Szabad Szó, 1947. május (4. évfolyam, 98-120. szám)

1947-05-01 / 98. szám

1917 május 1, maros­vásárhely Felelős szeb­tesztő : KOVÁCS GYÖRGI gwjwag^niw." .g*1­­aaaww »r'"— ftx" 7 9 CSÜ'! ORTOK IV. évfolyam, 98. szám. TITO MARSALL NYILATKOZATA A­­New­s Chronicle munkatársá­na­k Belgrádiéi­­jelentik: Tito mar­­­­sall a napokban a külügyminiszt­­terhelyettes jelenlétében fogadta Kenneth Sayerst, a londoni New Chronicle munkatársát. A beszél­getés során több kérdést intézett Tito marsalhoz, aki a következő válaszokat­ adta: — Amikor nálunk Anglia, vagy Amerika politikájáról van szó, olyankor soha sem a népre, ha­nem­­csak a hivatalos körökre gondolunk, amelyek már több mint egy éve nehézségeket tá­masztanak nekünk. — Véleménye szerint mi az oka az angolok meg nem értésének? — Bár figyelemmel kísérem po­litikai fejlődésüket, nem ismerem közelebbről a viszonyokat. Csak általánosságban beszélhetek erről. Nevezetesen arról, hogy Angliá­ban sokkal többet foglalkoznak a nemzetközi problémákkal és sok­kal kevesebbet a belső kérdések­kel. Ez általános jelenség a nyu­gati országokban- Építés és a nép lelki mozgósítása erőfeszítések végzésére — ez maguknál nem lé­tezik. Itt-ott akadnak kísérletek, például Franciaországban, de mindez kevés, mert ezek a kísér­letek felülről jönnek és nem álél­ról.­­ —» Mi azonban nem várunk. Rávetettük magunkat az építésre, mintha 100 vagy 200 évig béke lenne, hozzáláttunk, hogy kijavít­suk, ami elpusztult és sikerült felkeltenünk a nép érdeklődését. Ez nagyon sokat jelent, habár na­­­gyon nagy nehézségeink vannak. Az élelmezés kérdésével kap­csolatban ezt mondotta: — Tavaly nagy szárazság ural­kodott nálunk, aminek következ­tében hiány mutatkozik az embe­ri és állati táplálékban. Paraszt­jaink, nehogy állataik elhullja­nak, kezdték nagyban vágni. Ezt nem akadályozhattuk meg, mert takarmányunk nem volt és minek megtiltani a vágást, ha ez az ál­latok elhullására vezet? A ju­goszláv, külkereskedelmi minisz­térium az én megkérdezésem és az­­én beleegyezésem nélkül bizonyos mennyiségű sovány sertést akart kiszállítani, hogy segítsen a pa­rasztokon, akik el akarták adni állataikat. A külkereskedelmi mi­nisztérium kivitt kisebb mennyi­ségű sovány sertést. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy nálunk még el is hullottak állatok, továb­bá azt, hogy a sovány sertés nem nagy jelentőségű az élelmezés szempontjából, érthető, hogy nem l­ett volna nagy kár, ha több ilyen­­állatot is kivittek volna, mert en­nek ellenében is vásároltunk vol­na valamit, amire szükségünk­­van. Kormányunk azonban nem adott engedélyt, erre a kivitelre esem és így azoknak, akik ezt el­követték, viselniük kell a követ­kezményeket, mert az ilyen eljá­rásokat megcáfolják a hivatalos­­nyilatkozatokat ,és kormányunk politikáját. Természetes, hogy ez­­az ügy nem maradhatott titok­ban. Nem is vett szó titokról, sőt­­azok sem akarták eltitkolni, akik it ezt a külkereskedelmi miniszté­­ériumban elrendelték, de nem gon­dolták eléggé át, hogy külföldön, s ha Jugoszláviáról van szó, min­ijelén apróságon fennakadnak és jm­eg akarják akadályozni, hogy megkapja amire joga van és hogy­­minden gesztusát propagandára ’használják fel. Olvastam,, hogy emiatt a sertések kivitele miatt a külföldi sajtó egy részében nagy „izgalom“ támadt, ezzel kapcso­latban fantasztikus kombináció­kat csináltak és csinálnak. Ná­lunk azonban senkinek, a Szeme sem rebben. A mi parasztunk ugyanis tudja, mi történik az ál­lattal és nem venné rossznéven, ha eladnánk az éhenvesztésre ítélt állatokat. Éppen ez ráutalja azonban, hogy ellenségeink alig­­ várnak minden legkisebb dolog a­r­ra, hogy meghurcoljanak bennün­­­­ket. A külkereskedelmi miniszté­riumnak ez a hibája is alkalmat szolgált erre ellenfeleinknek. Azt hiszem azonban, hogy itt is mel­léfognak. Belföldi következmé­nyekről szó sem lehet és bizonyá­ra nem lesz visszhangja külföl­dön sem a becsületű embereknél. Az ellenséges propagandának nem segít még az a sajtókonferencia sem, amelyet ezzel kapcsolatban nyomban az eset után megtartott John Cubcott, az amerikai nagy­­követség, ügyvivője.­­ A jugoszláv elhurcolt szemé­lyekkel kapcsolatban kormányunk politkája az, hogy lehetőleg vis­s­szatérjenek menekültjeink az or­szágba. .Egy részük­ már­­vissza is tért. Ennek a kérdésnek a rende­zésénél azonban nagy nehézségek­kel­­ találkoznunk Különösen az an­g­ol—amerikai katonai szervek meglehetősen kedveznek aj, velünk szemben ellenséges menekült, ele­meknek. Nem engedik meg­ az el­hurcolt személyek szabad akara­tuk nyilvánítását a szabad dön­tést, hogy visszatérjenek hazá­jukba. Ugyanilyen nehéz, sőt ti­lalmas embereinek számára, hogy oda ellátogassanak. Közben ezek­ben a különböző táborokban pro­paganda folyik, hogy állítólag ül­dözik­­a hazatérőket. Ez természe­tesen nem igaz. Közkegyelemben részesült mindenki és semmi baja sem lesz annak, akinek nem véres a keze. Akiket azonban súlyos véres tettek terhelnek, azoknak felelniük kell. Ezek azok, akik saját kezűleg­ gyilkoltak, rabol­tak, míg azok, akik fegyverrel a kézben harcolak a fronton, ke­gyelem alá esnek és ellenük sem­miféle eljárás sem indul. Ugyan­így vonatkozik a közkegyelem azokra is, akik a polgári h­atósá- I­goknál teljesítettek szolgálatot a megszállók alatt. Egyszóval mind a félrevezetettek, mindazok, akik tudatlanságból vagy más okból még talán meggyőződésből is el­lenünk voltak és külföldre mene­kültek, de nera követtek el véres bűntetteket, közkegyelemben ré­szesülnek. — Ismeretes, hogy ezreket bo­csátottunk szabadon, akik sokkal súlyosabban vétettek, mint azok, akik külföldön vannak. Most is nagyon sokat bocsátottunk el a fogházakból. Naponta kiengednek embereket, akik büntetésük két­harmadánál kevesebbet töltöttek csupán ki, de mi elengedjük a hátralékos büntetésüket. Nem áll érdekünkben benntartani azt, akiről látjuk, hogy félrevezették. Nem­ folytatunk bosszúálló politi­kát, esek olyat, amelyről úgy véljük, hogy az ország és a nép érdekében áll. — Ebben a háborúban — mon­dotta végül Tito marsall — kis 01­1 szögünk 1.200.000 katonát adott a legjobb elit alpesi csapatokhoz. Ebből SüP.OOQ glosttv MarisziOLUI nyilatkozata, aa „MJ Idei«.** clish­e &. moszkvai értek­ezletéről NEW-YORKBÓL JELENTIK: Marshall amerikai külügyminisz­ter rádióbeszédet intézett az amerikai néphez l a moszkvai érte­kezletről„ Beszédében megállapí­totta, hogy a négy nagyhatalom között­i,­­moszkvai értekezletek nem sikerült megegyezést létesí­teni. A Szovjet­ Unió javaslatot ■tett központi ném­et kormány alakítására, ez a kormány teljes ellenőrzést gyakorolt volna egész Németországban és kötelezte vol­na magát arra, hogy az ország termelésének nagy részét jóvátétel címén a szövetségeiknek adja át. Ez a javaslat az Egyesült Álla­mok véleménye szerint belátva­NSU­-Yorkból jelentik. Az Egye­sült Nemzetek Szervezetének rend­kívüli közgyűlése hétfőn nyílt meg. Az első ülésen csupán ügy­rendi kérdésekkel foglalkoztak. A közgyűlés a következő alelnökü­­ket választotta meg: Gromiko­latlan időre szükségessé tenné, hogy Amerika támogassa Német­országot és káros hatással volna Európa gazdasági helyzetére• Sztálin g­eralisszimusszu­l foly­tatott beszélgetésével kapcsolat­ban Marshall kijelentet­te, hogy Sztálin generalisszimusz az álta­lános kérdésekben elérhetőnek vé­li a megegyezést, így a német le­fegyverzés, a politikai átszervezés, gazdasági újjáépítés, továbbá a jóvátétel kérdésében. Marshall külügyminiszter ezzel szemben a beszélgetés alkalmával rámuta­tott arra, hogy nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni ezeknél a kérdéseknél sem az időt, sem a­­ szovjet, Cadogan angol, Parody francia és Naftali ecquadori ki­küldöttet. Ezenkívül összeállítot­ták a politikai, munkaügyi és szerkesztőbizottságot. A szociális bizottság egyik elnöke egyiptomi, a gyámsági, svéd, a költségvető­politikai tényezőket. — A háború utáni elrendezés sokkal lassúbb ütemben történik, mint vártuk — mondotta Mars­­hall, már rámutatott arra, hogy a nehézségek ellenére nagyobb előrehaladás történt a mosztenai értekezleten, mint az általában hiszik. A tárgyaló felek világosat­ körvonalazták álláspontjukat , ez hozzájárult az ellentétek kikü­szöböléséhez. Marshall szerint­ a leggyorsab­ban rendezhető problémák a né­met szénkérdés, a behozatal és kivitel, Németország új gazdasági és politikai átszervezése, valamint a jóvátétel kérdése­­ssé lengyel, a törvényelőkészítő bizottságé hondurasi kiküldött lett. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének közgyűlése érdemleges ülését a palesztinai kérdéssel kap­csolatban a jelentések szerint kedden délután kezdte meg. Inírla­enda kérdésekkel foglalkozott első ülésén az ENSZ rendkívüli közgyűlése Az „Új Idők“ az angolszászok moszkvai magatar­tásár­ól Moszkvából jelentik. A „No­vo je Vremja“ (Új Idők) című moszkvai hetilap részletesen fog­lalkozik a külügyminiszteri érte­kezleten felmerült nehézségekkel. A lap megállapítja, hogy a ne­hézségeket az angolszászoknak a Szövetségesek közös megállapodá­saival szembeni magatartása okoz­ta. Az angolszászok különösen a potsdami egyezményt támadták. Azt mondották, hogy ez a szerző­dés nehézkes és ködös, ugyanak­kor pedig szemrehányást tettek a Szovjet­ Uniónak, hogy makacsul ragaszkodik annak minden betű­jéhez. Ezenkívül az angolszászok, nemcsak a jaltai, teheráni és potsdami egyezményt támadták, hanem szembeszegültek az Egye­sült Nemzetek Szervezetének ál­lásfoglalásával is. Természetesen ez az állásfoglalás rendkívül ve­szélyes a nemzetközi béke egyen­súlya szempontjából. Különösen megnyilvánul ez a görög-török MOSZKVÁBÓL jelentik. A szovjet nép nagy előkészületeket­­ tesz át­ idei május elseje meg-­s ünneplésére. A Vörös-téren fel­­­á­lít­ott díszemelvényen már el­helyezték Lenin és Sztálin arc­képét, a zászlókat és kiragasz­ segítséggel kapcsolatos amerikai javaslatnál. Már a németországi angolszász övezetek egységesítése is ellentétes a potsdami határoza­tokkal, amely kifejezetten Német­ország gazdasági egységesítése mellett foglalt állást. Ezt követte­­ az angolszászok újabb kísérlete, a­mely a lengyel—német határkér­dés revíziójának gondolatában nyilvánult meg és a Szovjet­ Unió­val szemben a német jóvátétellel kapcsolatos magatartás. Az an­golszászok nem hajlandók a né­met folyótermelésből jóvátételt teljesíteni a Szovjet­ Unió részére és ezt a tényt szembeállítják Né­metország ipari kérdésével. A Szovjet­ Unió hozzájárult a német ipari termelés színvonala emelésé­hez, de ragaszkodik ugyanakkor Németország gazdaságának és iparának négyhatalmi ellenőrzé­séhez — fejezi be cikkét a moszkvai lapí zották a kommunista párt felhí­vását. A moszkvai rádió a má­jus elsejei ünnepségekkel kap­csolatban felhívta a Szovjet­unió népeit, hogy törekedjenek a háború utáni második ötéves terv megvalósítására, tűzfátások elllen. A­ munkásság ugyanekkor béremelést és jobb élelmiszerellátást­­ .-kért a kor­­mánytól. 30vi megbeszélése a varsói állomáson Varsóból­­jelent Hit Mialatt, Bevin angol külügyminiszter a brit küldöttség különvonata a varsói állomáson tartózkodót?­, Moselovszkij lengyel külügymi­niszter felkeresve Bevin külügy­minisztert, hosszas megbeszélést folytatott vele. Május 1-i előkészületek a Szovjet­ Unióban to .5000 lei Magyarország fel­vételét kérte az ENSZ-be Novoyork­ból jelentik. Az Egye. h­a hozta, hogy be kell várnia, sült Nemzetek főtitkársága kö- Amíg a magyar békeszerződést tötte a­ magyar kormány ápr.22-i klái­ó államok a békeszerződést sült Nemzetek tagjai közé való­­ ratifikáltak és csak azután fog­­felvételét. A főtitkárság Magyar­­lalkozh­atnak érdemben Magyar­­ország kormányának tudomása­lország kormányának kérésével. Újabb terrorvullám Spanyolországban Madridból jelentik. A „Szabad 3­panyol ország“ elnevezésű (tit­kos rádióállomás jelentés© sze­rint egész Spanyolországban példátlan terrorhullám indult meg a spanyol fallangista ha­tóságok részéről. A terrorhul­­lámnak már­ eddig is számos ál­dozata van a demokratikus mozgalom tagjai közül. Április 1 7.-én Madridban hét kommunis­ta pártt­agot kivégeztek, hármat pedig Valenciában öltek meg. Kivégezték Griado Cáni és Gar­cia ismert demokrata harcoso­kat is. Letartóztatták az orszá­gos szakszervezeti tanács főtit­kárát, a kommunista párt, vala­mint a titkos szervezetek több tagját. Bilbaóban és Barceloná­ban a munkásság sztrájkkal til­­t kivégzések, és ulefar­ Folytatódnak a szovjet-angol tárgyalások­ ­ Moszkvából jelentik: "A szovjet­­ külügyminisztérium most tanul­mányozza a brit—szovjet szövet­ségi szerződést. A szovjet külügy­minisztérium az új brit javaslat tanulmányozása után rövidesen közli az angol kormánnyal, hogy mikorra kívánja kitűzni a tárgya­lások folytatásának időpontját. Nincs szó a tárgyalások elhalaszt­­ásáról, annál kevé­bbé, mert a legutóbbi tárgyalások egy héttel ezelőtt történtek meg és máris felmerült a legközelebbi tárgyalá­­s­­,­ időpontjának kijelölése. Thor­ez a német kérdésről Parisból jelentik. Maurice Thorez, a francia kommunista párt főtitkára, hétfőn beszédet mondott, amelyben kijelentette,, hogy a német kérdéssel kapcso­latban a szovjet álláspont sok­kal közelebb áll a francia állás­ponthoz, mint a többi államoké Meg kell tisztítani az osztrák rendőr­séget Bécsből jelentik­. Áh demokra­­tikus osztrák­ sajtó r megerősített

Next