Szabad Föld, 2019. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2019-08-02 / 31. szám
2 Külvilág Változást hozó Boris ötvenöt éves, konzervatív, újságíró, szerkesztő, történész, London egykori főpolgármestere, Theresa May kormányának volt külügyminisztere, most pedig a brit Konzervatív Párt elnöke, az Egyesült Királyság miniszterelnöke. Boris Johnson nem átlagos politikus. Igaz, nem átlagos időket élünk. Semmi ha, semmi de. Ennél tömörebben és lényegre törőbben talán nem is lehetne összefoglalni azt, mire lehet számítani Boris Johnson brit miniszterelnöktől, akit az angol szokásoknak megfelelően közvetlenül nem a nép, hanem a brit konzervatív párti képviselők választották meg pártelnöküknek, így lett az Egyesült Királyság miniszterelnöke is. Elődje, Theresa May lényegében éppen a ha és a de szócskákba bukott bele, bár kétségtelen, az angol királynő alattvalóinak jelentős részét sokkolta a referendum, amivel Nagy-Britannia jelezte, hogy kilép az Európai Unióból. És lám, a Brexitnek nevezett történelmi szavazás már két miniszterelnököt is elfogyasztott: 2016- ban David Cameront, aki azt követően távozott hivatalából, hogy az Egyesült Királyság szavazópolgárai 52:48 arányban az uniós kilépés mellett tették le voksukat, és most Theresa Mayt, aki eredetileg ugyan maradt volna az uniós közösségben, miniszterelnökként azonban szándékai ellenére kellett politizálnia. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a Brexittárgyalásokat illetően lényegében sehová és semeddig sem, illetve saját bukásáig jutott, így talán érthető, hogy a most hivatalába lépő Boris Johnson miniszterelnöki szűzbeszédében világossá tette, milyen tervekkel lépte át rezidenciája, a Downing Street 10. szám alatti ház küszöbét: vissza akarja állítani a demokráciába vetett bizalmat, az Egyesült Királyság pedig október 31-én kilép az EU-ból. Határozott hangvételű kormányfői nyitánya mögött ugyanakkor valós problémák húzódnak, ám innentől kezdve ez már az ő politikai játszótere. Boris Jonhson pontosan tudja, hogy elszántsága önmagában aligha lesz elegendő annak elkerüléséhez, hogy ő legyen a Brexit harmadik vezéráldozata, ehhez politikai alkukat kell kötnie, amiben mindenki, a szabad határátjárást igénylő írek, az ellenzékiek, az unióval továbbra is jó feltételekkel kereskedni vágyók, a munkavállalók is megtalálják számításaikat. Ez a szándék azonban már ott megtörik, hogy Boris Johnson alighanem annak örülne a legjobban, ha ellenzéke sem volna, vagy legalábbis csupán olyan, amelyre hivatkozni lehet, hogy lám, ilyen is van. A középosztály megnyerésére vonatkozó tervei pedig - például adókedvezmények - azon is állnak vagy buknak, hogy országa végül milyen körülmények között távozik az Európai Unióból. Johnson végre pontot tehet a Brexit végére Boris Johnson bár New Yorkban született 1964-ben, ízig-vérig angol. Ránézésre, kócos frizurája miatt inkább tűnik hóbortos egyetemi professzornak, semmint kíméletlen politikai vezetőnek, de a látszat csal. Már a Brexit-szavazás idején is megmutatkoztak kormányfői ambíciói, de akkor egy életre megtanulta, hogy a politika bár az egyéni ambíciókról szól, támogatók, megfelelő időzítés nélkül azonban mit sem ér. Kivárt, és lám, eljött az ideje. Utólag visszalapozva ez mintha kódolt lett volna, de ehhez az is kellett, hogy a Brexit miatt Nagy-Britanniában eluralkodjon a kétségbeesés. És egy olyan országban, ahol sokan beszélnek sokfélét, nagy szükség van az olyan szavakra, amelyek csendet hoznak a zajba. A frissen megválasztott brit miniszterelnöknek nincsen gondja a szavakkal, kinyilatkoztatásait, tanulmányait, cikkeit - amikor történészként, újságíróként, szerkesztőként dolgozott - szépirodalmi szintre fejlesztette. Igaz, írásaiba olykor olyan megállapításokat tett például Brüsszelre, az Európai Unióra, más államok vezetőire, amelyek most minden bizonnyal a sajtó számára is külön érdekessé válnak. Más ugyanis azt írni például Vlagyimir Putyinról, hogy manipulatív zsarnok, és más négyszemközt tárgyalni az orosz elnökkel, akit korábban amúgy egy házimanóhoz hasonlított. De mindezt külügyminiszterként (2016-2018) is megtapasztalta már, és az amúgy kiváló humorérzékkel megáldott Boris Johnsont az irónra és a gúnyra való hajlama amúgy is könnyen átsegíti a kommunikációs nehézségeken. Magánélete már londoni főpolgármesterségének idején (2008-2016) is nyitott könyvnek számított: felmenői között vannak muszlimok, zsidók és keresztények; életmódja konzervatív nézetei ellenére inkább ultraliberális. Múltjában új fogást nem egyszerű találni, pedig ellenzéke már nyilván dolgozik ezen, mégis, ha kiderülne még néhány szerető a már ismertek mellé, vagy még egy házasságon kívül született gyermek (négy házasságon belül született), az aligha rengetné meg pozícióját. Elvégre mindez már akkor is tudott volt róla, amikor pártelnökké választották. Boris Johnson első kormányfői teendői között jegyzik azt a konfliktust, amikor jelezte, hogy kutyát tartana a Downig Street 10. szám alatti miniszterelnöki rezidencián. Csakhogy ott 2011 óta már él egy háziállat: Larry macska. Függetlenül attól, ki a ház lakója, Larry kormányok feletti lény. És lám, Boris Johnson már egy ilyen hétköznapi ügyben is megmutatta: változást hoz Nagy-Britannia életébe. Az oldalpárt szerkesztette: F. TÓTH BENEDEK -ffllű-.STF.FAN ROilSSFAll, POOl/AFP UTÓDJELÖLTEK Öten már jelezték, hogy pályáznának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztjára: Jeroen Dijsselbloem (holland), az eurócsoport volt vezetője, Nadia Calvino (spanyol) gazdasági miniszter, Mario Centeno (portugál), az eurócsoport jelenlegi elnöke, Krisztalina Georgieva (bolgár), a Világbank vezérigazgatója, uniós költségvetési biztos, Olli Rehn (finn) jegybankelnök. Az IMF éléről Christine Lagarde azt követően távozott, hogy jelölték az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztjára. ZSUGORODÓ JÖVŐ Hivatalos észak-koreai adatok ugyan nincsenek, de a dél-koreai jegybank rendre foglalkozik az északi szomszéd gazdasági teljesítőképességével, és a friss számítások szerint visszaesett az amúgy sem szárnyaló észak-koreai gazdaság teljesítőképessége. Az elemzők szerint az Észak- Korea elleni szankciók, valamint a kedvezőtlen éghajlati változások is szorítottak a kommunista állam gazdaságán: a külkereskedelmi forgalom tavaly 48,4 százalékkal csökkent, az export 90 százalékkal esett vissza. 20 százalék Az új román közigazgatási törvénykönyv szerint egy nemzeti közösség elveszíti anyanyelvhasználati jogait, ha számaránya 20 százalék alá csökken. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere közleményben tiltakozott ez ellen, és jelezte, hogy még azokon a településeken is veszélyben látja a helyi anyanyelvi hivatali ügyintézést, ahol a nemzeti közösség aránya meghaladja a 20 százalékot. A miniszter szerint Romániában visszalépés történik a nemzeti közösségek jogaiban. 2019. augusztus 2. ♦ A vidék családi hetilapja Brüsszel válaszokat vár A harmadik szakaszba lépett a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás, miután az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult a „Stop Soros!" törvénycsomag miatt. Kormánya szerint Magyarország mindent a törvényeknek megfelelően tesz. Az uniós csúcstestület szerint a Stop Soros! törvénycsomag, valamint az azzal kapcsolatos alkotmánymódosítás (amely például bünteti azokat, akik segítséget nyújtanak a menedékkérőknek, kiszolgáltatottá tesz civileket és menedékkérelmezőket) sérti az európai uniós jogot. Az Európai Bizottság még tavaly júliusban indította meg Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást, és azzal, hogy ez most a harmadik szakaszba lépett, a testület úgy ítélte meg, az általa jelzett aggályok többségére sem született megoldás. Magyarország, illetve a magyar Stop Soros! törvény ügye került a luxembourgi székhelyű törvényszék elé. A bizottság ezzel egy időben kötelezettségszegési eljárást indított amiatt is, mert a magyar hatóságok megvonják az élelmiszert azoktól a visszatérésre kötelezett menedékkérőktől, akiket a magyar-szerb határ mentén, tranzitzónákban őriznek. Ezzel Magyarország nem csupán a közösségi előírásokat, de az alapvető humanitárius normákat sem tartja be. A magyar kormány egy hónapot kapott arra, hogy érdemben válaszoljon. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményben reagált, amelyet eljuttatott az MTI-hez is. Ebben az áll, hogy „a távozó brüsszeli Európai Bizottság még elvégzi a piszkos munkát a bevándorláspárti erőknek”. A kommüniké szerint „a magyar jogszabályok a magyar emberek akaratát érvényesítik, az illegális migráció elleni védelmet, Európa és Magyarország védelmét szolgálják, ezért a kormány áll minden eljárás elébe”. A kormány azt állítja, a tranzitzónákban tartózkodók ellátása a jogszabályoknak megfelelően történik. Jean-Claude Juncker (jobbra) még három hónapig bizottsági elnök Magyarország, Orbán Viktor miniszterelnök (balra) válaszára vár FOTO: THIERRY CHARLIER, AFP KIREKESZTŐ NYELVTÖRVÉNY Az ukrán nyelvpolitika sérti a kisebbségi jogokat és beemeli a diszkrimináció elemeit - ezt Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa nyilatkozta az Izvesztyija című orosz napilapnak. Az MTI tudósításából kiderül, hogy Zannier szerint az ukrán nyelvtörvény különválasztja az Európai Unió nyelveit a többi nyelvtől, ami arról árulkodik, hogy Kijev nem egyforma politikát folytat különféle kisebbségek irányában, beemelve ezzel a diszkriminációt.