Szabad Föld, 2017. július-december (73. évfolyam, 27-52. szám)
2017-09-29 / 39. szám
A vidék családi hetilapja ♦ 2017. szeptember 29. az Indonéziából hazatérőket. A magyar család ekkor távozott Chilébe. - Bennem már nem volt meg a szüleim hiányérzete, de végig jól tudtam, hogy magyar vagyok. Chilében ezzel a névvel furcsán néztek ránk. Sokszor kérdeztem a szüleimet, mi is ez a Lipthay, s ők mindig türelmesen elmagyarázták, kik is vagyunk mi, honnan származunk. A helyieknek is feltűnt, hogy nem Gonzalez a nevem, az iskolában csak úgy hívtak: a Cigány. Hogy miért nem maradtunk Európán belül? A választ nem tudom, de fennmaradt egy kijelentés az anyámtól, aki 1949- ben már nagyon rossz híreket kapott az ő családját is érintő itthoni eseményekről: messze-messze kell menni a kommunizmustól. Két lehetőség állt előttünk: Dél-Afrika és Chile az döntött, melyik van távolabb. Lipthay Antal 1988-ban az Egyesült Államokba utazott, hogy meglátogassa édesapját. A repülőn érte Nagy Imre újratemetésének híre. Az utódoknak már más lett az identitásuk Amikor megérkezett, az ott élő magyarokkal már arról beszélgettek, hogy kezdenek jó irányba haladni a dolgok idehaza. Csupán egyvalaki mondta, várjuk ki a végét. És neki lett igaza. Lipthay Antal azt vallja, valahol helyet kellett volna kapniuk az átalakulás folyamatában az egykori arisztokratáknak is. Nem szabad megfeledkezni a többiekről sem. Azokról, akik sokat szenvedtek anélkül, hogy bármi rosszat tettek volna. Nemcsak az arisztokráciát, a parasztságot is újból helyzetbe kellett volna hozni. Ha az ember Ausztriában jár, az ottani gazdálkodók öntudatosak, büszkék, akik ugyan sokat dolgoznak, de jól élnek. Tiroli gazdálkodóktól hallottam, hogy a családtörténetüket 300 évre visszamenőleg ismerik. Az sem ritka, hogy a birtokon egy-egy kápolna áll, amit még az ük-üknagyapa építtetett. A folytonosság megmaradt, s nemcsak az államformában, a jogban, de az Istennel való erős kapcsolatban is. Nemcsak a parasztság, a magyar arisztokraták leszármazottai is nehezen találták helyüket a „régi-új” világban. Ezek az emberek hosszú ideig teljesen egyedül voltak az elszigeteltségben. Sokat közülük besúgásra kényszerítettek. Utólag tudtuk meg egy már meghalt barátnőnktől, azért szakította meg mindenkivel a kapcsolatot, hogy ne kelljen jelentenie rólunk. Ezek a súlyos sebek nagyon nehezen gyógyulnak. A köztudatban még mindig mereven él a szocializmus évtizedei alatt kialakult kép a főnemesekről. - Fontos lenne tudatosítani az emberekben, hogy egy arisztokrata - nem mindenki, de a többség - képes elvárás nélkül adni. Ha nem a perifériára szorítva élnénk, és több lehetőségünk lenne, tevékenyen tudnánk segíteni az ország fejlődését. Egyszerre szolgálnánk a nemzetet és a Jóistent. Lipthay Antal maga is sokat tett tágabb környezete gyarapodásáért. Az azóta elhunyt Pallavicini Károly őrgróffal, Bereczki Lóránttal, a Magyar Nemzeti Galéria korábbi főigazgatójával és feleségével, Lipthay Erzsébettel közösen alapították meg a Pro Arte et Natura Alapítványt, szolgálva a művészet és természet értékeit. - Kevés pénzzel és szponzori támogatással, ésszel és akarattal kínálunk programokat, szervezünk történelmi konferenciákat. Lassú folyamat, nem megy egyik napról a másikra. Amikor kárpótlásul visszakapott egy területet Nógrádban, elhatározta, hogy azon keresztutat épít a környék legmagasabb pontjára, ahonnan ellátni egészen a Felvidékig, oda, ahonnan a család származik. Benczúrfalva lakói kezdetben csodálkozva fogadták a kezdeményezést, ám az évek alatt hozzászoktak, s ma már rendszeresen járják a 800 méteres utat. - Úgy éreztem, hiányzik innen valami, ami segíti az itt élőket az Istenhez való kapcsolódásban. A falubeliekből nem lesz szerzetes vagy nővér, de fontos, hogy meditáljanak, hogy Isten felé fordulva tudjanak gyönyörködni. Az építkezés gyorsan ment, 2015-ben a nagyhét után indult, és az első adventi vasárnapra elkészült. Most az Árpád-kori kápolnák mintájára, modern formában, építünk egy kis templomot, amelyet a békéért ajánlunk fel. Markos Mária Báró Lipthay és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Történetek Idén a víz az úr NEM TÚLZÁS AZT MONDANI, hogy a hazánkban megrendezésre került sportesemények - az úszó-vb, a Forma-1, a Red Bull Air Race - miatt 2017 a sportturizmus éve. Ugyanakkor idén a turizmus világnapja, szeptember 27-e a víz témáját állította fókuszba, például júliusban a Balaton-átúszás 35. születésnapját ünnepeltük. De nem mindenki örül arrafelé a növekvő turistainváziónak... Az idén mintegy 8300-an úszták át a Balatont Egészen a kiegyezésig az úszás Magyarországon szóba se jött mint sport. Bár a Monarchia lakói előszeretettel látogatták a tengerpartokat, úszni nem igazán jutott eszükbe. A Balaton is csupán a hajózás, vitorlázás révén került képbe. Őseink nem hűsöltek, nem úsztak a vízben. Kivéve Szekrényessy Kálmánt, aki 1880. augusztus 29-én Siófokról átúszott Balatonfüredre. Ez volt az első, hivatalosan is feljegyzett Balaton-átúszás, egyszersmind a magyar úszósport megszületésének pillanata. „Mintha Jókai valamelyik regényéből lépett volna ki az életbe” - írták az egyik korabeli újságban a 34 éves fiatalemberről. Igazi reneszánsz embertípusként emlékeztek meg róla: tíz nyelven beszélt, írt verseket, színdarabokat, regényeket és néprajzi értekezéseket, hallgatott jogot és orvostant, elvégezte a pesti Zeneakadémiát és a bécsi katonai akadémiát, beutazta a világot Szentpétervártól Washingtonig. A La Manche-csatornát 1875-ben átúszó Matthew Webb hatására csapott fel hosszútávúszónak. A következő évben már körülúszta az északi-tengeri Helgoland szigetét, és még a Balaton előtt több alkalommal átúszta a Boszporuszt, a Szuezi-csatornát, a Gibraltári-szorost meg a Bodeni-tavat. „Hazafias kötelességemnek tartottam e távúszás által a Balatont ismertebbé tenni” - ez áll a füredi Pantheonban elhelyezett emléktábláján. Ettől kezdve rendszeressé váltak az úszóversenyek. A hölgyek közül elsőként Irsay Kató próbálkozott 1924-ben, de „csupán” a 14 kilométeres táv felét vállalta. A következő évben állt rajthoz a húszéves Belházy Margit, aki mindössze három héttel előtte kezdett versengésbe, mégis 5 óra 27 perc alatt leúszta a távot. Ezután még kétszer indult egymás után, és minden alkalommal nyert. Az immár hagyományos Balaton-átúszást 1983 óta Révfülöp és Balatonboglár között rendezik meg. A patinás versengés 35 éves történetének leggyorsabb versenyzője Papp Márk, aki 2016-ban 58 perc 33 másodperc alatt teljesítette az 5,2 km-es távot. Hogy mennyit fejlődött a sportág, annak bizonyságául álljon itt: 136 évvel korábban Szekrényessy a maga 14 kilométerét 6 óra 40 perc alatt abszolválta. (szg) HA VANNAK, AZ IS BAJ Barcelona, Mallorca, Valencia, Velence után a Balaton következik, ahol tiltakozások indulnak a turistainvázió ellen? Nézzük sorjában! Tihany sajkodi, valóban igen nyugalmas településrészének legmagasabb pontján új kilátó épült, amely hamar népszerű lett a kirándulók körében. A sajkodi kis utcák békéjét „feldúlók”" elleni tiltakozás eredményeképpen egy időre lezárták a kilátót, majd a szezon előtt megnyitották, de ezzel együtt a tihanyi önkormányzat új parkolók kiépítését vállalta, s elrendelte, hogy a sajkodi kis utcákban csak behajtási engedéllyel lehet autóval közlekedni. Balatonszepezden a magyar tenger információs kalauza, a Balatontipp.hu szerint a nyaralóövezeten átkerekező turistákból lett elegük az ottani ingatlantulajdonosoknak. Azt írták nyílt levelükben, hogy „már jelenleg is katasztrofális a kerékpározó tömeg, megszűnt a nyaralóövezet nyugalma". A Balatoni Bringakörút szepezdi szakasza egyébként éppen azért népszerű az egyre növekvő számú kerékpáros turista számára, mert szinte közvetlenül a vízparton vezet. Mivel éppen felújítás és felülvizsgálat előtt áll a bringakörút, a nyugalmukat a bringásoktól féltők azt javasolják: kanyarítsák el a nyaralóterületről. A közelmúltban lakossági fórumon is téma volt ez, de az önkormányzat és a nyaralótulajdonosok álláspontja nem közeledett. Persze nem mindenhol gondolkodnak így, akad, ahol éppen ellenkezőleg: Balatonlellén a mostaninál közelebb szeretnék vinni a kerékpárutat a tóhoz, a szabad strandon átvezetve, pontosan azért, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék a települést a bringás turisták körében. Fónai Imre FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT, MTI