augusztus 28-i ülésén úgy határozott, hogy Molnár László pol­gármester fizetését 330 ezer forintról 445,5 ezer forintra emeli, ugyancsak július 1-jétől A püs­pökladányi alpolgármester tiszteletdíja 132 ezer forint, az önkormányzati képviselőké pe­dig változatlanul 73,2 ezer forint. (A feltüntetett összegek minden esetben bruttó értékűek.) Olyan esetekről is hallani, amikor a pol­gármesterek tiszteletdíj nélkül látják el a fel­adatukat. Közéjük tartozik Darvas első embe­re, Máté József is, és Toldon, Bedőn és Bojton, a hátrányos helyzetű bihari falvakban is igen csekély illetményért fáradoznak a faluvezetők. A jó példák sorában említhetjük Bárándot is, ahol az önkormányzat önhibáján kívül sodró­dott az ellehetetlenülés szélére. A költségve­tésből hiányzó milliókat ezért úgy pótolják, hogy az alpolgármester és a képviselők le­mondtak az őket megillető tiszteletdíjról. Nem kétséges, hogy számos polgármes­ter és önkormányzati képviselő megérdemel­te vagy megérdemelné a havi juttatások eme­lését. A tisztességes adófizetők jóérzését azonban joggal sérti, hogy azok is busás pén­zeket tesznek zsebre, akik köszönő viszony­ban sincsenek azzal, amire a választások ide­jén felesküdtek.

Next