Szabad Magyarság, 1961. január-december (6. évfolyam, 1-49. szám)

1961-03-26 / 13. szám

1961. Március 26 SZABAD MAGYARSÁG 3. oldal Kovács Gyula szabadság-emlékezőte SEGÉLYKIÁLTÁS NYUGATHOZ MAGYARORSZÁGÉRT (Folytatás az 1. oldalról) hatalmai magukra hagyják, hogy azután segítség nélkül elvérezzék a Szovjet túlereje, tankerdeje pusztítására. Sir Leslie Munro, a magyar kérdés delegátusa 1960. évi jelentésében megállapította, hogy a.) a Szovjet magyaror­szági katonai inváziója meg­sértette a MN alkotmányát, b. ) a jelenlegi magyarországi kormány Moszkva kreatúrája, c. ) a Szovjet és a magyar bábkormány sem az 1949. évi Genfi Konvenciót, sem az 1947. évi békeszerződést nem tartja tiszteletben. A szabad világban élő ma­gyarok most újra a UN-hez és a szabad országok képvi­selőihez apellálnak: 1. Utasítsák vissza a Szov­jet kívánságát, hogy a ma­gyar ügy lekerüljön a UN napirendjéről. 2. A UN közgyűlésen tár­gyalja le Sir Munro 1960. évi jelentését. 3. A UN szerezzen érvényt korábbi döntésének, amely szerint a Szovjetnek ki kell vonulnia Magyarországból. 4. A Szovjet a NN felügye­lete mellett vonja ki Magyar­­országból nemcsak katonai hanem politikai és gazdasági szerveit is. 5. Az összes orosz és kom­munista intézmények eltávo­lítása után alakuljon ideig­lenes magyar kormány, mely­nek feladata lesz a szabad választások előkészítése és végrehajtása a NN ellenőr­zése mellett. 6. A NI állítson fel egy külön, nem kommunista dip­lomatákból álló bizottságot Budapesten, amely a magyar kérdésről állandóan tájékoz­tatná a UN-t mindaddig, a­­míg a Szovjet nem kész az együttműködésre. 7. A UN ne ismerje el a következő ülésszakra kikül­dött magyar delegátusokat, mivel ezek nem képviselik a magyar népet. 8. A UN hivatalos delegá­tusként azokat a magyaro­kat ismerje el, akiket a sza­bad világban élő magyarok választanak a demokratikus elvek alapján azok közül, aki­ket nem terhel szovjetorosz, vagy kommunista múlt. 9. A UN akadályozza meg a magyar fiatalkorúak kivég­zését. 10. A UN használja ki be­folyását, hogy a. ) az orosz kormányt megakadályozza a további magyar deportálásokban és ítéletekben, az 1956. évi sza­badságharcban való részvétel vádja alapján, b. ) minden magyar hadi­foglyot és deportáltat szállít­sanak haza, c. ) akadályozzák meg a szabadságharc következtében Nyugatra menekült és ké­sőbb Magyarországra vissza­tértek felelősségrevonását, d. ) bocsássák szabadon a politikai foglyokat. A fenti nagyfontosságú memorandumhoz hozzáfűzhet­jük: A Szovjet különböző látszó­lagos engedmények megcsil­­logtatásával biztosítani akar­ja magának az eljövendő tár­gyalások hangulatát azzal, hogy a Nyugattal elfeledteti Magyarország és Tibet ügyét. Kruscsev a saját feltételei alapján akarja a hideghábo­rút megvívni. Ezek között a feltételek között első helyen szerepel Magyarország ügyé­nek levétele az Egyesült Nem­zetek napirendjéről. Ha ez si­kerülne, a szovjet propagan­da gátlástalan erőre kapna, mert kiküszöbölnék a legna­gyobb féket az útból. Hisszük, hogy a MFB me­morandumát meg fogják hall­gatni a világ sorsának intézői és nem engedik a magyar ügyet elsikkasztani, vagy al­ku tárgyává tenni. * Mint két héttel ezelőtt már felvetettük lapunkban: a kon­gresszusi petíciónk alapján a rabnépek szabadsága ügyé­ben készült házhatározati ja­vaslatot is fel kell újítani. A memorandumot beadó testületekkel együtt lapunk is kéri olvasóinkat, hogy tör­vényhozóinknál szorgalmaz­zák a magyar kérdés tárgya­lását és kérjék: akadályoz­zák meg azt, hogy levegyék a programmról. Ellenkezően, mielőbb tárgyalják és végre érjenek el eredményt. A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége Clevelandi Csoportja most tartott évi közgyűlése egy­hangú elismeréssel vette tudomá­sul a tisztségviselők jelentéseit és adta meg a felmentést a csoport Vezetőségének. Szent-Király Gusz­táv elnöklete mellett titkos szava­zással lefolyt választáson az egy­séges bizalom ismét Gadányi Ernő felé fordult és őt választotta meg csoportvezetővé. A közgyűlést követő családias hangulatú bajtársi vacsorán, ame­lyért áldozatos munkát ez alkalom­mal is Maróthy Gyula és felesége végeztek Granjean József házas­pár, Torday Egon és Dávid Gyula Segítsége mellett, vitéz Kovács Gyula altábornagy tartott feszült figyelemmel kísért beszédet. Elő­ször a bajtársi csoport lankadat­lan magyar munkáját méltatta néhány keresetlen szóval és mint legidősebb bajtárs hangsúlyozta Gadányi Ernő iránt elismerését, majd szabadság­beszédére tért át. 1848. március 15. csak egy ré­sze a magyar történelemnek, — úgymond. — Ez a rész arra em­lékeztet, hogy mi a s­zabadság népe vagyunk. Bizonyságtétel, hogy mi a szabadságért nemcsak szép szavakkal, hanem élettel, vér­rel, verítékkel, szenvedéssel áldoz­tunk és áldozunk most is. Ma nem beszélünk arról, hogy a ger­mán, szláv, latin népek és az egy­kori Ozmán birodalom érdekössze­ütközésének a keresztező pontján, a Hadak Útján hányszor és mit áldoztunk fennmaradásunkért és szabadságunkért. Bőven elegendő rámutatni Rá­kóczi szabadságharcára. Ezzel a szabadságharccal 75 évvel előztük meg az amerikai függetlenségi harcot és mi is egy nagyhatalom, Ausztria ellen harcoltunk. 1848- 49-ben két nagyhatalom, az oszt­rák császár és az orosz cár össze­fogására volt szükség, hogy az elnyomás kerekedjék felül. A második világháborúban a le­hetetlennek látszót is megkísérel­tük, hogy a végzet útjába álljunk. 1956-ban pedig a magyarság egye­dül küzdött egy világhatalommal szemben. A föld népei mindig együtt éreztek a szabadságért vérző ma­gyarsággal. Támogatásuk azonban alig ment tovább a szép szavak­nál, így volt ez 1956 őszén is. S, hogy nekünk mégis volt és maradt hitünk, annak a titka egyedül né­pünk életerejében és erkölcsi ér­tékeiben rejlik. A mi történel­münknek nemcsak egyes lapjai fényesek, az egész magyar tör­ténelem nemzeti büszkeség. Mi nem fogadjuk el, hogy egy nemzet nagyságának értékmérője csak az embertömeg és a múlandó anyagi hatalom. Ezután a mai világhelyzetet fej­tegette. Érdekes mondanivalójára még visszatérünk. AZ IGAZSÁG Az ausztriai Linzben megjelenő Lármafa c. hazafias folyóiratban H.E. jelzéssel “A Neuland és az Eichmann-ügy” címmel érdekes cikk jelent meg. Ebből vesszük át a nemsokára tárgyalásra kerülő Ügy kapcsán időszerűséget nyert cikk alábbi részleteit: A “Neuland” 1960. július 16-i számában “Menschlichkeit nicht gefragt” c. cikkében foglalkozik az Eichmann-ügy bácskai vonat­kozásaival, így elsősorban dr. Kastner újvidéki tárgyalásaival. Távol áll tőlünk, hogy kétségbe vonjuk a cikkírónak azt az állí­tását, miszerint a bácskai német­ség vezetői közül többen inter­veniáltak dr. Kastner akciója ér­dekében. De az állítás történeti hitelét lényegesen alátámasztotta volna, ha az interveniálók nevét a cikkíró nem hallgatta volna el. Abból a tényből azonban, hogy a cikkíró gátlás nélkül leközli an­nak a két magyarnak a nevét, akiknek a cikkíró e mentőakció eredménytelenségét tulajdonítja, arra kell következtetnünk, hogy a cikkírót bizonyos tendencia ve­hette: a lap közismerten magyar­­ellenes beállítottsága. A cikkíró minden bizonnyal épp­oly jól tudja, mint mi, hogy Ma­gyarország 1944 március 19-én német katonai megszállás alá ke­rült, s hogy a megszálló német hatóságoknak egyik első intézke­dése éppen a zsidóság, deportálá­sának elrendelése volt. A német kormányzat éppen ennek a depor­tálása akciónak megszervezésére, s végrehajtására küldte ki Eich­­mannt Magyarországra. A magyar kormányzati szervek — amennyiben ebben az akcióban szerepet játszottak — csakis a német megszálló hatóságok, jelen esetben Eichmann rendelkezései­nek tettek eleget. Eichmann ugyancsak kormánya megbízásából járt el, amikor tár­gyalásokat kezdeményezett a ma­gyarországi zsidóság néhány ve­zetőjével, így Dr. Kastnerrel bizo­nyos csoportoknak a deportálás ÉRDEKÉBEN alól való mentesítése, illetve kül­földre való emigrálásuk lehetővé tétele céljából. A tömeg mentesítése ellenérté­kéül ugyanis Eichmann többszáz tehergépkocsi leszállítását kívánta, míg a kapitalista egyedektől rész­vényeiknek német kézre való át­ruházását követelte. Amíg a né­met katonai potenciál megerősí­tését célzó első üzlet nyélbeütése Eichmannak nem sikerült, addig Németország magyarországi gaz­dasági térfoglalását célzó akciója a magyar nehéziparnak több kulcs­vállalatát juttatta német kézre. Az 1947-es párisi békeszerződés értelmében az íg­y német kézre került magyar javak, hadizsák­mányként a Szovjet tulajdonába mentek át. Ez tette lehetővé, hogy a Szov­jet a maga gazdasági érdekkörébe vonta az egész magyar gazdasági életet, mielőtt Magyarország tel­jes bolsevizálása megtörtént volna. S mikor a Szovjet csak évek múl­tával nagylelkűen “visszaadta” Magyarországnak e gyárakat, megváltási ár fejében újabb sú­lyos dollármilliókat préselt ki a már amúgyis kiuzsorázott magyar gazdasági életből — állapítja meg a Lármafa cikke. Dr. RÁTTKAY KÁLMÁN euró­pai munkatársunk, Közérdekű Le­veleink kitűnő írója megbetegedett és orvosi tanácsra betegszabadsá­gát az egyik németországi hegyi üdülőhelyen tölti. Betegsége aka­dályozza és egyelőre akadályozza a munkában, amelyhez előrelátha­tóan március végén, vagy április elején térhet vissza. TYTTTI­­ TOTÓSOK — LOTTÓZZUNK! * £ közvetlen a nyugatnémetország * f­ gi állami lottó játékon. Cen-­­ ► tekért hetenként 120.000 $-os ◄ £ nyeremények. Tájékoztatót, já-^ ► tékszelvényt ingyen küld a: a £ CENTROPA lottórovatvezetője * ►Cím CENTROPA, 269 Spadina* ► Ave., Toronto, Ont. Canada . hAAAh­iAAAAAtAAAtAAAAAAj Kirobbanó feszültség Kelet-Németországban Kennedy elnök üzenete Kruscsevhez — Csúcsértekezlet és szabad választás keletnémet földön — A német-ellenes filmek ügye A külpolitikai érdeklődés a zavaros Kongóról ezen a hé­ten is elterelődött európai problémák felé. Willy Brandt, Nyugat-Ber­­lin szociáldemokrata polgár­­mestere Washingtonban Ken­nedy elnökkel tárgyalt. A saj­tó megállapítása szerint ez a látogatás a bevezetése a ber­lini polgármester választási kampányának. Az őszre ugya­nis a német kancellár tiszt­ségére Adenauer kancellárral szemben Willy Brandt is pá­lyázik. A Fehér Házban-i sajtó­­fogadás előtt Willy Brandt elmondta, hogy Kelet-Német­országban az elégedetlenség napról-napra növekedik. A nép különösen a kollektív gaz­dasági rendszer, a protestán­sok üldözése és az értelmiség kipusztítása miatt élesen szembehelyezkedik a kommu­nistákkal. A hangulat sokkal feszültebb, mint 1953 júniu­sában, amikor nyílt felkelés­ben tört ki. Nem hiszi azonban, hogy az októberi választás előtt Berlin ügyében valami is tör­ténne. Ha azonban a kommu­nisták megkísérelnék Nyugat- Berlint megszállani, a feszült­ség azonnal kirobban. Inkább a nyugati megszálló hatalma­kat kívánja Berlinben, mint a NN csapatait, amelyek csak “zavart okoznának”. Megvá­lasztása esetére Németország a USA mellett és a nyugati hatalmak oldalán mint NA­TO tag kíván résztvenni az európai béke felépítésében. A szibériai Novosibirsk ne­vű városban — mint kifogá­sunkkal együtt röviden kö­zöltük, — a USA követe át­nyújtotta Kruscsevnek Ken­nedy üzenetét. Az üzenet tu­lajdonképpen a csúcskonfe­rencia előkészítését tartal­mazza. A tárgyalások előre­láthatólag a következő pontok körül forognak: 1. a lelőtt RB-47 repülők hazaengedése, 2. az atombomba-kísérletek beszüntetésének a megbeszé­lése, 3. Kennedy elnök és Kruscsev találkozása New Yorkban és az atombomba­kísérletek megszüntetését tartalmazó szerződés aláírása, 4. a fegyverkezés korlátozásá­nak megbeszélése, 5. szabad választások biztosítása egész Németországban — a­rab­országokban nem? — és a megszálló erők csökkentése Berlinben. Szóba került még, bár hi­vatalosan nem erősítették meg: Kennedy elnök még a csúcsértekezlet előtt a Szov­jetbe utazna. Magyarország, vagy a szov­jet­ rabságban sínylődő közép- és keleteurópai államok ügye azonban eddig még nem ke­rült sorra. Bár az egyik a­­merikai lap felvetette azt a kérdést, hogy ha a Szovjet hozzájárul a német szabad választásokhoz, akkor azt nem tagadhatja meg a többi megszállott államtól, tehát Magyarországtól sem. A francia lapok tudósítói beszámolnak arról a nagysza­bású bűnperről, amelyet a Szovjet Bíróság tartott Észt­ország fővárosában, Tallin­­ban. A több, mint egy hétig tartó tárgyalás három halá­los ítéletet hozott a második A VÁSÁRLÓK HIRDETIK. Liebcsák József egyetlen new-yorki magyar bútorüzlete a legjobban fel­szerelt és legolcsóbb. Vevői azért térnek vissza. A lakásá­hoz szükséges minden darabot megtalál nála . Tekintse meg óriási raktárait ön is és ott szerezze be bútorait. 1382 First Avenue. Phone RHinelander 4-3993 A 73. és 74. utcák között Az új HAZÁM lemezekről részletes felvilágosítást ad a KÖNYVESBOLT hirdetése a 8-ik oldalon!

Next