Szabad Ifjuság, 1950 (1. évfolyam, 1-45. szám)

1950-08-25 / 27. szám

A SZOVJETUNIÓ PÉLDÁJÁT KÖVETVE,­­ DOLGOZÓ PARASZTSÁGUNK BOLDOG ÉLETÉÉRT Irta: Gosztonyi János a DISZ­KV titkára, a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagja Az elmúlt hetek során dolgozó parasztságunk körében egyre na­gyobb arányú áramlás indult meg termelőszövetkezeti csoportjaink fe­lé. Meglévő csoportjaink többsé­gének jelentősen emelkedett a tag­létszáma, számos faluban új csopor­tok alakultak. Olyan jelenségekkel is találkoztunk — igaz, hogy csak elvétve —, amikor szinte az egész falu belépett a tszcs-be. Termelőszövetkezeti­ mozgalmunk fejlődésében eddig is fontos szere­pet vittek az ifjúsági szervezetek, a dolgozó parasztfiatalok. Most, az új belépők, az új csoportokat alakítók között is szép sz­ámmal találunk fiatalokat, akik szüleikkel együtt, sőt számos esetben önállóan léptek be a csoportba. Eredményeink azonban, melyeket szervezeteink és a dolgozó paraszt­fiatalok termelőszövetkezeti­ mozgal­munk fejlesztése terén már elértek, nem kielégítőek. Igaz, hogy néhány évvel ezelőtt dolgozó parasztfiatal­ságunk túlnyomó többsége bizal­matlanul és határozatlanul állt a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kérdésével szemben. Ehhez képest nagy lépést tettünk előre, ezen a téren a jég megtörőben van. De ha azt vesszük figyelembe, hogy a dol­gozó parasztifjúság egészét a szo­cialista építésért harcoló lelkes hadsereggé kell­ szerveznünk, akkor nyilvánvaló, hogy munkánknak még az elején vagyunk. Ehhez, hozzájárul, hogy szerveze­teink és vezetőik nem foglalkoznak eleget mezőgazdaságunk szocialista fejlesztésének kérdéseivel. Szerve­zeteink tagjai, de különösen a szer­vezeten kívül lévő fiatalok keveset tudnak a Szovjetunió mezőgazdasá­gáról, kevéssé ismerik termelőszö­vetkezeti mozgalmunk eredmé­nyeit. Most, mikor az új csoportok alakulásának hatására izgalom­­fűtött­ hangulat uralkodik a falvak­ban, történelmi, átalakulásnak va­gyunk tanúi, szervezeteink egyik­másika és a vezetőségek egy része csupán szemléli az eseményeket. Dolgozó parasztságunk érdeke pedig és Pártunk azt várja el tő­lünk, hogy az elkövetkező napokban valamennyi szervezetünk és vala­mennyi vezetőnk a legnagyobb tett­­készséggel induljon harcba szövet­kezeti mozgalmunk fejlesztéséért. Az elkövetkező napokban szakítani kell a szunyókáló­ békés hangulat­tal, minden fiatalt mozgósítani kell a termelőcsoportokba való újabb tö­meges belépésekre, új csoportok ala­kításának segítésére. A termelőszövetkezeti csopor­tokba már belépett fiatalok erőtelje­sebb aktivitására is szükség van. Ki tudna a még ingadozó, kételkedő fiatalok között eredményesebben érvelni a csoportokba való belépé­sért, ha nem alzok, akik már régen tagjai a csoportoknak, vagy most lettek tagok. Mindenekelőtt azt kell megma­gyaráznunk, hogy miért folyik a harc falvainkban, miért szükséges termelőszövetkezeteink további erő­teljes fejlesztése. Termelőszövetke­zeteink fejlesztése egyet jelent a dolgozó­ parasztság, a dolgozó pa­­raszt fiatalsági­ kizsá­kmányolásmen­tes, boldog jövőjével.­­Termelőszö­vetkezeteink­­területének minden holdnyi növelése, minden új csoport megalakulása, lépés előre az úton, melyen előttünk a nagy Szovjetunió kolhozparasztsága halad. ..... Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztése azt jelenti, hogy dolgozó parasztságunk letér a kapitalista gazdálkodás nyomorúságos útjáról és virágzó, boldog életet jelentő szo­cialista úton halad tovább. Hasonlítsuk össze a két életmó­dot. A kapitalista rendben a félbesza­kított torzulás után nehéz testimun­­ka, robot látástól vakulásig jelle­mezte a fiatalok életét. A kapita­lista rendben örök­ félelem gyötri a dolgozó parasztokat. Állandóan fejük felett lebeg a tönkremenés ve­szélye: a jég elveri a termést, aszá­lyos esztendő jön s mindez eszten­dőre visszavetheti a gazdaságot. Beteg lesz valaki a családból, kór­házba kell vinni, s utána eszten­dőkig lehet nyögni az adósságot. A Szovjetunióban, a kolhozokban, szovhozokban, gépállomásokon bol­dogan élnek a fiatalok. A szovjet mezőgazdaságban a munkák több­ségét már gépek végzik. Ezért összehasonlíthatatlanul könnyebb és szebb a paraszti munka. Éle­tük, szórakozásuk is más ott a fia­taloknak. A Szovjetunióban nem félnek a tönkremenéstől a dolgozók és nem ismerik a paraszti élet nehézségeit. A nagy szovjet állam óriási terüle­ten győzi le az aszályt, hadat üzent a szárazságnak és most a termé­szetátalakító nagy sztálini terv végrehajtásával a szovjet mezőgaz­daság legértékesebb területein győ­zi le a természet szeszélyeit­ és alakítja át a természetetet. Nyilvánvaló tehát a mezőgazda­ság kapitalista­­és szocialista rendje között a különbség. Alapvető és döntő eltérés van a paraszti mun­kában, a jövedelem elosztás­ában, a termelés megszervezésében, a mezőgazdasági termelési átlagok és az állatok hozama tekintetében. A mezőgazdaság szocialista rendje, az élenjáró szovjet mezőgazdasági tudo­mány alkalmazása olyan ered­mények elérésére tették képessé a kolhozokat és a szovhozokat.­­He­lyeket idehaza nehezen tudunk el­képzelni. Személyesen láttuk, hogy Magyarország éghajlatához hason­ló viszonyok között a búza átlag­termése katasztrális holdanként 16 — 17 mázsa és olyan területeken, ahol tavasztól az aratásig egyetlen csepp eső sem esett, 12—13 mázsás átlagtermést értek el. Kukoricából 50—55 mázsás átlagot, cukorrépá­ból 200 mázsa felett termelnek át­lagban. Ezek az átlageredmények. Azért folyik a harc termelőszö­vetkezeteink fejlesztéséért, hogy nálunk is mielőbb elérjük eze­ket­­ az eredményeket, nálunk is olyan élete legyen a dolgozó pa­rasztságnak, a dolgozó parasztfia­taloknak, mint a Szovjetunióban. Ezért kell az elkövetkező napokban szervezeteinknek újult erővel ro­hamra indulniok termelőszövetke­zeti mozgalmunk továbbfejleszté­séért. Szervezeteink vezetői ebben a harcban­­mutassanak példát, ra­gadják magukkal a falvak fiatalsá­gának zömét, hogy rövid idő alatt minél több szocialista község le­gyen hazánkban. Szervezeteink va­lamennyi­ tagját lelkesítse boldog jövőnk építésének­ tudata és az­­ a nagy cél, amit Gerő elvtárs­­­ságy fejezett ki a parasztküldöttség érte­kezletén: „Lesz nekünk szocialista iparunk, szocialista mezőgazdasá­gunk, lesz nekünk szocialista Ma­­gyarországunk.” KOREA IFJÚSÁGÁNAK Arannyal hímzett, vörös brokátból készült zászlót ajándékozott a kalocsai járás fiatalsága az ifjú koreai szabadságharcosoknak. A zászlóra, amelyen a „Testvéri üdvözlet a békéért, a füg­­getlenségért­ és a szabadságért harcoló hős Korea bátor ifjúságának" felirat olvasható, a járás fia­­taljai rövid idő alatt több mint 2000 forintot ajánlottak fel. A zászlót, Koreába való továbbítás végett Kvon-O-Dik elvtárs, Korea magyarországi követe vette át a kalocsai járás fiataljainak küldöttségétől, ifjabb Kerekes Sándor járási DISZ-titkártól, Vámos Júlia városi DISZ-vezetőségi tagtól és Mácsai Lajos traktorostól. ’ A / A magyar i­­jasság távirata az IV­’AiZ-­iez Vessenek véget az amerikai imperialisták gyalázatos koreai beavatkozásának A Dolgozó Ifjúság Szövetsége az alábbi táviratot küldötte a Bizton­sági Tanács elnökéhez, Malik elv­­társhoz, Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanács Elnökének Josif Malik elvtársnak! -Lake­ Succ­es — USA A boldog jövőjét építő magyar ifjúság mélységes megdöbbe­­ntéssel és felháborodással fo­gadja az amerikai légi kalózok koreai­­terrortámadásairól na­ponként érkező híreket. Ha ba­rátainkat,­ testvéreinket veszítjük el azokban a koreai ifjakban és gyermekekben, akik életük vi­rágjában, a nagyszerű jövőre készülve, pusztulnak el az ame­rikai bombák gyilkos tüzében. A koreai nép és ifjúság fájdalma és haragja, a kannibáli imperia­listák gaztettei miatt, a mi fáj­dalmunk és haragunk is. A koreai népet is — miként hazánkat — a nagy Szovjetunió dicsőséges hadserege szabadí­totta fel a fasiszta elnyomás és gyarmati rabság alól. Megnyílt­­ a felemelkedés útja a­ koreai ifjú­ság előtt Korea népe és ifjú­sága kemény munkával gyá­rak, kórházak, iskolák, tudomá­nyos intézetek, művészeti intéz­­mények százait építette fel A koreai nép teremtő munká-­­jának alkotásait árasztják el gyilkos bombák ezreivel, a sem­miféle gaztettől vissza nem riadó amerikai légi gengszte­rek. Virágzó városokat, falva­kat, gyárakat, iskolákat, egye­temeket — a tudásra szomjas koreai ifjúság drága kincseit akarják sivár pusztasággá vál­toztatni eszeveszett dühükben. Aljasságukban­­ attól sem riad­nak vissza, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét használ­ják fel világu­ralmi törekvésük és szennyes háborújuk leplezé­sére. A Világifjúsági Találkozón tett eskünkhöz híven — mi, a dolgozó és tanuló magyar ifjú­ság milliói, akik számára drága a szabad élet, a boldog jövő és testvérünknek érezzük, kü­zdőtár­­sainknak valljuk a szabadságért és békéért küzdő koreai fiatalo­kat— felháborodottan tiltako­zunk az amerikai légibanditák vérlázító orrgyilkosságai ellen. A dolgozó és tanuló magyar ifjúság a világ békeszerető fia­­taljaival együtt szemben áll az imperialisták őrült háborús ter­veivel és minden elvetemült al­jasságával. A MIVSZ-be tömörült 70 mil­lió ifjúval együtt követeljü­k, hogy az ENSZ Biztonsági Taná­csa békés eszközökkel rendezze Szovjetunió javaslatai alapján, a Kínai Népköztársaság delegá­tusa részvételével, a koreai nép igazi képviselőjének bevonásá­val— a­ koreai kérdést. Követeljük, hogy vessenek vé­get a békés városok és falvak bombázásának, a jövőjét építő koreai ifjúság tízezrei emberte­len­ lelmészárlásának. Követeljük, hogy azonnal vonják ki Koreából az interven­ciós amerikai és külföldi csapa­tokat, vessenek véget az ameri­kai imperialisták gyalázatos be­avatkozásának!! El a kezekkel Koreától! Korea a koreaiaké! Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége ★ A Dolgozó­­Ifjúság Szövetségének tiltakozó,távirata sokszázezer ma­gyar fiatal békeakaratát fejezi ki. Bármit is kísérelnének meg az impe­rialista hóhérok, bám­ilyen eszkö­zökhöz is , nyúlnának, gyilkos ter­veiket nem sikerül végrehajtani. A mag­yar fiatalok is­ egyem­ber­­ként állnak a hős koreai nép mellett és mindent elkövetnek, hogy az im­perialisták galád terveit''meghiúsító béketábornak minél jobb, megbízha­tóbb katonái legyenek.

Next