Szabad Ifjuság, 1952. április-június (3. évfolyam, 77-151. szám)
1952-04-23 / 94. szám
M ert ha én is köztetek lehetnék... Sok magyar fiatalnak csillogott a szeme a vágytól és izgalomtól, amikor április negyedikén Pest utcáin elvonulni látta a fényes csapatokat. Amikor a hangnál is sebesebb lökhajtásos repülőgépek elhúztak a Városligeti fölött, megjelent a Dózsa György út torkolatában az akadémiák és tiszti iskolák első díszegysége. A zenekar szívdobogtató indulókat játszott , a hosszú előkészület és a lázas várakozás enyhe port varázsolt a magyar hadsereg jövendő parancsnokainak fiatal arcára. Jöttek, nyílegyenes sorokban, a Rákosi elvtárs nevét viselő páncélosiskola díszegységei, majd a tüzérek, a repülőhajózók, a műszaki tiszti iskola géppisztolyos százada, a híradósok, a haditapiskola, a gyalogosiskola növendékei. A szíjak, vállpántok, sapkarózsák csillogtak a reggeli napban — nagyszerű látomás volt az ezer és ezer magyar munkás- és parasztfiú, a jövendő parancsnokok felvonulása. Ezen a napon sok magyar fiatal határozta el: „követem szívem vágyát, katonatiszt leszek'’... A Szabad Ifjúság szerkesztőségébe a nagy nemzeti ünnep után háromszor annyi érdeklődő levelet hozott a posta: „Hogyan lehetnék a néphadsereg tisztje?” Vannak, akik elhatározásukat köztik: katonának mennek, s a kiképzés során mutatják majd meg, hogy kiérdemlik a tiszti iskolára küldésüket. Mások szerencsésebbek, mert közelebb tudják magukat célokhoz, megírják, hogy sikerrel végzik el a kiképzést, s az elmúlt napokban érlelődött meg bennük az elhatározás: a néphadsereg kötelékében maradnak, a szabad haza tisztjei akarnak lenni. Nagy Mihály kőröstarcsai tszcs parasztfiatal így ír: „... Most újabb jövőt szeretnék magam elé tűzni. Szeretnék katonatiszti iskolára menni. Ez a cél áll előttem, mert akárhova is nézek, szebbet ennél nem tudok látni." Mintha a hajdani Balassa Bálint nemes katonaszívének epedő sóhaját hallanánk: „Fényes sok szép szerszám, vitézlő nagy szépség, katonatalálmány...” Hát Petnis József, a budapesti 48-as MTH-otthon növendéke mit ír? „A magyar néphadsereg katonája akarok lenni... Hová írjak? A szerződést, amely összeköt a szép kötelességemmel, nyugodtan vállalom.’’ És levelében hozzáteszi: ...„ez alatt az idő alatt úgy politikailag, mint történelmileg fejleszteni akarom tudásomat, hogy igazi parancsnok módjára vezethessek...” Ez Petnis József ipari tanuló ifjú életének nagyszerű, lelkesítő terve. S mi más volna valóban, ha nem a katonatiszti pálya, ami a fiatal magyar szívet a leghevesebb dobogásra ösztönzi? Rákóczinak, Esze Tamásnak nem kellett kötéllel fogniok a kuruc vitézeket — a falu közepén megszólalt a tárogató és mentek máris a legények, küzdeni a császár ellen. Kossuth Lajos nevére, Petőfi nemes szavára ezrek keltek fel a szabadság oltalmára. A Tanácsköztársaság hős munkásai öldöklő golyózáporban indultak Rákosi Mátyás vezetésével a haza védelmére. Magyar parancsnoknak lenni, irányítani ezeket a seregeket, piros szalaggal, háromszínű kokárdával, tiszti bojtokkal, fényes karddal a szabadságharcosok élén haladni — ez volt mindig a húszéves szívek leghőbb vágya. Nemzeti történelmünk hosszú-hosszú korszakaiban ezt nem érhették el a nép gyermekei. A nemes vágy és az uralkodó osztály dölyfös válasza szépen tükröződnek Arany János Toldijának örökbecsű soraiban: „... Itt van immár a had, Laczfi nádor hada, Itt kevély hadával Laczfi Endre maga, Délcegen megüti sárga paripáját. Sok nehéz aranyhím terheli ruháját, És utána nyalka, kolcsagos legények, Tombolván alattok cifra nyergű mének: Nézi Miklós, nézi s dehogy veszi észbe, Hogy a szeme is fáj az erős nézésben ,Hé, paraszt! Melyik út megyen itt Budára?’ Kérdi Laczfi hetykén, csak amúgy félvállra ...“ ! S Toldi Miklós, aki az imént még annyira vágyakozott a fényes tisztek közé — „hej, ha én is, én is köztetek mehetnék’’ meghallja a nép számára ezer évig fenntartott választ: paraszt, lódulj innen. ...Vége már az ezredéves megaláztatásnak, a nép fiainak szíve vágya és a beteljesülés között nem állott az úri tisztek fehérkesztyűs kísértete. És egyben vége a vesztes csatáknak is — mindörökre. Petnis József és Nagy Mihály, meg többi társuk egy szabad és erős magyar haza tisztjei lesznek — és baráti szövetségesei egy olyan diadalmas, mindig győzelmes hatalomnak, mint a Szovjetunió és az emberiség többségét kitevő, legyőzhetetlen béketábor. „Hej, ha én is köztetek lehetnék..." Magyar fiatal, ott lehetsz közöttük, a néphadsereg fényes tisztjei közt. Menj, eredj közéjük, magadért, a békéért — szegénylegény őseid helyett is! >'i t’f '■ A DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK LAPJA III. ÉVFOLYAM 94. SZÁM Szerda, 1952 április 23 ÁRA 40 FILLÉR egyetemi Orosz imézet ! ÜDVÖZÖLJÜK NAGY ISTVÁN IFJÚMUNKÁST, A KISTEXT. GYÁR SZTAHANOVISTA DARABFESTŐJÉT, AKI VÁLLALTA, HOGY ÖTÉVES TERVÉT MÁJUS 1.RE TELJESÍTI. IFJÚMUNKÁSOK! HARCOLJATOK NAGY ISTVÁNHOZ HASONLÓAN A TERV TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT! A legjobbak küzdelme a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny első fordulójában Gimnáziumi igazgató és négy diák a versenyről A Rákosi Mátyás tanulmányi verseny szombaton megtartott első fordulóján az országban több mint háromezer harmadik- és negyedikosztályos diák vett részt. A tanulóknak nagyobbik fele magyarból, a többiek matematikából indultak. A középiskolák szaktanárai közvetlenül a verseny után hozzáláttak a dolgozatok elbírálásához. Elbírálás után az irodalmi dolgozatokat a megyei, illetve Budapesten a kerületi tanácsok oktatási osztályaihoz, a matematikai dolgozatokat a Bolyai János Matematikai Társulat helyi tagozataihoz továbbítják. A legjobb eredményt elért irodalmi és matematikai dolgozatok írói május 18-án részt vesznek a verseny második, megyei, illetve budapesti kerületi fordulóján. A második forduló dolgozatai alapján állapítják meg az országos helyezések sorrendjét. Az alábbiakban a verseny szombati fordulójáról :-jegy budapesti gimnázium igazgatója és a verseny négy részvevője számol be. •K Kertész Dezső elvtárs, az I. László gimnázium igazgatója örömmel újságolja, hogy iskolájából 38 diák indult a versenyen, közülük 25 matematikából. — A matematikai dolgozatok közül eddig hetet javítottak ki a szaktanárok, ezekből három teljesen hibátlan — mondja. — Érdekes témákat választottak azok a diákok, akik magyarból a második tételt dolgozták ki. Séllei Ilona, III. osztályos tanuló édesapja sztahanovista kitüntetéséről, Palkovics Miklós és Rockenbauer Pál IV. osztályos tanulók Sztálinvárosban tett látogatásukról, Csáki Gábor IV. osztályos tanuló egy tszcs-ről írt. — Remélem, hogy diákjaim közül minél többen és eredményesen vesznek részt a verseny második fordulójában. Kelen Rudolf, a X. kerületi I. László általános gimnázium IV. osztályos tanulója ezeket mondja a versenyről: — A Rákosi Mátyás tanulmányi verseny komoly erőpróba elé állított. Nagyon szeretem a matematikát, régóta foglalkozom vele alaposabban. Az első példa megoldása mégis komoly fejtörést okozott. Rajzban ugyan azonnal megoldottam a feladatot, de geometriailag (mértanilag) bizonyítani akartam ennek helyességét, amely azonban először nem sikerült. A példát ekkor félretettem és a többit oldottam meg. Mindegyik pontosan sikerült. Ezután újból az elsővel foglalkoztam, míg végül amalitikailag is be tudtam bizonyítani elgondolásom helyességét. -------------------- Rákász Irén, a VII. kerületi tanítónőképző III. osztályos tanulója iskolájában a legjobb három dolgozat írója között van. — Már hetek óta készültünk a versenyre — mondja. — Külön anyagot is feldolgoztunk „Költőink a szabadságharcban” címmel. Kissé meglepődtünk, amikor hallottuk, hogy a második tétel a diákok életéről szóló szabadon választott riport. Én is ezt választottam, de sokáig gondolkodtam azon, hogy miről írjak. Végül úgy döntöttem, arról írok, hogyan szerettem meg a tanítónőképzőt és a pedagógus pályát, mert bizony először idegenkedtem tőle. -Úgy érzem, a feladatot jól oldottam meg és remélem, részt vehetek a második fordulón is. Izsák János, a 4. számú kohó- és gépipari technikum IV. osztályos tanulója a matematikai verseny második példájának kidolgozásánál akadt meg, mert kamatos kamatszámítást nem tanultak. — Csak az első percekben zavart meg a példa — magyarázza. — Hamarosan rájöttem, hogy a feladatot mértani haladvánnyal is meg lehet oldani. Megpróbáltam és pontos eredményt kaptam. A többi példát ezután már könynyűszerrel megoldottam. Szilárd Katalin, a budapesti Kossuth Zsuzsanna leánygimnázium III. osztályos tanulója az iskola egyik legjobb matematikusa, a harmadik példa megoldásával először nem tudott megbirkózni. — Már lemondtam arról, hogy sikerülni fog — mondja. — S amint elkeseredve, szomorúan kinéztem az ablakon, egyszercsak észrevettem, hogy szemben a háztetőnek, akár a gúlának, szintén van hajlásszöge. A „felfedezés” után izgatottan kezdtem a példa megoldásához, s a koszinusz létek alkalmazásával sikerült kidolgoznom a nehéznek látszó feladatot. A többi példát is jól elkészítettem és abban a tudatban adtam be munkámat, hogy helyesen oldottam meg a matematikai verseny feladatait. Kelen Rudolf Rákász Irén Szilárd Katalin A sinatelepi állami gazdaság legjobb palántanevelői A sinatelepi állami gazdaság melegágy gondozó dolgozói eddig több mint 16 millió palántát ültettek és neveltek fel. Képünkön a palántagondozók legjobbjai (balról jobbra) Rákász Ilona, Vass Erzsébet, Gombás Mária és Sólyom Éva. Munkájukban átlag száznegyvenszázalékos teljesítményt érnek el Somlyói Béla felvétele. A debreceni 15. számú Gépipari Technikum kapta a „legjobb gépipari technikum“ címet A debreceni 15. számú Gépipari Technikum az 1951—52. tanévben eddig elért eredményeivel kiérdemelte a kohó- és gépipari miniszter vándorzászlaját, az ezzel járó „legjobb gépipari technikum” címet és a 7000 forint jutalmat. A jutalom egy részét az igazgató és a nevelőtestület tagjai kapják, másrészét a technikum DISZ-szervezete kapja kulturális és sportcélokra. A tanulásban elért sikerek mellett jelentős az az eredmény is, amelyet az iskola tanulói a tanműhelyi foglalkozásokon keresztül, a termelőmunkában elértek. A hajdúbihar megyei gépállomások négy cséplőgépének dobkosarát gyalulták le, több mint félmillió csavaranyát készítettek hulladékanyag felhasználásával. Jelenleg az állami gazdaságok részére, rizsföldek műveléséhez és öntözéséhez használatos árokláncoló vasakat készítenek. KÖNYVTÁRI leltáros szék) Örömmel fogadtuk a minisztertanács határozatát Mi, a Ganz Vagongyár vasöntödéjének fiataljai a Rákosi Mátyás Művek ifjúságának műhelytisztasági mozgalmát magunkévá tettük és ezen a vonalon komoly eredményeket értünk el. Tapasztalatunk szerint azonban a műhelyeken kívül és országszerte a múltévi fémgyűjtés óta nagy mennyiségben felhalmozódott hulladékanyagokat csak a tisztasági mozgalom keretében nem tudjuk felkutatni, pedig népgazdaságunknak hatalmas érték ez. Ezért örömmel vettük tudomásul a minisztertanács fémgyűjtő hónappal kapcsolatos határozatát, amely lehetővé teszi, hogy dolgozó ifjúságunk minél nagyobb számban bekapcsolódjon a fémgyűjtési munkába. A Ganz Vagongyár vasöntöde ifjúságának nevében: Csontos Antal, DISZ-titkár - os---------------- A MÁVAG Vasöntöde fiataljai készülnek a fémgyűjtő hónapra • A minisztertanácsnak a fémgyűjtő hónapról szóló határozata nagy visszhangot keltett a MÁVAG fiataljai között is. A Vasöntöde ifjúsági műhelyének fiataljai röpgyűlésen tárgyalták meg, hogyan készülhetnek fel a minisztertanács felhívásának végrehajtására. A röpgyűlésen az alapszervezet DISZ-titkára elmondotta a fiataloknak, hogy népgazdaságunk szempontjából nagy jelentősége van az öszszegyűjtött vas- és fémhulladéknak. A fiatalok egyhangúlag elfogadták a felhíváshoz való csatlakozást és egy 15 tagú ifjúsági brigádot, szerveznek, amely a fémgyűjtő hónap idején felkutatja azokat a hulladékanyagokat az öntödék területén, amelyeket beolvasztással újra felhasználhatnak. Egyben versenyre hívjuk a MÁVAG összes DISZ-alapszervezeteit és fiataljait, hogy csatlakozzanak a minisztertanács felhívásához. Baross Róbert, a MÁVAG DISZ-bizottsága ifjúmunkásfelelőse. A Vasöntöde ifjúsági üzem részének fiataljai nevében: Mudra László Fekete Ottó