Szabad Ifjuság, 1954. április-június (5. évfolyam, 77-153. szám)

1954-06-29 / 152. szám

(Folytatás a második oldalról) Külföldi lap­véle­mények Az ANGOL RADIO hétfő reg­geli adásában a labdarúgás tör­ténete legfantasztikusabb mér­kőzésének mondotta a magyar— brazil találkozót. Az olasz sajtó részletes kom­mentárokat és beszámolókat kö­zöl a magyar—brazil mérkőzés­ről. A lapok túlnyomó többsége elismeréssel ír a magyar válo­gatott játékáról és hangoztatja győzelmének megérdemeltségét. A „La Gazetta dello Sport”­­ban Gianni Brera ismert olasz sportújságíró a következőket írja: — A magyarok Puskás nélkül is győztek. Igaz, hogy a szeren­cse is kedvezett nekik, de ezt a szerencsét teljes mértékben kiér­demelték. A torinói „Tuito Sport” című sportlap egész oldalát átfogó „Csodálatos magyar győzelem Brazília felett” cím alatt számol be a mérkőzésről. A tudósító megállapítja, hogy az eredmény igazságos, sőt még nem is tük­rözi hűen a magyarok fölényét. A római „Il Messaggero” rá­mutat arra, hogy a magyar véde­lem nagyszerűen állta a heves brazil rohamokat, majd megálla­pítja, hogy a magyarok bizonyos szempontból ezúttal ismét új já­tékot mutattak, ezzel szemben a brazil válogatott tehetetlen volt. Magyarország—Uruguay és Ausztria—Nyugat-Németország mérkőzés a labdarúgó világbajnokság középdöntőjében A FIFA rendezőbizottsága va­sárnap a késő éjszakai óráikban összeült és megtartotta az elő­döntő sorsolását. Június 30. Lausanne, 19 óra (magyar idő szerint): Magyar­­ország—Uruguay, jv. Griffiths (Wales), partjelzők: Faultress (Skócia) és Vincenti (Francia­ország), ellenőrük: Stanley Rous (Anglia) és Wiederkehr (Svájc). Basel, 19 óra: Ausztria—Nyu­­gat-Németország, jv. Orlandini (Olaszország), partjelzők: Ellis (Anglia) és Buchmüller (Svájc), ellenőrök: Lotsy (Hollandia) és Bergerus (Svédország). Keikü­ldött munkatársunk tvitffonyu­lva teszi ki uruguay szálláson ma este vetítik a magyar-brazilról készült filmet Látogatás a szerdai ellenfélnél Hinterfingen, június 28. Csapatunknak alaposan kijut a délamerikaiakból ezen a vi­lágbajnokságon. A sorsolás sze­szélye folytán a mi válogatot­tunknak jut az a szerepe, hogy az európai labdarúgás képvise­letében megmérkőzzék Dél-Ame­rika legjobb­jaival. A brazilok után most, szerdán délután Lau­­sanneban­­ az uruguayak kö­vetkeznek. Hétfőn délelőtt felkerestük a Berntől félórányira lévő Hinter­fingen üdülőhelyet, ahol a thun­i tó partján, a Hotel­ Bellevueban van az uruguayak tanyája. A kis városkában mindenki ismeri a messziről érkezett labdarúgókat, akik már jóval a világbajnok­ság kezdete előtt itt voltak. A szálló bejáratánál nagy kék­fehér uruguay zászlót lenget a szél. Az uruguayak éppen ebédel­nek, ezalatt a szálló vezetőjével beszélgetünk, aki egy korom­fekete komondorral játszik. — Aranyos — hívja nagy meglepetésünkre magyarul s ki­derül, hogy így hívják a kis kutyüst, amely Magyarországról került ide. Ezután az uruguayak után ér­deklődünk. Elmondja, hogy ba­jok vannak, több játékos sérült, s talán nem is szerepelhetnek szerdán. De már vége az ebédnek. T­occoli, a csapat egyik veze­tője ad tájékoztatást az „uruk"­­ról. — Mi az eddigi szereplésünk­kel elégedettek vagyunk — mondja. — A skótok ellen na­gyon jól ment a játék, az ango­lok ellen a sérültek miatt vala­mivel gyengébben. De szerdára valamennyien egészségesek lesz­nek és valószínűleg csapatunk ugyanabban az összeállításban játszhat, mint szombaton. — Mi lesz addig a Pro­gramm? — Kedden délelőtt könnyű labdatréning, este pedig levetít­jük a vasárnapi magyar—brazil mérkőzséről készült filmet, ame­lyet uruguay-i operatőrök elejé­től végig megörökítettek. Egyéb­ként a vasárnapi találkozót já­tékosaink közül is többen végig­nézték. Megkérdeztük ezután, hogy véleménye szerint sikerül-e Uruguaynak most végkép el­nyernie a Rimet-kupát, amelyet — mint ismeretes — az a csa­pat kap meg, amely háromszor lesz világbajnok. Magabiztos, szinte fölényes a válasz: — Amelyik világbajnokságon részt vettünk, azon győztünk. Most is azért jöttünk el, hogy ezt megnyerjük. Közben a társalgóban az uru­guay-i játékosok gramofonoznak, harsogva szól a rumba. Az egyik karosszékben a néger Andrade temetkezik bele egy lepedőnagyságú újságba, amott a másik híres uruguay-i labda­rúgó, a 37 éves Varelát látjuk. Hatalmas termetű a kapus Maspoli, aki svájci szülök gyer­meke, de ő már vérbeli Monte­­videói. Nem fiatal, régóta a leg­jobb uruguay-i labdarúgók közé számít, nem is tudja megmon­dani, hogy hányszor volt válo­gatott. Troccoli még ezután elmondta, hogy a hárommillió lakosú Uru­guay igen nagy lázban van, óriási érdeklődéssel várja a szer­dai mérkőzést. Negyven uru­guay­i újságíró és hat rádióri­­porter áll készen arra, hogy szerda este győzelmi hírt ad­jon ... Reméljük, ez ebben az eset­ben is nekünk jut majd osztály­részül. L. L. Ez az uruguayi válogatott csapatunk szerdai ellenfele­ ­ .............. Andrade­t­a kitűnő uruguayi védőjátékos Orvosi vélemény Puskás állapotáról A magyar labdarúgó váloga­tottak körében nagy örömet oko­zott az a döntés, hogy Bozsik játszhat az uruguayiak elleni mérkőzésen. Az örömbe ismét vegyül egy kis üröm, mégpedig az, hogy Tóth Im­re már nem le­het számítani a világbajnoki mérkőzések során. Kreisz­er­ megállapítása sze­rint Puskás sérülése szépen ja­vult az utóbbi napokban, úgy, hogy szó lehet szerdai szereplé­séről. A magyar balösszekötő­nek is nagy a játékkedve s mint mondotta: mindenképpen ott akar lenni a döntőbejutás ki­harcolás­árnál. Ilyen lankrátorok“ nem valók nemzetközi mérkőzésekre Hogy pontosan mennyi az igazság, azt még magam sem tudom, de a Nemzetitől a Borá­­ros­ térig a hatoson rengeteget hallottam arról, hogy milyen nagyszerűen küzdöttek a mieink és milyen felháborító módon próbáltak­­,elégtételt” venni a brazilok. Két kisfiú arról be­szélt, hogy Tóth Miska fejéhez egész cipőhegyet vágtak, de mégsem történt semmi baja, mert hát jó erős koponyája van. Egy idősebb férfi, aki ke­zében a Népsportot tartotta, azt magyarázta a körülötte állók­nak, hogy: — Kérem, ezek nem futbal­listák, hanem pankrátorok! Már kis korukban boxolni tanulnak, még jó, hogy nagyobb baj nem történt!­­ Hogy kemény harcban meg­érdemelt győzelmet arattunk, hogy a brazilok példátlanul durván játszottak (ha ugyan­ez a jelző elégséges), azt min­denki tudja. És bizonyos, hogy egyesek túloznak, amikor az öltözői jelenet eseményeit színe­zik — de az is bizonyos, hogy a brazil válogatott aljas visel­kedése joggal háborított fel mindenkit. Erről beszélgetünk a Rákosi Művekben a fiatalok­kal, az ifjúsági vezetőkkel. — Nehéz erre szavakat talál­ni — mondja Horváth Gyula fiatal diszpécser. — Ilyen élet­­re-halálra menő futballmeccset még talán életemben nem hal­lottam. Megvallom, mást hallot­tam és mást is vártam a brazi­loktól, de valóban igaza volt Szepesi Gyurkának, amikor azt mondta, hogy olyanok voltak, mint a megvadult tigrisek, így akarták Buzánszkit is „kicsi­nálni". Egészen kimerültem, amíg hallgattam a meccset! — — S mit beszéltek az embe­rek? — Örültek a győzelemnek, de felháborodtak azon, amit a bra­zilok műveltek. — Hát azt én sem csodálom, hogy felháborodtak — szól közbe J­or­csik Tivadar fiatal technikus. — Én azt mondom, hogy ilyen csapattal inkább ne is játszunk. Az ilyen mérkőzés a két■ nép közti barátságot sem erősíti, de a brazil futballsport hírnevének sem használ. Visszafelé utazom a gyors­­vasúton és arra gondolok, hogy mennyire igazuk van a csepeli fiataloknak: ilyen csapat nem való nemzetközi mérkőzésre! Azután a végállomáshoz ér a gyorsvasút. Az állomás mellett hatalmas vasszerkezeteket rak­tak le. Valaki krétával írta fel az egyik vasvázra: „Magyar­­ország—Brazília 4:2!” Milyen jó ezt olvasni! És­ most az egy­szer örülök annak, hogy nem vagyok egy nappal fiatalabb. S. M. A SPORT HÍREI • Az országos vízlabda bajnok­ságok során vasárnap két rangadóra is sor került. A szolnoki Dózsa—Bp. Vasas 4:1 (!­:!), a Bp. Dózsa—Bp. Vörös Lobogó 3:0 (1:0)-ás eredmény­­nyel végződött.­­ Prágában befejeződött az európai B-zóna nemzetközi sakkverseny. A versenyt Pachmann nyerte 15 pont­tal, 2. Szabó 14.5, 3. Sliva 13. 4—5. Stahlberg, FiMp 12.5—12.5 pont. A sakk világbaj­noki verseny következő fordulójába az első négy helyezett jutott, a negyedik hely kérdésében. Stahlberg és FiMp között a Nemzet­közi Sakkszövetség hoz majd dön­tést.­­ Párizsban befejeződött a fran­cia—osztrák—magyar nemzetek közötti válogatott kerékpáros pályave­rsei­y. A csapatversenyt biztosan nyerték az osztrákok, a franciák és a magyarok előtt. A mieink közül Szekeres iI szerepelt legjobban a francia Lem­oine mögött , pont különbséggel szorult a második helyre a repü­lőversenyben. 0 A Győri Vasas labdarúgó csa­pata vasárnap Rostockban játszott s 20.000 főnyi közönség előtt 2:0 arány­ban győzött az NDK utánpótlás vá­logatottja ellen. 0 A Német Demokratikus Köztár­saságban vendégszereplő magyar utánpótlás úszó válogatott Magde­­burgban vívta harmadik mérkőzését. Tizenkét versenyszám közül a ma­gyar fiatalok mindössze a 101­ m-es pillan­góúszásb­an szenvedtek veresé­get. SZABAD IFJÚSÁG, a DTSZ központi vezetőségének lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség: Budapest Rökk Szilárd­ utca 6. Telefon: 130—460. Kiadja: Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. • Bpest V.: Ságvári­ tér l. T. 111-255. 111—258. Az előfizetők ügyeit vidéken a postahivatalok. Budapesten a kéz­­besítő postahivatalok intézik. Havi előfizetés: 8.50 Ft. Szikra Lapnyomda. F. Dr. Kulcsár Mihály „Szétverem ezt a rádiót — nem bírom tovább hall­gatni. Még mindig csak 3:2 s ráadásul Cucut is kiállították. Szepesikém könyörült meg rajtam, mondj be egy újabb ma­gyar gólt." ( Alfonso, a kitűnő komikus így hallgatta a rádióközvetítést . .) „Jaj nekem, hát ez micsoda összeállítás? Öcsi a kispa­­don — Czibor, Tóth Miska balszárnyi Igaz, még mindig jobb, mintha Grosics játszana balösszekötőt.” „Goól! Goól! Már a 4. percben gól! Nándikám­, gratu­lálok — legalább olyan jól játszol, mint én." „Szentisten — 11-es ellenünk. Gyuszikám ugye kivéd­­ük? Nem sikerült! 2:1. Hej ha ott volnék, azonnal rúg­nak egy harmadik gólt*’ „Szervusz, Sanyi! Egészségiekre fiúk! Azért csak be­vágtuk a négy darabot — mi? Bár nekem volna olyan sike­rem este, mint nektek volt ma délután.” (Somlyói Béla felvételei)

Next