Szabad Magyarság, 1957. január-december (2. évfolyam, 1-56. szám)

1957-02-14 / 7. szám

Szabad Magyarság Free Hungarians —American Hungarian Newpaper / ^ 4* v­ . s-Vol. 2 ÉVF. No. 7. SZÁM NEW YORK, N. Y. 1957 február 14 ÁRA: 20c A Hermina úti AVC k­­ont titkai Évtizedes hajsza egy festmény után Vitéz nagybányai Horthy Miklós­­ halála Az amerikai és az egész vi­lágon szétszórt magyarság 1937 febr. 9-én délután rövid rádióadásokból részvéttel ér­tesült arról, hogy a portugá­liai Estorilban, ahol 1949 óta élt emigrációban, 88 éves ko­rában hirtelen meghalt vitéz nagybányai Horthy Miklós el­lentengernagy, az osztrák— magyar hadiflotta utolsó fő­­parancsnoka és 1920—44 közt Magyarország kormányzója. Ugyanaznap este a televíziós Állomások híradásaiban halál- Mrével kapcsolatosan arcké­pét is közölték. _ Az újkori magyar történe­­len kiemelkedő egyéniségé­nek, az otrantói hősnek lá­punk zártakor történt halál­híréről az amerikai sajtó is megemlékezett, így a Times egy hasábos cikkben, nem minden tévedéstől mentesen. Megállapításaiban a többivel, így a Daily News-al együtt a legfőbb tévedését akkor kö­vette el, amikor diktátornak nevezte a kormányzót, holott köztudomású, hogy országlá­­sa alatt több ellenzéki párt­tal és jelentős számú ellen­zéki párttal rendelkező két­kamarás országgyűlés műkö­dött. Horthy Miklós 1868 június 18-án született Kenderesen, Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében, a vármegyének több főispánt adó, ismert régi ne­mesi családból. Édesapja Hor­thy István volt. A Sopronban befejezett gimnáziumi tanul­mányai után a fiumei hadi­tengerészeti főiskolát végezte el kiváló eredménnyel. Mint hadapród, 1886-ban kezdte meg szolgálatát a haditenge­­részetnél, ahol rangban gyor­san emelkedett Közben Fe­renc József király szárnyse­gédje lett és az öreg király­nak halála után is nagy tisz­telője maradt. Az első világháború idején előbb a Habsburg hajónak volt a parancsnoka, majd ké­sőbb a Novara cirkálóé. ....Novarával vívta meg a háború alatt emlékezetes hősi vállalkozásait és ért el több győzelmet. Az olasz hadüzenet után ha­marosan, 1915 május 13-án eredményes támadást hajtott végre Porto Corsini kikötő ellen és elsüllyesztette a szerb hadsereg részére hadiszert­­ szállító Giovanni di Medua­­ olasz hajót, s ezzel különösen Montenegró leveretését segí­tette elő. Ezért, majd a ké­­­­sőbbi otrantói győzelemért számos nagy kitüntetésben részesült, így a Mária Teré­zia rendet is megkapta. Az otrantói győzelem a vi­lágháború egyik kiemelkedő tengeri csatájának eredmé­nye volt és ismertté tette ne­vét. Nagyon fontos volt a köz­ponti hatalmak hadviselésére az otrantói tengerszorost el­záró ellenséges hajók őrvona­lának áttörése. Cirkálóival 1916 július 10-én megtámadta az el­lenséges hajóhadat és öt angol űrhajó megsemmi­sítésével skerült áttörni a tengerzárt. A Novará­­ról vezette tengeri üt­közetet, amelynek során a hajó megsérült és ő ma­ga is megsebesült, Karosszékbe kötöztette ma­gát és súlyos sebesülten ve­zette tovább és nyerte meg a tengeri csatát. 1917 májusában megismé­telte az otrantói szoros ten­gerzárjának áttörését. Ekkor három angol kereskedelmi ha­jót és 20 őrhajót süllyesztett el. A világháború ügye a belső bomlasztó munka folytán ak-­i kor már nem jól állott, mikor 1918-ban Károly király kine­­­­vezte Horthy Miklóst ellen­­­­tengernaggyá és a hajóhad főparancsnokává, így a há­ború vesztés után neki jutott az a szomorú feladat, hogy a hadiflottát a felülmaradt an­tant parancsára átadja az el­lenségnek. A háborús összeomlás, for­radalmak idején kenderes­ birtokára vonult vissza, de amikor 1919 nyarán Szegeden ellenforradalmi kormány ala­kult, ebben a hadügyi tárcát­­ vállalta, majd a megalakított­­ nemzeti hadsereg fővezére l­­ett. Seregét a Dunántúlra­­ vitte, s itt egészítette ki, majd a románok kivonulása­­ után, 1919 november 16-án , serege élén bevonult Buda­­­­pestre. A nemzetgyűlés 1920 március 1-én kormány­zóvá választotta. Sok nehézség közepette si­került kormányának helyre­állítani a nyugalmat, s a tria-j noni bilincsekben vergődő­­ nemzetet előre vinni a fejlő­dés útján. IV. Károly két visz­­szatérési kísérlete igen súlyos­­ helyzet elé állította, kül­önö­­sen a második esetben, ami­kor csapatai harcba kevered­tek a királyhű csapatokkal. A belső és külső bonyodalmak elhárítása után helyre állott a nyugalom és és 1926-ban a nemzetgyűlés átalakult két­­(Fő­yt. az 5. oldalon) Lincoln A jeges hóvihar dühöngött a Kentucky vadonban, mikor egy durván összerótt erdei kunyhóban, 1809 február 12-én megszületett a történelem egyik legnagyobb egyénisége, a demokrácia bajnoka, a rabszolgák felszabadítója, Lincoln Ábrahám, “Honest A be*’, így nevezi őt még ma is a nép, s ez a név olyan fogalommá vált az Egyesült Államokban, ahogyan csak Mátyás, az Igazságos nevét ejtik ki Magyarországon. Apja egyszerű ácsember volt, aki nem is sejtette, hogy a hangosan felsíró újszülöttből a világ első államférfia, az Amerikai Egyesült Államok elnöke lesz. Az elmúlt évtizedek során könyvek sokasága jelent meg “Honest Abe“-ről, s most, születésének 148. évfordulóján megemlékezik róla az egész szabad világ, s imáikba foglal­ják nevét a ma még rabszolgaságba döntött nemzetek fiai. ügyvédnek készült, a nép bajait és panaszait akarta orvosolni, és a legfelsőbb fórumra került, ahol meg is való­síthatta szent céljait. Gyakran megtörtént, hogy az ügyvédi “iroda” egy árnyas fa alatt volt a bíróság udvarán. Lincoln letelepedett a fa tövébe, írnoka mellette ülve jegyezte az ügyfelek kérelmeit, panaszait. (Folyt, a 3. oldalon)

Next