Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-24 / 12. szám

Szabad f 1973. március 24. öldműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Ara 1.— Kis XXIV. évfolyam, 12. szám. SZLOVÁKIA VALAMENNYI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMÉHEZ! A jobb munkakörülményekért A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Szlovákiai Parasztszövetség és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének versenyfelhívása Mezőgazdaságunk gyors üte­mű fejlődésének vagyunk szem­tanúi. Szövetkezteink, állami gazdaságaink főleg az utóbbi években gazdaságilag megerő­södtek, s a termelés egyes ága­zataiban kiváló eredményeket értek el. Sikerrel oldják meg problémáikat. Ily módon a me­zőgazdaság népgazdaságunk szilárd láncszeme. Csakhogy a jövőben minden eddiginél igé­nyesebb feladatok várnak a mezőgazdasági üzemek dolgo­zóira, különösen a közélelme­zés zavartalanságának szavato­lása szakaszán. Ezzel kapcso­latban alapvető feladat: a mun­­kaerőutánpótlás kérdésének a megoldása. A munkaerő-problémát meg lehet oldani Eddig kedvezőtlenül alakult a munkaerő-helyzet a mező­­gazdaságban. A legtöbb nehéz­séget a munkaerők elöregedése, az utánpótlás hiánya okozza, ugyanakkor a férfiak és nők aránya sem kedvező. Ennek okát többen a mezőgazdasági dolgozók alacsonyabb jövedel­mében látják. A szövetkezeti tagok jövedelemátlaga — az utóbbi időben — azonban arra utal, hogy az okokat másutt kell keresnünk. Az okok egyike kétségkívül a munkakörülmé­nyek kedvezőtlensége, ami hát­rányosan hat az ifjúságnak a mezőgazdaságba­­ való beillesz­kedésére. Ha tehát a munka­­erőutánpótlás kérdését sikere­sen akarjuk megoldani, akkor a munkakörülményeket kell na­gyobb felelősségérzettel, céltu­datosan javítani. Félmegoldás nem elég! ... Manapság már a mezőgazda­­sági üzemeknek megvan e kér­dés megoldásához a szükséges anyagi fedezet. Sőt, számos esetben ezek a pénztartalékok felhasználatlanok. Ennek elle­nére — tisztelet a kivételnek! — a munkakörülmények javítá­sával nagyon keveset törődnek. Mi más lehet az idei és a kö­vetkező évek fontos feladata, mint az efféle hibák kiküszö­bölése, a szükséges intézkedé­sek megtétele. A mezőgazdasági üzemek dol­gozói kezdeményezőkészségé­nek kibontakoztatása érdeké­ben a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, a Szö­vetkezeti Földművesek Szövet­sége, valamint a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Központi Bizottsága más társa­dalmi és tömegszervezetekkel karöltve hosszabb távra szocia­lista munkaversenyt hirdet a mezőgazdasági üzemek számá­ra. A versenyfeltételek 1973. évre a következők: A fő versenyfeltételek 1. Szilárd burkolatú, pormen­tes utak építése [aszfalt, vagy beton) a mezőgazdasági üze­mek gazdasági udvarában, meg­felelő csatornákkal (ez folyó­méterben, négyzetméterben, vagy koronában értékelendő!). 2. Szociális- és egészségvédel­mi berendezések (fürdő, zuha­nyozó, mosdó, ruhatár, öltöző, WC, stb.) építése, [értékelendő a létesítmények befogadóképes­sége és koronaértéke). 3. Üzemi lakások építése (ér­tékelendő a mennyiség). 4. Állandó, vagy időszaki üze­mi étkezdék létesítése (értéke­lendő a befogadóképesség és az élelmezettek száma). 5. Szövetkezeti bölcsődék, gyermek-napköziotthonok épí­tése az efsz-tagok számára (értékelendő gyermekei az egy állandó dolgozóra jutó korona­érték). 6. Munkaruha és lábbeli jut­tatása (értékelendő az egy ál­landó dolgozóra jutó korona­érték). 7. Gazdasági udvar-szépítés (díszbokrok, fák ültetése, fü­ves térségek, virágágyások, pi­henősarkak létesítése; értéke­lendő a darabszám és a füvesí­tett terület, illetőleg virágágyás négyzetmétere). A verseny mellékfeltételei a) A gazdasági udvar (bele­értve a gépjavító műhely, a se­­lejt­gépek és gépi eszközök, va­lamint ócskavas-gyűjtőhelyet) rendbentartása. b) Az üzemképes gépek el­helyezése; szabad ég, avagy gépszín alatt (írásbeli értéke­lés). c) Az istállók és környékük tisztasága (rendszeres mesze­lés, fertőtlenítés; — írásbeli ér­tékelés a rendszerességről). Győztesek jutalmazása A „Jobb munkakörülménye­kért!" című, hosszútávú szocia­lista munkaversenyt a járási mezőgazdasági igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága tartja nyilván, s értékeli. A ver­senybe a járás minden ersz­e és állami gazdasága benevez­het. A felsorolt versenyfeltételek szerinti értékelés alapján a Me­zőgazdasági­ és Élelmezésügyi Minisztérium egy-egy járás­át a legjobb mezőgazdasági üzemét következőképp jutalmazza (kisebb járásokban arányosan csökken a jutalmak értéke): I. díj 30 ezer korona, I. díj 25 ezer korona, III. díj 20 ezer korona, IV. díj 15 ezer korona, IV. díj 10 ezer korona. Versenygyőztes (első öt me­zőgazdasági üzem) csak az le­het, amelyben a verseny mel­lékfeltételeit is teljesítették. Köztársasági méretben érté­kelnek további 10 legjobb me­zőgazdasági üzemet. Ezeknek a jutalmazására a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Köz­ponti Bizottsága 200 ezer koro­nát fordít, a következő összeg­ben: 1.díj 40 ezer korona, 10.díj 5 ezer korona. Ez „A jobb munkakörülmé­nyekért!“ című szocialista ver­seny egyike a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetőleg a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottsága azon intéz­kedéseinek, amelyek hivatottak elősegíteni a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak munkakö­­­rülményei fokozatos javítását, munkakezdeményezések ki­bontakoztatását, a szükséges intézkedések megtételét, a munkaerőutánpótlás kérdésé­nek minél előbbi megoldását. Az e célra fordítandó jutalmak tejes összege meghaladja a 3,7 millió koronát. A­ DULIAK mérnök, a MÉM dolgozója 2.díj 35 ezerkorona, 3.díj 30 ezerkorona, 4.díj 25 ezerkorona, 5.díj 20 ezerkorona, 6.díj­ 15 ezerkorona, 7.díj 12 ezerkorona, 8. díj 10 ezerkorona, 9.díj 8 ezerkorona, Szakmelléklet Az illetékes érdekköri szövetségbe tömörült, aktív pihenést kedvelő dolgozók tájékoztatója és tanácsadója Szocialista módon dolgozni és élni A szocialista brigádmozgalom szé­leskörű kibontakozására, a XIV. kong­resszust megelőzően és azt követően a különböző évfordulók tiszteletére került sor. Többet, jobbat termelni, szocialista módon élni és dolgozni. Lényegében ezt fejezték ki a kong­resszus tiszteletére indított verseny­mozgalmak, amelynek keretében többezer kollektíva versenyzett szocialista brigád megtisztelő címért.­­ Különösen az ifjúság körében talált nagy teret a nemes vetélkedés. A fia­talok által kezdeményezett verseny­­mozgalomban közel 2000 kollektíva birtokosa a szocialista brigád címnek és­ még több igyekszik annak meg­szerzésére. Most, a Világifjúsági Ta­lálkozó tiszteletére, mindent megtesz­nek a fiatalok, hogy sokoldalú tevé­ken­ységü­k során, felzárkózzanak a szocialista munkabrigádok nagy csa­ládjához. A mezőgazdasági üzemekben is szá­mottevően kibontakozott a verseny­mozgalom. Régebben legtöbben úgy vélték, csakis az állattenyésztésben van lehetőség és mérhető le igazában a brigádmozgalom eredménye. A szo­cialista brigádmozgalomnak ez a le­szűkített formája már a múlté és min­den munkaszakaszon eredményesen versenyeznek. A példák azt bizonyítják: azoknak volt igazuk, akik bíztak benne, hogy a verseny kiterjesztése tovább növeli a szövetkezetekben­ a versenykedvet. Napjainkban a munkaverseny egyre inkább megtisztul a sablonoktól, for­malitásoktól. A mezőgazdasági üze­mek szövetkezeti tagok vállalásai leg­több esetben határozott célt tűznek maguk elé: teljesíteni, túlteljesíteni a kitűzött termelési és áruértékesítési tervet, kevesebb önköltséggel sok jó minőségű árut termelni. A verseny szervezése során egyre több szó esik a brigádtagok tudatá­nak formálásáról. Ez lényegesen fon­tos, hiszen a szocialista brigádmozga­lom célkitűzése nemcsak az, hogy a résztvevők szocialista módon dolgoz­zanak és tanuljanak, hanem szocia­lista emebrehez méltóan éljenek. A mezőgazdasági termelésünk fej­lődésével együtt változik az ott dol­gozók gondolkozásmódja és egymás­hoz való viszonya. Az emberek tuda­tának alakulása hosszabb ideig tartó folyamat. A szocialista brigádmozga­lomnak ezt a folyamatot kell meg­gyorsítania a szövetkezetekben. Ez helyénvaló, hiszen a szocialista bri­gádmozgalom célkitűzése nemcsak az, hogy a résztvevők szorgalmasak le­gyenek, hanem az is, hogy példamu­tatóan éljenek. Ezért a tagok fő köve­telményként állítják maguk elé, hogy a jó munka és a szaktudás gyarapí­tása mellett gondoskodjanak egymás elvtársi és baráti segítéséről s törőd­jenek a betegekkel, a többgyermekes anyákkal és sok minden mással, ami emberi. Szerencsére egyre több ember jut el a szövetkezetekben arra a fokra, amikor már nemcsak a maga boldo­gulásával törődik, hanem szükségét látja embertársai segítésének is. A példák sokasága bizonyítja, milyen sokoldalúan tevékenykednek azok a brigádok, amelyek elnyerték a szövet­kezetekben a szocialista címet. Természetesen vannak helyek, ahol a brigád keretén belül is csak az anyagi ösztönzők a mozgatóerők. A szocialista brigád­mozgalomnál nem lenne célravezető, ha csak az anyagi érdekeltség lebegne a tagok előtt. Az is fontos, de a leglényegesebb: a szo­cialista címért küzdő brigádok főleg azért versenyeznek, hogy jobban ki­használják a termelőeszközöket, ész­szerűen csökkentsék a ráfordítási költségeket, a lehetőségekhez mérten alkalmazzák a korszerű termelési el­járásokat, védjék, gyarapítsák a közös vagyont. Vannak szövetkezetek, ahol több kollektíva viseli az elismerő szocia­lista brigád nevet, s jónéhány munka­helyen mindent megtesznek a meg­tisztelő cím elnyeréséért. Az utóbbi években különösen a baromfitenyész­tésben és a kertészetben tevékeny­kednek eredményesen a cím viselői és várományosai. A salai (vágsellyei) vagy a Trnovec nad Váhom-i (tornó­­ci) efsz-ben szintén több szocialista munkabrigád szorgoskodik. Talán a kertészetben lévő szocialista munka­brigád egy nagy családnak számít, s nagyon sokat törődnek a közösségi élettel. Trnovecen a baromfitenyész­tésben már nyolc évvel ezelőtt meg­kapták a szocialista brigád címet iga­zoló oklevelet. Az elért termelési eredményeik állandóan jók és tavaly is közel félmillió koronával teljesítet­ték túl terveiket. Lehetne még sokáig sorolni azokat a brigádokat, amelyek évről-évre kiváló eredményeket érnek el, és emellett rendszeresen részt­­vesznek a falu társadalmi életében, bővítik szak- és politikai tudásukat, lelkei a megalakult ifjúsági klubok­nak, részt vállalnak a nemzeti bizott­ságok és más társadalmi szervezetek kitűzött különböző céljainak megva­lósításában s emellett a szövetkezet vezetősége mindig számíthat rájuk. Ez így helyes, így épülnek, szépülnek falvaink és gyarapszik évről-évre a közös vagyon, s emellett a brigád tagjai megtalálják anyagi számításu­kat. Azt hiszem az önzetlen tevékeny­ségük láttán egyre többen döbbennek rá arra, hogy az anyagi érdekeltség nem helyettesíti az ügyért lelkesedő dolgozók igyekezetét, tudat és az érdekeltség csakis az ön­szoros egy­ségben fejti ki előrevivő áldásos ha­tását. Ha ezt mindenütt felismerik, a szocialista brigádmozgalom még cél­ravezetőbb lesz és mezőgazdasági üzemek meggyorsítja a fejlődésének az ütemét. TÓTH DEZSŐ : A Vlčany-i (Vágfarkasd ) szorgos asszonyok „vasal­ják“ a műanyagot, amely­ből fóliaházakat létesíte­nek. A fóliás zöldségter­mesztés nemcsak a szö­vetkezetnek hasznos, ha­nem a vevőnek is, mert jóval előbb vásárolhat friss zöldséget a piacon.

Next