Szabad Föld, 2021. október-december (77. évfolyam, 39-52. szám)

2021-10-15 / 41. szám

Mire elég egy dolláré ! ! A SZEGÉNYSÉG elleni küzdelem világnapján az ENSZ közgyűlése arra hívja fel a kormányzati és civil szervezetek figyelmét, hogy nyújtsanak hathatós segítséget a rászorulóknak, akik a mindennapjaikat nyomorban kénytelenek élni. SZÁZMILLIÓK NYOMORBAN. Bár a szegénységnek többféle defi­níciója is létezik, egyik legfonto­sabb mércéje az úgynevezett ab­szolút szegénység, amelyről akkor beszélünk, ha nem áll rendelkezés­re elegendő erőforrás a létfenntar­táshoz szükséges alapvető javak (ivóvíz, élelmiszer, higiéniai felté­telek) biztosításához. A Világbank jelenleg a napi 1,90 dollár (kb. 590 Ft) alatti jövedelmet tekinti az ab­szolút szegénység határértékének. Míg az Európai Unióban a havi átlagkereset körülbelül 700 ezer fo­rintnak megfelelő euró, addig a fej­lődő országokban élő mintegy 4,8 milliárd emberből 982 millió napi 1 dollárból tengődik, míg további 2,5 milliárd kevesebb mint napi 2 dollárból él. Magyarországon első­sorban a gyermekek, az idősek, az alacsony iskolázottságúak, a kistele­püléseken lakók, a romák, a betegek és a fogyatékkal élők a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok. Mellettük megjelent az úgynevezett dolgozó szegénység komoly problémája is: azoknak a mindennapos küzdelme, akik annak ellenére élnek a létminimum alatt, hogy napi 8 órában tisztességesen dolgoznak. Napjainkban a nagyméretű sze­génységet leginkább a földrajzi adottság, az iparosítás, a volt gyar­mati rendszer, az oktatás, az erő­források, az infrastruktúra, a túlné­pesedés, valamint az ország adós­ságainak halmozódása idézi elő. Mindezeket a háborúk, a fertőző betegségek, a természeti csapások tetézik, nem csoda, hogy a világ legszegényebb országai Ázsiából és a fekete kontinensről kerülnek ki. HÁBORÚ, ERŐSZAK, FÉLELEM. Az afrikai kontinens közepén elhe­lyezkedő Kongói Demokratikus Köztársaság történelme mindig is viharos volt. A gyarmati idők kez­dete óta idegen hatalmak elnyomá­sa alatt állt, később a diktatúra és a véget nem érő polgárháborúk kese­rítették meg a teljes nyomorban élő lakosság sorsát. Az utóbbi évtize­dekben az erőszak és a félelem nyomta rá a bélyegét milliók min­dennapjaira, a lázadó csoportok családokat­­ beleértve a gyermeke­ket is - öltek meg, egészségügyi központokat és iskolákat fosztottak ki, falvakat gyújtottak fel. Bár 2006 óta valamelyest helyre­állt az ország egysége, javult a biz­tonsági helyzet, létrejött a nemzeti hadsereg, visszavonultak a külföldi csapatok, azonban sok területen to­vábbra is aggasztó a helyzet. Bur­jánzik az elképesztő mértékű kor­rupció, még mindig nincsenek szo­ciális szolgáltatások. A lassú gazda­sági fejlődés miatt sokak számára nem adódik olyan munkalehetőség, amely alternatívája lenne a fegyve­res csoportokban való részvételük­nek, és az országon belüli menekül­tek kérdése is megoldatlan. Bár Kongó Afrika éléskamrája lehetne és vízi energiája is megan­­­nyi lehetőséget rejt, ám hiába a kiváló adottságok, jelenleg az olyan alapvető élelmiszer, mint például a liszt is importként érke­zik, a befektetők pedig nem merik az országba hozni a pénzüket. FÖLDRENGÉS UTÁN ÖZÖNVÍZ. Nepál Dél-Ázsia egyik legelmara­dottabb nemzete. Annak ellenére, hogy olyan dinamikusan fejlődő államok határolják, mint India és Kína, az egy főre jutó GDP tovább­ra is rendkívül alacsony. Területe főként a Himaláját foglalja magá­ban, s bár a délen fekvő vidék a Gangesz-síkság része, ott az erdőir­tás következtében visszafordítha­tatlan károkat okozott az erózió az amúgy is törékeny mezőgazdaság­ban és ökoszisztémában. Ráadásul az ország szegénységét a természe­ti katasztrófák is elmélyítették. 2015-ben 7,8-es erősségű föld­rengés sújtotta a Katmandu és Pokhara közötti területet, majd egy újabb, 7,3-es utórengés főleg Do­­lakha területén és Sindhupak­hok járásban okozott tragédiát. Sok ezren haltak meg és az épületek mintegy kilencven százaléka vált a földdel egyenlővé. A két katasztró­fa 5,6 millió embert érintett. Ha ez nem lett volna elég, két évvel később az elmúlt 15 év leg­hevesebb esőzései kezdődtek, az ország 27 kerületében hatalmas kiterjedésű áradásokat és földcsu­szamlásokat indítva el. A nepáliak a 2015-ös földrengések pusztításait sem heverték ki, a helyreállító munkálatok még tartottak, amikor a földcsuszamlások és az árvíz újabb súlyos károsodást okoztak. AKARAT ÉS KERET. Ahhoz, hogy a világ elszomorító szegénységi statisztikái megváltozzanak, közös erőfeszítésre van szükség. Éppen ezért az ENSZ egyik fő célkitűzése a szélsőséges szegénység egy gene­ráción belüli felszámolása, ám - miként a természetvédelem eseté­ben és a klímaváltozás elleni küz­delemben is - az érdemi előrelépés nem a forrásoktól, hanem sokkal inkább a politikai akarat meglététől és a megfelelő keretek kialakításá­tól függ. Balogh Boglárka A legszegényebbek napi bevétele Afrikában mindössze egy dollár EMBERI JOGOK SÉRÜLNEK. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése október 17-ét a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyil­vánította, melynek története Joseph Wresinski (1917-1988) atya nevéhez fűződik. Mélyszegénységben élő családban, lengyel apa és spanyol anya gyermekeként született a franciaországi Angers-ben. 1946-ban szentelték pappá, egész életét, így hivatásának gyakorlását is alapvetően meghatá­rozta, hogy gyermekkorától kezdve megtapasztalta a legsúlyosabb nyomo­rúságot. Később Párizs Noisy-le-Grand külvárosának hajléktalantelepén a legszegényebb körülmények között élő családokkal együtt hozta létre a Negyedik Világ Mozgalmat, melyhez valláson és politikai nézeteken felül­emelkedve bárki csatlakozhatott, aki tevékenyen szeretett volna részt venni mások megsegítésében. A mozgalom ma már harminc országban segíti a rászorultakat. Az ENSZ azért választotta október 17-ét a szegény­ség világnapjának, mert Wresinski atya 1987-ben e napon több mint százezer ember jelenlétében leplezte le azt az emlékkövet, melybe a követ­kezőket vésette: „Valahányszor férfiakat és nőket arra ítélnek, hogy súlyos szegénységben éljenek, emberi jogok sérülnek. Magasztos kötelességünk, hogy erőink egyesítésével biztosítsuk a jogok érvényesülését." Ez lett a mottója a szegénység elleni küzdelem világnapjának is. A SZERZŐ FELVÉTELE A dadaabi menekülttáborban több mint 200 ezer menekült él hasonló körülmények között

Next