Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-12 / 2. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1974. január 12. Arady Kis XXV. évfolyam, 2. szám. Az érdeklődés középpontjában A pillanatnyilag rendelkezésünkre álló adottságok és feltételek mellett, amikor a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, fokozásának egyetlen járható útja a belterjesség növelése, az intenzitás emelése, a mezőgazdasági üzemek és a többi, akár a mezőgazdaságot ellátó vagy az őstermelés termékeit feldolgozó ágazatok közötti kapcsolatok egyre nagyobb jelentőségűek népgazdaságunk fejlődése szempontjából. Hiszen gondoljunk csak arra, milyen rengeteg legkülönfélébb nyersanyag, félkész termék, üzemanyag, számtalan iparág gyártmánya kell ahhoz, hogy gépesített, korszerű mezőgazdasági őstermelésünk feladatait maradéktalanul teljesíthesse. S e feladatok eddig sem voltak csekélyek, az elkövetkező években még nagyobbak lesznek. A jövőben még jelentősebb igényeket kell támasztanunk a szállító-vásárlói kapcsolatok precizitásával szemben. Csupán így biztosítható a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának további megszilárdítása, e fontos termelési bázis hiánytalan, folyamatos ellátása. A szállítói-vásárlói kapcsolatok hatékonyságának alapfeltétele — a mezőgazdaság szükségleteit tekintve — biztosítani a mezőgazdasági üzemek ellátását a szükséges cikkekkel, valamint a mezőgazdasági termékek felvásárlását az érdekelt üzemek közötti kölcsönös szerződések alapján. Emellett feltétlenül fontos, hogy a mezőgazdasági őstermelő és kereskedelmi partnereinek tevékenysége szoros összhangban álljon a központi terv támasztotta követelményekkel. A párt XIV. kongresszusán jóváhagyott irányelvekkel és határozatokkal összhangban, különösen pedig a Központi Bizottság plenáris ülésein elfogadott végrehajtási utasítások szellemével megegyezően a mezőgazdasági üzemek már az 1973-as terv kidolgozásakor a munka hatékonyságának fokozására is nagyobb mértékben gondoltak. A kitűzött igényes feladatok a meglevő és rendelkezésünkre álló adottságok jobb kihasználását, valamint a teljesítmények térfogatának növelését és a gazdasági eredmények minőségi fokozásának követelményét támasztották. Ötödik ötéves tervünk harmadik esztendejében a mezőgazdasági termelés szakaszán elért kiváló eredmények igazolják, hogy a kérdéskomplexum megoldásához helyesért fogtunk hozzá. Az elért sikerek még jelentősebbek, ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt mezőgazdasági év nem volt a legkedvezőbb. Pedig számos elemi csapás, szárazság, állatepidémiák kártétele nehezítette a termelők munkáját. Az ötéves tervben kitűzött feladatok komoly túlszárnyalására csakis az adott lehetőséget, hogy egyrészt a termelés összetételét és a termékek értékesítését, másrészt a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottságának rendszerét sikerült minőségileg magasabb szintre emelni. Komoly szerepet játszott ebben mindazoknak a lehetőségeknek és termelési kapacitásoknak jobb kihasználása, amelyek a mezőgazdasági termelés rendelkezésére álltak. Ugyanígy a komplex szocialista racionalizálás programjának gyakorlati megvalósítása is jelentősen befolyásolta az eredményeket és elősegítette az év sikeres lezárását. Mindehhez járult még a dolgozók munkakezdeményezésének, aktivitásának sikeres felkeltése, a szocialista munkaverseny széleskörű kibontakozása, nem utolsó sorban a tartalékok, főleg a rejtett tartalékok maradéktalan kihasználását célzó igyekezet elterjedése. Az irányító munka rendszerében beállott minőségi javulás a munkaszervezés tökéletesítésével karöltve szintén éreztette kedvező hatását. Mindezeknek a tényezőknek együttes fellépése a lakosság szükségéteinek jobb kielégítésében, a hazai piac bővebb ellátásában, az exportfeladatok hiánytalan teljesítésében, tehát összegezve a népgazdaságunk további fejlesztésében mutatkozott meg. S mindennek, az elért eredmények összeségének egyik alapvető feltétele volt az, hogy végre sikerült a termelő üzemek, a mezőgazdasági őstermelők, továbbá az ipar, valamint a kereskedelmi szervezetek közötti kapcsolatokat is fejlettebb, magasabb szintre emelni. Az ezt lehetővé tevő egyik előfeltétel a tervezés, amely a tervgazdálkodást folytató gazdasági rendszerben nélkülözhetetlen alapot jelent. A tervezés terén is komoly minőségi változás, átütő javulás jeleit figyelhettük meg. A korábban csupán gyakorlati tapasztalatokra, vagy a hozzávetőleges, pontatlan becslésre épített tervezés helyett a tudományos módszereket, statisztikai adatokat alkalmazó és a szükségletek pontos felmérésén alapuló tervkészítés vált általánossá. A szükségletek, továbbá a várható termelési eredmények és a rendelkezésre álló kapacitások aprólékos adatainak ismerete a mezőgazdasági üzemek számára is lehetővé tette munkájuk eredményességének növelését. A szállítói-vásárlói, tehát az adás-vételi kapcsolatok széleskörű kialakításának legfontosabb láncszemei az egymással szerződéses viszonyban álló, egymás szükségleteit kielégíteni igyekvő üzemek. Az előbbiekben említettük, hogy ma már a mezőgazdasági őstermelésnek szintén rengeteg nyersanyagra, félkész termékre és a legkülönbözőbb árucikkek hatalmas mennyiségére van szüksége. Ezek közül a legfontosabbakat, amelyek az üzemelés, a beruházások megvalósítása, illetve a közvetlen termelés biztosítása szempontjából nélkülözhetetlenek, az Állami Tervbizottság, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tervező osztályának határozata szerint, közös megtárgyalás után minden esztendőre számszerűleg, mennyiségileg állapítják meg. Ilyen cikkek és nyersanyagok, hogy csak néhány példát említsünk, a fűtőanyagok, szén, fa, a gépek üzemanyaga, az elektromos energia, a hengerelt vasáru, acéláruk, a kohóipari termékek és még sok más cikk. A mezőgazdasági üzemek egyéb anyagi-műszaki szükségletének biztosítása az egyes gyártó vállalatokkal, illetve az árucikkeket forgalmazó kereskedelmi szervezetekkel megkötött szerződések szavatolják. A zavartalan, folyamatos ellátás tehát a szerződő felekre komoly kötelezettséget ró, mivel a szerződés be nem tartása megbonthatja az illető fél egész termelési folyamatát, semmisé teheti minden igyekezetét. Az Állami Döntőbíróság számos olyan esetet tart nyilván, amikor a szállítói-vásárlói kapcsolatokat rögzítő szerződés megszegése az egyik vagy a másik szerződő fél számára hatalmas anyagi veszteséget, legjobb igyekezetének és szorgos munkájának teljes kudarcát jelentette. Napjainkban, amikor a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak, valamint a Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülésein elfogadott irányelveknek gyakorlati megvalósítása képezi egész dolgozó népünk öntudatos munkaigyekezetének lényegét, nem szabad szem elől téveszteni a szállítói-vásárlói kapcsolatok létrehozásának s az így vállalt kötelezettségek pontos teljesítésének komoly jelentőségét, elsődleges fontosságát. Mindannyiunknak tudatosítanunk kell, hogy ez jelentős mértékben segítheti elő elsősorban mezőgazdasági üzemeink, másrészt pedig egész népgazdaságunk egyenletes, még gyorsabb ütemű fejlődését, ami a lakosság életszín ~nalának további növelése szempontjából elsőrendű fontosságú. (ben) Az érdekköri szövetségbe tömörült, valamint a többi tenyésztő tájékoztatója és tanácsadója Szakmelléklet . Az idei tél nagyon „mérgesen“ kezdődött, és sokan nagy hidegre számítottak. Nos, ez egyenlőre tévesnek bizonyult és Dél-Szlovákiában hótakaró alig található. Ez persze nem jelenti, hogy Szlovákia magas hegyeiben nincs hó, és a síelők nem hódithatnak kedvenc sportáguknak. V\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\W Készülnek a zárszámadásra Télidőben a mezőgazdasági üzemekben a legfontosabb feladatok közé tartozik, a zárszámadó és évnyitó közgyűlések előkészítése. Különösen könyvelésben van sok tennivaló, hiszen az ott szorgoskodók számadataik alapján kapnak tiszta képet az elért gazdasági eredményekről. Akkor tűnik ki, olcsón vagy drágán termelt-e a szövetkezet, s annak alapján hol kell intézkedéseket tenni a munka megjavítására. Az évzáró közgyűlések gondos előkészítését nagy figyelemmel kísérik a járási mezőgazdasági igazgatóságok, irányelveket dolgoznak ki, amelyben felhívják a figyelmet a közgyűlés előkészítésének hogyanjára, amennyiben szükségesnek érzik, javaslatot tesznek a káderváltozásokra is. Az elmúlt hét végére mozgalmas nap volt a Komáromi járási Mezőa gazdasági Igazgatóságon. Napközben szövetkezetek agroriómusaival az idei tervfeladatok szétírásáról tanácskoztak. Nem ment minden simán, s főleg a bőséges fehérjetartalmú takarmánynövények termesztése körül vitatkoznak sokat. A növénytermesztés irányítói már előre látják a nehézségeket, mivel a hüvelyes takarmányoknál nincs megoldva a komplex gépi betakarítás kérdése. Még a késő délutáni órákban is együtt ült az igazgatóság „vezérkara“. Nem csoda, ha hosszúra nyúlt a gyűlésük, hiszen fontos kérdésről — a zárszámadó közgyűlések előkészítéséről, káderkérdések megoldásáról — volt szó. A járás 43 szövetkezetének problémáit vitatták meg, s keresték az okokat, miért gazdálkodnak egyes mezőgazdasági üzemek eredményesen, s miért vannak még mindig veszteséggel záró szövetkezetek. — Az előzetes áttekintésünk alapján négy szövetkezetünk zár veszteségesen — említette kissé kesernyésen Horváth Lajos, a káderügyek felelőse a mezőgazdasági igazgatóságon. — Arra a megállapodásra jutottunk, a rosszul gazdálkodó efsz-eknél a fő hiba a vezetésben van és ezért kénytelenek leszünk káderváltozásokat eszközölni. Nem nézhetjük tétlenül, hogy az egymás mellett lévő, hasonló körülmények között gazdálkodó eészeknél az anyagi bevételek terén óriási különbségek vannak. Örvendetes viszont, hogy a járásunk legnagyobb szövetkezeteiben kiválóak az eredmények. Kolárovón (Gútán), Vojnicén ( Bátorkeszin) gazdag évet zárnak. De szépek voltak az eredmények Sokolcén (Lakszakállason), Bácon, Moson (Dunamocson), Karván és még jó néhány szövetkezetben. Mivel a szövetkezetek negyedszázados évfordulójába léptünk, az idén különös gonddal készülnek a februári zárszámadó közgyűlésekre. A közeljövőben kerül sor az évzáró gyűlések előkészítését megelőző párttaggyűlésre, ahol kritikusan foglalkoznak majd a tavaly és az évek során ismétlődő negatívumokkal. A fő cél az lesz, hogy a taggyűlésen feltárt fogyatékosságok kritikus szempontból nézve kerüljenek bele a zárszámadó közgyűlés beszámolóiba. Természetesen az egész népgazdaság szempontjából értékelik majd a kitűzött feladatok megvalósítását. Nagy súlyt helyeznek a szocialista munkaverseny kibontakoztatására és a vállalt kötelezettségek teljesítésére. A járást kötelezi a Munkaérdemrend, amelyet a Nitrai Országos Aratóünnepélyen vettek át. Ott vállalták, hogy ebben az esztendőben a nyerstermelés 5,3 százalékkal, a piaci termelés pedig 9 százalékkal lesz nagyobb, a tavalyi tervhez viszonyítva. Természetesen fontos feladat a munkatermelékenység fokozása is. Ezekből kiindulva alapos elemzés alá veszik a szocialista munkaversenyt és már az évzárón feltárják azokat a hiányosságokat (formalizmus, stb.), amelyek kerékkötők voltak a kötelezettségvállalások teljesítésénél. (Folytatás a 2. oldalon.)