Szabad Magyarság, 1958. március-december (3. évfolyam, 1-39. szám)

1958-10-26 / 30. szám

1958. október 26 SZABAD MAGYARSÁG 7. oldal A gyűlölet hazugságai és az igazság Himlernek versenytársa akadt a Népszava Szabadságnál A nemzeti Magyarország veze­tőit botrányos könyvében gyalázó Himler Mártonnak — aki a pesti vörös hóhérok áldozatait házhoz szállította —­ versenytársa akadt a Gombos-féle Népszava­ Szabad­ságnál, melynek állandó cikkírója. (Madarat tolláról, lapot cikkírójá­ról.) A versenytárs Kürthy (?) Mik­lósnak mondja magát és “Zsar­nokok táncrendje” c. cikkében u­­gyanolyan hazug módon gyaláz­­za néhai vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót és Szálasi Fe­renc nemzetvezetőt, mint ahogy Himler tette. Angol és magyar idézetekben közöltük külföldi, tárgyilagos tör­ténetírók megállapításait, melyek homlokegyenes az ellenkezőjét tar­talmazzák, mint amit Himler ver­senytársa most újra összehazudik. Sokan fordultak hozzánk felhábo­rodással és tiltakozásra kértek. Annál súlyosabbnak ítélik a Gombos-lapok gyalázkodását, mert ezt a tárgyilagos külföldi megál­lapítások után követték el. Olyan új amerikások, akiket e lapok mos­tanában divatos szemforgató fari­zeuskodása meg tudott téveszteni, most látják, hogy az egykori és tán most is rejtőző régi kommu­nista munkatársak szelleme ott maradt, ha régi színét el is hagy­ta üzleti szempontból a laptulaj­donos. Persze, hamarosan kiderül a cikkből, hogy a cikkíró szín­­én “ze­nész”. Bevallja, hogy “hivatalos­’ minőségben vett részt mint újság­író a népbírósági tárgyalásokon. A tájékozatlanok csodálkoznak, hogy a félrevezetést üzleti érdek­ből gyakorló gombosi sajtó így­­megfeledkezett álcázott, új szere­péről azok után, hogy díszmunka­társának, Himlernek gyalázkodó könyvét azért hirdette igen rövid ideig, mert a felháborodás vissza­vonulásra késztette, így a gyaláz­kodó nyomdaterméket egyedül a göndöri, hasonszőrű utód hirdeti A keresztény négereknek egyik egyházi dalukban többször megis­métlődik ez a síró kérdés: “Ott voltál ? ... Ott voltál ? .... Miért volt ott Jézus Krisztus?” ... Miért volt ott Jézus Krisztus a keresztfán !... A béke igazi apos­tola! Aki az Ő új világát meggyő­ző szóval valósította meg. Mint földrengés, úgy rázta meg szava, tette és megdicsőült halála az em­beriséget. Kétezer év távlatából is megre­megtette szívünket az igazságta­lanság, ami Vele történt. Miért volt Jézus Krisztus a keresztfán?... Az erkölcsért, az emberiség, a tár­sadalom magasabb színvonaláért, szabadságért küzdött. Meg kellett halnia, mert féltek tőle a farizeu­sok, a pogányok, a hatalmasok. Nem akarok profán lenni, de Krisztus szenvedéséről elmélkedve önkéntelenül azokra a mártírokra gondoltam, akik Magyarország sza­badságát védték és akiket ezért “háborús bűnösöknek” neveztek. Akik látták, hogy a nemes búzában egyre jobban terjed a konkoly,, a­­kik hazánknak, a kis területre szo­rult, elszegényedett Magyarország­nak javára dolgoztak. Szokás a múlt hibáit emlegetni, pedig otthon az összeomlás előtt több volt a szociális gondoskodás, mint a gazdag Nyugaton most. És azok az emberek, akik 1945-ig küzdöttek Magyarország független­ségéért, akik tisztában voltak a ke­leti veszedelemmel, azok a Nyugat bátor és tárgyilagos gondolkodású államférfiai előtt teljes igazolást nyertek. Annál inkább nemcsak valótlan, és árusítja. Könyvkereskedés nem vállalkozott e csúnya szerepre. A gyalázkodó cikkre még visszaté­rünk, hazug, hanem időszerűtlen is a Himler-könyv, mely gyalázkodva felsorolja legjobbjaink, mártírja­ink nevének egy részét. Hogy csak egy nevet említsek: Bárdossy Lászlóét — ezt az emel­kedett lelkű, tiszta erkölcsű, párto­kon kívül álló igaz magyart, — halála után 12 évvel mégegyszer ki akarja végezni. Nem szükséges a könyvet elolvasni ahhoz, hogy véleményt mondhassak a hamis be­állításról; az ismertetés egy ma­gyar nyelvű, de nem szellemű lap­ban képet ad annak tartalmáról. Valaki, aki tőlünk távol élt és állott, akit a gyűlölet vezetett i­­rántunk, nem lehet kompetens an­nak megítélésében, hogy a magyar nemzet miként gondolkozik. Nem szolgálhat alapul, kútforrásul a jö­vő történetíróinak az ő megítélése. Aki azt meri írni Bárdossyról, s a többi nagyképzettségű, vörös vi­hartól hazánkat óvó hazafiakról, hogy: “erkölcsileg silány anyagból vannak formálva”, — annak már e mondatából látszik elfogultsága. “Ott voltál te is?” — “A vádo­sok között?” — Inkább bűnbánatot kellene tartani, mint a római ka­tona, aki csak őrt állott és nem vádolt. És mégis egész életére ki­hatott az a tény, hogy ott volt. Silány lelkű ember védekezése az, hogy beismerés helyett — vádol. Féltében — a belőle áradó sötét­ségben — kiabál. Vádakkal akarja igazolni magát. De engedje meg nekünk, hogy mi állapítsuk meg, — mi magyarok, — hogy kik nemzetünk igazi sírásói. ZILAHI FARNOS ESZTER EGY HAZUG “JEGYZŐKÖNYRŐL” A RÓMAI MAGYAR TÁBOR MENEKÜLTJEIÉRT Emlékezetes, hogy a római tá­bor szabadságharcos menekültjei ügyében indított akciónk során úgy a kivándoroltatásukat elősegí­tő intézkedések sürgetése, mint megsegítésük ügyében írott cikke­ink hatása mutatkozik. A táborból Peér Ákosné által küldött listát a legjobban rászorult 12 többgyer­mekes családról, — mint megír­tuk, — átjuttattuk a segítőakciók terén évek óta szép példát mutató Harlemi Férfi és Női Jótékony Egyesület elnöknőihez, Kovács Re­gulához és Fülöp Irmához, aki­től ígéretet kaptunk a táborbeliek megsegítésére. Az egyesület elsősorban a római táborbeliek megsegítése érdekében nov. 1.-én, szombaton este 7 óra­kor a 82-ik utcai Árpád-teremben műsoros pulykavacsorát rendez. Jövedelméből küld ruha és élelem­csomagokat a rómaiaknak. Kér­jük, aki teheti, küldjön, vagy vi­gyen természetbeni ajándékot is és minél többen legyünk ott a va­csorán, hogy a segítés hatásos le­hessen. A magyarországi, a Szabad Ma­gyarsághoz juttatott kérő levél dolgában már befejezett intézke­désről számolhatunk be. Az egye­sület az ötgyermekes özvegyasz­­szonynak ruha és élelemcsomagot küldött. A római táborban a családoso­kon kívül is sok szabadságharcos testvérünk szorul rá a magyar szívek segítésére. A lelkesen se­gítő Peér Ákosné címére — bi­zottsági szétosztásra — küldjünk számukra is ajándékot. (Campo Profughi Ungheresi, Róma, Italy, Via Vallenbrosa 31.- ra és előfizetésére, valamint a Macartney angol egyetemi tanár könyvére, amelyben a II. világ­háború nyomán annyit gyalázott magyar mártírjainknak tárgyila­gossággal állít emléket. Péchy Sándor felszólalásában a magyar munkásság antibolsevista magatartását hangsúlyozza ki sze­mélyes tapasztalatai alapján. Dr. Csiszár Kálmán, mint újonnan be­lépő tag, színes-lélekkel való e­­gyüttműködési készségét jelenti és javasolja a bolsevista-ellenes fel­­világosító munka szélesebb körű ki­­terjesztését. Kiss Ernő a detroiti Szabadság­­harcos Szövetség üdvözletét tol­mácsolja és a legszorosabb együtt­működési szándékukról biztosítja a közgyűlést. Ezzel kapcsolatosan az elnök hangsúlyozza, hogy az antibolsevista szervek együttmű­ködése igen kívánatos. Török Imre kifejti, hogy bármennyire eleset­tek vagyunk, a szabadságharc u­­tán a világ figyelme a magyarság felé irányul, s ezt fel kell hasz­nálnunk szülőhazánk érdekében. Fazakas elnök zárószavaiban az aradi vértanúk évfordulójával kap­csolatban minden idők magyar hő­sei s az októberi forradalom áldo­zatai előtt hajtja meg az elismerés zászlaját. A Himnusz eléneklésé­­vel a közgyűlés véget ért. A Magyar Osztály központja örömmel veszi tudomásul az otta­ni fiók megizmosodását és harcra való készségét. Fiint Mich. és Fairport Hbr. Ohióból jelentik az ottani fiókok­­ megszervezését. Az AFABN detroiti fiókjának közgyűlése “AFABN” Ma­­i gyár Osztálya je­lenti. Detroitból je­lentik, hogy az “AFABN” ottani fiókjának a Szt. Kereszt rk. isko­la előadó termé­ben tartott tisztújító közgyűlésén az alábbi tisztikart választotta: Elnök: Fazakas Ferenc, alelnök: Kiss Ernő, titkár: Dr. Tama Imre, jegyző: Prém József, pénztáros: Ráskövi András. Az új elnök megköszöni a bizal­mat és felkéri a megjelenteket az aktív munkára, hogy a detroiti csoport minél eredményesebben tudja folytatni a meg nem alkuvás harcát a bolsevizmus ellen a “Ke­reszt és a Kard” mozgalom szel­lemében. Ezután az elnök méltat­ja a távozó elnök, vitéz Hefty Fri­gyes munkásságát, ami betegsége miatt kénytelen egy időre az aktív munkától visszavonulni. Elnök ja­vasolja vitéz Hefty Frigyesnek örökös díszelnökké való megválasz­tását. A közgyűlés egyhangúlag, lelkesedéssel tudomásul veszi és jóváhagyja az indítványt. Elnök felhívja a közgyűlés figyelmét a “Szabad Magyarság” támogatásá- SZABADSÁGHARCOS HÉT OHIOBAN PROKLAMÁCIÓ Magyar Szabadságharc Hét 1958. év október hó 19-26. Mivel az Ohio államban élő magyarok és a magyar szár­mazású ohioi lakosok ez év­ben a Magyar Szabadságharc második évfordulóját ünnep­tik, és Mivel minden polgár szív­ből kívánja, hogy ez az évfor­duló újra élessze és kifejezze azt a szabadság és politikai függetlenség utáni reményt, amelyet a bátor s hazájukat szerető magyarok ma is éb­ren tartanak leigázott hazá­jukban; és Mivel természetes, hogy minden amerikai magyar, minden államban tisztelettel hajtja meg fejét testvérei és fajtája előtt, akik nem tud­nak szót emelni saját érde­­kükben és akik rab hazájuk­ban állandóan küzdenek az emberhez méltó demokratikus életformáért. Ezért tehát én, C. William O’Neil, Ohio állam kormány­zója, ezennel az 1958. októ­ber hó 19-től 26-ig tartó hetet a MAGYAR SZABADSÁG­­HARC HETÉ-nek proklamá­­lom és felhívom a szabad vi­lágban élő magyarokat, vala­mint Ohio állam­polgárait, hogy adózzanak elismeréssel ennek a büszke népnek és imádkozzanak azért, hogy a világ minden elnyomott népe felszabaduljon. Minek hiteléül a fentieket ne­vem aláírásával ellátom és Ohio állam Nagy Pecsétjével meg­erősítem Columbusban, az Ur­nák 1958. esztendejében októ­ber hó 8. napján. C. WILLIAM O’NEIL Governor A new yorki ünnepség (Folytatás a 6. oldalról) tette. Magyarul fejezte be szavait: Éljen a magyar sza­badság! Hogan szenátor­jelölt több magyar menekült been­gedése mellett szállt síkra. Meleg szeretettel fogadta a közönség Tollas Tibort, aki mint fiatal katonatiszt került a vörösök fogságába, s 9 éves börtönélete alatt lett költővé. Versei hamarosan is­mertté tették nevét. Szólt ar­ról, hogy társaival nem akar­tak kivándorolni, hanem ott maradtak a vasfüggöny kö­zelében, Bécsben, ott csinál­tak lapot, s viszik tovább a szabadságharc ügyét. A harc­nak nincs vége, ez itt is foly­tatódik. A reményt nem le­het megölni. Nem lehet kü­lönbség magyar és magyar közt se a ki­jövetel időpontja, se a korábbi politikai felfogás miatt, ha az országért dolgo­zik. Jobb összeköttetést kí­vánnak teremteni az amerikai magyarsággal és a toll itteni harcosaival. A bolsevizmussal megalkudni nem lehet, ellene keményen kell küzdeni. Végül nagy hatással elszavalta a Be­­bádogoztak minden ablakot c. ismert versét. Bejelentették végül, hogy okt. 23.-án a new yorki szov­jetház előtt piketelést ren­deznek a szabadságharcosok. Ez a bejelentés kissé szürkén történt. A szabadságharcosok szerették volna, ha Tollas Ti­bor jelentette volna be és lel­kes szavakkal hívott volna mindenkit, hogy az évforduló napján nagyarányú sokaság tüntessen a szabadságharcot vérbefojtó szovjet ellen. EMLÉKÜNNEPSÉGEK Philadelphia szabadságharcos emlékünnepségét a Szövetség fiók­jának felkérésére a MHBK helyi csoportja rendezi okt. 26.-án, va­sárnap dlután 4 órakor a YWCA nagytermében (2023 Chesnut St.). Az ünnepi beszédet Dr. Szakács Pál v. orsz.gyűl. képviselő mondja. Cleveland nagyszabású szabad­ságharcos évforduló ünneeségét több egyesület közös rendezésével és még több egyesületi vezető védnökségével tartják okt. 26.-án, vasárnap délután 4-kor a More­­land-színház termében (11820 Buckeye Road). Az ünnepség fő­védnöke William O’Neil kormány­zó. Az angol nyelvű szónok Carl V. Weygand, az ohioi felsőbíróság elnöke és Feighan képviselő. Az amerikai érdeklődés fenntar­tására, sőt (ha lehet) fokozására, a " Schenectady-ben és környékén élő magyarság ezidén újszerű for­mában akarja megünnepelni az ok­tóberi forradalom második évfor­dulóját. Mint jeleztük, október 26- án vasárnap autós felvonulást ren­dez Schenectady-ben. Az autókat indulás előtt egységesen feldíszí­tik, feliratokat tesznek az autók oldalára. Az ünnepség istentisztelettel kezdődik. Rév. Vida Elemér szent­misét mond déli 12 órai kezdet­tel (16 No. College St. Holy Cross Church). A felvonulás, amelyen a város polgármestere is résztvesz, a mi­se után veszi kezdetét. Indulás a City Halltól. Tollas Tibor 1958 november 2.­­án d.u. 5 órai kezdettel a­­St. Já­nos Görögkatolikus Egyházőzség Halljában (2779 Ambler Road és Buckeye sarok) tartja irodalmi estjét a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség Clevelandi Szervezetének rendezésében. Cleveland magyarsága nagy ér­deklődéssel várja Tollas Tibor sze­mélyes bemutatkozását, melyre ez­úton is minden érdeklődőt szere­tettel meghív a Rendezőség. Az előadói est során fellépnek Cleve­land ismert előadó művészei közül Dr. Ács Imréné zongoraművésznő, Bíró­ Anna a Nemzeti Színház v. művésznője, Dr. Thománé Károlyi Katalin előadóművésznő, Ecker László énekművész, Takács The­­odor az Ifjúsági Színház v. mű­vésze. A belépés díjtalan. Szíves adományokat a rendezés költségei­re köszönettel fogad a Rendezőség. “23 éves, független magyar nő, aki textil szakmával rendelkezik és pár száz dollár megtakarított pénze van, keresi egy USA­-ban élő honfitárs vagy honfitársnő (amerikai állampolgár) erkölcsi támogatását az ottani letelepe­déshez. — Ajánlatok: Éva Gyuris Sweden, Skene Hemgarden.”

Next