Szabad Föld, 2007. július-december (63. évfolyam, 27-52. szám)
2007-10-05 / 40. szám
301 Szabadföld 2017. október 5. – A magyar vidék lapja JOGI ESETEK Amikor nem bűn hazudni Olvasónk ügyében próbáltam tájékozódni a múlt héten, és az akták nyitogatása közben feltűnt, hogy az amúgy polgári követelésekről szóló peranyagban egyre szaporodnak a büntetőfeljelentések. Elég legyen annyi, hogy az elhúzódó jogi csatározások közben az egyik fél rendszeresen feljelentette a másikat hamis tanúzásért és hamis vádért, a rendőrség azonban nem volt hajlandó ezekben az ügyekben nyomozni. Olvasónk erre azt kérdezte, ha a hamis tanúzást a törvény büntetni rendeli, akkor az ő hazudozó alperesére miért nem sújt le a törvény szigora? Ezt a problémát járjuk körbe egy kicsit. Először a hamis vád kérdését vegyük górcső alá. Ez polgári perekben nagyon ritkán fordulhat elő, ugyanis a köznyelvi vád és a jogi értelemben vett vád nem ugyanaz. Ha például egy polgári perben valaki azt mondja, hogy a másik féllel azért romlott meg a viszonya, mert az mindig kiabált vele, és összeférhetetlenül viselkedett, ez lehet hazugság, de hamis vád nem. Ugyanis jogi értelemben csak az a vád, ha valakiről a hatóság előtt azt állítjuk, hogy bűncselekményt követett el. De elítélhető-e a hazudozó fél hamis tanúzásért? Ezt a bűncselekményt követi el „a tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elfojlgatja”. Tanú az, aki éppen tanúvallomást tesz, ennek megvannak a formai feltételei - például éppen az is, hogy a hamis tanúzás jogi következményeire nézve figyelmeztetésben részesüljön. Viszont a peres fél nem tanú, így nem is tanúskodhat hamisan. A bíróság mindent, amit a másik fél mond, ellenérdekeltsége miatt eleve gyanúval kezel, ezért sem az alperes, sem a felperes nem büntethető azért, ha a perben hazudik. Tegyük fel, hogy nem a peres fél hazudik, hanem valaki más, akit tanúként idéz be a hatóság. Ekkor sem biztos, hogy büntethető azért, mert nem mond igazat. Ugyanis a büntető tényállások minden szava nagy jelentőséggel bír, és itt szerepel még az a kitétel is, hogy a hamis tanúvallomást az „ügy lényeges körülményére” vonatkozóan kell tenni. Például egy gyilkossági ügyben kihallgatnak egy asszonyt, akiről úgy tudják, hogy a bűncselekmény estéjén járt abban a lakásban, ahol az eset történt, sőt találkozott az áldozattal. Ő azt hazudja, hogy nem járt ott. A bűnös kilétére száz másik bizonyíték van, az asszony vallomása lenne a százegyedik. Ebben az esetben a hazugság lényegtelen körülményre vonatkozik - hogy hol járt a tanú a gyilkosság estéjén -, ezért a valótlan állítás nem valósítja meg a hamis tanúzást. Viszont ha az asszony látta volna a gyilkosságot, és a bűnös kilétére az ő vallomásán kívül más bizonyíték nem lenne, akkor ugyanaz a hazugság már egészen más megítélést nyer, megvalósítja a hamis tanúzás bűncselekményét. Vagyis hazudni csúnya dolog, de az esetek többségében nem bűncselekmény. Dr. Tanács Gábor Hirdetés szeptember 22. Vác szeptember 26. Szeged Városi Sportcsarnok Városi Sportcsarnok Jegyek kaphatók: Jegyek kaphatók: Tourinform Vác Csermák Hangszerüzlet Vác, Március 15. tér 17. Szeged, Jókai u. 4. szeptember 29. Kecskemét Városi Sportcsarnok Jegyek kaphatók: IBUSZ Iroda Kecskemét, Kossuth tér 3. Jegyek kaphatók még a Ticket Pro országos hálózatában. További információ : www.azoperahazfantomja.hu gggSrr Delta art^nteam | cPGlGC1 SIMM FOID 2000Zrt. Produkció jf| Az ~ Operaház FANTOMJA *9 I SYSTREND“! Családi kör ♦ Család-otthon Zsákutcában a szavak A PISA-VIZSGÁLATOT 2000-ben bonyolították le először, 31 országban, a 15 éves diákok körében. Nem azt mérték, hogyan tudják a diákok visszaadni a bemagolt tananyagot, hanem azt, milyen a problémamegoldó képességük, hogyan birkóznak meg a feladatokkal a matematika, a számolás, valamint a szövegértés területein. Hét éve a diákok olvasás-szövegértése kapott kiemelt figyelmet, míg a 2003-as felmérés elsősorban a matematikai tudást vizsgálta. Tavaly a természettudományos műveltség állt a vizsgálat középpontjában. - Miért fontosabbak ezek a képességek, mint a gyerekek fejébe töltött lexikális tudás? - kérdeztük a tanulságokról Brassói Sándort, az Oktatási és Kulturális Minisztérium közoktatási főosztályának főosztályvezető-helyettesét. - A fejlett országokban élők életük során akár kétszer-háromszor is szakmát változtatnak, ezért a PISA-vizsgálat ahhoz a felvetéshez kapcsolódott, hogy az boldogul legjobban a munka világában, aki tud önállóan tanulni, s gyorsan, eredményesen alkalmazkodik a megváltozó körülményekhez. Erre az iskola világának, így az oktatásnak is fel kell készülnie - ezért nem az iskolai tananyagra kérdeznek rá a PISA-vizsgálatokban, hanem azt vizsgálták, a felnövekvő generáció rendelkezik-e azokkal az ismeretekkel, készségekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valaki a munkában és a mindennapi életben megállja a helyét. Ilyen formában ez a vizsgálat arra is fényt derít, vajon mennyire felel meg egy-egy ország közoktatása a XXI. századi fejlett gazdaság követelményeinek. A felméréseket háromévenként végzik, a legutóbbi, tavalyi eredményeket 2007 decemberében teszik majd közzé. - Hogyan szerepeltek a magyar tanulók a nemzetközi mezőnyben? - Matematikából az országos átlagunk az OECD-országok átlaga alatt maradt. Ám figyelemre méltóak a hazai iskolák közti különbségek. Gimnazistáink teljesítménye jóval meghaladta a nemzetközi mezőny átlagát, a szakiskolásainké viszont mélyen alatta maradt. A természettudományok és a problémamegoldás területén jobb eredmények születtek, a hazai diákok teljesítménye némiképp felülmúlta a külhoni átlagot. - Milyen bizonyítványt kapott a hazai oktatási rendszer? * OKM Oktatási és Kulturális Minisztérium A cikk megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta. Iskolatípusonként kirívóan nagyok a különbségek. Egy magyar gimnazista és egy hazai szakiskolás tudása között nagyjából akkora a különbség, mint egy átlagos japán diák és egy brazíliai tanuló közt. Képzési rendszerünk tehát nem megfelelő, már korán olyan kényszerpályára irányítja a tanulók egy részét, amely zsákutcának bizonyul. A szövegértés szintje különösen a szakiskolások körében igen alacsony, sokan közülük csak olvassák a szavakat, mondatokat, de nem tudják kiemelni a mondandó velejét. Ez pedig már gátolja eligazodásukat a mindennapi életben, csöppet sem szerencsés például, ha egy jövendő szakmunkás nem tudja kisilabizálni egy munkadarab elkészítésének leírását, egy gép használati utasítását. A szakiskolások egy része, sajnos, várhatóan a munkanélküliek táborát növeli, és átképzésükre kicsi az esély, ha hiányoznak az alapismereteik és nem tudnak önállóan tanulni. Ráadásul hazánk azon országok közé tartozik, ahol a tanulók családi helyzete igen nagy mértékben meghatározza iskolai teljesítményüket. A rendszer tehát nem zárkóztatja fel a lemaradókat, hanem végképp esélytelenné teheti őket. - Milyen intézkedéseket tettek, hogy javuljon a helyzet? - A közoktatási reform arra törekszik, hogy csökkenjenek az iskolatípusok közti szakadékok. Ám a változásoknak már az általános iskola alsó tagozatán el kell kezdődniük, ezért is vezettük be, hogy ne lehessen évismétlés az általános iskola első három osztályában, továbbá a negyedik év első félévében szöveges értékelés legyen. Fontos az is, hogy az általános iskola felső tagozatában ne zúduljon hirtelen nagy mennyiségű tananyag a gyerekre. A jövő tanévben ötödik-hatodikban bevezetjük a nem szakrendszerű oktatást, amelynek keretei között a korszerűbb és az inkább az alsó tagozatos módszereknek megfelelően tanítanak majd a pedagógusok. A kétszintű érettségi ugyancsak arra szolgál, hogy ugyanazon mérce szerint vizsgázzanak a diákok, és a feladatokban, az azokra való iskolai felkészítésükben is a kompetenciaközpontú fejlesztés legyen a fő terület. Palágyi Edit Az általános iskola alsó tagozatán kell stabilan megalapozni a gyerekek tudását BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE