Szabad Föld, 2017. január-június (73. évfolyam, 1-26. szám)
2017-05-19 / 20. szám
Szakmát vagy diplomát? Pályaválasztási dilemmák Mikor mondhat nemet az orvos? Egészségünk rovat Dajkaságom története O. Horváth György írása Vihar nyolc hektár körül Az olvasó oldala Mindent vitt a látvány Újlaki Ágnes tévékritikája r Hajdanán ünnepnapnak számított a műtermi fényképezkedés. Felvette legszebb ruháját a család (papa, mama, gyerekek), bebuszoztak a közeli városba és türelmesen várták a pillanatot, hogy legszebb mosolyukat megörökítse a mester. Máskor ballagási tablókra készültek portrék, viháncoló gimnazisták adták egymásnak a széket, s az emlékbe elrakott képek évtizedek múltán is nosztalgiát ébresztenek bennük. Csak az az elsőáldozási pózolás ne lett volna, de sok kissrác (köztük e sorok írója is) utálta a fehér rövidnadrágot, a fehér inget, a fehér zakót, a fehér térdzoknit, a fehér cipőt, nemkülönben azt, hogy imára kulcsolt kézzel, imakönyvet szorongatva kellett feszítenie a Mária-szobor és a liliomcsokor mellett. Kiss András, 87 éves mesterfotográfus első önálló műhelyét 1957. január 8-án nyitotta meg Kunszentmártonban. Később Nagykőrösre került, ahol huszonöt évet töltött el, Kecskeméten pedig további harminc esztendőt. Felesége, Balla Erzsébet is ezt a mesterséget választotta, a stafétabotot pedig egyik fiuk, Kiss Zsolt vette át tőlük. Az 1960-as években az elsőáldozók megörökítése volt a legjobb ötletünk. Nagy szó volt ez, hiszen akkoriban nem nézték jó szemmel, ha egyházi szertartásokon vettek részt pozícióban lévők - meséli Bandi bácsi, aki fotóriporterként újságokba is készített eseményfotókat, illetve művészfotóiból máig rendez kiállításokat. - Üzleti forgalmunk tekintélyes részét az esküvői képek tették ki. A polgári és az egyházi szertartás megörökítéséhez egy tekercs filmnél (36 kocka!) ritkán használtunk el többet. A műteremben is takarékoskodni kellett a nyersanyaggal: egy beállítás egy kocka. Fia rontottunk, az már veszteséget termelt. Manapság egy esküvőn a digitális gépekkel hatszáznyolcszáz exponálás is történik. Egy emberöltő alatt szédületes fejlődést éltem át, nekem még a Nap és a petróleumlámpa fénye szolgáltatta a lemezes nagyítóhoz, másoláshoz szükséges fényt, most pedig lézerfénnyel történik mindez. Kiss András kecskeméti üzletében az ezredfordulón volt még műteremrész, mára viszont teljesen megszűnt. Az okmányirodák elindításával igazolványkép-készítésre nem volt tovább igény, ma már csak elvétve kérnek tőlük ilyet. Nyomd meg a gombot! ÉVTIZEDEKIG nagy divat volt műteremben fényképezkedni, ma viszont már az igazolványképek sem ott készülnek. Bőrkötésű családi albumok helyett számítógépen, mobilon őrizzük életünk legszebb pillanatait. A digitális korszak átírta az emlékfotózással kapcsolatos szokásainkat is. ELTÉVEDT MÚZSA CSÓKJA. A családi fotók között sokszor viccesnek mondható kompozíciók is fellelhetők. Az amatőr fényképész ugyanis nem törekszik tökéletességre, megesik, hogy meghökkentő részletek tűnnek fel Magyarországon az 1850-es évek végén nyitottak meg az első fényképészműtermek, ahol kezdetben szinte csak híres emberek ültek modellt. A szolgáltatás elterjedésével az olcsóbb arcképes vizitkártyák a kevésbé tehetős polgárok számára is megfizethetővé váltak. Az 1920-as években divat lett a családi események fotózása, míg az 1930-as években inkább már csak művészi igényű felvételek készültek a műtermekben. Az 1947-es államosítás elhozta az igazolványképek, az 1950-es évek pedig a mosoly albuma korszakát. A szakma 1990-ben indult el a lejtőn, mindent uralt az amatőr fotózás, majd a 2003-ban megnyitó okmányirodák az igazolványképek készítését is elvégezték, ekkor zárt be a legtöbb műterem. „A fényképek ideje lejárt, mint villamosításkor a lámpagyújtogatóké” - érvelt egy korábbi belügyminiszter, tönkrevágva ezzel egy egész szakmát. Amit a hivatalokban végeznek, azt legfeljebb adatrögzítésnek lehet nevezni. Az 1900-as évek elején a hordozható fényképezőgépek elterjedésével a mesterek kimozdulhattak a műtermeikből, és természetes környezetben készíthették a felvételeiket. Hasonló forradalmi változás zajlott le az 1980-as években, amikor az amatőröket arra biztatta a Kodak: „Nyomd meg a gombot, a többit majd mi elintézzük!” Végül a digitális világ teljesen visszaszorította a műtermeket, a digitális gépek használata pedig végtelenné Borzák Tibor tette a fényképezést. Most a mobiltelefonos fotózással technikailag korlátlan a lehetőség, zsebünkben elfér a világ - mondja Kiss Zsolt, a kecskeméti fotóbolt üzletvezetője. - Tapasztalataink szerint a papírképekkel teletűzdelt bőrkötésű fotóalbum már nem divat, a digitális képkeret sem annyira kedvelt. A számítógépről vagy a telefonról érdemes több helyre lementeni a képeket, hogy biztosan megmaradjanak. Mivel a tárhelyek végesek, sokan szeretnek a fontosabb családi eseményekről pár példányos fotófüzetet vagy fotókönyvet szerkeszteni és nyomtatni. Műteremben manapság jobbára csak a divat- és az ételfotózás történik, a háttérben vagy az alakok közt. A hozzá nem értés vagy a véletlen számlájára írható, de az is lehet, hogy egy eltévedt múzsa csókja vagy Isten ujja irányította a fotográfust, hiszen a régi időkben, Photoshop híján, nem volt lehetőség a manipulálásra. Kardos Sándor Balázs Béla- és Kossuth-díjas operatőr (nevéhez fűződik például az Egészséges erotika, az Eldorádó, A Hídember című mozifilm) Hórusz Archívumában több mint másfél millió amatőr fénykép található. A négy évtized alatt összegyűjtött anyag java része túlmutat a mindennapok szűkös keretein, másfajta értelmet ad a családi fényképeknek. Művészfotóiból máig rendez kiállításokat Kiss András „Itt repül a kismadár!" Készül a fotó a mosolyalbumba (1950-es évek) A 19. századi viktoriánus Angliában teljesen normálisnak tartották a halottakkal való fotózkodást. Nem a botránykeltés, hanem az emlékezés miatt, ugyanis ezeket a képeket betették a családi albumokba. A felvételeken az elhunytak teljesen élethűek, szeretteik, tárgyaik, kutyáik társaságában örökítették meg őket. Esetenként különféle trükköket is kellett alkalmazni, például kitámasztották a holttestet vagy karosszékbe helyezték. HALOTTAK AZ ALBUMBAN FÉNYIRDÁK TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA FOTÓ: SZÉCSÉNYI JÓZSEF, MTI