Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-12 / 2. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1974. január 12. Ara­dy Kis XXV. évfolyam, 2. szám. Az érdeklődés középpontjában A pillanatnyilag rendelkezésünkre álló adottságok és feltételek mellett, amikor a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, fokozásának egyetlen járható útja a belterjesség növelése, az intenzitás emelése, a mezőgazda­sági üzemek és a többi, akár a mezőgazdaságot ellátó vagy az őstermelés termékeit feldolgozó ágazatok közötti kapcsolatok egyre nagyobb jelentő­ségűek népgazdaságunk fejlődése szempontjából. Hiszen gondoljunk csak arra, milyen rengeteg legkülönfélébb nyersanyag, félkész termék, üzem­anyag, számtalan iparág gyártmánya kell ahhoz, hogy gépesített, korszerű mezőgazdasági őstermelésünk feladatait maradéktalanul teljesíthesse. S e feladatok eddig sem voltak csekélyek, az elkövetkező években még nagyobbak lesznek. A jövőben még jelentősebb igényeket kell támaszta­nunk a szállító-vásárlói kapcsolatok precizitásával szemben. Csupán így biztosítható a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának további megszilár­dítása, e fontos termelési bázis hiánytalan, folyamatos ellátása. A szállítói-vásárlói kapcsolatok hatékonyságának alapfeltétele — a me­zőgazdaság szükségleteit tekintve — biztosítani a mezőgazdasági üzemek ellátását a szükséges cikkekkel, valamint a mezőgazdasági termékek fel­vásárlását az érdekelt üzemek közötti kölcsönös szerződések alapján. Emellett feltétlenül fontos, hogy a mezőgazdasági őstermelő és kereske­delmi partnereinek tevékenysége szoros összhangban álljon a központi terv támasztotta követelményekkel. A párt XIV. kongresszusán jóváhagyott irányelvekkel és határozatok­kal összhangban, különösen pedig a Központi Bizottság plenáris ülésein elfogadott végrehajtási utasítások szellemével megegyezően a mezőgaz­dasági üzemek már az 1973-as terv kidolgozásakor a munka hatékony­ságának fokozására is nagyobb mértékben gondoltak. A kitűzött igényes feladatok a meglevő és rendelkezésünkre álló adottságok jobb kihaszná­lását, valamint a teljesítmények térfogatának növelését és a gazdasági eredmények minőségi fokozásának követelményét támasztották. Ötödik ötéves tervünk harmadik esztendejében a mezőgazdasági ter­melés szakaszán elért kiváló eredmények igazolják, hogy a kérdéskomp­lexum megoldásához helyesért fogtunk hozzá. Az elért sikerek még jelen­tősebbek, ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt mezőgazdasági év nem volt a legkedvezőbb. Pedig számos elemi csapás, szárazság, állat­epidémiák kártétele nehezítette a termelők munkáját. Az ötéves tervben kitűzött feladatok komoly túlszárnyalására csakis az adott lehetőséget, hogy egyrészt a termelés összetételét és a termékek értékesítését, más­részt a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottságának rendszerét sikerült minőségileg magasabb szintre emelni. Komoly szerepet játszott ebben mindazoknak a lehetőségeknek és termelési kapacitásoknak jobb kihasz­nálása, amelyek a mezőgazdasági termelés rendelkezésére álltak. Ugyanígy a komplex szocialista racionalizálás programjának gyakorlati megvalósítása is jelentősen befolyásolta az eredményeket és elősegítette az év sikeres lezárását. Mindehhez járult még a dolgozók munkakezde­ményezésének, aktivitásának sikeres felkeltése, a szocialista munkaver­seny széleskörű kibontakozása, nem utolsó sorban a tartalékok, főleg a rejtett tartalékok maradéktalan kihasználását célzó igyekezet elterje­dése. Az irányító munka rendszerében beállott minőségi javulás a munka­­szervezés tökéletesítésével karöltve szintén éreztette kedvező hatását. Mindezeknek a tényezőknek együttes fellépése a lakosság szükségétei­nek jobb kielégítésében, a hazai piac bővebb ellátásában, az export­feladatok hiánytalan teljesítésében, tehát összegezve a népgazdaságunk további fejlesztésében mutatkozott meg. S­ mindennek, az elért eredmények összeségének egyik alapvető fel­tétele volt az, hogy végre sikerült a termelő üzemek, a mezőgazdasági őstermelők, továbbá az ipar­, valamint a kereskedelmi szervezetek közötti kapcsolatokat is fejlettebb, magasabb szintre emelni. Az ezt lehetővé tevő egyik előfeltétel a tervezés, amely a tervgazdálkodást folytató gazdasági rendszerben nélkülözhetetlen alapot jelent. A tervezés terén is komoly minőségi változás, átütő javulás jeleit fi­gyelhettük meg. A korábban csupán gyakorlati tapasztalatokra, vagy a hozzávetőleges, pontatlan becslésre épített tervezés helyett a tudományos módszereket, statisztikai adatokat alkalmazó és a szükségletek pontos felmérésén alapuló tervkészítés vált általánossá. A szükségletek, továbbá a várható termelési eredmények és a rendelkezésre álló kapacitások aprólékos adatainak ismerete a mezőgazdasági üzemek számára is lehe­tővé tette munkájuk eredményességének növelését. A szállítói-vásárlói, tehát az adás-vételi kapcsolatok széleskörű kialakí­tásának legfontosabb láncszemei az egymással szerződéses viszonyban álló, egymás szükségleteit kielégíteni igyekvő üzemek. Az előbbiekben említettük, hogy ma már a mezőgazdasági őstermelésnek szintén rengeteg nyersanyagra, félkész termékre és a legkülönbözőbb árucikkek hatalmas mennyiségére van szüksége. Ezek közül a legfontosabbakat, amelyek az üzemelés, a beruházások megvalósítása, illetve a közvetlen termelés biz­tosítása szempontjából nélkülözhetetlenek, az Állami Tervbizottság, vala­mint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tervező osztályának határozata szerint, közös megtárgyalás után minden esztendőre szám­szerűleg, mennyiségileg állapítják meg. Ilyen cikkek és nyersanyagok, hogy csak néhány példát említsünk, a fűtőanyagok, szén, fa, a gépek üzemanyaga, az elektromos energia, a hengerelt vasáru, acéláruk, a kohó­­ipari termékek és még sok más cikk. A mezőgazdasági üzemek­ egyéb anyagi-műszaki szükségletének biztosítása az egyes gyártó vállalatokkal, illetve az árucikkeket forgalmazó kereskedelmi szervezetekkel megkötött szerződések szavatolják. A zavartalan, folyamatos ellátás tehát a szerződő felekre komoly kötelezettséget ró, mivel a szerződés be nem tartása megbonthatja az illető fél egész termelési folyamatát, semmisé teheti minden igyekezetét. Az Állami Döntőbíróság számos olyan esetet tart nyilván, amikor a szállítói-vásárlói kapcsolatokat rögzítő szerződés meg­szegése az egyik vagy a másik szerződő fél számára hatalmas anyagi veszteséget, legjobb igyekezetének és szorgos munkájának teljes kudarcát jelentette. Napjainkban, amikor a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak, vala­mint a Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülésein elfogadott irány­elveknek gyakorlati megvalósítása képezi egész dolgozó népünk öntudatos munkaigyekezetének lényegét, nem szabad szem elől téveszteni a szállí­tói-vásárlói kapcsolatok létrehozásának s az így vállalt kötelezettségek pontos teljesítésének komoly jelentőségét, elsődleges fontosságát. Mind­annyiunknak tudatosítanunk kell, hogy ez jelentős mértékben segítheti elő elsősorban mezőgazdasági üzemeink, másrészt pedig egész népgazda­ságunk egyenletes, még gyorsabb ütemű fejlődését, ami a lakosság élet­szín ~nalának további növelése szempontjából elsőrendű fontosságú. (ben) Az érdekköri szövetségbe tömörült, valamint a többi tenyésztő tájékoztatója és tanácsadója Szakmelléklet ­ . Az idei tél nagyon „mérgesen“ kezdődött, és sokan nagy hidegre számítottak. Nos, ez egyen­lőre tévesnek bizonyult és Dél-Szlovákiában hótakaró alig található. Ez persze nem jelenti, hogy Szlovákia magas hegyeiben nincs hó, és a síelők nem hódithatnak kedvenc sportáguknak. V\\\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\W Készülnek a zárszámadásra Télidőben a mezőgazdasági üzemekben a legfontosabb feladatok közé tartozik, a zárszámadó és évnyitó közgyűlések előkészítése. Különösen könyvelésben van sok tennivaló, hiszen az ott szorgoskodók számadatai­k alapján kapnak tiszta képet az elért gazdasági eredményekről. Akkor tű­nik ki, olcsón vagy drágán termelt-e a szövetkezet, s annak alapján hol kell intézkedéseket tenni a munka megjavítására. Az évzáró közgyűlé­sek gondos előkészítését nagy figyelemmel kísérik a járási mezőgazda­sági igazgatóságok, irányelveket dolgoznak ki, amelyben felhívják a fi­gyelmet a közgyűlés előkészítésének hogyanjára, amennyiben szükséges­nek érzik, javaslatot tesznek a káderváltozásokra is. Az elmúlt hét végére mozgalmas nap volt a Komáromi járási Mező­­a gazdasági Igazgatóságon. Napközben szövetkezetek agroriómusaival az idei tervfeladatok szétírásáról tanács­koztak. Nem ment minden simán, s főleg a bőséges fehérjetartalmú ta­karmánynövények termesztése körül vitatkoznak sokat. A növénytermesz­tés irányítói már előre látják a ne­hézségeket, mivel a hüvelyes takar­mányoknál nincs megoldva a komp­lex gépi betakarítás­­ kérdése. Még a késő délutáni órákban is együtt ült az igazgatóság „vezérka­ra“. Nem csoda, ha hosszúra nyúlt a gyűlésük,­ hiszen fontos kérdésről — a zárszámadó közgyűlések előké­szítéséről, káderkérdések megoldásá­ról­ — volt szó. A járás­ 43 szövetke­zetének problémáit vitatták meg, s keresték az okokat, miért gazdálkod­nak egyes mezőgazdasági üzemek eredményesen, s miért vannak még mindig veszteséggel záró szövetkeze­tek. — Az előzetes áttekintésünk alap­ján négy szövetkezetünk zár veszte­ségesen — említette kissé kesernyé­sen Horváth Lajos, a káderügyek fe­lelőse a mezőgazdasági igazgatóságon. — Arra a megállapodásra jutottunk, a rosszul gazdálkodó efsz-eknél a fő hiba a vezetésben van és ezért kény­telenek leszünk káderváltozásokat eszközölni. Nem nézhetjük tétlenül, hogy az egymás mellett lévő, hasonló körülmények között gazdálkodó eész­­eknél az anyagi bevételek terén óriá­si különbségek vannak. Örvendetes viszont, hogy a járásunk legnagyobb szövetkezeteiben kiválóak az eredmé­nyek. Kolárovón (Gútán), Vojnicén ( Bátorkeszin) gazdag évet zárnak. De szépek voltak az eredmények Sokol­­cén (Lakszakállason), Bácon, Moson (Dunamocson), Karván és még jó né­hány szövetkezetben. Mivel a szövetkezetek negyedszáza­dos évfordulójába léptünk, az idén különös gonddal készülnek a februári zárszámadó közgyűlésekre. A közel­jövőben kerül sor az évzáró gyűlések előkészítését megelőző párttaggyűlés­re, ahol kritikusan foglalkoznak majd a tavaly és az évek során ismétlődő negatívumokkal. A fő cél az lesz, hogy a taggyűlésen feltárt fogyatékos­ságok kritikus szempontból nézve kerüljenek bele a zárszámadó köz­gyűlés beszámolóiba. Természetesen az egész népgazdaság szempontjából értékelik majd a kitűzött feladatok megvalósítását. Nagy súlyt helyeznek a szocialista munkaverseny kibonta­koztatására és a vállalt kötelezettsé­gek teljesítésére. A járást kötelezi a Munkaérdemrend, amelyet a Nitrai Országos Aratóünnepélyen vettek át. Ott vállalták, hogy ebben az eszten­dőben a nyerstermelés 5,3 százalék­kal, a piaci termelés pedig 9 száza­lékkal lesz nagyobb, a tavalyi terv­hez viszonyítva. Természetesen fontos feladat a munkatermelékenység foko­zása is. Ezekből kiindulva alapos elemzés alá veszik a szocialista mun­kaversenyt és már az évzárón feltár­ják azokat a hiányosságokat (forma­lizmus, stb.), amelyek kerékkötők voltak a kötelezettségvállalások telje­sítésénél. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next