Szabad Ifjuság, 1954. április-június (5. évfolyam, 77-153. szám)
1954-06-30 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. IFJÚSÁG V. ÉVFOLYAM 153. SZÁM Szerda, 1954 június 30 ÁRA 40 FILLÉR AKI KERES, AZ TALÁL Könnyű volt Mefigyelejevnek, vagy Popovnak, Edisonnak, vagy Kandó Kálmánnak — gondolja sok fiatal — jött az ihletett pillanat, a nagy gondolat, és „készen” kipattant agyukból a világraszóló találmány. Hogyan is lehetne követni őket ezen az úton, hogyan is lehetne nagy kezdeményezővé, a technika úttörőjévé válni — hiszen „megrendelésre” az a bizonyos pillanat nem jön el. Igaz, nagy eszményképek ők, olyanok, akikből kevés születik egy évszázadban, de a tudományt gazdagító találmányaik mégsem egycsapásra születtek. Mengyelejev sohasem tárhatta volna fel az elemek periódusos rendszerét, ha nem ismeri a kémiát, Edison sohasem találhatta volna fel az izzólámpát, ha nem tanulmányozza a fizikát, és így tovább , ha ezt a tanulságot lefordítjuk a mi egyszerű hétköznapjaink nyelvére, ha alkalmazzuk a mi egyszerű fiataljaink életére, akkor arra a közmondásra kell utalnunk, amelyet e cikk címéül választottunk: „Aki keres, az talál.” Természetesen ez nem azt jelenti, hogy aki ,keres”, tehát, aki jól megtanulja például a fizikát, abból egycsapásra Edison válik. De vitathatatlan, hogy a kezdeményezések — legyenek azok bármily nagyok, vagy bármily kicsinyek — csak akkor születnek, ha célszerűen és tudatosan készülünk rá. Ezek az esztendők, a kormányprogramm megvalósításának esztendei a kezdeményezések hatalmas és kimeríthetetlen lehetőségeit nyújtják. A pártkongresszus az ipar fő feladataként a termelékenység emelését jelölte meg, és ebből következik, hogy a kezdeményezések virágkorát éljük. Világos, hogy a termelékenységet nem erőteljesebb fizikai munkával akarjuk emelni, hanem a technika teljes kihasználásával és megújításával, magyarán: ötletes és célszerű újításokkal, anyagtakarékossági kezdeményezésekkel. Mindebből pedig az következik, hogy a pártkongresszus célkitűzései milliók gondolataira, ötleteire, alkotásvágyára épülnek. A kérdés most már az: hogyan válhatunk kezdeményezővé, hogyan plántálhatják szervezeteink a fiatalok művébe-ezt az új, tagasabbrendű tulajdonságot? Szándékosan választottuk ezt a szót: „tulajdonság”. Igen, az a leglényegesebb, hogy mindnyájunk jelleméből következzék a „keresés”, az új iránti mohó vágyódás. Senki sem ,,kötelezte” például Kurtán Ignácot, a Borsodnádasdi Lemezgyár fiatal hengerészét, hogy más módszert alkalmazzon, csupán az új iránti vonzódása hajtotta és így sikerül évi 160 ezer forintos megtakarítást elérnie. Senki sem „kötelezte” például a Thököly-úti építkezés fiataljait arra, hogy kezdeményezzék a téglával való takarékoskodást de nem nézhettek tétlenül a pazarlást és kéthavonként egy családi házra való téglát mentenek meg. S ilyenné kell nevelnünk minél több fiatalt. Ez a nevelés mindenekelőtt ott kezdődik, hogy felkeltsük az ifjúmunkások érdeklődését az apróságok iránt. A fiatalok szeretnek nagyvonalúan gondolkozni, hatalmas jelentőségű találmányokról ábrándozni, de sokszor jelentéktelennek tartanak olyan „kis ügyeket”, hogy elavult munkamódszerrel dolgoznak, feleslegesen használják az anyagot és így tovább. Azt kell megértetnünk minden fiatallal, hogy a nagy cél, a kormányprogramm végrehajtása, milliónyi apró kezdeményezést rejt magában. Hogyan értessük meg ezt? Ezernyi mód van rá, tarthatunk érdekes előadásokat ezzel a címmel: „Mit jelent egyetlen perc”, készíthetünk érdekes rajzokat, amelyek azt mutatják, milyen károkat okozhat, ha csupán egyetlen fogaskerék rossz a gépben. S ami igen lényeges: a műszaki vezetőknek biztosítaniok kell, hogy az apró, de mégis nagyjelentőségű kezdeményezésekben anyagilag is érdekeltté váljanak a fiatalok. Ismét a cikkünk elején említett nagy feltalálók példájára kell utalnunk, ha a kezdeményezések legfontosabb feltételéről, a tanulásról beszélünk. Újítani, új módszert alkalmazni nyilvánvalóan csak az képes, aki tökéletesen ismeri a munkafolyamatot. Szervezeteink tehát azzal segíthetik legjobban a fiatalok kezdeményezőkészségének fejlesztését, ha állandóan figyelemmel kísérik a szakmai oktatást. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a szakszervezet és a vállalat illetékes szakoktatási vezetőivel együtt minél több fiatalt kell bevonni a különböző tanfolyamokra. De akad itt sok önálló feladat is a DISZ számára. Célszerű, jó módszer, ha egy-egy bonyolultabb munkafolyamat oktatására két-három délután tartó tanfolyamot szervezünk. Fontos az is, hogy az idősebb szakmunkások, a tapasztalt kezdeményezők segítségét kérjük a fiatalok neveléséhez. Meg kell magyaráznunk az ifjúmunkásoknak, hogy nemcsak az jelent dicsőséget, ha új kezdeményezéssel gazdagítják a technikát, hanem az is, ha átveszik a már bevált ötleteket módszereket. Ki nem szeretné, ha neve a gyár dicsőségtáblájára kerülne, sőt, ha ismertté lenne az egész országban? Segítsük a fiatalokat e vágyaik valóraváltásában — ez gyarapítja a hazát, mindnyájunkat. A közmondásra gondoljunk és sose feledjük: „Aki keres, az talál!” Solothurn, június 29. A világbajnoki torna részvevőinek száma a küzdelmek kezdetekor az eddigi legnagyobb, 36 volt. A gyengébbek már a selejtezők során elhullottak, azután a 16 legjobb együttes bekerült a svájci döntőbe. Érdekes, izgalmas, változatos küzdelmek után ez a 16 együttes is a két hét alatt „leolvadt” négyre, s a négy között ott van Magyarország válogatottja, a mi csapatunk is. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a négyes döntőbe bejutott válogatottak közül a legnehezebb dolga a magyar együttesnek volt, amely a legkomolyabb esélyes Brazíliát gyűrte le. Ez a mérkőzés nem mindennapi sportesemény volt, s a külföldi újságírók, a nemzetközi sajtó még kedden is bőven tárgyalja a találkozó részleteit. Egyes nyugati lapok sporttudósítói szinte a rendőri riportokhoz hasonlatos módon részletezik az eseményeket, írják meg, hogy szabályos dzsiu-dzsicu fogással hogyan terítette le az egyik brazil játékos a svájci rendőrt. A berni Bund című napilap szerkesztősége előtt állandóan hatalmas tömeg nézi azokat a kirakatban elhelyezett fényképeket, amelyek a brazil labdarúgóknak a svájci rendőrökkel való dulaAbadie , a villámgyors jobbszélső ma Lantos Mihálylyal, a magyar csapat balhátvédjével „birkózik”. Kiváncsiak vagyunk, ki lesz a győztes? Beszélgetés az esélyekről Puskás kedden edzett Külföldi lapok a brazilokrólkodását örökítik meg. Ezek a fényképek is nagyszerű bizonyítékok azokkal a reakciós sajtókon,gokkal szemben, amelyek most a magyar labdarúgókra szeretnék hárítani a mérkőzés után bekövetkezett botrány miatt a felelősséget. Az elfogultság iskolapéldáját adta Zete Moreira, a brazil csapat edzője — mit is várhatnánk tőle — aki mindenért a bírót okolja, jóllehet azt azután mindenki elismerte, hogy Ellis végig ura maradt a helyzetnek. — Nem érdemeltük meg a tizenegyest, Kocsis gólja lesről esett, a magyarok durván játszottak — panaszolta a különböző kifogásokat. Azután keserűen felsóhajtott: — Mi úgy látszik, már sohasem jutunk el a világbajnoki címig... Kedden egyébként a brazil újságírók elmondták, hogy lassan-lassan megnyugodnak a csatát vesztett brazilok kedélyei Szerdán még megnézik a Magyarország—Uruguay mérkőzést, s azután csomagolnak, pénteken utaznak vissza távoli hazájukba Az elbizakodott „araka* Solothurnba kedden a fiúk is vissza-visszatértek a mérkőzés részleteire, és újra leszögezték, hogy egyes brazil labdarúgók valóban mesterek mesterei mindannak, amit futballmérkőz Miguez, az uruguayi csapat robbanékony középcsatára egyik ellenfelünk a mai nagy érdeklődéssel várt mérkőzésen rés címén nem szabad csinálni... A figyelem azonban már az uruguayiak elleni szerdai mérkőzés felé irányul. Az „uruk" — akik nem kevéssé elbizakodottak — legutóbb szombaton elég nehezen győztek az angolok ellen, sokan szerencsésnek is tartották továbbjutásukat. Mindemet Sci,. Azok, akik végignézték szerdai ellenfelünk játékát, megállapították, hogy ez a délamerikai csapat is kiválóan képzett labdarúgókból áll Közülük is elsősorban Schiaffino érdemel figyelmet, aki csodálatos fejjátékával, keresztlabdáival, nagyszerű helyezkedéseivel bemutatta, hogy a világ egyik legjobb játékosa. Kiváló labdarúgó az uruguayiak „oroszlánnak” becézett Varela nevű játékosa is, azután Abadie, Cruz, Borges is. Az angolok elleni mérkőzés egyébként szintén túllépte a megengedett kereteket, főként isz uruguayiak „jóvoltából”, s a játék után mégis az „uruk" orvosa panaszkodott. — Sokba került nekünk ez a győzelem — mondotta. — Varela, Andrade, Abadie megsérült, nem tudom, hogy szerdáig hogyan állítom őket majd talpra. Az uruguayiak játéka nem volt mentes a teátrális jelenetektől sem, s a végén jónéhány angol labdarúgó is megsínylette ezt a mérkőzést. Ennek nyomán erősítette meg az angol csapat egyik vezetője, hogy továbbra is érvényben tartják azt a határozatot, angol együttes két évig nem utazhat Dél-Amerikába. Ma sem lesz könnyebb, mint vasárnap Mindebből kitűnik, hogy válogatottunk számára szerdán sem lesz semmivel sem könnyebb a helyzet, mint vasárnap volt. (Folytatás a negyedik oldalon) KSh&tdf&itt munkatársunk tetet én:jelentése Győzhet-e a magyar csapat az uruguayiak ellen? Maspoli , az uruguayi kapus, aki a zürichi Sport szerint a világbajnokságon részvevő kapusok között a legmagasabb, 189 centiméter, de ezenkívül híres kapuvédő is Nagy érdeklődés mutatkozik — különösen az ifjúság körében — a június 30-án bekövetkező, hazáinkban is látható napfogyatkozás iránt. Valóban, aránylag ritkán megfigyelhető esemény előtt állunk. Bár nem múlik el esztendő anélkül, hogy valahol ne lenne napfogyatkozás, mégis, Magyarország aránylag kis területe miatt sok esetben kívül esik a fogyatkozás zónáján. Voltaképpen miféle jelenségről van szó? Mit is jelent az, hogy „napfogyatkozás?” Semmi egyebet, minthogy — természeti okoknál fogva — az életet hintő, fényt és meleget sugárzó hatalmas Nap korongja lassan elsötétül, mintha valami ismeretlen óriás eltakarná előlünk és — teljes napfogyatkozás idején — néhány percre éjszakai sötétség hull a vidékre E jelenséget már az ókorban is megfigyelték. A kínaiak és az indiaiak csillagászati megfigyelései több mint ötezer esztendőre tekintenek vissza. Ősrégi kínai krónikákból megtudjuk, hogy csaknem kétezer esztendővel időszámításunk kezdete előtt egy kínai fejedelem kivégeztette két udvari csillagászát: Hi-t és Ho-t, akik egy ünnepségen anynyira berúgtak, hogy elfelejtették előre jelezni a másnap bekövetkezett napfogyatkozást. És ez súlyos hiba volt akkoriban, mert bár a tudomány emberei jól ismerték az égitestek látszólagos mozgását és ki tudták számítani az ezekből adódó csillagászati jelenségeket előre is, az uralkodók által sötétségben és tudatlanságban tartott néptömegek félelmetes, vészthozó jelenségeknek tekintették a nap- és holdfogyatkozásokat. Azt tartották, hogy ilyenkor egy „démon” támadja meg a Napot vagy a Holdat, s elnyeléssel fenyegeti, hogy örök sötétség boruljon a Föld gyermekeire. Ezért, hogy a „démont” elijesszék, hatalmas máglyákat gyújtottak és éktelen lármába kezdtek. „Módszerük” látszatra eredményes volt: a „démon” minden esetben „elengedte” a Napot vagy a Holdat és az égitestek ismét szelíd fényt sugároztak a Földre. Ma már csak mosolygunk a régi kínaiak és indiaiak babonás hiedelmein. A természettudományok fejlődése során eltűntek ezek a tudománytalan nézetek, mert megkaphatjuk a valóságot híven kifejező feleletet kérdéseinkre. A fogyatkozások magyarázata tehát nem titok többé Napfogyatkozás például akkor állhat elő, ha a Hold — örök földkörüli keringése során — a Nap és Föld közé kerül, úgy, hogy elfedi előlünk a napot. Ahová a Hold teljes árnyéka esik, ott tökéletesen elsötétül a napkorong. Ez aránylag keskeny, de hosszan elnyúló sáv mentén látható, ahová viszont a Hold árnyéka borul — és ez nagyobb területen észlelhető — ott részleges napfogyatkozás lép fel. Ez utóbbinál tehát csak részben sötétül el a Nap korongja. A június 30-i fogyatkozás Magyarországról nézve majdnem teljes lesz: csupán 18 százalékát fogjuk látni a napkorongnak, a többi részét, vagyis 82 százalékát a Hold eltakarja majd előlünk. A harmadik fajta napfogyatkozás a gyűrűs fogyatkozás. Ez akkor áll elő, ha a Hold éppen Föld távolban van, vagyis pályájának oly szakaszán tartózkodik, amely a Földtől legmesszebbre esik. A június 30-i napfogyatkozás hazánkban 13 óra 50 perckor kezdődik és 15 óra 7 perckor éri el tetőfokát, majd 16 óra 17 perckor végződik. Teljes fogyatkozás a következő területeken lesz észlelhető: Pakisztán, Dél- Afganisztán, Irán, Káspi-tenger déli része, Azovi-tenger, Ukrajna, Balti-tenger déli partja, Dél-Skandinávia, Dél-Island, Kelet-Kanada, Hudson-öböl, Felső-tó, Omaha (USA). Amint látjuk, a részleges fogyatkozás több órát vesz igénybe. A teljes fogyatkozás azonban — ahol ez látható — csak néhány percig tart. Miért fontosak a napfogyatkozások? Miért van az, hogy világszerte, főleg a Szovjetunióban számos expedíciót indítanak, sokszor igen messzi tájakra, egy-egy fogyatkozás megfigyelése végett? Nemcsak azért, mert ritka és érdekes a jelenség, hanem mert tudományos szempontból is nagyjelentősége van. Ilyenkor ugyanis közvetlenül lehet tanulmányozni olyan jelenségeket, amelyeket máskülönben egyáltalán nem, vagy csak nagyon bonyolult műszerekkel lehetne. Így például észlelhetők a Nap légkörének külső rétegeiben, az úgynevezett megfordító rétegben, a kromoszférában és a napkoronában végbemenő jelenségek, továbbá a Nap sokszor félmillió kilométer magasságot is meghaladó roppant lángkitörései, stb. Az 1919 május 29-i napfogyatkozás például azért volt rendkívül jelentős a tudomány történetében, mert ekkor sikerült igazolni Albert Einstein professzor világhírű relativitástanának egyik tételét. Ma a relativitás-elmélet alapvető szerepet játszik az egész elméleti fizikában. A napfogyatkozást kormozott üvegen át, hegesztő szemüvegen keresztül, vagy a kvarckezeléseknél alkalmazott sötét szemüvegen nézve megtekinthetjük. Bizonyos, hogy érdekes és ritka szép látványban lesz részünk. A fogyatkozások tudományos megfigyelése tehát hozzájárul a Nap és a távoli napok, a csillagok belső szerkezetének megismeréséhez és ezen keresztül a bennünket körülvevő végtelen világmindenség felépítésének és törvényeinek felderítéséhez és Hédervári Péter