Szabad Magyarság, 1957. január-december (2. évfolyam, 1-56. szám)
1957-01-31 / 5. szám
12. oldal Néhány megjegyzés a 'Time' egyik értékes közleményére Írta: Deák Ferenc A “TIME” magazin január 7-i számában igen érdekes ismertetést közöl a magyar szabadságharcról. A végig szemléletes közlemény minden sorából kicsillan az a nagyrabecsülés és csodálat, amely minden szabadságot szerető ember arcán látható volt egész Amerikában a magyar szabadságharcosok küzdelmei alatt és látható ma is, amikor több, mint 170,000 menekültet vesz körül ez a segíteni kész szeretet. A közlemény négy típusát mutatja be a magyar szabadságharcosoknak, kik a hetekig tartó harcok különböző fázisaiban és helyein szemléltetik a magyarság egységét és szabadságra törő önfeláldozását. A leírás nagyon szemléletes, tanulságos és hű kép, az egységbe forrt magyar dolgozóknak, akik a társadalom különböző rétegeiben ugyanarra a végső következtetésre jutottak, ".hogy ...szabadság nélkül nem érdemes élni és hogy a kommunista uralom alatt szabadság el sem képzelhető. Megmutatja, hogy az egységbe olvadt munkásság harcának nincsenek vezérei, csak hősei, megmutatja a tanuló, a munkás, a katona, az intellektuel arcát, és ezekről az arcokról a szabadságra vágyódás szülte elszántság és halált megvető hősiesség tüze sugárzik. Barátainknak és ellenségeinknek véres bizonyságot tesz arról, hogy nincs már többé “turáni átok”, nincs széthúzás, nincs meg nem értés, mert megtörtént a nagy csoda, amikor férfi, nő, gyermek az ősi földben egymásra talált és a szabadság jegyében vért, életet áldozott mindenki és eggyé forrott a kommunizmus elleni harcban. Őszinte meleg köszönet a “TIME”-nak a közleményért. Történeti Néhány megjegyezni valónk azonban van a “The Land & The S People” című történelmi vázlattal kapcsolatban. A vázlat mindössze egy nyomtatott oldal terjedelmű. Ily röviden egy nemzet több, mint 1000 éves történetét lehet ismertetni. Mégis a rövid történelmi vázlat néhány tévedésére rá kell mutatnunk. 1. Kossuth’s revolution i salted in the relative emancipation of Hungary’s selfs. A Kossuth forradalom nem relatíve, hanem completely végleg megszüntette a jobbágyságot. Ugyannyiira, hogy az 1849-től 1847-ig tartó Habsburg abszolutizmus sem merte megkísérelni annak visszaállítását. 2. Hungary’s peasants were more downtropped than any in Europe. Ez az állítás teljesen téves. 1807- től az első világháború kitöréséig a magyarországi parasztság nemzetiségre való tekintet nélkül szabad és független polgára volt a magyar királyságnak. «'. Fighting on wrong side in worldwar 1... Magyarország nem I a “wrong”,* * hanem az “unforturate” oldalon harcolt az elsővilágágborúiban. Trónörökösünket I tévedések (akit a magyarság nem szeretett és ő sem szerette a magyarságot) •egy fanatikus szerb fiatalember a Monarchia területén meggyilkolta. Ausztria—Magyarország követelte a gyilkos kiadatását Szerbiától, ahova a gyilkos menekült. Oroszország sugalmazására Szerbia a gyilkos kiadását megtagadta. Az osztrák és magyar Monarchiának nem volt más megoldása, mint háborút indítani Szerbia ellen. Ezt tette volna bármely más szuverén ország, még az USA is. Ha akkor Anglia és Franciaország semleges marad, ha már nem akart a mi oldalunkra állani, nem lett volna első s nem lett volna második világháború sem. De Angliának s Franciaországnak nem volt fontos az osztrák-magyar trónörökös, nem volt fontos Oroszország intrikája, ők elérkezettnek vélték az időt arra, hogy a feltörő és egységében megerősödött Németországgal leszámoljanak. Miután ez, az amerikai dollárok segítségével sikerült isnekik, Németország helyett, ami igen nagy falat lett volna számukra, Ausztria-Magyarországot falták fel. " A tények beszélnek 4.The Magyar population of 8,354.400 was 75 % Román catholic, 20 % Calvinist,and the balance Ércek Orthodox, l’nitate, Lutheran and Jewish.* Ez a vallási megoszlás is téves. Csonkamagyarországnak 62 százaléka volt római katholikus, 30 százaléka volt görög katholikus és 5 százaléka volt zsidó. Unitárius és görög orthodox nem maradt az országban,mert görög orthodoxok csak a románok és szerbek voltak, unitáriusok pedig mintegy 70,000-en Erdélyben éltek 5. Horthy organized a counterrevolution to pust Kun, and Kun was forred to flee to Vienna. A Kinn Béla uralmát jórészt az antant által Magyarországra szabadított román hadsereg törte meg. Ezzel a román hadsereggel az antant megfigyelők intézkedése folytán Horthynak nem volt szabad találkoznia. Mikor a román hadsereget az antant megfigyelők visszarendelték a “demarkációs vonal” mögé, Horthynak el kelletthagynia Szegedet, ahol a magyar nemzeti hadsereget megalakította, hogy helyet adjon a román hadseregnek a visszavonulásra, így került a magyar nemzeti hadsereg Horthyval az élén a Dunántúlra , és így került a Horthy fehér lova Budára Pest helyett. Horthy hírhedt mondása: I’ve come to punish this sinful city, történelmi tény, de már a következő mondat: is. The Red Terror became a counterterror, much of it directed against the Jews, már tökéletes tévedés. Igenis volt ellenforradalom, de az a kommunisták ellen irányult. SZABAD MAGYARSÁG Toborzó A vers szerzője súlyos politikai börtönt szenvedett a kommunizmus elleni magatartása miatt. A szabadságharcosok szabadították ki és utána velük harcolt. Most pedig a Szabadságharcos Szövetség egyik vezető tagjaként küzd a külföldön a felszabadításért. A lehullott fegyvert tehát társaival együtt ő is újból fel akarja venni. Harsonáink a tankok torka. Virágaink: sok holt diák. Tapossatok csak le a porba, Mégis mi győzünk! — s toborzónkra Sorakozik a fél világ! Lobogóink: lángoló falvak Felett fekete korom. Dobban a föld, s új diadalnak Vagytok tanúi, — Néró hallgat, S mossa kezét, mint egykoron. De kapujában a poroszló Barbár szive is megremeg... Míg vadállatok szomját oltó Ének csendül... e halk toborzó, .. .S földre hullnak a fegyverek. Tollas Tibor | Hirdessen | | a Szabad | | Magyarságban, | Vállalkozása | sikeres | | lesz! Segélyalapítvány a Norwich-ban letelepedőmagyaroknak Az amerikai hivatalos szervek ar arra figyelmeztetik az egyes államokat és területeket, hogy ahol munkanélküliség van, ne fogadjanak be menekülteket, mert ez csak újabb problémát okozhat, így például ne küldjenek menekülteket Amsterdamba, mert ott jelenleg munkanélküliség van, hanem irányítsák őket olyan vidékre, ahol azonnal elhelyezkedhetnek. Norwich egy 5000 lakosú helység 115,00 dolláros alapítványt tett, hogy a menekülteket az első hónapban ingyen lakáshoz juttassa és 25 dolláros segélyt utaljon ki részükre, míg első bérüket megkapják. Nagybritannia képviselője jegyzékben tiltakozott a szovjet durva és hazug rágalmazása ellen, mely szerint a magyar menekülteket embertelen módon kezelik Angliában. Tényekkel támasztotta alá tiltakozását a szovjet újabb vádaskodásával szemben. Pártoljuk | fl H | Szabad Magyarság ! ! hirdetőit. | Magyar ügyet | szolgálunk vele! 1957 január 31 Két fegyveres tábor magyar menekült bukkan fel a magyar telephelyeken s amikor a megérkezés, elhelyezés és neki indulás első izogalmai elülnek, eljön az alkalom, hogy egy nyugodt estén összeüljünk velük s jó magyar szokás szerint megvitassuk az eseményeket. S a kezdeti, materiális problémák után itt mutatkoznak a talán még nagyobb problémák, mert bár az egészen természetes, mi mégis nehe- zen akarjuk megérteni, hogy a “legújabb amerikások” gyakran más szempontok szerint ítélik meg és nézik a történteket, mint mi: “ré- igibb újamerikások”. Az egyik egészen frissen érkezett honfitársunk dobta ide a kérdést: — De mit tett az amerikai magyarság, hogy a vérző-küzdő haza ennyire egyedül maradt. Kedves menekült testvérem, engedd meg, hogy egy kis visszaemlékezéssel feleljek kérdésedre. Volt egyszer egy nagy sereg magyar, akik nem szerették a kommunizmust s ennek a nemtetszésüknek nemcsak szóval, de tettekkel, sőt fegyverrel is kifejezést adtak, aminek aztán az lett a következménye, hogy végül is el kellett menekülniük hazájukból. Ezrével és ezrével lépték át a nyugati határt, a legnagyobb veszedelmek és sokszor amerikai bombázók és mélyrepülőktől üldözve és kifosztva, kimerülve, kiéhezve értek a ..szomszéd állam földjére. Hazudnék, ha azt mondannám, hogy nagy örömmel fogadták őket. S holott ezeket a menekülteket hatalmas élelmiszer szállítmányok előz-ték meg, mégis az első vád az volt ellenük, hogy eleszik a szűkös kenyéradagot a befogadó állam polgárai elől. "Szabad vád" Táborokba terelték őket is, mert úgy aztán a magyar táborok élelem- és fűtőanyagának fokozatos csökkenésével, vagy éppen elvonásával könynyebb volt később a szerencsétlenek ezreit és ezreit “önkéntes hazatérésre” bírni. Elszórt esetekben még kény-szer-hazaszállításokra is sor került, arról nem is beszélve, hogy volt vezetőiket, akik az utolsó percig a kommunizmus ellenségei voltak, szabad vadnak tekintették Akiket nem lehetett a “háborús bűnösök” listájára rá szorítani, — s hány tízezren voltak ilyenek, — azok ott maradhattak a lágerekben, sorsukra hagyva, hosszú ideig minden segítség nélkül. Rendszeres élelmezés, ruha- és takaróosztás, heti zsebpénz ... ismeretlen fogalmak voltak, a megmaradt, átmentett pengőket először nem volt technikai lehetőség beváltani, később pedig semmi értéke nem maradt. Hat kilométeres körzeten kívül mozogni nem lehetett. Kaptak élelmiszer jegyet napi 700 kalóriára, amely később felment talán ezerig. (A normális, minimális szükséglet a 2400-nál van.) Hogy mégis éhen ne pusztuljanak, oda kellett adni cserébe a Bauereknek a felesleges ruhaneműt, cipőt, nyakkendőt, órát, fényképezőgépet, ... karikagyűrűt. S dolgozni kellett, hogy az ember élelmiszerjegyet kapjon. Munka volt, kezdetben, hogyne: romtakarítás, útépítés, erdőirtás (lyukas cipőben, téli hólében), szerencsések voltak, akik a megszálló csapatoknál elszegődhettek különböző “segédmunkákra”. Hosszú évekig tartott, amíg megcsillant az első reménysugár: lehet jelentkezni kivándorlásra! ... és újabb évekig, amíg a szerencsésebbek sorra is kerültek. Amerika ? . .. álmok álma volt még a menekülés negyedik- ötödik évében is. A különbség - most mondjam el újra, amivel kezdtem: ezek a magyarok is fegyverrel harcoltak a vörös rém ellen, csak éppen pár évvel hamarabb, mint az illő volt. No és hogy el ne felejtsem: az amerikai közhangulat, különösen pedig a “magyar” lapok leghangosabbjai (tisztelet a kivételeknek) szintén nem nagy szeretettel fogadta ezeket a “szerencséseket”, “fasiszta gyilkosoknak” s hasonlóknak nevezték őket s nehezítették helyzetüket, ahol csak lehetett. S itt jön a mese tanulsága : ugye, benneteket hősi szabadságharcotok után, örömünkre, másképp fogadtak. Nektek nem kellett évekig várakoznotok, hogy mi lesz a sorsotok s tárt karokkal fogadott mindenki, mindenütt. Pedig, ugye, Ti is fegyverrel harcoltatok a kommunizmus ellen s a vörös rém üldözött ki Benneteket is árva-árva Magyarországból ? A második világháború emigrációja nem sok megfogható eredményt tud a világ elé tárni, de érezzük, hogy a közvélemény ilyen arányú megfordításában szabadságharcotok oroszlánrésze mellett nekünk is volt egy kis osztályrészünk. Soproni Bálint