Szabad Magyarság, 1957. január-december (2. évfolyam, 1-56. szám)

1957-03-29 / 19. szám

1957 március 29 SZABAD MAGYARSÁG Járvány a jugoszláviai magyar me­nekült gyermekek közt Nincs gyógyszer.—­Tüdőbeteg szabadságharcosok egy kanadai kórházban A szabadföldön élő magyarság között, lezajlottak a márciusi Sza­badságünnepségek, ahol elmondot­tuk múltbeli és legújabb fájdalma­inkat szabadságharcunkról. Az utóbbi esztendőkben a korábbi e­­migrációk tettek hitet e napon ma­gyarságuk mellett, s most ott láttuk az ünnepi szónokok sorában, 1956 október Szabadságharcosait és ül­dözötteit is. Ez utóbbiak megnyi­latkozása, miben juthatott másban kifejezésre, mint abban a jogos fáj­dalomban, hogy Nyugat miként hagyta cserben a magyar szabad­ságharcot 1956 október 23.-ával. Megnyilvánult az a fájdalom hogy otthon irtják a fajtánkat Moszkva parancsára, mintha Sztá­lin egykori mondását, a vagyon kérdést, a gyorsított résztörvény­széki eljárásokon hozott, halálos ítéletekkel és ezek kivégzéseivel cserélték volna fel. De van még más hely is, ahol­­pusztul a magyar, Nyugat közöm­bössége folytán. Ezek a szülőkre szakadt megpróbáltatásban maguk­kal vitt gyermekek, fajtánk véde­lemre szoruló virágai. Erről beszél a levél, mely a napokban érkezett Montreálba, a jugoszláviai magyar menekültek egyikétől. Kétségbeesetten kérdezi a leve­let író édesanya, tudunk-e arról, hogy a Jugoszláviába menekült magya­rok között, járványos gyermekbe­tegség lépett fel? ! "Gyógyszer nincsen, s így orvosi segítség sem. De ha volna is gyógyszer­beszerzési lehetőség a távoli városban, hol van erre pénze és mozgási lehetősége, az egyszál ruhában menekült láger­lakónak ? ! Nem Jugoszláviát vádoljuk, mond­ják a sorok, hanem az emberiséget, mely fásult közönybe burkolózik. Kérdezi a levelet író édesanya: Nyugat vezetőinek, nincsenek gyer­mekei? Hol van a nemzetközi Vö­­­­röskereszt, melynek bejutási lehe­tősége volna a menekültek láger­jaiba segíteni, és megelőzze gyógy­szerrel a tömeges gyermekpusztu­lást. Könnyek nélkül e levelet kép­telenség végig­olvasni. Mi pedig itt Nyugaton,lelkiis­­­­meret-vizsgálat helyett, talán ön­feledten tapsolunk szónokaink be­szédére, mialatt, ott a menekül­tek lágerjainak mélyén, apró kis magyar emberkék a fertőző lázzal és halállal küzdenek.. És itt kér­deznünk kell, mielőtt mindent más­ra hárítunk, mielőtt a nemzetközi , Vöröskeresztet vádolnánk a kis ma­­­­gyarok pusztulásáért, van e Ame­­rika és Canada területén, Hungá­rián Relief Fund, mely a dollárok­­ ezrei felett rendelkezik ? Tudtom­­­mai igen és a lelkiismeret vizsgá­lathoz adtam hozzá dr. Horváth Miklós vasárnapi szentbeszédekor történt bejelentést. A St. Agath-i tüdőszanatórium­­ban, TÍZ Szabadságharcos fekszik, akik az ötcentes levélbélyeget úgy kérték kölcsön arra a levélre, mely­ben a lelkészt magukhoz hívták . Március 15 nemcsak figyelmez­tet, de kötelez is bennünket. Köte­lez arra, hogy a saját portánkon a segítés minden eszközét megra­gadjuk, különösen akkor, ha anya­giak is állnak rendelkezésre. Ezen túlmenően pedig azok, akik vezetés­re vállalkoztak, tartsák kötelessé­güknek a Vöröskereszt vezetőit felhívni a jugosláviai eseményekre. Mert csak így lehetünk méltók a szabadságharc szelleméhez.­­ * Fentiekre az amerikai Vöröske­reszt mellett felhívjuk az Amerikai Magyar Szövetség figyelmét, mely­nek főtitkára a new yorki ünnepsé­gen közölte, hogy Amerika 3 millió $-t küldött át a jugoszláviai ma­gyarok céljára, s őket átsegítik Amerikába. Sürgős közbelépést ké­rünk a járványos gyermekbetegsé­gek terjedésének megakadályozá­sára és a beteg gyermekek gyógy­kezeltetésére. id. Markó Ferenc Irodalom a bebádogozott ablakok mögött (Folytatás a 2. oldalról)­­ , fordítsák a__nyugati irodalom re- •­­ mekeit. A Füveskert első három. ! R kötete, amelyet nagyobb részt Tol­­­­­as Tibor másolt csonka kezével,­­ — melyben valamikor kézigránát robbant fel — már idekint van sza­badföldön és kézről-kézre jár a békésen és kényelmesen élő kül­földi írók között. Méltán ámulják ezt az irodalmi teljesítményt,­­ amely a XX. század, a “szabadság” évszázadának egyedüli irodalmi “rémregé­nye” és egyben jelképe annak, hogy »a Szellem megölhetetlen még a be­­­­bádogozott ablakok mögött is. , Világirodalom a börtönben Kezdetben összeszedték azokat a papokat, akik régi héber zsoltá­rokat tudtak és ezeket műfordítot­­ták magyarra. Emlékezetből össze­szedték a legjobb magyar műfor­dításokat, például Kosztolányi és Tóth Árpád remekeit. Azután be­jutottak a börtönkönyvtárba és on­nan kicsempésztek néhány francia, angol verseskönyvet, melyekből az ovh-s csorda úgy sem értett sem­mit. S most már egymásután szü­lettek a szebbnél-szebb műfordítá­sok, amelyek méltán vetekednek Kosztolányi, Arany, Vörösmarthy vagy Ábrányi Emil műveivel. A három kézzel másolt kötetben itt van az egész világirodalom: a hé­ber zsoltároktól Heinéig és Arist­­phanestől kezdve, Horatiuson át Paul Verlaine-ig. A következő kilenc kötetben, amelyek Magyarországon vannak gondosan elrejtve, már az eredeti irodalom foglaltatik. Versek, no­vellák, essay-k, tanulmányok.­­ Mindezt úgy lehetett létrehozni, hogy Tollas Tibor helyett a mun­kabrigád többi 11 tagja végezte a börtönmunkát, őt pedig külön­féle jogcímeken elbújtatták valami­t zugba, ahol nyugodtan írhatott,­­ másolhatott. A jobbindulatú, ma­gyar börtönőrök hallgatólagosan­­ tudomásul vették, sőt segítették is a katakomba-írókat­ Ha az ávh-s nyomozó elkapott egy-egy verset,­­ melyért a költők újabb 10—15 évet kaphattak volna, mindig akadt egy börtönőr, aki kilopta azt a nyo­mozó asztaláról, “tévedésből” mint szemetet, vagy papírfecnit, eltüzelte azt. A kárpáti népek megértése A váci fegyház rácsai és idebádo­­­­g­ozott ablakai mögött egy új, eu­rópai és szabadságharcos magyar irodalom és magyar szellem szü­letett meg, amely a kárpáti népek megértését, a testvéri kibékülést hirdette. Mikor a vasfüggöny mö­götti emigránsok müncheni sajtó­­konferenciáján bemutatták eze­ket a verseket, mindenki úgy érez­te, hogy a Kárpátmedence népei­nek nagy kibékülése megtörtént. Eltűnt a régi bizalmatlanság és szlovákok, horvátok, románok, ru­­thének, népi németek őszinte szív­vel ünnepelték Tollas Tibort, aki németre fordított versében az egész magyarság érzelmeit tol­mácsolta. Üzenet a Dunakanyar­ból című költeménye börtönből ho­zott üzenet a kárpáti népek bör­tönben élő népei számára:­­ “Mert nincs más út, a futó folyó­­i inkát Ha nem a Duna vize fogja fel,­­ Kelet, vagy Nyugat tengere csábít­gat, Vigyázz, e völgyön kívül elveszel. ! Ezt üzenjük a Nagy Kanyarból néktek,­­ Fog­adjátok a baráti kezet, A közös sorsnak, közös szenvedés­nek ! Ma győzni kell a gyűlölet felett! lettek felém­! A magános Dunának Folyói mind e völgyibe tartanak. | | Hívó szavunk nem gyöngeség, alá­­s­zat, (Csak együtt leszünk, egyenkint ] szabad! | Mindenki megérezte, hogy a ma­­i gyár szellem a börtön mélyén is­­ megteremtette azt az új lelkisé­­­­get, amelyben való­ban testvérien­­ találkozhatnak a Kárpátmedence­­ népei, ha egyszer elkövetkezik a­­ szabadság órája.­­ A végefelé a katakombaírók már ott tartottak, hogy szabályos tár­sadalmi és politikai vitát rendez­tek egymással: mi legyen Magyar­­ország, Nyugat védőpajzsa és vé­­rezzen ki Kelettel szemben magá­­rahagyottan, mint ezer éven át, vagy legyen híd, amely a nyugati kultúrát közvetíti — nem a bol­­sevizmus és a szovjet, hanem a keleti népek felé. A vitában a híd­­pár­t győzött, mely azt hirdette, hogy a magyarságnak vállalnia kell ezt az új hivatást. A szellemi győzelem tökéletes volt, azonban a tanulmányok any­­nyira orosz és bolsevistaellenesek voltak, hogy azokat el kellett rej­teni, sokkal jobban, mint a többi irodalmi alkotásokat. Egy építke­zés során a Híd és Pajzs vita ta­nulmányait befalazták az írók olyan helyre, hogy Kádáréknak­­ földig­ kellene rombolni a váci fegyházat, ha azt meg akarnák ta­­­­tálni.­­s Egyszer azonban — és ezt a sza­­­­badságharcos írók szentül hiszik­­ — legalább is jelképesen, valóban , földig­­fogják rombolni a szovjet­­börtönöket. S akkor előkerülnek­­ ezek a tanulmányok, amelyek a börtön és szenvedés hitelességével­­ fogják bizonyítani, hogy a ma­­­­gyar szellem nemcsak a maga, ha­­­nem Európa és a kárpáti népek­­ számára is alkotott, teremtett, új­­ utakat talált olyan időben, midőn is bebádogoztak minden ablakot. 7. oldal “Túljártak az eszünkön” A kommunista lapok szinte­ sajnálják, hogy elmaradt a vérfürdő. “Túljártak az eszünkön” — állapítják meg keserűen, szinte méltatlankodva a ma­gyar újságok Budapesten. Céloznak ezzel elsősorban a MÚK mozgalomra, amely nem bontakozott ki március 15-én. Szinte sajnálat csendül ki minden gúnyos megjegyzé­sükből — szívesen “benne let­tek volna” egy kis újabb vér­fürdőben .... Ugyanakkor ki­törő örömmel állapítják meg, hogy nem sikerült harci ked­vet feléleszteni a magyar népben. De­ arra nem gondolnak, hogy­­ a harci kedv felélesz­tése nem szükséges — hiszen a forradalom szelleme nem lo­hadt le ■— csupán vörös harc­kocsi hadosztályaiknak kö­szönhetik, hogy minden be­­­csületes magyar ember pilla­natnyilag tartózkodik egy új , véres összecsapástól..., új tömegsíroktól... "­ Megírtuk, hogy a Kádár­kormány március 15-ére új , orosz megerősítést kért és ka­­­­pott. Most jelentik, hogy már előző napon a szovjet új harc­kocsi hadosztályokat és csa­patokat vont össze Budapest körül. Ugyanakkor a Kádár­kormány új karhatalmi egy­­­­ségei, az államvédelmi­stáb­­ gépkocsioszlopai március 14- én végigvonultak a Nagykör­úton, fenyegetőleg, drámai lassú menetben! A “Népsza­badság” ezzel kapcsolatban megjegyzi: •­ “A járókelők többsége barátságos mosoly­­lyal és megnyugvással fogad­ta a katonákat” ....” Amikor egy kommunista napilap ilyen , megállapítást tesz a közhan­gulatról, elképzelhetjük a va­lóságot, a komor arcokat. Postai nehézségek a lap körül Sajnálattal tapasztaljuk, hogy — bár a postai sajtó­kedvezmény birtokában va­gyunk, — még mindig sok a panasz lapunk késedelmes postai szállítását illetően. — Sőt egyesek meg se kapják. Mi mindent megtettünk a hiá­nyosság kiküszöbölésére, és számtalanszor eljártunk a postánál, ahol ígéretet kap­tunk. Amennyiben a panaszok tovább tartanak, kénytelenek leszünk magasabb hatóságnál járni, segítséget kérni. Fel­kérjük t. előfizetőinket, hogy ebben szíveskedjenek támo­gatni. Ha a lapot 3 rlap­on be­lül se kapnák meg, kérjük ezt lev. lapon tudatni, hogy az összegyűjtött panaszokat új­ra a p­osta elé tárjuk. Üdvözlettel: A Kiadóhivatal Hungárián Viliágé j Phone Vlnewood 2-9294 Dancing Six ISights 8 G Y P S Y M V S 1 C 8 BEER - WINE - LIQUOR 8 Hungárián and American Home Cooking • • Visít Our Hűt und Vine Room 2 • 935 LAWNDALE AVENUE Off 8600 Block W. Fort St. Detroit 9, Michigan 8 ­ A TORONTONI MAGYAR RÁDIÓ 1 ! minden szombat délután 4 órától közvetíti adásait a CKFH m B 1400-as hullámhosszán. Műsorából értesül a magyarság az 'm­­ egyházi és társadalmi eseményekről. — Hirdetéseket felvesz M 1 és a “Szív küldi szívnek” című műsorában kívánsághangleme- j| | zek rendelhetők. f Cím: HUNGÁRIÁN SOUVENIR,­ Bálint könyvkereskedés |1 272 Spadina Avenue, Toronto, Ont., Canada 11 Telefon: EM 8-1301 ^1j ► Segítsük az ausztriai lágerben éllő honfitár-­­­a­sainkat olcsó Német-Magyar, Magyar-Német­­ . szótárakkal 3 HUNGÁRIAN BOOK STORE CORVINA OFFSET PRINTING 3 1613 FIRST AVE., NEW YORK 28, N. Y. 3 ► Regények, elbeszélések, költemények, imakönyvek, kották,­­ , tudományos, orvosi, gazdasági és műszaki könyvek, szó- 3 * tárak, képek és régi metszetek * · Könyvek — folyóiratok — zeneművek ‡ , Magyar — angol, angol — magyar , szótárak kaphatók 11

Next