Szabad Magyarság, 1960. január-november (5. évfolyam, 5-45. szám)

1960-04-03 / 14. szám

1960. április 3 SZABAD MAGYARSÁG 3. oldal Közérdekű levelek írja: DR. RÁTTKAY KÁLMÁN­ ­A Nemzetőr nemrég lekö­zölte a bécsi Menekültügyi Szolgálat vezetőjének, dr. Tau­­bingernek nyilatkozatát, amely­ből kiordít a­­tudatlanság és rosszakarat. Mert a Nemzetőr Amerika jobboldali magyarsá­gának támogatását is élvezi,­­ ezért intézi munkatársunk, Dr. R.K. az alábbi nyílt levelet a lap szellemi irányítójához, — Tollas Tiborhoz.) Tisztelt Honfitársam! Egy éve lesz, hogy e hasábokon komoly ké­relemmel és intelemmel fordultam Hozzád, — a Nemzetőrrel kapcso­latban. Kifogásoltam — és ezt joggal! — a lap irányát. Azt a bizonyos titóista-népidemokrata szellemet, amely csak arra jó, hogy a szakadékot köztünk elmé­lyítse. Kifogásoltam a háborús magyar múlt és a politikai jobb­oldal állandó rágalmazását, mert ez csak népünk jóhírét tépázza. Híve lévén az egyenes szónak, — ezt is írtam: a politikai morál szempontjából megengedhetetlen, hogy lapod elfogadja a jobboldali, 45-ös emigráció dollárjait, — a “Tollas­ Tibor Körök” gyűjtését, — ugyanakkor ócsárolja annak po­litikai múltját és szereplőit. Ma sajnálattal kell megállapí­tanom, hogy üres falra hánytam borsót. Lapod nemrég közölte az ügyesen helyezkedő, széllel­ bélelt Taubinger hosszú nyilatkozatát. Mert minden kritikai megjegyzés nélkül közölted, ez annyit jelent a sajtó nyelvén, hogy annak minden állításával azonosítod magad. Itt azonban fejéhez kap minden mi­nimális politikai intelligenciával megáldott magyar, s kérdezi ön­magától: Horthy m.kir. csendő­r­­ségének volt aktív főhadnagya vájjon teheti ezt? Tisztelt Barátom!, — ezek a ha­sábok nem arra valók, hogy azo­kon pont Herr Taubingerrel, a Free Europe magyar (?) felhajtó­­jával, az egykori pesti dandy-vel folytassunk politikai vitát a ma­gyarság sorskérdéseiről. Tehát nem erről lesz szó az alábbiakban! * Ellenben szó lesz a jobboldal becsülete védelméről, a taubingeri ostoba, célzatos statisztikai hazug­ságok helyreigazításáról. Ismét­lem, ezt nem a rágalmazó kedvé­ért, hanem a Te felvilágosításodra. Mert hiszen azzal semmire sem megyünk, ha hazug adatokkal mér­gezzük az emigrációt és butítjuk a világot, amely egyébként is oly kevés jót hajlandó rólunk, magya­rokról elhinni. Íme, a taubingeri rágalom és tu­datlanság első gyöngyszeme: “a hitlerista legsúlyosabb nyomás i­­dején sem érte el (Magyarorszá­gon) a szélsőjobboldal száma az összlakosságnak még egy szá­zalékát sem.” Te az 1939-es or­szággyűlési választások idején már csendőrhadnagy voltál. A csendőr­ségünk, mint legfontosabb rend­­fenntartó szerv asszisztált végig minden választást otthon. Eszerint közvetlen tudomásod le­het a következőkről: kerekítve 1.200.000 szavazatot kapott a nagy kormánypárt és 750.00-et a két szélsőjobb­ párt (Nyilaskeresztes Párt és a Nemzeti Front) — és csak utána és harmadsorban kö­vetkezett az akkori legnagyobb el­lenzéki párt, a Kisgazdapárt 540 ezer szavazattal. Budapesten 95 ezer szavazatot kapott a kormány­párt és kerek 72 ezret a szélsőjobb. Végeredmény: az összes ellenzéki pártok, tehát a kisgazda, szocdem és keresztény­ ellenzék együttvéve alig több, mint fele annyi mandá­tumot kapott, mint a szélső­jobb. Így került be a Parlamentbe az 1939. évi általános és igenis titkos választások eredményeként 183 kormánypárti és 51 szélsőjobbol­dali képviselő. Aki mást mond,­­ hazudik! Ha ez Herr Taubingernek egy százalékot jelent, akkor őt sürgősen vissza kell küldeni az ele­mibe, hátha megtanul 20-ig szá­molni. És a második ordító taubingeri ostobaság: “a magyar kormány a háború alatt egy millió üldözött, keleteurópai zsidó polgárnak adott menedéket.” Ezzel a statisztikai szélhámmal röviden végzünk. Íme: a Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1940. évfolyama szerint (54. oldal) a hivatalos népszámlálás 1939-ben kerekítve 445 ezer zsidót és 43 ezer kikeresztelkedettet számolt meg az országban, összesen tehát 488 ezret. Ha ehhez hozzáadjuk a Taubinger szerint befogadott to­vábbi “egy millió” zsidót, úgy 1.488.000 zsidó polgára lett volna a háború végén az országnak. Ez viszont agyrém! A tárgyi igazság ez: a Stat. Évkönyv 1942. évi kötete szerint a Felvidék, Kár­pátalja, Erdély és Délvidék vissza­térése után kb. 800 ezerre volt te­hető a zsidóság összlétszáma az országban. (Ez becslés volt, de tudni kell, hogy a háború alatt nem volt újabb népszámlálás!) Most csak az a kérdés, tisztelt Barátom, a­mit célzott a Taubin­ger, amikor hasból közel a duplá­jára dagasztotta a zsidóság szá­mát, 800 ezerről 1,488.000-re? Avagy úgy vélte ő, hogy talán kevés a klárzoltáni 600.000 (ez sem igaz!) zsidó életéért felelőssé tenni a magyar jobboldalt (a né­metek helyett!) — feleljen az két­szer annyiért! — Akkor is, ha azok soha nem is léteztek magyar földön? Nem, tisztelt Barátom, így nem lehet sem a történelmi igazságot, sem a magyar jövőt szolgálni. Még akkor sem, ha a Kossuth-cí­­mer díszíti a Nemzetőr fejlécét! És akkor sem, ha az USA-ban a Tollas-körök lelkesen gyűjtik a dollárokat a lap sajtóalapjára. Ez tömény destrukció és tudatos történelemhamisítás. Felelőtlen visszaélés a sajtószabadsággal! Mert: minden nyomtatott szó ta­nít, épít és használ, vagy ellenke­zőleg mérgez, butit és rombol. Igaz, te költő vagy, s nem lap­­szerkesztő: erre a nehéz és fele­lősségteljes mesterségre nem ké­szültél fel. Ez lehet mentőkörül­mény Nálad,­­ de nem felmen­tés. Legkevésbbé a saját lelkiisme­reted előtt. Magyar üdvözlettel: Dr. R. K. Füry Lajos előadásai Füry Lajos író, a Szabad Ma­gyarság kitűnő szépirodalmi mun­katársa és regényének írója, az utóbbi időben Amerika több váro­sában is szerepelt. Eltekintve a montreali szabadságü­nnep beszédé­től, Clevelandon a csendőrvacso­rán olvasta fel egyik elbeszélését, Torontóban pedig a Képes Világ­­híradó irodalmi estjén mutatta be két új novelláját. Mindkét he­lyen nagy sikerrel. Az utóbbi iro­dalmi estén még Martzy Liza, Já­­nossy Margit, F. Medek Éva, Fáy Ferenc, Korodini Ferenc, Mrs. Bar­­ton, Szilvássy László és Erdélyi Barna zenekara szerepeltek elis­meréssel. Hurka, kolbász magyar és né-­­­met módra! Friss hentesáruk! YORKVILLE PACKING HOUSE 1530 2nd Ave. — (RH 4-5936) UTCAI ORVTÁMADÁS A BERLINI FŐRABBI ELLEN Lapzártakor jelenti európai munkatársunk. Botrányos utcai támadás áldozata lett dr. Goldstein Izsák berlini főrabbi, akinek a megbékélésről, a gyűlölet­mentes megértésről szóló in­­tervjúját méltattuk hasábja­inkon. Goldstein Izsák főrabbi már hetek óta kapta a gyű­lölködő, a­szövetségi fajvédők fenyegető leveleit. Március 12-én, fényes nappal, déli 1 óra 30 perckor a nyugat-ber­lini Olivier Platzon egy tá­madó háta mögé került és ök­lével kétszer az arcába súj­tott. A főrabbi nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem — ké­szen álló autón — menekülő támadót megtagadta és átad­ta a rendőrségnek. A tettes Brühl Leó, a berlini zsidó hit­község tagja. A Deutsche Soldaten Zei­tung megállapítja, hogy a tá­madásra az a megbékélő szel­lemű intervjú szolgáltatott okot, amelyet a DSZ közölt (és a Szabad Magyarság rész­letesen méltatott). A DSZ fel­veti a kérdést, hogy amikor a gyerekes horogkeresztmázo­­lókat két évi szabadságvesz­tésre ítélték, mit fog kapni most Brühl Leó, aki példát­lan, kiált szellemben egy zsi­dó főrabbit támadott meg fé­nyes nappal, csupán azért, mert nem akar gyűlölködni. AKI MEGALKUSZIK, SAJÁT SÍRJÁT ÁSSA... -A nyugat nem látja tisztán a válság lényegét- KOVÁCS GYULA a magyar kérdésről Buffaloban Buffalóból írják a Szabad Ma­gyarságnak: Márciusi nemzeti ünnepét Buf­­falo magyarsága a hagyományos formák között ülte meg, az Actio Hungarica egyesület és a Penn buffaloi fiókja együttes rendezésé­ben. Az ünnepi beszédet vitéz Kovács Gyula altábornagy, a Magyar Fel­szabadító Bizottság ügyvezető al­­elnöke mondotta. — A mi életünk felsőbbrendű ideálok szolgálata nélkül nagyon nehéz, szinte elviselhetetlen, — úgymond Kovács Gyula. — Ne­künk hinni kell abban, hogy az emberiség legszentebb eszméi: a szabadság,, az emberi egyenlőség, az igazság, — cselekvő erő az emigrációban is. — 1848-49-ből nekünk magya­roknak legmaradandóbb és legér­tékesebb örökségünk a magyar vérrel és vassal írott történelem­ben újból és újból megismétlődő történelmi tanulság: nem elég a szabadság eszméjét csak a szánkra venni, nem elég a szabadság esz­méjéért csak élni tudni; a szabad­ság eszméjéért úgy kell tudni meghalni, mint 1848-49-ben, — úgy kell tudni meghalni, mint a II. világháborúban a Kárpátokban, Erdélyben, az Alföldön, Budapes­ten, Dunántúlon, — és úgy kell tudni meghalni és példát adni, mint 1956 őszén a magyar nép, a magyar ifjúság tette. hadsággal együtt érzett, "e­­gyütt volt a jövendő, a világ ifjúsága is. Az 56-os magyar szabadságharc adta vissza en­nek a reményvesztett, össze­tört nyugati világnak a hitét, hogy egyszer minden börtön­nek kinyílik az ajtaja. Van kivezető út — Mi nem félünk az élet­től és nem félünk a haláltól. Ez volt és ez marad 1848 március 15-ének és Budapest kettős mártíromságának mély értelme és jelentősége. Mi­­előttünk a magyar nemzet és emberiség történelmének a szebb, a nemesebb oldala az irányfény. E fénnyel megvilá­gított út a maradandó érté­kek küzdelmének a színtere. — Ebből a mai szennyből és pusztulásból is van kiveze­tő út. Az erkölcs, az igazság, a szabadság eszméjének fen­séges győzelme fogja felemel­ni az elesett népeket. És az ebben való hit tart meg min­ket is, világon szétszórt ma­gyarokat! — fejezte be nagy­hatású beszédét Kovács Gyu­la.* Az ünnepi beszédet magas szín­vonalú műsor fogta közre, mely­ben közreműködtek szavalatokkal Tatár József, De Grille Lola, Sol­tész Ildikó, zongora és hegedűszá­­mokkal Alapi Endre zongoramű­vész, Kovách Gyula és neje, Buda­vári Ákos, Budai Mercedes hang­versenyénekes és az Actio Hun­garica tánccsoportja a körmagyar­ral. A műsor minden száma nagy tetszést váltott ki, s a nagyszámú közönség egy szép magyar est emlékével, s Kovács Gyula altábor­nagy meggyőző beszéde tanulsága­ival tért haza. (hs) A hősök és mártírok nem alkudtak Ezek a hősök és mártírok nem alkudoztak senkivel, nem kötötték földi előnyökhöz és feltételekhez a szabadságért hozandó áldozatot. Ezek a hő­sök és mártírok tárták elénk, hogy nincs a történelemben helye olyan népnek, amely mások áldozatától várja saját nemzete sorsának jobbrafor­­dulsát. — Nyugat népei mintha el­vesztették volna az érzéküket, hogy tulajdonképpen mi a jó és mi a rossz, hogy ki a ba­rát és ki az ellenség, mik a tények és mik a koholmá­nyok. Nem tiszta Nyugat em­berei előtt a világválság lé­nyege. — Egy évszázaddal később Európa és vele együtt Nyu­gat, erkölcsi tekintélyét és politikai hatalmát vesztve ha­nyatló fordulatot vett. E ha­nyatlás jellegzetes szakaszá­ban a II. világháború végén az egész Dunamedencében Magyarország maradt az e­­gyetlen és utolsó fegyveres ellenállás a kommunizmussal szemben. — Ebben az erkölcsi össze­omlásban, ebben az irányvesz­tett világban egyedül a ma­gyar nép nem sütött piszkos politikai pecsenyét a vörös tűzvésznél. Budapest akkor lépett be először a világtör­ténelem hőseinek a csarnoká­ba. Nyugat akkor ezt nem értette meg, bűnt látott ben­ne és büntetett érte. Nekünk azonban akkor is szentek és — Kelet és Nyugat között a szabadság eszméje ütközik a rabszolgasággal, — ez a lé­nyeg és ebben a harcban csak egy győztes lehet. Aki megalkuszik, az a saját sírját ássa. — Mi magyarok azonban nem kérdezzük senkitől, hogy mit kellene tenni, merre kel­lene menni. A mi népünknek, amióta a történelem csak tud róla, mindig volt lámpása. A­­mikor az új kor hajnalán a szabadság eszményének a fé­nyénél az egész világ felfelé menetel, a magyar nép, — 1848 március 15 a bizonyság­­tétel, — tiszta célokkal, tisz­ta fegyverekkel velük együtt az élen halad. hősök voltak azok, akik véd­ték a Kárpátokat, Erdélyt, Budapestet az utolsó szent kis magyar régig.­­ 1956 őszén a magyar szabadságharcosok rázták fel ennek a tunya világnak a köz­véleményét. A népek ez egy­szer nem törődtek kormánya­ik hivatalos politikájával, ha­nem nyíltan lelkesedve álltak a magyar szabadságharc ügye mellé és — ami mindennél fontosabb, — a magyar szó­ Az utolsó fegyveres ellenállás . . . Friss hurka, kolbász és minden­féle finom hentesáru kapható MERTL JÓZSEF magyar hentes 1508 Second Ave. (RH 4­82^2) (78. és 79. utcák között). HÁZ ÉS TELEK vétele, eladása vagy cseréje esetén Clevelandban és környékén hívja bizalommal Gaál Mihály­t a Power Realty képviselőjét. — Telefon: WA 1-0704.

Next