Szabad Magyarság, 1956. december (1. évfolyam, 1-2. szám)
1956-12-14 / 1. szám
1956 december 14 A féltoronyi erdő elnémul.. Irta: FÜRY LAJOS Az alábbi történetet F. K. kismartoni iskolaigazgató, mint szemtanú mesélte. A helyszínen sok külföldi újságíró volt, köztük a kommunista Daily Worker kiküldött tudósítója. A világsajtót bejárt hírek és képek sokszor a magyar szabadságharc kegyetlenkedéseiről és az ÁV- osok legyilkolásáról, igyekeztek a magyar nép szabadságharcát úgy feltüntetni, mint valami szélsőséges forradalmi lázadást a békés ország ellen. E képek hatására és az újságcikkekre, igen sokan a gyengébb lelkű olvasók szintén elítélően kezdtek beszélni a magyar szabadságharcról. A szemtanú felkérésére közlöm a hősi küzdelem egyik epizódját.* Reggel óta hordták a teherautók, meg a szekerek a határon át a sebesülteket. Alig győzték a fordulókat, pedig már lépésről lépésre fogyott a terület és az ágyú, meg géppuskaszó az erdő alól hallatszott. Az emberek véresek, piszkosak és szótlanok voltak. Reggel még vártak valamire. Reggel még bíztak abban, hogy valami történni fog. . . Délután már csak köptek és mogorván behúzták a nyakukat. A kis határmenti falu iskolája és az udvara telve volt, innen vitték tovább a magyarokat, a kórházba, a gyűjtőtáborba vagy a temetőbe, kit hová szólított a sorsa. Már sötétedett, amikor újszállítmányt hozott az autó. Némelyiket úgy kellett kifejteni a kocsiból, a vértől átázott szalmáról, némelyik sziszegve, keservesen nyögve koszolódott le. Valaki, sovány gyereket vitt a nyalábjában és amikor a hordágyra fektette, hangosan mondta: — Ez a gyerek, egy lány, a leghősibb harcosunk. Eszméletlen volt, amikor a műtőbe vitték, a keze fejét i szétroncsolta a gránát és sok vért vesztett, az arca és haja féloldalt összeégett. Pillanatok alatt terjedt el a hír, a szenzációra éhes újságírók s fényképészek közt. Megkezdődött az ostrom, hogy a sebesült közelébe juthassanak. Kísérték, a sebesült szállító autót a kórházig és ott ácsorogtak a műtőszoba előtt, azzal a kívánsággal, hogy legalább csak addig maradjon még életben, amíg egy-két szót kiszednek belőle. Amikor eszméletre tért a lány, felugrott az ágyból és elakart rohanni, kiáltozni kezdett, értelmetlen szavakat, görcsösen remegett és rángatózott. Az orvos a fejét csóválta és azt mondta, hogy a kiállott izgalmak annyira megviselték, hogy megháborították az öntudatát. Magyar tolmácsot hoztak és szeretettel beszéltek hozzá. — Ne féljen, itt jó helyen van, ide nem jöhet az orosz, ez már Ausztria, itt semmi bántódása nem lehet, felgyógyul s örüljön, hogy túl van a Vasfüggönyön és most szabadon, nyugodtan élhet majd. A lány idegesen járatta szemét a körülötte lévőkön. Akkor már az újságírók és a fényképészek szorongtak a kórházi ágy körül. — Hát azt hiszik, hogy én féltem? Én nem félek senkitől. Azért kiabáltam, hogy ezzel a kis vacakkal idehoztak, mert elájultam és én itt fekszem, azoknak meg ott minden puskásra szükségük van. Nem érdekel, hogy hol vagyok, én vissza akarok menni, mert a Pityuél nem győzik az oroszt. Nagyot lélekzett és amikor látta az elszörnyülködést az arcokon, ahogy a tolmácsok halkan fordították, nekibátorodott: — Mit szörnyülködnek, azért mert lány vagyok, vagy mert igy beszélek, ha akarják tudni tegnap voltam csak tizenhatéves és a születésnapomon kilőttem egy ruszki tankot és amikor jöttek ki a pacákok, úgy szedtem le őket egymásután közelről. Ezt akarják tudni? Ezért nem maradok itt, nekem vissza kell mennem. Elfullad a szava és zihált az idulattól. —El kell pusztítani ezeket a kártékony vadállatokat, ezek nem emberek, a csirkét nem tudnám levágni, mert az ártatlan és azt sajnálom, de az gyönyör nekem, amikor ezek a vadállatok élve pörkölődnek és amikor szétfröccsen a fejük a közvetlen közeli lövéstől. Ugye most tátják a szájukat és libabőrös lesz a hátuk, hogy ilyeneket hallanak egy lánytól. Persze, kellene, hogy bocsássunk meg nekik, ugye, mint ahogy ők megbocsájtottak nekünk. Kapkodva lélekzett s megint remegni kezdett a felidézett emlékek hatására. — Igen, tudni akarták, hát tudjanak meg mindent. Az az úr összeráncolta a szemöldökét, amikor ilyen kegyetlenségről beszéltem. Tudja mi történt Rétalapon, amikor ezek a vadállatok bejöttek a második világháború végén? öt apró gyerek közt gyalázták sorra az édesanyánkat, a nagymamát s a tíz éves nővéremet. A nagymama is, meg Rozika is ott halt meg a konyhában. Édesapánk valamerre katona volt. A nagypapát a konyhaajtóban lőtték le, amikor segítségünkre sietett, összegörbült ujjaival az ágy szélébe kapaszkodott. — Kisgyerek voltam, de ezt soha nem felejtem. Minden éjjel a fülembe hasított a segélykiáltás és ezeknek a vadállatoknak a hörgése. Évek múlva hazaengedték Oroszországból édesapánkat. Rossz volt ránézni. Fél évig sem, voltunk együtt, megint internáltak bennünket. Az orvosok vittek valahova Sajó mellé gyárépítésre. Az egész család dolgozott, még a gyerekek is, hogy enni kapjunk. Azután két év után visszakerültünk Rétalapra. Az iskolában megtanítottak kézigránát dobásra, meg a puska kezelésére. Ennek csak hasznát vettem, ez az egyetlen amit a javukra irhatok. Elhallgatott. A szavai nyomán dermesztő csend támadt. Még a sebesültek és haldoklók is figyeltek. Hirtelen fellángolt az arca. — Életem legboldogabb pil(Folytatása a 10-ik oldalon) 8 órával a támadás előtt . . . Ha az Egyesült Államokat érné közvetlen támadás, erről a D.E.W. (a riasztó szolgálat) útján hat-nyolc órával a támadó repülőgépek ideérkezése előtt tudomást szerzünk. Itt felmerül bennünk a kérdés a szülőhazai támadások tapasztalatai nyomán: akár részlegesen is ki lehet-e üríteni ennyni idő alatt a legfőbb támadási célpontokul kiszemelt New Yorkot és a többi ipari és hadifontosságú várost? Erre nem sok megnyugtató jelet látunk, márpedig a veszteség csökkentése érdekében ennek fontossága nem becsülhető le. Nem elég a washingtoni kormányhivatalok biztonságba helyezése. Sürgős intézkedéseket kell tenni a bőséges tapasztalatokkal rendelkező szakemberek meghallgatásával. ( Ilyen szakemberek s magyar részről is állnak rendelkezésre. — A szerk.) Csak részben megnyugtató akellő felkészültség az elhárításra. Legfőbb ideje, hogy a polgári védelem, az atombombától is védő óvóhelyek építésére most kétszáz millió dollárt szánnak. Elég lesz-e pénz és idő? Mielőtt a támadó gépek az USA területét elérnék, az öszszes védelmi fegyverek harckészen állnak s már az ország területén kívül felveszik a harcot. Ugyanakkor a világ különböző részein elhelyezett távolsági bombázók támadásba, lendülnének Oroszország ellen. Ismeretes, hogy Oroszországot amerikai légibázisok veszik körül — ezek nélkül már rég bekövetkezett volna a lerohanási kísérlet — amely bázisokról Oroszország bármely területe gyorsan elérhető üzemanyagpótlás nélkül, sőt a visszatérés lehetőségével. Ha ránézünk a bázisokat feltüntető térképre, érthetőnek találjuk, hogy ezek nagy szálkát jelentenek a szovjet szemében, viszont annál megnyugtatóbbak a szabad világ, így a mi számunkra is. Alaszkától Japánon, s a Kelet-Indiai szigetvilágon át, Sziám, Pakisztán, Saudi Arábia, Eritrea, Anglia, Török-, Olasz-, Francia- és Németország, majd Izland és Kanada alkotja e kört, amelyet teletűzdelnek a bázisokat jelentő amerikai csillagok. Jóleső látvány ez magyár katonaszemünknek. Európa veszélyeztettsége Hiszen a támaszpontok hadászati elhelyezése praktikusan azt jelenti, hogy azonos időben Oroszország minden fontos katonai és ipari célpontja — már amit le nem vittek az Ural mélyébe,—bombázható. Ezt a veszélyt eddig a Szovjet szem előtt tartotta, s cselekvésébenkorlátot j jelentett. A meglepetés nagyobb reményével támadhatna az orosz Európában, ahol a NATO-nemzeteknek nincs egységes riasztó szolgálata. Az egyesült amerikai vezérkar — amikor a háborús veszély nem látszik közvetlennek, hetenként háromszor ülésezik a washingtoni Pentagonban. Az utóbbi időben naponta kétszer is tartott ülést. A katonai vezetés jól tudja, hogy a háború kezdetén az USA-t támadás fogja érni. A feladat tehát nemcsak a védekezés, hanem a hatásos ellentámadás. Rengeteg hatásos új fegyver A tábornok, aki a légi ellentámadás vezetője lesz, korai légigyőzelmet jósol, amelyet az ellenség erőforrásainak kikapcsolásával kíván elérni. Szerinte és szerintünk is az Oroszország elleni ellentámadásnak mindenekelőtt kell történnie. Nemcsak bennünket, magyarokat, hanem az egész ve- 'szélyeztetett világot izgatja az a kérdés, hányféle és miféle olyan új fegyverek állnak az amerikai haderő rendelkezésére, amelyek a második világháborúban még nem szerepeltek? A válasz a kérdésre kielégítő: — Rengeteg. (Hel csak valami juthatott volna belőlük a szabadságharcosainknak!) A légierők atom- és hidrogénbomba készlete bőséges. Ezeket a B 47-es, sőt közepes, B 36-os távolsági bombázók, s a B 52-es gépek tudják a leggyorsabban az ellenséges cél-pontok fölé szállítani. A Egy gép megfelelő ezer réginek Ezeknek a modern gépeknek romboló erejére jellemző, hogy egy jet 47-es gép megfelel ezer második világháborús bombázónak. Az amerikai légierő nagyon erős jet harcigép-készlettel rendelkezik. Kétféle rakétája van: a Falcon és a Matador. A Falcon elektromossággal repülőgépről kilőtt rakéta, melyet a céltól több mérföldes távolságban lőnek ki és maga keresi ki célpontját. A Matador, mely már nagy mennyiségben áll rendelkezésre, harcászati fegyver, nagysebességű hajtóerővel atomtölteteket szállít a célpontra, több száz mérföldes távolságra. Érdekes, hogy a korszerű harcigépekről eltűntek a géppuskák. Ezeket rakéta helyetttesíti. Hat féle új rakéta A haditengerészet erejét egyebek közt két új nagy repülőgép-anyahajó egészíti ki. Ezek a Forrestal-osztálybeli anyahajók abban is különböznek a régiektől, hogy két felszállójuk van, s jelgépek felés leszállásra is alkalmasak. Az amúgy is erős tengeri flottát két rakétakilövő cirkáló, két rakétakilövő romboló, egy rakétakilövő és egy atomhajításos tengeralattjáró egészíti ki. Hat féle új rakétával rendelkezik a haditengerészet, a Navy, a Terrier, Sidewinder, Talos, Sparrow, Regulus és Petrel nevűvel. Az első általános feladatú rakéta. A Sidewinder 50 ezer lábon belül hangsebességnél gyorsabban repülő gépeknél is hatásos. A Földközi-tengeren és a Távol-Keleten állomásozó USA tengeri egységek felszerelésében már ott is vannak. A Talos hasonló a Terrierhez, de irányítható. A Sparrow magasan és alacsonyan szálló repülő célpontok ellen egyaránt hatásos. A Regulus a tengeralattjáróról kilőhető szárazföldi célpontok ellen. A Petrel haditengerészeti repülőgépekről kilőhető nagysebességű rakéta. Ezek az új, rendkívül hatásos rakétafegyverek lehetővé teszik, hogy a kilövő tengeri egység az ellenség ágyútüzének hatásán kívül tud maradni. Mialatt eredményesen lőheti célpontjait, maga nehezezen fedezhető fel, mert helyet változtat. A szárazföldi haderőről és más érdekes, fontos katonai kérdésekről máskor szólunk. (m) Az Egyesült Államok hadereje készen áll.... — KATONAI MUNKATÁRSUNKTÓL — Az amerikai magyarság,—az egész világon szétszórt magyarokal együtt — feszült érdeklődéssel figyeli a világpolitika horizontját, amióta a magyar szabadságharc nyomán bekövetkezett, de ennek leveréséhez szükséges erőkön jóval felülmenő szovjet csapatszállítások nemcsak a magyar határvidékre, hanem valamennyi rabország határvidékére megkezdődtek, s az egyiptomi háborúval együtt a harmadik világháború lehetőségét rajzolták az égboltra. -----------------------------------A világ minden népe, kormánya és sajtója élénken foglalkozik az eshetőséggel. Ahogy sűrűsödtek a világpolitika egén a viharfelhők, az amerikai kormány is megtette intézkedéseit. Soha még egy Pearl Harbort,—hangzott évek óta, s ennek megfelelően folyt az amerikai hadsereg felszerelése a legmodernebb fegyverekkel. Az orosz mozgolódás első jeleire beszüntettek az amerikai haderőnél minden szabadságolást, visszahívták a szabadságon levőket és riadókészültségbe helyezték a szárazföldi és légihaderőt. Manapság az utóbbira, a légierőre esik a súly, hisz rá hárul az első és legfontosabb feladat: felfogni, visszaverni, leküzdeni a támadót, s azonnali visszavágással olyan megtorlást alkalmazni, amely a lehetőség szerinti legnagyobb mértékben megbénítja a további támadás eshetőségét. Az amerikai, s ennek nyomán a világsajtó beható érdeklődést tanúsított az amerikai haderő ütőképessége iránt, s mivel itt a közönségnek mindent tudnia kell, a szülőhazai régi viszonyokhoz, képest sokkal több is nyilvánosságra kerül, mint azt otthon elképzelhettük volna. Amikor illetékes helyen érdeklődtünk, kertelés nélkül jelentették ki a Szabad Magyarság munkatársának. ..— Résen állunk. Még egy Pearl Harbor el se képzelhető. De még kisebb meglepetés sem. Amerika teljes hadereje mindenre készen áll . . . Utaltak arra, hogy a harmadik világháború közeli lehetőségét tárgyaló amerikai sajtó számára Curtis Le May tábornok, a távolsági bombázók főparancsnoka adott tájékoztatót. A részletes közlésből sok érdekes, fontos dolgot tudhatunk meg. SZABAD MAGYARSÁG 9. oldal