Szabad Ifjuság, 1956. április-június (7. évfolyam, 79-153. szám)

1956-05-26 / 123. szám

KOLLEKTÍV VEZETÉST SZÖVETSÉGÜNKBEN A DISZ KV ÜLÉSÉNEK VITÁJÁBÓL Az alábbiakban kivonato­san közöljük Csaba Béla elvtárs, a Központi Vezető­ség tagja, a debreceni or­vostudományi egyetem DISZ-titkára felszólalását. Nem vagyok régóta a KV tagja, de eddig azt tapasztal­tam, hogy a DISZ KV nem kollektív vezető testület, műkö­dése gyakran formális, jelenleg arra hivatott, hogy megvitas­sa az IB vagy az osztályok ál­tal kidolgozott irányelveket, gyakorlati célkitűzéseket és jóváhagyja azokat. Nem meg­felelő a DISZ KV üléseinek előkészítése. Nem ismerjük például előre, hogy mi lesz a következő vagy az utána követ­kező KV ülések anyaga. Az ülések tézis­tervezetét csak né­hány nappal előbb kapjuk meg. A szokáshoz híven ma kaptuk meg a határozati ja­vaslatot, amelyet nem is lehe­tett alaposan áttanulmányoz­ni. Nem lehet mélyrehatóan foglalkozni a referátum anya­gával sem, mert két-három nap áll rendelkezésre az egyes kérdések tanulmányozásához. Ha például az egyetemi mun­kát tűzi napirendre a Központi Vezetőség, s az elvtársak je­lentős része nem egyetemi te­rületen dolgozik, akkor na­gyon kívánatos lenne a tézis­­tervezet alapján egy egyete­men megvizsgálni a helyzetet. Hasonló volt a helyzet az ipa­ri tanulók között végzett mun­kával foglalkozó KV ülésen is. Nagyon szerettem volna pél­dául utánanézni a debreceni MTH-intézetnek, de mivel csak két nappal a KV ülés előtt kaptam meg a tézistervezetet, s az MTH DISZ-titkára nem volt a munkahelyén, így erre nem volt módom. Azt hiszem, a tézistervezeteknek is sokkal korábban kellene a KV tagjai­hoz eljutni. Ugyanígy a hatá­rozati javaslatoknak is, hogy legyen idő a kérdések alapos, mélyreható tanulmányozásá­hoz. Könösen rossz ez, mert az elv­társak bíráló szellemét rendkí­vüli mértékben tompítja, hát­ráltatja a kezdeményezést, a kritikai szellem kifejlődését. A DIS­ vezetők szakmai tanulása Szó volt itt a káderkérdésről is. Ehhez is lenne megjegyez­ni valóm. Különösen a közép­szerveknél, de a DISZ appará­tusában is alacsony a függet­lenített ifjúsági vezetők isko­lai végzettsége, különösen a szakmai, az üzemszervezési kérdésekben, az általános mű­veltségben, a természettudo­mányi ismeretekben való jár­tassága. Azt pedig — úgy gon­dolom —, az élet előbb-utóbb fel fogja vetni, hogy a jó DISZ-funkcionáriusnak azon a területén, amelyen dolgozik, értenie kell például az állami gazdaságok szervezéséhez, ér­tenie kell például a legfejlet­tebb agrotechnikai módszerek­hez, az egyes termelési folya­matokhoz az üzemekben és ér­tenie kell az egyetem speciális kérdéseihez is. Tehát rendkí­vül fontos, hogy a Központi Vezetőség és a bizottságok po­litikai munkatársai tervsze­rűen végezzenek különböző is­koláikat, vegyenek részt külön­böző tanfolyamokon, ami hoz­zásegíti őket ahhoz, hogy kon­krétan, gyakorlati módon tud­janak részt venni az egyes kérdések megoldásában. A DISZ-szervezetekben túl­teng a szervezési munka. A DISZ nem tanulmányozza elég­gé mélyen még a párt határo­zatait, s még kevésbé az ifjú­ság egyes rétegeiben feltalál­ható különböző politikai áram­latokat, ezeknek mozgató erőit. A DISZ taggyűléseket és a vá­lasztott szervek értekezleteit főként felülről megadott szem­pontok, irányelvek alapján tartják. Hova vezethet ez? Nyilván­valóan oda, hogy leszoktatjuk elvtársainkat a gondolkodás­ról. Merevséghez, sok esetben üresfej­űséghez vezet és ennek következtében az élettől, az ifjúság tömegeitől való elsza­kadáshoz. Mert, ha nem oda­lent elemezzük a problémákat, hanem megadott szempontok alapján dolgozunk, ak­kor nyil­vánvaló, hogy elszakadunk az ifjúság élő problémáitól és tö­megeitől. Szokjunk le a túllőtt centralizmusról Nagyon helyes a határozati javaslatnak és a referátumnak is az a szelleme, hogy erről a túlzott centralizmusról, a napi kérdésekben is a Központi Vezetőségtől történő irányítga­­tásokról le kell szokni és rá kell szoktatni az elvtársakat arra, hogy alkotó módon tör­jék a fejüket, éljenek az ifjú­ság soraiban és az ifjúság helyzetét elemezve határozzák meg a DISZ konkrét célkitűzé­seit. Éppen ennek az érdeké­ben tennék is egy javaslatot a Központi Vezetőségnek, hogy a DISZ Központi Vezetősége tagjaiból álló bizottság vizs­gálja meg az intéző bizottság és általában a Központi Veze­tőség apparátusának a munka­stílusát és erről, valamint a munka megjavításáról tegyen javaslatot a következő köz­ponti vezetőségi ülésnek. Úgy gondolom, feltétlenül meg kell szüntetni a bürokratikus veze­tési stílust. Minden erővel ki kell fejleszteni a kollektív ve­zetést, a Központi Vezetőségtől kezdve lefelé és minden erővel harcolni kell a szocialista de­mokratizmus fejlesztéséért. Tájék­oztassák a KV tagjait a két ülés között végzett munkáról A másik ilyen probléma: a DISZ KV tagjainak a tájékoz­tatása. Ezt a referátum is meg­említette Előttem például egy­általán nem ismeretes, hogy a Központi Vezetőség két ülése között mivel foglalkozik az IB, vagy titkárság, vagy az egyes osztályok, hacsak a Szabad Ifjúságból nem tájéko­zódom. Az IB referátuma is úgy szólt, hogy a KV bízza meg, vagy kötelezze az IB-t, hogy dolgozza ki a KV munka­stílusát és a KV apparátusá­nak a munkastílusát. Ez sze­rintem nem teljesen helyes, mert ezt kidolgozhatná a KV tagjaiból álló, jól összeváloga­tott bizottság is, s egyúttal be­tekintést nyerne az IB, a kü­lönböző osztályok tevékenysé­gébe is. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy­ saját­­magam vagy a KV tagjai nem bíznak az IB tagjaiban, de azt hiszem, a KV formális mun­kájának a felszámolásában előbbre vinne bennünket, s elősegítené a kollektív veze­tés megvalósulását. Ezt azért vetem fel ilyen éle­sen, mert ha a Központi Veze­tőségen belül ilyen a helyzet, akkor valószínű, hogy a DISZ középszerveiben még sokkal súlyosabb. A középszervekben például a végrehajtó bizottság tagjainak nincs olyan tekinté­lyük és megbecsülésük a kü­lönböző szervek és saját DISZ- szervezeteik előtt sem, mint az apparátus tagjainak A gya­korlatban sokkal inkább kép­viselik a DISZ-t, mint a vá­lasztott szervek. Az apparátus tagjai sokkal tájékozottabbak a DISZ különböző problémái­ról, mint a Központi Vezető­ség, vagy például a bizottságok tagjai. Úgy gondolom, ez sem teljesen egészséges helyzet. Sok elvtárssal beszélgettem az utóbbi időben és az a véle­ményünk, hogy az apparátuson belüli szellem sem teljesen ki­elégítő és megfelelő. Igen erős az elbürokratizálódás az appa­rátusban. Alá-fölérendelés, alá-fölérendelő szellem uralko­dik, ami úgy jut kifejezésre, hogy van osztályvezető és be­­oszt és nagyon sok helyen a beosztott csak arra hivatott, hogy v­égrehajtsa az osztályve­zető fejéből kipattant isteni szikra gyújtotta ötleteket. hu­ Vita a második ötéves terv irányelveiről Fordítsunk nagyobb gondot a vájár utánpótlásra Szénbányászatunknak a má­sodik ötéves terv során mint­egy 32 százalékkal kell növel­nie termelését A fokozottabb gépesítés s más feltételek mel­lett természetesen sok és jó új szakmunkás is kell e feladat megvalósításához. Évenként 4000—5000 új vájárra lesz szük­ség, s ennek egy részét az MTH vájárintézetei képezik ki. Már megkezdődött a vájártanulók toborzása. A tervek szerint eb­ben az évben 2000 fiatal taní­tását kell megkezdeni. A Szénbányászati Miniszté­rium az utóbbi időben sokkal több segítséget adott a vájár­intézeteknek a fiatalok nevelé­séhez A minisztérium rövide­sen a legjobb vájárok közül 145—150 oktatót ad át az MTH- nak. A második ötéves terv so­rán 30 millió forintot szánnak tanbányák fejlesztésére, hogy a A gödöllői Agrártudományi Egyetem négynapos tudomá­nyos ülésszaka, amelyen az egyetem tanárai és tudomá­nyos munkatársai elmúlt évi kutatási eredményeiket ismer­tették, pénteken véget ért, fiatalok magas technikai szín­vonalon tanulják a bányász­mesterséget. Az a cél, hogy a tizenöt tanbánya nagy­ része elérje, esetleg túlhaladja a bá­nyaüzemek technikai szintjét. Mindez azonban még nem biztosítja, hogy szám szerint is elegendő vájárt kapjon a bá­nyászat, olyanokat akik az is­kola elvégzése után a bányá­nál maradnak. Szólni kell er­ről, hiszen rövidesen 1200 gya­korlóvájárt kapnak a bányák. 1954-ben 960 új vájárt adott az MTH a különböző bánya­trösztöknek. Ebből a következő év végén már csak 196 dolgo­zott bányában Tehát a gya­korló vájárok 79,5 százaléka „lemorzsolódott“. A múlt év­ben szakmunkás­ vizsgát tett 718 tanuló közül 178 hagyta ott a bányát — csaknem negyed­része — különböző okok miatt. Ez több mint 20 millió forint kárt, kidobott pénzt jelent az államnak — csak az utóbbi két évet számítva. Az MTH és a minisztérium most veszi, számba, mit kell tenni azért, hogy gyökeresen megváltozzék a gyakorló vájá­rok helyzete. Örömmel hallot­tuk, milyen fontosnak tartja Czottner Sándor miniszter elv­társ a vájártanulók és a gya­korló vájárok ügyét, s ebben a szellemben utasította a mi­nisztérium vezető tisztviselőit, hogy jelentőségéhez mérten fo­kozottabb figyelmet szentelje­nek a vájár-utánpótlásnak. Érdeklődéssel várjuk az in­tézkedéseket, s reméljük, arra is történik utasítás, hogy a trösztök ezután sokkal jobban törődjenek a vájártanulókkal, s főként a gyakorló vájárok­kal. (cs) OFOTERT színes fotó és diapozitív kiállítás vásárral egybekötve V. 26-tól Sztálin út 11. nyitva 11-től 20­ óráig, belépés díjtalan Színes diapozitív vetítés, szaktanácsadás Rollerverseny, szikbafutás, lepényévés Vasárnap minden gyerek in­gyen mehet az Állatkertbe és a Hazafias Népfront budapesti nőtanácsa tízezer gyermeket lep meg a Vidám Park látvá­nyosságaira szóló jegyfüzettel. Az OTSB négyezer ingyenes belépőjegyet ad a Vidám Park­ba és a Népstadionba. Lelkes készülődés folyik a kerületi tanácsokban és tömeg­szervezeteikben is a gyermek­nap sikeréért. A VI. kerület gyermekkarnevállal, jelmezes felvonulással, báb- és filmelő­adással kedveskedik az ünne­pelteknek. 70 millió forintot szétosztottak az árvízkárosultak között Az Árvízkárosultak Megsegítésére Alakult Társadalmi Bizottság nyilatkozata Az Árvízkárosultak Megse­gítésére Alakult Társadalmi Bizottság pénteken Szabó Pál elnökletével ülést tartott az országházban. Az ülésen Pogá­csás Antal pénzügyminiszter­helyettes javaslatot tett a tár­sadalmi gyűjtésből befolyt ösz­­szegek felosztására. A bizottság a javaslatot rövid vita után egyhangúlag elfogadta, majd a következő nyilatkozatot tette: " A bizottság a társadalmi gyűjtésből az árvíz sújtotta me­gyék között egyelőre 70 millió forintot osztott szét. Az árvíz okozta károkat teljes egészük­ben még nem mérték fel, de hozzávetőlegesen már megálla­pítható, hogy a lakóházakban és gazdasági épületekben el­szenvedett kár mintegy 200 millió forint.­­ A gyűjtésből befolyt ösz­­szegből Bács-Kiskun megye 17, Baranya megye 23, Tolna me­gye 27, Pest megye 3,5, Buda­pest 1 millió forintot kapott. A pénzt a helyi tanácsok az árvíz­­károsultak között segélyként osztják szét, hogy minél gyor­sabban helyreállíthassák, ille­tőleg újjáépíthessék épületei­ket.­­ A társadalmi gyűjtésből fennmaradt jelenleg 24 millió forintos összeget akkor osztják ki a károsultak között, amikor az építkezés befejeződött és a munkák költsége pontosan megállapítható. Mint ismere­tes, a segélyen felül a további költségekre a károsultak ked­vezményes, hosszúlejáratú hi­telt kapnak.­­ A megyei tanácsok a ká­rosult községek között a helyi társadalmi bizottságok ellenőr­zésével osztják szét a segélye­ket. A községek a lakóépületek helyreállítására, illetőleg újjá­építésére fordított összeg 40 százaléka erejéig kapnak se­gélyt. A segély a károsodás nagyságától, a gyermekek és az eltartottak számától és egyéb szociális körülményektől füg­gően a teljes helyreállítási, il­letőleg újjáépítési költség 20— 80 százaléka lehet. Magasabb — indokolt esetben 80 százalé­kig terjedő — segélyben része­sülnek azok, akik az árvíz kö­vetkeztében összedőlt lakóhá­zukat állami kölcsönből építet­ték és ez a tartozásuk még fennáll.­­ A segély összegét károsul­tanként akkor állapítják meg, amikor az építkezés a község­ben befejeződik. Addig az Or­szágos Takarékpénztár az épí­tőanyagok árát, a szakmunká­sok bérét és­ a szállítási költsé­geket előlegezi. Az előlegből — a segély megállapítása után — csak a segély és az esetle­ges saját hozzájárulás levoná­sával fennmaradó összeget ke­zelik majd hosszúlejáratú hi­telként, amelyet az állam tíz, illetőleg tizenöt évi kamatmen­tes kölcsönként bocsát rendel­kezésre. Az ülés második részében Szabó János város- és község­gazdálkodási miniszter tájékoz­tatta a bizottságot az Árvízká­rok Helyreállítására Alakult Kormánybizottság munkájáról. és egyéb meglepetések várják a gyermekeket vasárnap A XXII. kerület a budatété­­nyi Déryné parkban rendez vi­dám és izgalmas zsákfutó, kö­télhúzó és lepényevő versenyt, a budafoki Dózsa György téren pedig rollerversenyen mérik össze ügyességüket a kerület gyermekei. A kerület üzemei gondoskodnak az édességekről,­­ minden gyermeknek jut cu­korka! Az V. kerület ugyancsak han­gos lesz a nyolc órakor rázen­dítő vidám zenés ébresztőtől és reméljük, kedvez majd az idő a Molotov térről 11 órakor induló sétahajózásra is. Nyári tervek Tatabányán Operatív bizottság alakult a tatabányai városi párt-végre­hajtóbizottság mellett, az „Is­merd meg hazánkat”-mozga­­lom szervezésére és irányítá­sára. E mozgalomért a DISZ-t tette felelőssé a pártbizottság. A DISZ a pártbizottság segít­ségével, valamint a kulturális szervek támogatásával egész évi tervet dolgozott ki. Ezt a részletes programot az opera­tív bizottság készítette el. Úgy tervezik, hogy június­ban 500 fiatal Visegrádra lá­togat el. Július­ban Balaton­földvárra mennek, augusztus­ban Balatonfüredre, szeptem­berben Egerbe. A fiatalokat mindenütt idegenvezető kí­séri, aki a tájak nevezetessé­geiről beszél. Kultúr- és sport­műsor is szerepel a program­ban, amelyet a DISZ együtte­sei rendeznek. Több fiatal elhatározta már, hogy e kirándulásokról képet, vagy írást készít, s azzal be­nevez a Szabad Ifjúság „Is­merd meg hazánkat” című pá­lyázatára. Erdei Ferenc előadása Makón ünnepi pártnapon vi­tatták meg a második ötéves terv irányelveit. A József At­tila Művelődési Ház nagyter­mében rendezett pártnapon több mint félezren vettek részt a makói hagymatermelők, az Úttörő, a József Attila, a Vi­harsarok és a többi termelőszö­vetkezet tagjai, a gépgyár, a fa­árugyár s más üzemek dolgo­zói. Az ünnepi pártnapon Er­dei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese ismertette a második ötéves terv irányelveit. A részletes beszámoló után so­kan keresték fel az előadót, hogy tolmácsolják az irányel­vekkel kapcsolatos javaslatai­kat, észrevételeiket. Mozart-emlékünnepség az Akadémián A Mozart-emlékév alkalmá­ból a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és iroda­lomtudományi osztálya tegnap délután ünnepi ülést rendezett az Akadémia dísztermében. Je­­len volt az ünnepségen Wal­ther Peinsipp, az Osztrák Köz­társaság budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott mi­nisztere. Az ünnepséget Kodály Zol­tán Kossuth-díjas akadémikus nyitotta meg. Ezután Szabolcsi Bence Kos­­suth-díjas akadémikus tartott előadást „Mozart és a népi színjátszók’’ címmel. A Dán Királyság új magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken, május 25-én fogadta Birger Dons Möller rendkívüli követet és meghatalmazott mi­nisztert, a Dán Királyság új magyarországi követét, aki átadta megbízólevelét. Ebből az alkalomból Birger Dons Möller követ beszédet mondott, s hangsúlyozta: „Őfelsége, va­lamint Dánia kormánya és népe nagy fontosságot tulaj­donít annak, hogy mind szo­rosabbá tegyék és fejlesszék azokat a jó kapcsolatokat, amelyek Dánia és Magyaror­szág között fennállnak. Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke válaszbeszédében a legőszintébb támogatásáról biztosította a dán követet. Ők gyártják a győri kekszet A Győri Keksz- és Ostyagyár a tavalyihoz képest 129 vagonnal több édesipari árut gyárt az idén. Az üzemben nagy gondot fordítanak a készítmények állandó jó minőségére. Képünkön: Szenter József vegyészmérnök és Biró Edit üzemi technikus lisztvizsgálat közben. (MTI fotó : Fényes Tamás felvételei.) A lisztesáru csomagolóban Szabó Károlyné sztahanovista csomagoló 65 Steidler Mária technikus pilóta-keksz csomagolá­sát ellenőrzi.

Next