Szabad Föld, 2014. július-december (70. évfolyam, 27-52. szám)
2014-07-11 / 28. szám
A vidék családi hetilapja ♦ 2014. július 11. Jó gazda kerestetik Sorsukra hagyott kastélyok, omladozó kápolnák, elárvult zsinagógák - értékes épületeink gyakran pusztulásnak indulnak, sem pénz, sem új funkció nem kínálkozik, hogy megmentse azokat. Hogyan gazdálkodjunk bölcsen kulturális örökségünkkel? Ezt tanulhatják az egriek az európai uniós támogatású, év végéig tartó HerMan programban, amely két éve olasz, német és lengyel városokat is összefog - például Regensburg, Lublin, Ravenna vesz részt benne. Az egyik kísérleti projekt érdekes őrség felállítását célozza meg. Hollandiában három évtizede ráébredtek, miként gondozhatják úgy a műemlékeket, hogy ne egyszerre kelljen hatalmas összeget kiadni a felújításukra. Az egriek most tanulmányozhatták a Hollandia összes tartományában működő, alulról jövő kezdeményezésként indult Műemlékőrség „titkát”. A dolog pofonegyszerű: az épületeket állandóan szemmel tartják a műemlékőrök, akik a legjobb bádogosok, asztalosok, kőművesek közül kerülnek ki, majd évről évre elvégzik a szükséges karbantartást. A műemlékek őrei alpinista kiképzést is kapnak, nem esik nehezükre rögvest megmászni és kijavítani a tetőt. A költségeken az önkormányzatok és az épületek tulajdonosai osztoznak - tudtuk meg Králl Attilától, a Forster Központ munkatársától. A hollandok jók az épített örökség „újrahasznosításában” is: a Műemlékőrség egyik irodája például egy hajdani templomban rendezték be. Egerben e pályázat jóvoltából nemrég fél tucat épület állapotát mérték fel, repedő falak, málló vakolatok, roskadó tetők után kutattak, hogy lássák, mennyi a tennivaló. Köztük volt a minorita templom, a Gyertyás Borok Háza, de műemléki lakóépület, présház, kápolna és gazdátlan síremlék is gyarapította a sort - a „látlelet” a tipikus problémákra derített fényt. Hollandiában kiképeztek két magyar műemlékőrt, egy építészmérnököt és egy bádogost. Egyelőre kérdéses, a hazai tulajdonosok előfizetnének-e egy ilyen szolgáltatásra. Annyi biztos: a világörökségi helyszíneken nagy szolgálatot tenne egy ilyen „őrség”. Rátkai Attila, Eger főépítésze szerint a barokk városban is hasonló a műemlékek állapota, mint máshol. Úgy véli: a gondolkodásmódunkkal van baj, ugyanis megvárjuk, amíg az épületeink romlásnak indulnak, pedig évtizedek múltával sokkal költségesebben hozhatók rendbe. Az autónkat rendszeresen szervizbe visszük, de az otthonunkon gyakran nem látszik, hogy gazdája lenne. Palágyi Edit ZSEBBEN A VÁROS. Mesélő műemlékek invitálják ugyancsak egy pályázat jóvoltából - egri városnézésre a turistákat. Nem esernyőt lóbáló idegenvezetők kalauzolják azonban a látogatókat a történelmi utcákon, hanem egy új, júniustól ingyenesen letölthető mobiltelefonos alkalmazás „regéli el" mindazt, amit a látnivalókról tudni illik. A másfél órás barangolás bárkinek izgalmas lehet, ugyanis a helytörténetben jártas közreműködők olyan titkokat, históriákat osztanak meg, amelyekről a városban élők közül is kevesen tudnak. Az alkalmazást az épített örökség védelmének szakmai hátterét adó Forster Központ megbízásából a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborjának munkatársai készítették, karöltve a más városokban hasonló sétára invitáló Pocket Guide-dal. Újabban akár kölcsönözhető mobiltelefonnal is zsebre vághatjuk a várost például Debrecenben. Az egri túra azért más, mint a többi, mert filmszerűen, korhű dokumentumokkal elevenedik meg a múlt. Lesz bejátszás Gárdonyi temetéséről is. A több tucat közt már nem létező műemlékek is szerepelnek, például az 1960-as években lebontott nagy zsinagóga. Az is kiderül, hol található Egerben török turbánkő. Már csak az a kérdés, hogy bolyongás közben vajon az okostelefonunkat nézzük-e majd, vagy mondjuk Dobó várát élőben... A Kis Zsinagógát az egri művészetbarát közösségek szeretnék birtokba venni A minaret rendben tartásakor jól jön majd a műemlékőrök alpinistakiképzése! MÉREGDRÁGA VÉDELEM - Ahogy nem gondolunk a betegségek megelőzésére, és az életmódunkkal sem törődünk, úgy elhanyagoljuk a környezetünket is. - Nemrég egy nemzetközi konferencián az egyik előadó azt a meglepő kérdést szegezte a résztvevőkhöz: ki az, aki ma reggel kipucolta a cipőjét? Ezzel kezdődik ugyanis a gondosság - magyarázza Tatár Ágota budapesti építészmérnök, aki egy Békés megyei faluban nőtt fel. - Ma a házainkat lelakjuk, nem vesszük észre az apró tennivalókat. Már szemünk sincs hozzá. Elvesztek a falvainkban élő történeti hagyományok. Régen az asszonyok minden tavasszal betapasztották a ház alját, frissen meszelték a falakat. Nem mintha építőiparban jártas szakemberek lettek volna, de a nagyanyjuktól is ezt látták. Aki nem söpörte le a járdát, nem szedte ki a gyomot, azt kinézték maguk közül. Ma hány olyan műemlék van, ahol a falakból nő a gyom? Hajdan vihar után a jó gazda kiment, és csípőre tett kézzel megnézte, hány dudacserepet mozdított el a szél. Majd fölment Jani, a szomszéd, és megigazította, nehogy a tető beázzon. A legnagyobb gond, ha egy műemléknek nincs gazdája, vagy épp olyan sok gazdája van, hogy az egyik akarat kioltja a másikat... Előfordul, hogy a lakó óvná az otthonát, de a jogszabály nem engedi. Mondjuk, lemázolná a vaskerítését, de jön egy hatóság, és azt mondja: te ezt nem csinálhatod meg, mert műemlékben laksz. De megtámogatni se tudja senki a tulajdonost, hogy az előírás szerint szakembert fogadjon, és kifizesse a munkát, amely a kötöttségek miatt többszörösébe kerül a szokásosnak. A hozzáértők szerint ezért a törvény módosítására is szükség lenne a műemlékek védelmében. Ma ugyanis inkább azért fohászkodik egy tulajdonos, nehogy műemlékké nyilvánítsák a házát... Történetek oMIlTYfteriNCE ÉTTEREM • RESTAURANT A SZABAD FÖLD SZERENCSÉS NYERTESEL Nagy Istvánná, Balmazújváros Utasi Judit, Jászfényszaru Herédi Gábor és Herédi Gáborné, Vác Aki most nem nyert se keseredjen el, hiszen július 15 - én indul receptversenyünk 2. fordulója, mely során ismét várjuk a a legfinomabb, igazán hagyományos, a szó nemes értelmében íz őrző fogásokat! A recepteket az info@matyaspince.hu e-mail címre vagy a 1056 Budapest. Március 15. tér 7. postai címre várjuk 2011. szeptember 15-ig „Szabadföld” jeligével. Jelentkezése egyben hozzájárulás ahhoz, hogy receptjét közöljük a Mátyás Pince web és facebook oldalán. Hirdetés 1*. 4 1056 BUDAPEST, MÁRCIUS 15. TÉR 7. +36-1-266-8008 I www.matyaspince.eu