Szabad Művészet, 1949 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1949-07-01 / 7-8. szám

feletttSÉG KALAPÁCS• Az ő nyomdokába szegődtek azok a későbbi illusztrátorok, akik népi zsáner­képekkel igyekeztek megközelíteni a nép költőjét, Petőfit. Ezek közé tartozik Böhm Pál, az alföldi halászok és cigánykaravánok becsületes és gondos életképfestője, az ügyetlenebb kezű féldilettáns Vágó Pál, a legnépszerűbb magyar népéletfestő Bihari Sándor; s a gyöngéd érzelmességre és puhább, finomabb festői hatásokra törekvő Révész Imre, valamint Akantisz Viktor, a zsánerkép-illusztráció rangban is utolsó, elkésett képviselője. De ebbe a csoportba kell soroznunk Petőfi első illusztrátorát, Grimm Vincét is, a műkereskedőből és könyvnyomdászból lett grafikust, aki a „Helység kalapácsa“ és a „János vitéz“ első kiadásának gyerekesen ügyetlen, de ügyetlenségében is kedves és őszinte borítékrajzait készítette még 1844-ben és 45-ben. Talán ezekben a naiv, diletáns rajzokban van a legtöbb népi zamat az összes Petőfi illusztrációk között! Viszont nemcsak népi egyszerűség nincs, de semmi valóságérzék sincs azok­ban a szentimentális-romantikus táj-ábrázolatokban, amiket Keleti Gusztáv és Greguss János vetettek papírra „Petőfi illusztrációk“ örve alatt. Greguss a várrom-romantika olcsó lírikusa. A behavazott temetőket, a csárda romjait, a pusztában álló széttépett Hősköltemény négy énekben i­rta petöf, márvior Ha-Ha ■¡ 13 J-Űíl CSÍjJjJUJÍ. Ara 10 kr p p. GRIMM VINCE (1810-72). Címlapok Petőfi műveinek első kiadásaihoz (1844 és 45) 274

Next