Szabad száj, 1949 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1949-12-29 / 53. szám
Nincs többé kemény dió A Szabad szól szabadal ma azok részére, akiknek még nincs háztartási ezermesterük. A szamár betévedt a virágoskertbe, ahol buján pompázott a rózsatő. A szamár megállt előtte és elgondolkozott: — Ez hát az a világhírű virág, az igézetes rózsa, amelyért az emberek annyira rajonganak. Kíváncsian letépte a legszebb rózsát és megette. Kiábrándultan csóválta a fejét: — Ez minden? Ettem már jobbat is. (S) Az Andrássy-úton találkoztam régi jó ismerődsömmel, a vak asszonnyal. Fehér botjával tapogatózva, óvatosan surrant el a nagy házak mellett. Hogyan, hogy nem, az uccasarkon mégis nekivágódott az egyik ház falának. Mérgesen felemelte fehér botját és megfenyegette a hazet: — Förtelmes gonosz épület! Nem nekimegy a szegény védtelen vak asszonynakl SbeAvA l\£“S ri »»! A tudós orvosprofesszor rajtakapta kisfiát, amikor az besettenkedett a laboratóriumba és játékosan húzogatni és tépdesni kezdte az egyik kísérleti nyulacska fülét. A tudós professzor éktelen haragra gyűlt és kitépte a jámbor nyulacskát a kegyetlen fiú kezéből. Ráförmedt a fiúra: — Haszontalan kölyök! Hogy mered az ártatlan nyulacskát kínozni? Hányszor tanítottalak már arra, hogy szeresd az állatot? Ha még egyszer meglátom, hogy gyötröd az állatot, agyonütlök. Egyelőre két pofont adott csak neki és a bőgő kölyköt kilökte a laboratóriumból. Aztán szelíden megsimogatta a megkínzott nyulacskát és elevenen fölboncolta. Shumonstd. heMfo Jóbarátom, a híres humorista ,a halállal vívódott. Amikor meglátogattam, nagyon megörült nekem, de haldoklását nem hagyta abba. Mereven nézett maga elé, összefüggés nélkül való szavakat mormolt, aztán megrázkódott, fejét csóválta és azt mondta: — Nem. Nem jó. Ez sem jó... — Mi nem jó? — Nem jó. Nem elég mulatságos... Ez sem elég mulatságos... Megint magába mélyedt, tovább tűnődött. Fejét csóválta. Hosszasan hallgatott. Mindez nagyon meghatott. Szorongán megkérdeztem tőle: — Tulajdonképen min töröd a fejedet? Elmosolyodott és ravaszkodón ezt felelte: — Utolsó szavaimon. Az ártatlan fehér nyulacska találkozott a csörgőkígyóval. A csörgőkígyó megbűvölőn nézett rá. A kis nyúl megdermedt félelmében. El szeretett volna menekülni, de a kígyó varázsa megbénította. Szédülten hallgatta a csörgőkígyó férfias suttogását: — Nyúl! Kis nyúl! Szép kis nyúl! Nem is tudod, hogyan szeretlek. Fiatal vagy, fehér vagy, kívánatos vagy, ha egyszer megölelhetnélek, örökre az enyém maradnál. Kis nyúl, eszem a szádat, légy enyém. Boldogságom, kis nyúl, légy enyém. Lelkedet akarom, fehér lelkedet, testedet akarom, fehér testedet. A csörgőkígyó szeme babonásan villogott, szája, kitátott nagy szája végzetesen közeledett a kis nyáléhoz. A kis nyúl behúnyta szemét és félig ájultan, lassan-lassan lecsúszott a csörgőkígyó torkán. Utolsó gondolata ez volt: — Most nem tudom, csakugyan igazán szeret-e ez az állat, vagy csak meg akar kapni? * ezt is a karácsonyi vásáron látták Kérem, azt hiszem eltévesztettem az utat... Térképosztály, negyedik emelet balra. c Csendélet a 8anán°íoronynál Az egyik fiziball pálya tribünjén olvassuk a következő figyelmezetést: ,,A játékvezető sár égetése esetén a pálya kiürítjük, illeve betiltjuk!“ Hogy hogyan történik egy pálya kiüríése, azt el tudjuk képzelni, azonban hogy egy futbalpályát hogyan lehet betiltani, arra nézve semmiféle tamponunk nincs. Hacsak nem úgy, hogy a beli.mt pálya megfellő a képzés után kénytelen magának valami más pályát választani ... EZ AZ A SUBA 000 —, amely alatt lehet kapni az citromot. 2.60-ért 1.30-ast. Az Andrássy-út elején lévő Minerva papírkeres■ kedés egyik kirakata csupa bűvészdolgokkal van 5 tele. Ezek között láttunk g egy kartotékféle tasakot, melyre ez van felírva: ■ J'r k .kút élemiszerg jegy-rendező* g Hát gratulálunk a praktikus feltalálónak, mert a bűvész legyen a talpán, S aki még mindig tud itt élelmiszerjegyeket rendez- E ni... — Na, végre sikerült egyet szereznem!... ( IVB) ■hat mnonum. KEDVES nemt őszintén köszönöm karácsonyi Jókívánságait, én is kívánok kegyednek szép, 300 centiméteres karácsonyfát, sok ajándékot reára és alája, de legfőképpen jó 3 étvágyakat a dogádéval'elkészített tő './káposztához, a diós- és mákoskalá- 3 csokhoz, és szomjas torkot a piros és fehér borokhoz, amelyek így, István napkor elmaradhatatlanok... No, de közben hadd válaszoljak kedves kérdésére, nevezetesen arra, hogy mi a titokzatosság? Emlékszik még kegyed Stiglic Ferkó, keszeg kis barátunk válóperére, amely a szülővárosunk bírósága előtt zajlott volt le? Stiglic Ferkó végrehajtó vala és I nehezebb esetekben magával vitte az árverésekre a kedves feleségét is... Mert I a kedves felesége hatalmas termetű és hatalmas erejű asszonyság volt, aki alatt I bizony megmozdultak járás közben az utcai fürdakövek. Emlékszik tán kegyedü s arra is, hogy Stiglicék lakása szép gonddal volt berendezve és egy hatalmas zongora is állott az ebédlősorokban? Nos, a válóperi tárgyalás során kiderült, hogy a termetes asszonyság egy nehéz karosszéket röpített a végrehajtóhoz s ez a cselekedet súlyos koponyadeformációkkal járt. Ám Strolic úr kijelentette: — Nem is a karosszékröpítés miatt akarok elválni Teréziámtól, hanem a nézése miatt... A bíróság elcsodálkozott. — Igen, — folytatta a végrehajtó, —» mert miután hitvesem hozzámvágta a karosszéket, reánézett a zongorára... íme kedves Ficerém, ez a kijelentés is titokzatos és mégis mély értelme van. Következésképpen minden titokzatosságra fény derül egyszer... Hát mégegyszer ,kellemes karácsonyi ünnepeket kíván kegyednek igaz és őszinte híve Babay József.■..................—■— ------------................ * 1 A „Szalad száj" színháza: „fize idoll menyasszony" — Kérem, én régi ember vagyok a szakmában. Nyugodtan ajánlhatom önnek... — Jó, jó, de maga túlságosan elkendőzi a leánykát. — Nem kell félni, uram. Majd megmutatja nekünk az igaz! arcát... . . . Este tíztől reggel hétig kedvezményesen lehet telefonálni . Szívem, most már gyorsan be kell fejeznem, mert rögtön 7 óra. . Amikor a sülőfaluja megemlékezett Csók István sikeréről Az a megtiszteltetés ért, hogy Csók Istvánnal, hajlékában elbeszélgettem. Már úgy, hogy ő beszélt és én hallgattam, és milyen élvezetes volt, amit előadott és milyen lendülettel tette. Igaz, hogy csak 85 éves. Mialatt elhallgattam visszaemlékezéseit, nekem is eszembe jutott néhány aranyos történet, ami a nagy mester személyéhez fűződik... Közel negyven év előtt egy nemzetközi kiállítás után, a firenzei Uffici önarcképet kért Szinyei Mersétől és Csóktól. A kitüntető felszólítás kissé zavarba hozta akkori hivatalos köreinket, mert a rendezési apparátust úgy állították be, hogy ezúttal a nagydíjat nyert Szinyei-Merse nemzetközi sikere legyen az ünneplések központja. Technikai dologról volt szó, nem Csók háttérbe szorításáról, de mégis úgy történt, hogy csak a Szinyei Merséhez intézett felhívás került nyilvánosságra. Ünnepelték is a nagy művészt országszerte. Csók is őszinte örömmel vett részt pályatársa ünneplésében. Mi tagadás, azért kicsit fúrta az oldalát, hogy legalább a szűkebb pátriája egy üdvözlő levél erejéig sem emlékezik meg róla. Egy napon éppen e téma körül évődtek Csókkal barátai, amikor a postás állított be a lakásba. Csók fürgén ugrott fel, a levélre pillantott és diadallal tette barátai elé a borítékot. — Korai volt az ugratás! A borítékon ez állott: «Cece község elöljáróságától». Természetes, hogy csak a várt üdvözlés tehetett benne. Szinte feleslegesnek is látszott a levél felbontása. De azután mégis széles mosollyal kezdett hozzá Csók a felolvasáshoz: «Felszólítom, hogy 70 korona adótartozását 8 napon belül fizesse meg. Ellenkező esetben a végrehajtás foganatosítása iránt intézkedés történik.» Paff. Cik.T" A Szabad száj számára rajzolta Csók István Derűs ötletünk _______________ elkeseredett sízők számára.