Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-23 / 21. szám
Szabadföldműves MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1970. május 23. Ara 1,— Kés XXI. évfolyam, 21. szám. Lapunk tartalmából: 3. oldal: Huszonöt szabad év a mezőgazdaságban Teodor Pastierik írása 5. oldal: Kucsera Szilárd: Szociális gondoskodás egyre több igyekezettel 12. oldal: Bródy Sándor: Kaál Samu Közlemény a KGST tanácsa 24. ülésszakának munkájáról 1970. május 12.—14. között Varsóban megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 24. ülésszakát. Az ülésszak munkájában a KGST- tagállamok miniszterelnök vezette küldöttségei vettek részt. A Bolgár Népköztársaság kormánydelegációját Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Minisztertanács elnöke; a Csehszlovák Szocialista Köztársaságét Ľubomír Štrougal, a CSKP KB elnökségi tagja, a kormány elnöke; a Lengyel Népköztársaságét Jozef Cyrankiewicz, a LEMP KB tagja, a Minisztertanács elnöke; a Magyar Népköztársaságét Fock Jenő, az MSZMP KB tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; a Mongol Népköztársaságét Jumdzsagin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a Minisztertanács elnöke; a Német Demokratikus Köztársaságét Willi Stoph, a Német Szocialista Egységpárt KB tagja, a Minisztertanács elnöke; a Román Szocialista Köztársaságét Ion Gheorghe Maurer, az RKP Végrehajtó Bizottsága és állandó elnöksége tagja, a Minisztertanács elnöke; a Szovjetunióét Alekszej Koszigin, az SZKP KB tagja, a Minisztertanács elnöke vezette. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejev, a KGST tanácsának titkára is. Az ülésszakon jelen voltak a KGST- tagállamok Lengyelországba akkreditált nagykövetei. A tanács ülésszakán Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztartaság kormánydelegációjának vezetője, lengyel Minisztertanács elnöke elnökölt. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 24. ülésszakának részvevői — Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából — ünnepélyesen meghallgatták Józef Cyrankiewicz miniszterelnöknek „A lenini eszmék megvalósulása a KGST-tagállamok együttműködésében“ című beszámolóját. A referátum kiemelte V. I. Lenin elméleti hagyatékának rendkívüli jelentőségét a szocialista világrendszer megerősítése, időszerű problémáinak megoldása, a forradalmi világfolyamatra gyakorolt befolyásának fokozása, a KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének további elmélyítése és tökéletesítése szempontjából. A Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére megtartott ülésen részt vett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság delegációja, A. Grlicskov, a JKSZ KB tagja, a szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettese vezetésével. Az ülésszakon elemezték a Végrehajtó Bizottság beszámolóját a KGST 23. rendkívüli időszaka határozatának megvalósítására irányuló fáz együttműködés további elmélyítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzói komplex távlati program kidolgozásán és az együttműködés konkrét kérdéseinek előkészítésén végzett (a KGST 23. ülésszakának megfelelői munkák menetéről. Az egyes kérdésekről a beszámolókat és tájékoztatókat — a Végrehajtó Bizottság megbízása alapján — Piotr Jaroszewicz, a Végrehajtó Bizottság elnöke, a Lengyel Minisztertanács elnökhelyettese; N. Bajbakov, a munkacsoport elnöke, a szovjet Minisztertanács elnökhelyettese, a Szovjet Állami Tervbizottság elnöke; V. F. Garbuzov, a KGST valutáris-pénzügyi állandó bizottságának elnöke, a Szovjetunió pénzügyminisztere. Ny. Fagygyejev, a KGST titkára tartotta. Az ülésszak megállapította, hogy az egyes tagállamokban a munkacsoportokban és a KGST szerveiben széles körű és gyümölcsöző tevékenység folyik. A komplex program elkészítésével összefüggő munka jelentős részét már elvégezték. A munka menetében szoros együttműködés alakult ki a KGST-tagállamok központi tervező szervei, tudományos és műszaki intézményei, minisztériumai, bankjai és egyéb szervezetei között. A tervező tevékenységekben a KGST- tagállamok együttműködésének további elmélyítése és a népgazdasági tervek koordinálása — amely a KGST- tagállamok gazdasági és tudományosműszaki együttműködésének alapvető módszerek színvonalemelésének biztosítása végett a tanácsülésszak jóváhagyta a tervező tevékenységben a tagállamok együttműködésének tökéletesítésére beterjesztett következő javaslatokat: a gazdaságpolitikai alapvető kérdéseivel összefüggő kölcsönös konzultációk, a gazdaság, a tudomány és technika prognóziskészítésére vonatkozó tapasztalatcsere és együttműködés, a népgazdaság legfontosabb ágazataira és termékfajtáira vonatkozó hosszú lejáratú tervek koordinációja. Az ülésszakon meghallgatták KGST-tagállamok tervbizottsági elnö keinek tájékoztatóját a KGST tagállamok között az 1971—1975-ös népgazdasági tervek koordinációjának menetéről és helyzetéről, s kijelölték a konkrét teendőket e munka befejezéséhez. Az ülésszak szükségesnek tartotta, hogy az elkövetkező időszakban megkülönböztetett figyelmet fordítsanak az együttműködés konkrét problémáinak megvizsgálására az anyagi termelés vonatkozásában. Az ülésszak célszerűnek vélte, hogy a KGST-tagállamok központi tervbizottságainak elnökei a KGST keretében a népgazdaság legfontosabb területein rendszeres kapcsolatot teremtsenek az együttműködés fontos komplexumainak megoldásához vezető hatékony utak kidolgozása, elsősorban a fűtőanyag-nyersanyag probléma teljesebb megoldása, a legfontosabb ágazataiban népgazdaság a fejlett technológia bevezetése, az élenjáró technológia követelményeinek megfelelő új berendezések és komplex géprendszerfajták megalkotása, s minden közlekedési ág fejlesztése céljából. E célok elérése érdekében megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy dolgozzon ki és valósítson meg olyan intézkedéseket, amelyek a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésében biztosítják a tervező szervek szerepének hatékony növelését. Az ülésszak jóváhagyta a szerződéseken alapuló közvetlen kapcsolatok létesítésének elveit, rendjét, szervezeti, gazdasági és jogi feltételeit, továbbá az anyagi érdekeltség és felelősség növelését, valamint az érdekelt KGST-tagállamok által létrehozandó nemzetközi szervezetek lehetséges szervezeti formáit és funkcióit. Az ülésszak azt ajánlotta, hogy az egyes országok biztosítsanak olyan kedvező feltételeket a minisztériumok, hivatalok, gazdasági és egyéb szervezetek közvetlen kapcsolatainak további bővítéséhez, valamint a KGST- tagállamok nemzetközi gazdasági szervezeteinek létrehozásához és tevékenységéhez, amelyek elősegítik a tagországok gazdasági és tudományosműszaki együttműködése erősítését, tökéletesítését. A KGST 23., rendkívüli ülésszakán a nemzetközi beruházási bank létrehozásának tárgyában hozott határozat végrehajtásaként Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió jóváhagyta a nemzetközi beruházási bank megalapításáról szóló egyezményt, valamint a bankalapszabályzat tervezetét s megegyezett abban, hogy a szóbanforgó egyezményt 1970. június 10-ig aláírják. A bank alapvető feladata hitelek folyósítása, elsősorban olyan intézkedések megvalósításához, amelyek a szocialista nemzetközi munkamegosztással, a nyers- és fűtőanyagbázis közös érdekű bővítésére fordítandó költségekkel függnek össze, továbbá a gazdaság egyéb ágazataiban a banktagállamok kölcsönös érdekeit szolgáló, illetve az egyes országok népgazdasága fejlesztéséhez nélkülözhetetlen létesítmények építéséhez szükségesek, avagy a bank tanácsa által meghatározandó és a bank feladatainak megfelelő egyéb célokat szolgálnak. Az ülésszak jóváhagyta a nemzetközi gazdasági együttműködési bank tevékenységének megjavítására és további bővítésére, a transzferábilis rubelben folytatott sokoldalú elszámolási rendszer tökéletesítésére és a rövid lejáratú hiteleknek a külkereskedelmi forgalom növelésében és a kölcsönös kötelezettségek teljesítésében betöltött szerepe növelésére vonatkozó ajánlásokat. Az ülésszak határozatot hozott a szocialista világrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet megalakításáról. Az Intézet feladata egyes gazdasági problémák komplex kidolgozása és a KGST-tagállamok együttműködésének további elmélyítése, tökéletesítése. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST 23. és 24. ülésszaka között végzett tevékenységet. Egyidejűleg ajánlotta a tagországoknak és megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy foganatosítsanak intézkedéseket a tanács 23. ülésszakán és a végrehajtó bizottságban elfogadott komplex programnak a megadott határidőre történő összeállítását célzó munka sikeres befejezésére. A tanács ülésszaka a barátság és kölcsönös megértés szellemében vitatta meg a napirendjére tűzött kérdéseket. Benes Ildikó váratlanul, de teljesen megérdemelten győzött az idei csehszlovákiai magyar táncdalénekesek III. országos fesztiválján, / Továbbra is a konszolidálódás alján Május közepén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kétnapos értekezletre hívta Táléba, az Alacsony-Tátrába Szlovákia mezőgazdaságának irányítóit, hogy megtárgyalják a múlt esztendei eredményeket s nagyvonalakban körvonalazzák mezőgazdaságunk további fejlődését szolgáló lehetőségeket. JÁN JANOVIC mérnök CSc. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter aprólékosan értékelte a múlt esztendei termelési és közgazdasági eredményeket. Beszámolójából leérezhettük, hogy az 1969-es évnek Szlovákia történetébe arany betűkkel kell bekerülnie. A földművesek becsületes, áldozatkész munkával nagyban elősegítették társadalmunk helyzetének javulását. Tény, hogy a mezőgazdasági össztermelés az 1968-as évhez viszonyítva tavaly 3,9 %-kal emelkedett Szlovákiában, s ez nemcsak az időjárásnak, hanem elsősorban a szakszerű irányító, de méginkább az áldozatkész termelőmunkának köszönhető. Rekordtermést értünk el gabonafélékből, átlagban 30,4 mázsát takarítottunk be hektáronként. Búzából 31,5, kukoricából pedig 40,3 mázsa szemtermés volt az átlagos hozam. Ez lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági üzemek az 1970-es évet 31 %-os gabona, 38 %-os széna és m %-os szilázs tartalékkal kezdhessék. A cukorrépa termesztésében figyelemreméltó előrehaladást tapasztalhattunk a kelet-szlovákiai mezőgazdasági üzemekben. Hektáronként csak négy mázsával maradtak a cukorrépa termesztéséről hírneves nyugat-szlovákiai mezőgazdasági üzemek mögött. Több szövetkezetben 600 mázsán felüli cukorrépa termést takarítottak be hektáronként. A tejtermelésben is nagy haladást tapasztalhattunk. Tehenenként átlagban 222 literrel nagyobb tejhozamot értünk el, mint 1969-ben, s az évi tejátlag 2645 liter volt. Érdemes megemlíteni, hogy a múlt évben Nyugat-Szlovákiában 2796, Közép-Szlovákiában 2515, Kelet-Szlovákiában pedig 2489 liter tejet fejtek tehenenként. Ezzel szemben négy járásunkban a Bratislava vidékiben, a dunaszerdahelyiben, a prievidzaiban és a Považská Bystrica-iban 3000 literen felüli tejhasznosságot mutatnak ki tehenenként, örvendetes, hogy egyetlen olyan járásunk sincs, ahol 2200 literen aluli lenne a tehenek tejhasznossága. Jó eredményt értünk el a hústermelésben is, mert a termelők több mint 90 ezer tonna keveréktakarmánnyal kaptak többet a terményforgalmi vállalatok raktáraiból, mint az előtte való esztendőben. Persze a választék nem mindig volt kielégítő. A termelés hatékonyságának növekedése hozzájárult a közgazdasági helyzet javulásához. A mezőgazdasági üzemek nyersjövedelme 837 millió koronával, vagyis 11,5 százalékkal emelkedett. Ebbe persze a sok helyen túlméretezett melléküzemági termelés is nagyban besegített. A nyers jövedelem emelkedése Kelet-Szlovákiában elérte a 17,4 százalékot, a humennéi, a prešovi, a rožstavai, a vranovi és a michalovcei járásokban pedig a 20 %-ot. Persze azt is el kell mondanunk, hogy a keletszlovákiai mezőgazdasági üzemek jövedelmének emelkedésében mintegy 75 %-ban a melléküzemági — nem mezőgazdasági — termelés járult hozzá. A kedvező pénzügyi helyzet következtében a szövetkezeti dolgozók jó(Folytatás a 2. oldalon.) \ 1