Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-14 / 2. szám

14 Lóvá tett vendéglő Még a lucaszékénél is ráérősebben épül a salkai (Ipolyszálkái) vendéglő. Végre azért Luca-napig elkészültek a külső munkálatokkal. Ehhez a lakos­ság sok-sok társadalmi munkával já­rult hozzá. Mármint az épület tető alá hozásához. Persze, ez nem azt jelenti, hogy már a létesítményt átadták ren­deltetésének. Néhanapján azért lehet látni еgy-két embert, akik valószínű­leg a belső munkálatokat végzik. Szó­val, nagyon sok bosszúságot okozott már a kivitelező vállalat (jó lett vol­na, ha levelezőnk meg is nevezi ezt a vállalatotI — a szerk. megjegyzése) a községvezetőknek, s lakosoknak. Fő­leg az átadási határidő többszöri el­odázásával, halogatásával. S most, miután az épület rendelte­tését reklámozó fénybetűk is felkerül­tek az új létesítmény homlokzatára, a temérdek bosszúság még tetéződött. Nevetség, gúny tárgya lett az épület. Miért? Hát kérdem én, mióta hívja­­nevezi a magyar ember vendéglőnak azt a helyiséget, ahova néha betér egy kupica pálinkára, fröccsre, s a fiata­labbak Colára, vagy egyéb üdítőitalra, egy kis csevegésre, szórakozásra...? Ugye, a ROHAC-ba, vagy más szati­rikus lapba kívánkozó eset ez, ami ve­lünk, szalkaiakkal megesett? A lakos­ság türelmetlenül várja, mikor cseré­lik ki a vörösen fénylő, helytelen fel­iratot. S meddig várjunk? ... Med­dig?! Az új létesítmény befejezésére és átadására...? Időtlen időkig?... A kivitelező vállalat illetékes vezetői végre megemberelhetnék magukat! Az ígérgetésekkel már torkig vagyunk. Majerszky Márton, Salka Sikeres évet zártak A Vöröskereszt tvrdošovcei (tardos­­keddi) alapszervezetének tagjai is ér­tékelték az 1977-es évben végzett munkájukat. Megállapíthatta a köz­gyűlés beszámolója: sikeres évet zár­tak. Például 3450­ óra társadalmi mun­kát végeztek, ami nem csekélység. Az egészségügyi csoport, mely főleg fia­tal lányokból, fiúkból tevődik össze, ugyancsak jól végezte dolgát a ta­pasztalt vezetők irányításával. A mun­kacsúcsok idején, de főleg a nyári be­takarítás időszakában kettesével vé­gezték járőr-tevékenységüket, hogy a helyszínen nyújtsanak segítséget a rá­szorulóknak. Ugyancsak dicséret illeti az önkéntes véradókat, s gratulálunk Mojzes Ilonának, Brat Jánosnak, Jánsky-érem új tulajdonosainak. Elis­a­merés illeti az egészségügyi előadók, dr. Prikkel Lajos körzeti orvos­ és Bo­gyó Margit tevékenységét is. A vörös­keresztes alapszervezet legjobbjai egy­napos jutalom-kiránduláson vettek részt: megtekintették Piešťany, Tren­čín és Tr. Teplice nevezetességeit. Az új tervcélok elérése érdekében is mindent megtesznek az 1978-as esz­tendőben. Tanka Klára, Tvrdošovce # 40 vagonnal többet. A komárnoi járás mezőgazdasági üzemei 1977. de­cember 20-án teljesítették éves hús­értékesítési tervüket, s az év végéig mintegy 40 vagonnal adtak terven fe­lül közellátásunk számára. (pfp) # Hidegtál-tanfolyam. Sikeresen zárult a galántai Jednota Fogyasztási Szövetkezet mellett működő trsticei (nádszegi) felügyelő bizottság által rendezett hidegtál-tanfolyam, amelyen 35 személy vett részt. Az egyhónapos tanfolyamot (heti 2­4 óra) a Dunaj­ská Streda-i (dunaszerdahelyi) KU­LACS borozó és étterem főszakácsa, Alföldi István tartotta. A község lá­nyai, asszonyai hasznosan töltötték a téli estéket. (győri) # Színvonalas előadás. A komárnoi NNB mellett működő PHSZ-alapszerve­­zet vezetősége a tagság részére érde­kes és színvonalas előadást rendezett „A motorizáció és az autós sport hely­zete“ címmel. Az előadást követően megvitatták az önsegélyes gépjármű­­karbantartás időszerű problémáit, mó­dozatait. Az autós turizmus iránt mind nagyobb az érdeklődés a tagok köré­ben. (plavec) # Kaskaval — exportra. A bratisla­vai MILEX nemzeti vállalat galántai fióküzeme gyártja csupán a füstölt, úgynevezett sonkasajtot, amely iránt bel- és külföldön nagy a kereslet. Csupán hazai szükséglet kielégítésére 110 tonnányit szállítottak az üzletek­be, még Prágába is. A még újdonság­nak számító Kaskavalból még 90 ton­nányit készítettek, ebből 60 tonnát exportra, az Amerikai Egyesült Álla­mokba. (KFG) ф Már az idényre készülnek! Ha­zánk egyik legjobb termálfürdője — szabad ég alatt — kétségkívül a Du­najská Streda-i (dunaszerdahelyi), a­­hol három fürdőmedence áll a felnőt­tek rendelkezésére. A városi nemzeti bizottság illetékesei úgy határoztak, hogy megkezdik egy olyan medence építését, amely a téli időszakban is üzemelhet. Az utóbbi időben egymillió koronát fordítottak autóparkoló he­lyek léesítésére, s 700 ezer koronát a fürdő körülkerítésére, valamint az areál szépítésére. (kfg) ф Diák-aktivitás. A barátsági hónap ugyan már lezárult, de még mindig beszéd tárgyát képezi Salkán (Ipoly­szalka), mily széleskörű tevékenysé­get fejtettek ki az alapiskola tanulói a NOSZF 60. évfordulója jegyében. Forradalmi hagyományszobát létesítet­tek, vetélkedőt tartottak „Ki tud töb­bet a Szovjetunióról?“ címmel, jól működött a hangszórós kör, s a fali­újságokon, falragaszokon szemléltet­ték a Nagy Október világtörténelmi jelentőségét. Az említett, háromkörös vetélkedő első helyezettjei voltak: Sági Mária, Kovács Attila, Hornyák Teréz és Kégli Ervin tanulók — sor­rendben — a hatodik hetedik nyolca­dik és a kilencedik osztályból. (M. M.) Ф Két kiállítás. Nemrég két nagy sikerű kiállítást rendeztek a levicei (lévai) BARÁTSÁG művelődési köz­pontban. Az egyik kiállításon az ér­deklődők az úgynevezett barsi körzet ma is élő népviseletét ismerhették meg; a másikon meg Mázán Jozef akadémiai szobrásznak az utóbbi évti­zed harminc legsikerültebb alkotásá­ban gyönyörködhetett a közönség. E szobrásznak Szlovákia számos városá­ban, így Bratislavában, Košicén (Kas­sán) és másutt is megtalálhatók a szobrai. (ábel) / * SZABAD FÖLDMŰVES Higiénia, óh! Reggelizett. Felesége az üzleti ke­nyeret kettészelte, ami bizony jócskán lisztcsomós volt. — Kérlek, adj inkább egy kiflit. Beleharapott a friss péksüteménybe, s elállt a lélegzete. Valami különöset érzett a fogai között: egy darab mad­zagot emelt ki a szájából. — Drágám! Hol vetted? — Csak nem gondolod, hogy Moszo­­váról hoztam ...? ! — Tudom, hogy Galántán, de melyik üzletben? — Hát nem mindegy? ... jól tudod, az összes kenyeret és péksüteményt, amit idehoznak, azt Salán (Vágsellye) sütik. — Ne mérgelődj! Hiszen a liszt is megsült — így a férj. — tífa nem, a madzag is sült volt, hát azt miért köpted ki? — Te, asszony — csitította nejét a reggeliző férfi —, legalább az új év­ben hagyj nyugton ... — s a nejére bámult, aki közben jóízűen elfogyasz­totta a kenyérnek csaknem egynegye­dét. ■ Krajcsovics F., Galanta Leleményesség Vaddisznót lőtt a minap egy vadász s másnap hosszú fehér asztalnál ke­rült terítékre a fiatal agyaras. Fene mód ízletesre sikeredett a pörkölt s nem rontotta a falatozást az sem hogy minduntalan sörét koptatta a fogat. — Pedig sörét nélkül nincs igaz va­dászvacsora — hozakodott elő egy történettel a vadászmester. — Az a csúfság esett ugyanis meg az egyik társunkkal, hogy nyúlvacsorára csődí­­tette össze a rokonságot, a cimborá­kat, de hiába gyalogolta meg a határt, nem akadt puskavégre tapsifüles. Mi mást tehetett, vásárolt két szép házi­­nyulat egy tenyésztőtől és ezeket tette bográcsba. Már a krumpli is a paprikás tetején lörögetett, amikor eszébe jutott a va­dásznak, hogy nincs minden rendben, mert hiányzik a sörét a nyúlhúsból, így mindenki észreveszi a csalást. Nem sokat teketóriázott, kihozott egy széket a konyhából, letette néhány lé­pésre a bográcstól, majd beleengedett egy lövést a forró paprikásba, hogy legyen a nyúlban egynéhány ólom. Nem is vitatta senki a nyulacskák eredetét, hiszen jócskán gyűlt sötét a csontos tányérra. De azt is megálla­pították a vendégek, hogy bizonyosan a krumpliföldön lőtte az atyafi a nyu­­lat, mivelhogy az ártatlan burgonyába is került sörét... csmh Szálkák Kritika: hibáztál, tehát büntetést ér­demelsz. Önkritika: hibáztam, de hibázni em­beri dolog.. A főnökről jót, vagy semmit. X. és Y. — X tiszteletben tartja mások vagyonát, ha már biztonságban érzi önmagánál. Y-nak gyakran fáj a foga — másokéra. Pofonegyszerű: lapátnyélre támasz­kodva is lehet aktívan pihenni. Visszaeső: nem figyeltek fel kellőkép­pen a képességeire. Félmilliót sik­kasztott. B. Gy. A CSÓK Agyköszörű Egy anekdota - egy kérdés Egy önkiszolgáló boltba benyit egy fiatalember és mindjárt az ajtó köze­lében meglát egy feltűnően csinos el­adónőt. — Csókoljon meg, kislány! — lép hozzá barátságosan. A lány természetesen felháborodva visszautasítja az ajánlatot, mire a fia­talember minden további teketória nélkül megcsókolja. Sikítás, botrány, a vevők odacsődülnek, előkerül az üz­letvezető. — Mi ez a nagy felháborodás? — jártatja körül tekintetét ártatlan cso­dálkozással a fiatalember. — Elvégre jogom volt megcsókolni az elárusító­­nőt. — Talán a menyasszonya? — ér­deklődik az üzletvezető. — Dehogy! Most látom életemben először. — Akkor hogy meri azt állítani, hogy joga van megcsókolni? — Hát kérem, én kértem tőle egy csókot, de ő visszautasított... — Na és? (Találja el, mit válaszolt a fiatal­ember?!) CSAK FINOMAN! Egy ifjú zeneköltő elküldte néhány szerzeményét Liszt Ferencnek. Egy hét múlva visszakapta a paksamétát a következő sorok kíséretében: „Az Ön műveiben sok szép és új van. Csak az a baj, hogy ami szép bennük, az nem új, és ami új, az nem szép.“ (Budapesten a Zeneművészeti Főis­kola vagy az Operaház homlokzatán van szobra Liszt Ferencnek?) 1978. Január 14, JANDÁR kelte nyugta kelte nyugta 6. p. 6. p. 6. p. 6. p. Január 18 Hétfő GUSZTÁV KRISZTINA 7.27 16.21 11.11 0.08 Január 17 Kedd ANTAL NATASA 7.26 16.22 11.42 1.10 Január 18 Szerda PIROSKA BOHDANA 7.26 16.24 12.15 2.11 Január 19 Csütörtök SARA DRAHOMÍRA­­ 7.25 16.25 12.53 3.07 Január 20 Péntek FABIAN, Sebestyéi DALIBOR 7.24 16.27 13.34 4.02 Január 21 Szombat AGNES VINCENT 7.23 16.28 14.19 4.52 Január 22 Vasárnap VINCE ZORA 7.22 16.30 15.10 5.38 OK ÉS OKOZAT — Tudod, János az utóbbi időben sokat iszik. Azt mondja, hogy minden baját a borba akarja folytani. — No, és sikerül neki? — Nem, úgy látszik a baj nagyszerűen úszik. PÁRBESZÉD — Nincs más témád? Már két napja csak az új kalapodról be­szélsz — így a férj. — Dehogy nincs! A kalaphoz szükségem van egy új kabátra, cipőre és táskára is. VASLOGIKA — Valóban férjed minden elhiszed, hogy a vasárnap hor­gászni megy, ahogy mondja? — Elhiszem. — Miért vagy oly biztos ben­ne, hogy nem hazudik? — Mert sohasem hoz halat!A BÍRÓSÁGON — Két évre ítélem lopásért — mondja ki a bíró az ítéletet. — Előre tudtam. — Honnan tudta előre? — Az órára, amit az üzletből elvIttem, ráírták: két évet ga­rantálunk önnek! Félreértés a telefon körül Csodálatos találmány! Ha meggondoljuk, hogy Bell talál­mánya előtt (1876) még hetek­be, sőt hónapokba telt, amíg egy hír postakocsin eljutott ah­hoz, akit érdekelt. Ma pedig, ha felemeljük a kagylót és tár­csázunk, a drót másik végén megszólal az, akivel beszélni akarunk. Felhívhatunk távoli földrészeket is, meghallhatjuk rég nem látott hozzátartozóink nekünk oly kedves hangját. A telefon teszi lehetővé, hogy nem kell elmennünk ahhoz, aki­vel van elintéznivalónk, egysze­rűen tárcsázunk, és a fotelben ülve letárgyalhatjuk fontos dol­gainkat. Időt és fáradságot ta­karít meg számunkra ez a nagy­szerű technikai vívmány, nélkü­le úgy érezzük, megbénult körü­löttünk az élet. Félelmetes találmány! Dolgo­zunk, minden figyelmünket a munkára összpontosítjuk, s a vi­lág szinte megszűnt körülöt­tünk. De a jótékony csendbe beleberreg a telefon. Felvesszük a kagylót, és barátunk, barát­nőnk, közeli vagy távoli isme­rősünk hangja csendül fel ben­ne. Várjuk fontos közölnivalóit vagy csupán kedves érdeklődé­sét, hogy vagyunk. Udvariasan, röviden válaszolunk, és már bú­csúznánk, de ismerősünk a drót másik végén ezt nem veszi tu­domásul. Beszél, beszél, mindig új témába kezd. Már nemcsak magáról beszél, hanem egész kiterjedt családjáról, a r­énje unokatestvérének keresztlánya­­nyáról, akinek fia született, a részeges szomszédról, aki meg­verte a feleségét, a szenzáció­ról, hogy elfogták a körözött betörőt. Majd a tegnapi tévé­műsort bírálja, egyik színészért lelkesedik, a másikról elmond valami pletykát. Mi megadással hallgatjuk, fejünk zúg, kezünk, amellyel a kagylót tartjuk, már elzsibbadt. Újra és újra megkí­séreljük abbahagyni a beszélge­tést, de a másik nem hagyja magát. Annyira belejött a be­szédbe, hogy félénk megjegy­zésünk: „Bocsánat, sürgős dol­gom van!“ elmegy a füle mel­lett, talán csak mert egyedül van, nincs más dolga, és ezzel is telik az idő. Mit tehetnénk? A dróthoz kötözve várunk, mert elvégre jólnevelt emberek va­gyunk, nem csaphatjuk le a kagylót. Talán mindennek a posta meg a lexikon az oka, amely a szebben hangzó „távbeszélő“ névvel tisztelte meg a telefont. És itt-ott a „táv“ valóban félre­érthető. Sokan úgy látszik nem tudják, hogy az nem időre, ha­nem térre vonatkozik, ezért hát táv­ beszélnek. H. Lányi Piroska ч — Most vagy én vagyok süket, vagy maga halott... (Elek Tibor rajza) — Kiadja az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a PRÍRODA könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalatban. — Főszerkesztő: Pathó Károly — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 891­17 Bratislava, Križkova Я. — Telefon: főszerkesztő és titkárság: 879-98 — telefonközpont: 472 41 — belső vonalak: mezőgazdasági osztály 10 propa­ganda osztály 55. — Nyomja a SVORNOSŤ nyomda, a. v., Bratislava. Odborárske nám S. — Terjeszt­ a Posta Hírlapszolgálata — Előfizetéseket felvesz minden postahiva­tal és postai kézbesítő. — Külföldre megrendelhető: PNS, ústredná expedifele Пабе 884 15 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48. — Előfizetési díj egy évre 52,— KCs, fél évre 29,— Kg*. «■ A szerkesztőség kéziratokat és fényképeket nem őriz meg ha nem kőrd vissza, a lap nyilvántartási száma: SÜTI Ш9. SZABAD FÖLDMŰVES Index: 4S 131

Next