Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-23 / 12. szám

1 1974. MÁRCIUS 23. • XXV. évfolyam, 12. szám • Ára: 1.— Kčs . «V 'V ’­­ .. i Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Tavaszköszöntő Üdv Néked, örökifjú tavasz! Nagyon korán jelezted jöttödet. A naptár még csak januárt mutatott, s már előrebocsátottad hóvirág-hírnö­ködet. Majd újabb üzenettel a szerény ibolyát menesz­tetted. Az enyhe február a fák rügyeit pattanásig duz­zasztotta. Ebből is sejtettük: nem késlekedsz, hamarosan ideérsz. Mégis, epedve, szívszorongva vártunk. S végre eljöttél: diadalmasan, méltóságteljesen. Itt vagy újra, visszavonhatatlanul, te napfényes, erdőt-mezőt zöldbe, virágba borító, madárdalos tavasz. Virulsz, mint a feslő rózsa; derűd magával ragad ifjat, vént, hancúrozó gye­rekhadat. Oh, Te örök ihlető! Tobzódó színeid özönével, kitelje­sedő ifjúságoddal rabul ejted a költőket, festőket — kik nem győznek betelni véled. Csupa megújhodás vagy! Újra, meg újra jelenéseddel hirdeted a természet örök, megmásíthatatlan törvénysze­rűségét. Remélem, nem leszel gonosz hozzám, ha kibeszélem intim dolgaid. Kicsit bohém is vagy: ifjak vérét pezsdí­­ted, s csókra ingerelsz. A szilaj böjti szelet kacér me­nyecskék szoknyájának fellibbentésére béreled. S ezt már suttogva mondom: sőt, szerelmi légyottra hajto­gatsz ...! Ám ezt csöppet sem rovom fel bűnül. Tehát, ne vedd se számonkérésnek, se holmi korholásnak. Viszont, nagy erényed a buzdítás. Csak tudnád, mily ellenállhatatlan, ősi erő keríti hatalmába a szántóvető embereket, amikor az ébredő természet mámorító lehe­letét beszippantják. Nemcsak jeladás ez, hívó is — ha­­tárba invitáló, favadra írható: a gőzölgő, mezsgyétlen, széle-hossza-nincs dalök már február havában benépe­sedtek. A traktorosok éneke és a pacsirták dala eggyé­­olvad a fürge gépek zenéjével. S lám, azóta már zsendül az új vetés; újabb magra vár a televény föld. Új tavasz! Légy forradalmi, szülj újabb lelkes ifjakat! Fújj sorakozót! Harsogd: tenni, tenni! Tenni — többet, maradandóbbat, nemesebbet a tegnapinál! Annál is in­kább, mert az 1974-es év — nagy jubileumok éve. S ez az, ami kötelez! Ne késlekedjünk hát. Változtassuk az idei évet a min­den eddiginél bőségesebb hozamok esztendejévé. Az új korszak új magvetője csak úgy lehet igazán méltó a di­cső Szlovák Nemzeti Felkelés örökéhez, a nehézségeket nem ismerő, bátor elődeinkhez, akik tartós fundamentu­mát rakták le az új, kizsákmányolóktól mentes életnek — a szocialista mezőgazdaságnak. Tavasz! Te örök ihlető, az ifjúság évszaka, csupa meg­újhodás és buzdítás! Mutasd meg forradalmiságod! Fújj sorakozót! Harsogd: tenni, tenni... Tenni — többet, maradandóbbat, nemesebbet a tegnapinál! Üdv Néked, örökifjú tavasz! (kovács) Tavaszodik Eredmények és problémák a galántai járásban Ф Kevés a gyomirtószer A Az alkatrészhiány is problémákat okoz ф Lassú a vetőmagszállítás A Kezdik a gabona és az évelő takarmányok öntözését A Nagy termőképességű árpafajtákat vetettek ,A porfelhőbe burkolt gépek szórják a műtrágyát és az életet jelentő ma­got a földbe. Az idejében feltrágyázott őszi gabonatáblákat hengerek simít­ják egyenesre. A galántai járás föld­művesei ugyancsak kihasználják a kedvező időjárás­ adta lehetőségeket. Nem csoda, ha ezek után a járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnö­ke, Varga Sándor elvtárs is elégedet­ten nyilatkozik a tavaszi munkák üte­méről. Járásszerte csúcsteljesítménye­ket érnek el az emberek, és az egész­séges versengés is hozzájárul a lehető leggyorsabb és legjobb minőségű mun­ka végzéséhez. A mezőgazdasági üze­mek igazán jól felkészültek az igé­nyes munkára. Ezt bizonyítja az is, hogy a kerekes- és lánctalpas trakto­rok 90 százaléka üzemképes és kombájnok 45 százaléka máris indul­a­hatna. Javítás közben ezeket a gépe­ket két-három napig is üresen járat­ják, hogy felfedezhessék az esetleges rejtett hibákat. A szövetkezetekkel és állami gazdaságokkal alaposan meg­vitatták a népgazdaság szükségletei­ből eredő feladatokat és eszerint állí­tották át a növénytermesztés össze­tételét. A múlt évhez képest például a bab termőterületét 150, a cukorré­páét 400, a szójáét pedig 350 hektár­ral növelik. Az emberek a rendelke­zésükre álló eszközökkel mindent megtesznek a többtermelés érdekében és lényegében biztosítják ehhez a kedvező feltételeket. Azonban a fő­mérnököt aggasztja a csapadékhiány, mert emiatt lassan fejlődnek az ősziek és esetleg hiányosan kelhetnek a tavasziak. Az­­ eredmények mellett tehát problémák is vannak a járás­ban. Ez nem csökkenti a mezőgazda­­sági dolgozók küzdő szellemét és az árpa vetésének befejezése után már földbe hull a takarmány- és étkezési borsó, a cukorrépa, petrezselyem és sárgarépa, valamint a hagyma magja. A kukorica vetésére is készülnek. A járási tájékoztató után néhány mezőgazdasági üzem vezetőjétől kér­tünk véleményt a tavaszi munkákkal kapcsolatban. 9 Majba József, a Tešedikovoi (Pe­redi) Efsz elnöke, szokásos optimiz­musával tájékoztatott. A jó munka­­szervezés következtében már február 26-án befejezték az árpa vetését, és a tejtrágyázással is idejében végeztek. Örömmel újságolta, hogy az 550 hek­tár gabona 98 százaléka elég sűrű és csak mindössze 2 százalékán keve­sebb az egyed a szükségesnél, de bí­zik benne, hogy ez is megerősödik és megfelelő termést ad. Szójából 13 faj­tát vetnek kísérletképpen és a jövő­ben majd a legjobb tulajdonságokkal rendelkezőt termesztik. Mivel az ő határukban is szomjaznak a növények, már megtették az előkészületeket a gabona és az évelő takarmányok ön­tözésére. Az újfajta áttelepíthető moz­gó öntözőberendezéssel indulnak. Ko­molyabb problémáik nincsenek,­­ de elé­gedettebbek lennének, ha több szuperfoszfátot és gyomirtószert kap­nának. • Július Turcár, a Veľký Grob-i Efsz agronómusa alkatrészhiányra pa­naszkodik. Hetek óta három traktoruk üzemképtelen. Bár a cukorrépa alá már készítik a talajt, de még mindig nem szállították le számukra a gyom­irtószereket. Ha idejében nem kapják meg, ez később nehézségeket okoz majd a növényápolásban. Egyébként igyekszenek olyan növényeket­ is ter­meszteni, amelyek termésére szüksé­ge van a népgazdaságnak. Többek kö­zött 15 hektár mákot vetettek a még kellő nedvességgel rendelkező földbe és meg van rá minden remény, hogy elég sűrűn kel majd ki. 4P Seres Zoltán mérnöknek, a Slo­venské Pole-i (Olföldi) Állami Gazda­ság főmechanizátorának nyilatkozata szerint, javult az alkatrész- és gumi­abroncs-ellátás,­de mégis sok gondot okoz ezek beszerzése, valamint új gépek vásárlása. Jobban össze kelle­ne hangolni a vásárlók és eladók kö­zötti együttműködést. Nehezményezi, hogy az atomkorszakban nem kapnak repülőt fejtrágyázási,­­ gyomírtási és növényvédelmi munkálatokhoz. A tava­szi munkákat egyébként 3—4 héttel előbb végzik, mint a múlt év hasonló időszakában és a gazdag termés ér­dekében bevezették a minőségi pré­miumot, de ezt csak a növények kike­lése után fizetik ki. Tehát minden traktoros érdekelt, hogy a vetőmagot pontosan és az előírt mélységben szórja a földbe. A 15 hektár mákot szintén idejében elvetették, amely ha­marosan kikéi. A Kozák Kálmán, a Tomašikovci (Tallósi). Elsz agronómusa arról tájé­koztatott, hogy nagy termőképességű — Ametisz, Elgina, Favorit — árpa­fajtákat vetettek. Sajnos, az ősziek az átmeneti hideg idő és csapadékhiány miatt náluk is lassan fejlődnek. Egy­előre elég növényegyed van, de félő, hogy esetleg a mostoha időjárás miatt számuk kevesebb lesz. A népgazdaság szükségleteinek megfelelően a kuko­rica termőterületét 140 hektárral nö­velik. Babból 30, hagymából pedig 40 hektárt vetnek. Fő a feje, mert nem kapták meg a gyomirtószereket a hagymatermesztéshez. Pedig ezek al­kalmazása lényegesen csökkentené az önköltséget. Щ Pápai József, a Žiharovcei (Zsi­­gárdij Eisz főagronómusa a múlt év tavaszához hasonlóan, most is bizako­dó kedvében van. Nem csoda, hisz a búza rendkívül sűrű és eléggé buja (négyzetméterenként 500 egyedet számláltak). Az ütőképes géppark se­gítségével már kétszer fejtrágyáztak és úgy vélik, hogy a búza megadja majd a félszáz mázsás hektárhozamot. Az időjárás őt is nyugtalanítja, és a napokban megkezdik az évelők és a gabonafélék egy részének öntözését. Elpanaszolta, hogy a hüvelyesek alá nincs elég gyomirtószer. A Tonkó Pál mérnök, a Diakovcei (Deáki) Efsz elnöke, valamint Ladi­slav Mrnka főagronómus megemlítet­te, hogy a talajelőkészítésnél voltak problémák, mert az aggregátor össze­állításához csak nehezen tudtak sze­rezni kombinátort. Sok kilincselés után a szomszéd szövetkezet segítette ki őket a bajból. A hüvelyesek vetés­­területét szintén növelik — szójából 21, babból 10 hektárt vetnek. Őket is aggasztja a csapadékhiány, ezért, ha fölmelegszik az idő, öntözik a búzát és más növényféléket. * A határszemle azt bizonyítja, hogy a galántai járásban jól halad a tava­szi munka, de emellett vannak olyan problémák is, amelyek lassítják az ütemet és egyes szakaszokon veszé­lyeztetik a termést. Járásszerte nyug­talanítja az agronómusokat például, hogy még most sem tudják, milyen fajta kukoricavetőmagot kapnak. A szója­ vetőmag sem érkezett meg idő­ben. A gyomirtószer-ellátás sem ki­elégítő. Jó lenne, ha a felsőbb szervek elősegítenék ezeknek a problémák­nak a megoldását, hogy a termeléshez a lehető legkedvezőbb feltételek jöj­jenek létre ebben a járásban is. BALLA JÓZSEF — Kedves olvasóink! Mezőgazdaságunk fejlődé­sének új szakasza, amit a tudományos-műszaki vívmá­nyoknak a termelésben való meghonosodása is jellemez, lapunkkal szemben is hatvá­­nyozottabb igényeket tá­masztott. Az igények és lehetőségek megfontolt felmérése és egyeztetése nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy lapunk jellegének némi hagyományos módosítása által el tudjuk érni azt, hogy a Szabad Földműves nemcsak a szocialista nagyüzemi me­zőgazdasági termelés jelen­legi színvonalának lesz tü­körképe, hanem legalább kéthetenként — a Korszerű Termelés című terjedelmes rovatában — olyan cikkeket is közölhet, amelyek hitele­sen ismertetik az üzemirányí­tás és munkaszervezés leg­korszerűbb módszereit; korszerű termelési technoló­­­giát és annak közgazdasági következményeit; a legújabb mezőgazdasági gépeket és berendezéseket; a mezőgaz­dasági dolgozók újító és kor­szerűsítő mozgalmának nagy­szerű eredményeit; a kevés­bé ismert gyomirtó vegysze­reket és azok szakszerű al­kalmazásának módszereit, stb. A Szabad Földműves tehát e módosítás nyomán olyan lappá válhat, amely hatéko­nyan segítheti a mezőgazda­­sági üzemek vezető dolgozóit a gazdaságfejlesztési felada­taik megvalósításában és mezőgazdasági dolgozók szé­­­les rétegeit rávezetheti an­nak a szükségszerűségnek a felismerésére, hogy a gaz­daságfejlesztésről hosszabb távlatokban gondolkozzanak. Az új rovattal egyidőben, amely lapunk következő számában jelentkezik első alkalommal, olvasóinknak az a kívánsága is teljesül, hogy a kertészet, a gyümölcs­ös szőlőtermesztés, a kisál­lattenyésztés, a méhészet, a vadászat és a halászat sajá­tos kérdéseivel ne csak ha­vonta, hanem sokkal gyak­rabban foglalkozzunk. A Korszerű Termelés című terjedelmes rovatunk és a lapunk korlátozott, vagyis változatlan terjedelme foly­tán, az említett kívánságokat csak úgy tudjuk teljesíteni, ha a szakmellékletenként is­mert „Kertészet“, „Kisállat­­tenyésztés“, „Méhészet“, „Vadászat és Halászat“ című és havonként szer megjelenő egyszer egy­terjedelmes rovatainak „önállóságát“ megszüntetjük. Lapunk jelen számától kezdve ezért a „Kertészet és Kisállattenyésztés“ — a ha­gyományos kisméretben — kéthetenként jelenik meg. A méhészet, a vadászat és a ha­lászat időszerű kérdéseivel pedig a Szabad Földműves állandó, tehát minden szám­ban megjelenő rovataiban, a 15. oldalon foglalkozunk. Bízunk abban, hogy a la­punk hatékonyságának növe­lését szolgáló intézkedéseink olvasóink teljes egyetértésé­vel találkoznak. Ebben a re­ményben indítja első útjára a Szabad Földműves módosí­tott tartalmi szerkezetű szá­mát a szerkesztőség.

Next